Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
Csehszlovákia A gépgyártás kulcsfeladatai Csehszlovákia iparában igen jelentős helyet foglal el a gépgyártás. Ez az iparág látja el gépekkel a mezőgazdaságot, fogyasztást cikkekkel a lakosságot, s komoly szerephez jut az iparfejlesztésben és az exportfeladatok teljesítésében is. Érthető, hogy a gépipar tovább növeli termelését a következő években. A jelenlegi nép- gazdasági terv az összipari termelés 13—20 százalékos növelését, és ezen belül a gépipar teljesítményének 33—35 százalékos emelését írja elő az 1981 és 1985 közötti évekre. A terv valóra váltását fontos strukturális változások segítik, s emellett a gépipari szakemberek a nemzetközi munkamegosztás bővítésének lehetőségeit is keresik. Már a tervidőszak első évében, 1981-ben jelentős eredmények születtek. A csehszlovák gépgyártás mindig is nevezetes volt korszerű, nagy teljesítményű erőművi berendezéseiről. A Szovjetuniótól Argentínáig, Egyiptomtól Mexikóig sok országban működnék hibamentesen a csehszlovák gyártmányú generátorok, turbinák, komplett erőművi berendezések. A szovjet—csehszlovák hari együttműködés keretében az erőmű-gépgyártás legmodernebb válfaját, az atomerőművekhez szükséges gépóriások gyártását is kifejlesztették. A Skoda Művekben a szovjet konstrukciójú atomreaktorok mellett egész sor egyéb atom- erőművi berendezés készül. Cséhszlovákia ipara ma már azon kevesek közé tartozik, amelyek saját termékeikből tudják biztosítani az atomerőművek teljes felszerelését. Az ország gépipara újabban már komplex gépsorok szállítására is vállalkozik. Az utóbbi időben több ország, köztük a Szovjetunió és Nigéria kapott komplett hengersorokat a vit- kovicei gépgyárból. Nem hanyagolják el az olyan hagyományos gépipari ágazatok fejlesztését sem, mint például a szerszámgép-gyártás. A most folyó ötéves tervben 55 százalékkal kívánják növelni ennek az iparágnak a kapacitását. A szerszámgép-gyártók egyre több elektronikus elemet építenek be gyártmányaikba, hogy versenyképesek maradhassanak a világpiacon. Az elektronika gyors fejlődésével egyre több új csehszlovák gép hódítja meg a világot. Ilyen például a Zbrojovka Vse- tin gyár újdonsága a Jett is 190 szövőgép, amelynek végteljesítménye percenként 850 méter kelme. A szocialista országokban, de másutt is jól ismertek és keresettek a csehszlovák szállítójárművek. A már bevált típusok tökéletesített változata mellett új kocsikkal is jelentkeznék a gyártócégek. A tervidőszakban csaknem 700 viilatiymozdony készül el hazai használatra és exporttá. Dízelmozdonyokból öt év alatt 1500 darabot szállítanak a szovjet vasútoknak. Egyre többet gyártanák a népszerű, jól tervezett, tetszetős villamosokból is. Gyors ütemben épül Práqában egy újabb üzem, ahol CKD Tatra villamosokat gyártanak majd. Az új üzem munkába állásával Csehszlovákia e téren is a világ élvonalába lép. 1982. május 15. Aranymosó hajók Az irkutszki nehézgépgyár a Szovjetunió egyetlen olyan vállalata, amely aranymosó hajókat bocsát ki. Ezek a gépesített úszó komplexumok kisebb gyárakhoz hasonlíthatók. A világ legnagyobb aranymosó hajója, amely ebben a gyárban készült, 60 000 tonna súlyú és 12 000 kubikos munkáját helyettesíti. A gyár vezető konstruktőrével Vlagyimir N'abojcse okával jártam itt, aki részt vett az „úszó gyár" tervezésében és építésében. Az aranymosó hajón a kitermelés