Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

2 Képújság 1982. május 1. A bonni látogatás Az Elnöki Tanács ülése Kádár János és Helmut Schmidt e héten ötödízben ta­lálkozott egymással. Tárgyalá­sukra olyan időszakban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján kereskedelmi há­borúra spekulálnak és fegyver­kezési versenyt erőszakolnak, szükségtelen feszültséget te­remtve az államközi és az em­beri kapcsolatokban egyaránt. A Kádár-Schmidt eszmecse­rét éppen ezért nem csupán ha­zánkban és a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, de Európá­ban és a kontinens határain túl is érdeklődéssel várták. Hiszen Leonyid Brezsnyev múlt évi no­vemberi bonni látogatása és a rendkívüli állapot lengyelorszá­gi kihirdetése óta ez volt az el­ső ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a vé­leménycserére a kelet-nyugati kapcsolatokról, jövőjükről, a tő­kés wiláqot és a szocialista or­szágokat eqyaránt sújtó nega­tív qazdasáqi tendenciákról és nem utolsósorban az eltérő tár­sadalmi, qazdasáai berendez­kedésű Magyarország és NS?1' kapcsolatairól, s fejlesztésük lehetőségéről. Az MSZMP KB első titkárának a nyugatnémet kancellárral két alkalommal folytatott, több mint nyolcórás megbeszélése - mindkét fél meqítélése szerint — hasznos volt. Noha a tárgya­lás során kiderült — ezt a láto­gatást értékelő sajtókonferen­cián is megállapították -, hogy a nemzetközi helyzetben kelet­kezett feszültség okairól, a prob­lémák megoldásának a módo­zatáról a vélemények eltérnek. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a fő cél az enyhülési politika foly­tatása és a béke biztosítása. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldásának kul­csa elsősorban a két nagy­hatalom kezében van, de a kis országok - függetlenül attól, hogy melyik védelmi vagy gaz­dasági közösséghez tartoznak -, a maguk módján jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak a meg­értés szellemének kialakításá­hoz, nem utolsósorban a mos­tanihoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hangsú­lyozták: Tisztában vannak azzal, hogy e találkozók és megbeszé­lések nem helyettesíthetik a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői közötti legma­gasabb szintű találkozókat. Ezért üdvözölték mindkét rész­ről egy ilyen találkozó létreho­zására irányuló készség meg­nyilvánulását. Egybehangzóan állapították meg, hogy korunk egyik leg­súlyosabb problémája a fegy­verkezési verseny, amelyet meg kell fékezni. Kölcsönösen az az óhaj, hogy a leszerelési intézi kedéseknek egyenlő biztonságot kell garantálniok valamennyi ország számára, s hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél ala­csonyabb szintjén' kell létrejön­nie. Ebből kiindulva támogat­ják a Genfben folyó szovjet­amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalást, s kifejezték remé­nyüket, hogy az a mindkét fe­let kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rej­tették véka alá, hogy mi a szov­jet javaslatok alapján tartjuk elképzelhetőnek a megállapo­dást, úgy ahogy azt Leonyid Brezsnyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferencián Kádár János hangsúlyozta, hogy megértésre és a különböző tár­sadalmi rendszerű országokkal való együttműködésre irányuló készséget tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyu­gatnémet pártok vezető politi­kusaival folytatott beszélgetése­in is. Ezt a tényt különösen fon­tosnak minősítette. A bonni látogatás, Kádár Já­nos és Helmut Schmidt megbe­szélése jó példát szolgáltatott a kelet-nyugati dialógus foly­tatására. Hozzájárult a népe­ink közötti megértés és az ál­lamközi kapcsolatok fejleszté­séhez, de szélesebb nemzetközi összefüggésben is jótékony ha­tást qyakorolt a kelet-nyugati eqyüttműködés szellemének erő­sítésére. KANYÓ ANDRAS Munka, béke, szocializmus Csehák Judit SZOT-títkár ünnepi beszéde Tisztelt rádióhallgatók! Tisztelt televíziónézők! Május elsejének, a teremtő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nemzetközi ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Taná­csa nevében tisztelettel köszön­tőm önöket — szocialista hazánk minden dolgozóját, egész la­kosságát Évtizedek óta az egész vilá­gon a dolgozó tömegek nagy­szerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzparenseink hir­detik a munka és a béke el­választhatatlan jelszavát: a munkát dicsérjük és a béke vé­delmében szólunk. Hazánkban egy biztonságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhetünk. Nemzeti összefogással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítot­tuk ezt az országot. Eredmé­nyeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bi­zonyság arra, hogy az őszinte, a reális politika megértésre, támogatásra talál szorgalmas, tehetséges népünk körében. Jö­vőnket, terveinket erre a poli­tikára, erre a megértésre, tá­mogatásra alapozzuk. Kedves elvtársnők, elvtársak! Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredményeink gya­rapítása nagyobb áldozatokat kíván. Tapasztaljuk ezt vala­mennyien. De a nehezebb kö-» rülmények között is arra törek­szünk, hogy megőrizzük társa­dalmunk értékeit, életkörülmé­nyeink biztonságát és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt egyre érthetőb­bé válik, hogy csak akkor tud­juk megvédeni életkörülménye­inket, valóra váltani terveinket, ha a lehetőségeink, adottsága­ink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával lehet szebbé tenni az életet, gazda­gabbá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ünnepeit. Ezen az úton ja­víthatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vállalják ezt a programot. Életünk soha nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól. Most sem az. A meglévő fe­szültségek, ellentmondások fel­oldhatók az egyén becsületes, odaadó munkájával, pártunk és népünk összefogásával, a de­mokratizmus kiteljesítésével. Ez társadalmunk erejének kiapad­hatatlan, éltető forrása. A fej­lődő szocialista demokrácia kedvező légkört teremt ar em­beri érték és tehetség kivirág­zójához, az alkotó, újat terem­tő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorlatunkat erősítve érhetjük el, hogy éle- funk minden területén még na­gyobb tisztelet övezze a dolgo­zó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsületes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kor­mány intézkedései, és a szak- szervezetek törekvései is ezt szolgálják. Az értéket teremtő ember munkája jogán mond véle­ményt közös dolgainkról. Csak a tisztességesen elvégzett mun­ka adhat felhatalmazást erre, és a kezdeményezés, a szor­galom teremthet egyéni és tár­sadalmi biztonságot. Társadalmunkban ezek a vo­nások a meghatározóak. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy el­érjük céljainkat. Hazánk boldo­gulása, demokratikus viszonya­ink fejlődése nemcsak a mi ér­dekünk. Haladásunk szolgálata igazi hazafias és internaciona­lista tett. Ezzel érvet, hitet, pél­dát adhatunk azoknak, akik jö­vőjüket a szocializmusban lát­ják. Kedves elvtársnők, elvtársak! Minden május elsejére nap­sütést, jó időt remélünk. Holna­punk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A világra figyelő ember nyugtalan, mert hallja,, látia, hoqy újra felerősödött a háború híveinek hanqja. Az im­perializmus szélsőséges vezető körei elszántan feqyverkeznek, katonai fölényük megteremté­sére törekszenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hideg­háborúba, és Európát nukleá­ris katasztrófával fenyegetik. Minden eszközt igénybe vesz­nek, hogy az enyhülésnek gá­tat vessenek. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlata helyébe a politikai zsarolás esz­közeit állítják. Hátrányos intéz­kedésekkel próbálják a szocia­lista országok gazdasági fejlő­dését lassítani. A világ haladó erői nagy ak­tivitással és szervezettséggel lépnek fel á háborús légkör lét­rehozását, a feszültségek foko­zását célzó imperialista politi­kával szemben. A szakszervezetek világkong­resszusa Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosz­tály törekvéseinek: olyan világot akarunk, amely mentes a há­borús félelmektől, a háború ve­szélyeitől. Olyan világra van szükségük az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. Ezért fogadják a