teljes mértékben gépesített és automatizált. Az ércet merítőkanalak emelik ki 50 méter mélyről, és vízzel mossák át. Az aranyhomok különleges felfogókészülékekben ülepszik le, elektronikus berendezések segítenek felfedezni az aranyrögöket. Az aranymosó hajó teteje, amely akkora, mint egy labdarúgópálya, 11 emeletnyi magasságban van. — Nem volt könnyű megbirkózni az aranymosó hajó — méreteit és gyártástechnológiáját tekintve — párját ritkító elemeinek legyártásával — jegyezte meg visszatérőben lr- kutszkba Vlagyimir Nabojcsen- ko. — Példának okáért a kü- lön-külön kisebb lakószoba nagyságú 170 merítővödör kiöntéséhez az acélöntődé berendezése alkalmatlannak bizonyult. Ezzel a feladattal az új, nagy teljesítményű kemencék felállítása után birkóztak meg. A legfontosabb elemet — a kotróvederláncot — pedig egy ismert angol cégtől rendelték meg. Amikor azonban az aranymosó hajóval az örök faqy körülményei között akartunk dolgozni, a lánc menten elszakadt, nem bírta a terhelést. Akkor az aranymosó hajó újratervezett szerkezeti részegységének gyártására az üzemben egy új műhelyt építettek, amelyben önállóan gyártották le a láncot. Ez most megbízhatóan működik. ...A nehézqépgyárat, akárcsak Szovjet-Oroszorszóg sok száz más üzemét nem sokkal a oolqáfháború befejezése utón építették. Az üzem történetét- bemutató múzeumban láttam egy megsárgult félévszázados fényképet, amelyen néhány roskatag épület látható, lehangoló, sáros környezetben. Mintegy 80 munkás bricskákat és kocsikereket gyártott ezekben a műhelyékben, amelyek helyén épült fel aztán a termékeiről 30 országban ismert üzem. Nemcsak aranymosó hajókat gyártanak itt, hanem bányaipari, fémkohászati berendezéseket, különféle kulturális- háztartási rendeltetésű termékeket is. Az üzemben 10 000-en dolgoznak, köztük 140 szakmában jártas munkások, mérnökök, tudósok... A központi üzemi laboratóriumban megismerkedtem Sazul Csernyák professzorral, a műszaki tudományok doktorával, a laboratórium vezetőjével. — Kollektívánk az aranymosó hajó elemeinek gyártásához szükséges új, szilárd fémötvözetek kutatásával foglalatoskodik — mondja a tudós. — Kifejlesztettük és bevezettük a gyorsan rongálódó alkatrészek előállításához szükséges nagy szilárdságú ötvözetek olvasztásának módszerét. Ez lehetővé tette, hogy lényegesen meghosszabbítsuk az aranymosó hajók üzemeltetési idényét. Most a berendezések még akkor sem állnak le, ha a levegő hőmérséklete mínusz 40 Cel- sius-fok alá süllyed. Nem jelent akadályt számukra az örök fagy, a folyógörgette sziklák. A szibériai és a távol-keleti körzetekben az ércbányászat intenzív fejlesztésével kapcsolatban az a feladat áll a vállalat előtt, hogy növelje termékeinek kibocsátását. El kell sajátítani továbbá az iszapszivattyúk gyártását, amelyeket az irkutszki területen és a krasz- nojarszki határvidéken az új vízi erőművek alapárkainak elkészítésére fognak felhasználni. Ezért láttak hozzá az üzem rekonstrukciójához. Ennek során egy új műhelyt létesítettek a fémszerkezetek hegesztésére. A műhely méreteit tekintve önálló üzemre emlékeztet. A műhely rekordteljesítményűvé vált Kelet-Szibériában azután, hogy ellátták programvezérlésű szerszámgépekkel, automata hegesztőberendezésekkel, nagy teljesítményű villanydarukkal. Évente itt 24 000 tonna fémszerkezetet hegesztenek. Az üzemben most fejezik be további két műhely építését, amelyek