felelősen gondolkodó milliók, köztük a gyermekeik sorsáért aggódó anyák egyetértéssel a Szovjet­unió békeakaratának megnyil­vánulásait, ezért értékelik nagy­ra békejavaslatait. Bíznak ab­ban, hogy a szocialista orszá­gok - a világ haladó erőivel együtt — képesek útját állni a hidegháborúnak, a fegyverke­zésnek. Ez a Magyar Népköz- társaság törekvése is. Népünk csak békében képes megalkot­ni a szocialista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szi­lárd tagjai vagyunk a szocia­lista országok testvéri közössé­gének és megbízható partnerei minden olyan nemzetnek, amellyel kapcsolatainkat a kölcsönösség elve alapján fej­leszthetjük. Meggyőződésünk, hogy csökkenthető a veszély. A háború elkerülhető. Kedves elvtársnők, elvtársak! Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializmus. Nemzeti lobogónk és a munkás­osztály vörös zászlaja alá hív­juk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az embe­riség szebb jövőjéért. (Elhangzott a rádióban és te­levízióban tegnap este.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeré­ről szóló 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szakközépiskola o ta­nulóknak középfokú szakképesí­tést, illetőleg meghatározott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmun­kás képesítést nyújtson. Erre te­kintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközép­iskolai tanulók - az eddigi érett­ségi vizsga helyett - a kettős képzési céllal összhangban levő érettségi-képesítő vizsgát tesz­nek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi­képesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A mó­dosítás célja a lakosság kiske­reskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül leg­felsőbb bírósági bírót válasz­tott. Továbbá bírákat mentett fel és választott és egyéb ügye­ket tárgyalt. HÉTRŐL HÍRRŐL Ennek az írásnak, mely csupán egy a he-. tente ismétlődő, hasonló jellegűek sorában, címében is szerepel, hogy szerzője megkísérli a hírek nyomában követni az elmúlt hét ese­ményeit. A „hír" újságírói alapműfaj, szigorú szabályai vannak, melyeket persze gyakorta áthágunk. Itt és most azonban nincs szándé­kunkban a szakmánk elemi ismereteivel ter­helni az olvasót, aki nélkülünk is bizonyára tudja, hogy milyen a jó újságírói munka. Az, amelyiket el leihet olvasni, sőt, valósággal ol­vastatja magát, ami ugyebár nem mindig tör­ténik meg. (Sajnos!) A hír fontosságát azon­ban nem egy hazai sajtóorgánum a címében is hangsúlyozza: — hírlap. Az újság pedig az újdonság erejével kell, vagy kellene, hogy has­son. Utolsó oldalainkon hírrovatot rendszere­sítettünk erre a célra és itt alább ezeknek a rövid közléseknek utángondolása következik majd. Az olvasók jelentős része azonban vi­zuális típusú, így előfordulhat, hogy a kép for­májában közölt hírekre, újdonságokra jobban felfigyel, és csak, ha ez már megtörtént, ak­kor szentel időt a szövegnek. Mellékesen szólva, ha valaki elmúlt évtize­dek, évek eseményeinek felidézésével foglal­kozik, az újságoldalak híreiben számlállhatat- lan, a korra jellemző adalékhoz juthat. Így jár majd az is, aki a Tolna megyei Népújság XXXII. évifolyama 96-tól 100-ig terjedő szá­maival teszi egyszer ezt, és valószínűleg meg­lepődik a kulturális élet dokumentálható ele­venségén. Közművelődés Csak néhány adalék. HÉTFŐ: képkiállítás megnyitója a főiskolán. KEDD: társadalmi munkáról szóló híradás. Ilyen tevékenységük­kel a mórágyiak az augusztusban itt rende­zendő nemzetiségi nap előkészületeit kívánták szolgálni. SZERDA: a Tamásiban rendezett gyermekrajz-kiállítás nézettségi adatai. Mú­zeumunk egyik régészének előadása a fővá­rosban. Megemlékezés Arany Jánosról a fő­iskolán. CSÜTÖRTÖK: kiállítás Bonyhádon és megyebeli anyagból Dunaújvárosban. A me­gyei múzeum gyűjteménye azonban e ég gaz­dag, tehát: — PÉNTEK: kiállítás ebből Ba­lassagyarmaton is. Mindezen kívül fényképen örökítettük meg azt, aminek hiányáról már esztendővel korábban is írtunk: — a felújítás­ra váró bonyhádi Perczel-kertbe új szökőkút került. 71 ll!