megfelelnek a legkorszerűbb technika követelményeinek. Az 1981—1985. években az üzemben sokat fognak tenni a munkások életkörülményeinek megjavítása érdekében. Az üzemi rendelőt az NDK- ban készült új orvosi berendezéssel látták el. Ezt a berendezést a KGST-tagállamok Ir- kutszkbon megrendezett orvos- technikai kiállításán mutatták be. A kardiológiai és a diagnosztikai berendezéséket térítésmentesen kapta meg az üzem. A Száján hegység festői nyúlványain épült a „Nyílóvá Pusztyin" üzemi szanatórium, ahová a vállalat dolgozói szak- szervezeti beutalót kapnak, használhatják a gyógyfürdőt és i szapkezelésbe n részesü lihetnek. JURIJ BAGAJEV Disznótor — futószalagon A magyar húsiparban 1960- ban 1,85 millió sertést vágtak le, tíz évvel később pedig már 2,5 milliót. A 80-as évek során évente 7—9 millió disznóval kell „elbánniuk" a szakembereknek, 1990-től pedig több mint 9 millió sertés levágását tervezik. Az ilyen rohamos fejlődéshez korszerű, világszínvonalon dolgozó nagyüzemek kellenek. Csak ezek tarthatnak lépést az igényekkel, s felelhetnek meg a minőségi és az egészségügyi feltételeknek egyaránt. Egy korszerű húsfeldolgozó kombinátban napi több ezer sertésből lesz készáru vagy tőkehús. Az elektromos terelők- ből a vágóhelyiségekbe került állatokat — leölésük után — gépek veszik munkába: a tisztítógépek és a perzselődobok 900—1000 C-fokos hőmérséklete, szinte emberi kéz beavatkozása nélkül mindent elvégeznek. A vágás után fél órával már szétbontva, darabolásra készek a félsertések. Minden egyes állat belső része külön tálcára kerül, és azt az állatorvos még a futószalag mellett megvizsgálja. Újabb negyedóra elteltével pedig már a hűtőkamrákban sorakoznak a sonkák, a lapockák, a tőkehúsok. Persze a nagyüzemi disznótornak is megvannak a maga fortélyai. A vágásnál, a darabolásnál, a hűtésnél érthető a nagyüzemi gyorsaság. De mi van a pácolással, füstöléssel, sózással, hiszen köztudott, hogy e műveletek a háztáji disznóölés legtovább tartó, napokat, heteket is igénybe vevő részei. Nos, a húskombinátokban különleges eljárással úgy átpácolják a húsokat, mintha azok két hétig a pácteknőben feküdtek volna. ízre, illatra, zamatra olyan sonkákat készítenek nagyüzemi módon, egyetlen nap alatt, hogy azt a legjobb hentesmester vagy böllér sem tudja megkülönböztetni a házitól. S ha kell, az ízeknek, a zamatoknak tucatnyi változatát állítják elő percek alatt. A vágóhídi munka kezdeti szakasza: csigasoron érkeznek a levágott sertések a hentesek keze alá Gépkocsi 30 kopejkáért Sorsjátékok a Szovjetunióban Amikor a moszkvai Ludmilla Azarovszkaja 30 kopejkáért vett egy lottót, biztosan nem számított rá, hogy több ezer rubelt nyer majd vele. Aztán, amikor az esti újságban megnézte a nyertes számokat, megtudta, hogy a szelvényével egy Lada gépkocsit nyert. Természetesen nincs mindenkinek olyan szerencséié, mint Ludmilla Azarovszkájának — a sorsjegy végül is játék a szerencsével. Én például soha három rubelnél nem nyertem többet. De hát mindenki próbálkozhat, egy sorsjegy nagyjából annyiba kerül, mint egy doboz olcsó cigaretta. Szerencsés nyertesünk az OSZSZSZK-ban kibocsátott lottósorsjeggyel nyert autót. Egyébként mind a 15 szövetsécsát ki sorsjegyet a Szovjetunió Minisztertanácsának engedélyével. Az ebből származó jövedelem az adott köztársaság államkasszáját gyarapítja. A sorsjátékok rendszere minden köztársaságban nagyjából azonos, a különbség főként a kibocsátott szelvények értékében van. Ez függ a köztársaság lakosainak számától, a tárgynyeremények összetétele pedig attól, a lakosságnak mire van igénye, milyenek a szokásai. így aztán az GSZSZSZK gyakorlatáról szólva képet alkothatunk a többiek- ről is. Az OSZSZSZK-ban évenként összesen 126,6 millió rubel értékben bocsátanak ki sorsjegyeket. Az összeg 60 százaléka a nyeremény. Egy évben kilenc alkalommal adnak ki sorsjegyeket, közülük egyet március 8., a nemzetközi nőnap alkalmából. Ilyenkor több olyan tárgynyereményt sorsolnak ki. amellyel a nőket örvendeztetik meg A múlt évben 844 Lada és Moszkvics gépkocsi, több mint kétezer motö f kerékpár, több ezer hűtőszekrény, televízió, szőnyeg, több száz pianínó, és még sokféle értékes tárgynyeremény talált új gazdára a szerencsés nyertesek között. Ezeken kívül lehet nyerni különféle összegeket is — egy rubeltől 250 rubelig terjedően. A nyertesek a pénzt a takarékpénztáraknál vehetik fel, a tárgynyereményeket vagy maguk hazaviszik az áruházból, vagy az illetékes kereskedelmi vállalat postán küldi el. Egyébként, ha valaki nyert például egy motorkerékpárt, de nem óhajt motorozni, az értéknek megfelelő összeget felveheti a t a ka rékpé n ztá rba n. Hasonló elv alapján az állami szervek és társadalmi szervezetek is bocsátanak ki sorsjegyeket. Ezekhez is szükséges a Szovjetunió Minisztertanácsának és az adott köztársaság kormányának engedélye. Az utóbbi években a sportlottó — a magyar lottó változata — a legnépszerűbb sorsjátékok egyikévé vált. Két változata van: az egyik szelvényen 49 szám közül hatot, a másikon 36 szám közül ötöt kell eltalálni. A nyeremények ösz- szege — a nyertes szelvények számától függően — három rubeltől 10 ezer rubelig terjedhet. A Sprint sorsjegy izgalmas játék: a leragasztott sorsjegyet megveszi az ember, felbontja, és máris megtudhatja, volt-e szerencséje, mert a nyeremények összegét a jegyre rányomtatták. Hasonló módon lehet nyerni a könyv-sorsjeggyel, a különbség az, hogy a nyert ösz- szegért bármilyen könyv vagy hanglemez vásárolható abban az üzletben, ahol a sorsjegyet eladták. O. GYEMENKÖ Mongólia Gondoskodás a rokkantakról A Mongol Népköztársaságban nemesük tavaly, a rokkantak nemzetközi éve alkalmából gondoskodtak a rászorulókról. Ellátásuk hosszú évek óta folyamatos és kiegyensúlyozott. Az állam az utóbbi hat évben 125 millió tugrikot, 40 millió USA dollárnak megfelelő összeget fordított a rokkant- nyugdíjakra, az orvosi segédeszközökre és egyéb rokkant- juttatásokra. Sókat fejlődött a rehabilitációs hálózat is. Az országban több helyen is működik rok- kantóktató központ, ahol a betegék — képességeiknek megfelelő — szakmákat sajátíthatnak el. Gondoskodnak az elhelyezésükről is. A rászorulókat a rokkantak különböző szövetségei is támogatják. A legtevékenyebb szervezetek közé tartozik a vakok és a süketek szövetsége. A két szervezet kezdeményezésére az elmúlt időszakban különleges iskolát nyitottak a vak és süket gyermekek részére. Ma az országban a keresőképes rokkantak jövedelme elérheti a havi 800 tugrikot. Az elmúlt tervidőszakban a rokkantnyugdíjakat 15 százalékkal felemelték, s így a rászorulók az eddiginél is nagyobb anyagi biztonságot élvezhetnek. Aranymosó hajó, automatizált irányítóberendezéssel Ludmilla Azarovszkoja lottón nyert Lada gépkocsijával