#MsjiSB®É Helyére kerülőben az új szökőkút A kiállítások számadatai mellett azért érde­mes elidőzni, mert az érdeklődés objektiven mérhető jeleit képviselik. A szobor-szökőkút pedig „csak" egy a sok közül, mellyel a me­gye gazdagodik, de egész biztosan nem az utolsó. Talán egy évtizeddel ezelőtt heteken át közöltünk nagyobb képes beszámolókat a megye különböző településein' díszlő képző- művészeti alkotásokról. Minden akadály nélkül HÉTRE hírre el lehetne kezdeni elölről és sokkal terjedel­mesebben, hisz azóta összehasonlíthatatlanul több van! A tegnapi napon természetesen nem szűnt meg az események áradata, az ilyen vonat- kozásúaké se. Ezekre itt nem térünk ki, la­punk más helyén olvashatni róluk. Indirekt módon vitathatatalanul ilyen vonat­kozása van annak a híradásnak is, mely Mő- csény és környéke üdülőövezetté nyilvánításá­ról szólt. A kultúrált környezetben való pihe­nés előnyeit minden szövegnél jobban bizo­nyította egy nyaralóház fényképe. Eredmények A május 1-i ünnepet megelőző napokon ter­mészetes az eredmények számbavétele. Tudó­sítások sorában számoltunk be a legkülönbö­zőbb üzemek, vállalatok, szövetkezetek, kö­zösségek és egyének érdemeinek ilyenkor min­den évben szokásos, örömöt okozó elismeré­séről. Minden lokálpatrióta túlzás nélkül elis­merhetjük, hogy a megyebelieknek nem kel­lett szégyenkezniük. Sűrűn írtunk a termelés folyamatáról is, ami annyira mindennapjaink része, hogy félő: so­kan átsiklanak a híradások felett. Pedig a kép igazán sokszínű, változatos. Termelés az üzemekben, a földeken — és ezzel külön írás foglalkozott —, a háztáji-szorgalom, mely Vég­eredményben éppúgy közérdekű, ahogy ma­gánérdeket is szolgál. A megyei borversenyen kiosztottak 37 arany- és 49 ezüstérmet. Ilyes­mi olvastán az ember nagyot nyel, aztán iga­zából is kortyolna, nemcsak díjnyertes, hanem puszta fogyasztói elismerésre érdemes borok­ból. Az, hogy a mőcsényi Völgység Népe Ter­melőszövetkezetben bővítik a tejüzem profil­ját, szintén örvendetes. Kismilliószor olvasha­tunk, hallhatunk az egészséges táplálkozásról, amihez a friss tej és tejtermékek igencsak hozzá tartoznak. Az egyre divatosabbá váló kisvállalkozásoknak az a terve pedig, amit kö­zös boltnyitás formájában a decsi és mőcsé­nyi termelőszövetkezetek fontolgatnak, leg­alább is várakozást keltők, figyelemre érde­mesek. Önismétlés Ezzel tulajdonképpen eljutottunk az önis­métlések birodalmába, ami az újságírás egy­szerre kényszerű és természetes velejárója. Lett légyen termelési eredményekről, épület­átadásokról, tanterembővülésekről, a közmű­velődési munka új és új vonásairól szó, az ol­vasóban óhatatlanul felmerülhet a gondolat, hogy nem hallott-e ő már erről a témáról. Ter­mészetesen igen, csakhogy ugyanez a téma másodszorra már nem pontosan ugyanaz. Képet láthattunk például az április 25-i számban egy szekszárdi útbeomlásról. Egy bal- szerencsés pillanat, vagy helyzet megörökítése azonban arra a dolgok természeténél fogva nem biztosít lehetőséget, hogy a megváltoz­tatásukra tett intézkedésekre is felhívja a fi­gyelmet. Ezzel senki nem azt akarja mondani, hogy egy útbeszakadás öröm, viszont arra már óhatatlanul utalni kell, hogy a pinceveszélyek­kel sújtott Szekszárd mekkora állami támoga­tást kapott ennek megszüntetése érdekében és milyen régóta dolgoznak azon a műveleten, melyet szép szakszóval „tömedékelésnek" ne­veznek. Cgy másik ismétlődés, mely viszont már a többséghez tartozik, az örömteliek számát sza­porítja. Az ország legnagyobb, nyugodtan gi­gantikusnak is nevezhető beruházására, az első hazai atomerőmű paksi építkezésére gon­dolunk. Az ezzel kapcsolatos híradásók újra és újra bizonyítják azt, hogy az óriási feladat mellett milyen pompás, szigorú szaktudást szerzett szervező- és műszaki gárda nőtt fel. A feladat mellett és a feladathoz. Erről leg­utóbb tegnapelőtt lehetett olvasni és látni la­punkban, nincs róla statisztika, hogy hánya­dik alkalommal, hányadik cikket és képet... Az pedig, hogy nemcsak magunk törődünk a saját dolgainkkal, tegnapi számunk első ol­daláról derült ki, mely a megyei tanács elnö­kének a Minisztertanács előtt tartott beszá­molóját is tartalmazza. 0. I.

Next

/
Thumbnails
Contents