Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
2 Képújság 1982. május 1. A bonni látogatás Az Elnöki Tanács ülése Kádár János és Helmut Schmidt e héten ötödízben találkozott egymással. Tárgyalásukra olyan időszakban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján kereskedelmi háborúra spekulálnak és fegyverkezési versenyt erőszakolnak, szükségtelen feszültséget teremtve az államközi és az emberi kapcsolatokban egyaránt. A Kádár-Schmidt eszmecserét éppen ezért nem csupán hazánkban és a Német Szövetségi Köztársaságban, de Európában és a kontinens határain túl is érdeklődéssel várták. Hiszen Leonyid Brezsnyev múlt évi novemberi bonni látogatása és a rendkívüli állapot lengyelországi kihirdetése óta ez volt az első ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a véleménycserére a kelet-nyugati kapcsolatokról, jövőjükről, a tőkés wiláqot és a szocialista országokat eqyaránt sújtó negatív qazdasáqi tendenciákról és nem utolsósorban az eltérő társadalmi, qazdasáai berendezkedésű Magyarország és NS?1' kapcsolatairól, s fejlesztésük lehetőségéről. Az MSZMP KB első titkárának a nyugatnémet kancellárral két alkalommal folytatott, több mint nyolcórás megbeszélése - mindkét fél meqítélése szerint — hasznos volt. Noha a tárgyalás során kiderült — ezt a látogatást értékelő sajtókonferencián is megállapították -, hogy a nemzetközi helyzetben keletkezett feszültség okairól, a problémák megoldásának a módozatáról a vélemények eltérnek. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a fő cél az enyhülési politika folytatása és a béke biztosítása. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldásának kulcsa elsősorban a két nagyhatalom kezében van, de a kis országok - függetlenül attól, hogy melyik védelmi vagy gazdasági közösséghez tartoznak -, a maguk módján jelentős mértékben hozzájárulhatnak a megértés szellemének kialakításához, nem utolsósorban a mostanihoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hangsúlyozták: Tisztában vannak azzal, hogy e találkozók és megbeszélések nem helyettesíthetik a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői közötti legmagasabb szintű találkozókat. Ezért üdvözölték mindkét részről egy ilyen találkozó létrehozására irányuló készség megnyilvánulását. Egybehangzóan állapították meg, hogy korunk egyik legsúlyosabb problémája a fegyverkezési verseny, amelyet meg kell fékezni. Kölcsönösen az az óhaj, hogy a leszerelési intézi kedéseknek egyenlő biztonságot kell garantálniok valamennyi ország számára, s hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szintjén' kell létrejönnie. Ebből kiindulva támogatják a Genfben folyó szovjetamerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalást, s kifejezték reményüket, hogy az a mindkét felet kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rejtették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alapján tartjuk elképzelhetőnek a megállapodást, úgy ahogy azt Leonyid Brezsnyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferencián Kádár János hangsúlyozta, hogy megértésre és a különböző társadalmi rendszerű országokkal való együttműködésre irányuló készséget tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyugatnémet pártok vezető politikusaival folytatott beszélgetésein is. Ezt a tényt különösen fontosnak minősítette. A bonni látogatás, Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szolgáltatott a kelet-nyugati dialógus folytatására. Hozzájárult a népeink közötti megértés és az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez, de szélesebb nemzetközi összefüggésben is jótékony hatást qyakorolt a kelet-nyugati eqyüttműködés szellemének erősítésére. KANYÓ ANDRAS Munka, béke, szocializmus Csehák Judit SZOT-títkár ünnepi beszéde Tisztelt rádióhallgatók! Tisztelt televíziónézők! Május elsejének, a teremtő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nemzetközi ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm önöket — szocialista hazánk minden dolgozóját, egész lakosságát Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzparenseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsérjük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhetünk. Nemzeti összefogással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítottuk ezt az országot. Eredményeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bizonyság arra, hogy az őszinte, a reális politika megértésre, támogatásra talál szorgalmas, tehetséges népünk körében. Jövőnket, terveinket erre a politikára, erre a megértésre, támogatásra alapozzuk. Kedves elvtársnők, elvtársak! Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredményeink gyarapítása nagyobb áldozatokat kíván. Tapasztaljuk ezt valamennyien. De a nehezebb kö-» rülmények között is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, életkörülményeink biztonságát és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt egyre érthetőbbé válik, hogy csak akkor tudjuk megvédeni életkörülményeinket, valóra váltani terveinket, ha a lehetőségeink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával lehet szebbé tenni az életet, gazdagabbá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vállalják ezt a programot. Életünk soha nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól. Most sem az. A meglévő feszültségek, ellentmondások feloldhatók az egyén becsületes, odaadó munkájával, pártunk és népünk összefogásával, a demokratizmus kiteljesítésével. Ez társadalmunk erejének kiapadhatatlan, éltető forrása. A fejlődő szocialista demokrácia kedvező légkört teremt ar emberi érték és tehetség kivirágzójához, az alkotó, újat teremtő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorlatunkat erősítve érhetjük el, hogy éle- funk minden területén még nagyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsületes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kormány intézkedései, és a szak- szervezetek törekvései is ezt szolgálják. Az értéket teremtő ember munkája jogán mond véleményt közös dolgainkról. Csak a tisztességesen elvégzett munka adhat felhatalmazást erre, és a kezdeményezés, a szorgalom teremthet egyéni és társadalmi biztonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a meghatározóak. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy elérjük céljainkat. Hazánk boldogulása, demokratikus viszonyaink fejlődése nemcsak a mi érdekünk. Haladásunk szolgálata igazi hazafias és internacionalista tett. Ezzel érvet, hitet, példát adhatunk azoknak, akik jövőjüket a szocializmusban látják. Kedves elvtársnők, elvtársak! Minden május elsejére napsütést, jó időt remélünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A világra figyelő ember nyugtalan, mert hallja,, látia, hoqy újra felerősödött a háború híveinek hanqja. Az imperializmus szélsőséges vezető körei elszántan feqyverkeznek, katonai fölényük megteremtésére törekszenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hidegháborúba, és Európát nukleáris katasztrófával fenyegetik. Minden eszközt igénybe vesznek, hogy az enyhülésnek gátat vessenek. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlata helyébe a politikai zsarolás eszközeit állítják. Hátrányos intézkedésekkel próbálják a szocialista országok gazdasági fejlődését lassítani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szervezettséggel lépnek fel á háborús légkör létrehozását, a feszültségek fokozását célzó imperialista politikával szemben. A szakszervezetek világkongresszusa Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvéseinek: olyan világot akarunk, amely mentes a háborús félelmektől, a háború veszélyeitől. Olyan világra van szükségük az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. Ezért fogadják a felelősen gondolkodó milliók, köztük a gyermekeik sorsáért aggódó anyák egyetértéssel a Szovjetunió békeakaratának megnyilvánulásait, ezért értékelik nagyra békejavaslatait. Bíznak abban, hogy a szocialista országok - a világ haladó erőivel együtt — képesek útját állni a hidegháborúnak, a fegyverkezésnek. Ez a Magyar Népköz- társaság törekvése is. Népünk csak békében képes megalkotni a szocialista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szilárd tagjai vagyunk a szocialista országok testvéri közösségének és megbízható partnerei minden olyan nemzetnek, amellyel kapcsolatainkat a kölcsönösség elve alapján fejleszthetjük. Meggyőződésünk, hogy csökkenthető a veszély. A háború elkerülhető. Kedves elvtársnők, elvtársak! Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializmus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlaja alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az emberiség szebb jövőjéért. (Elhangzott a rádióban és televízióban tegnap este.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szakközépiskola o tanulóknak középfokú szakképesítést, illetőleg meghatározott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmunkás képesítést nyújtson. Erre tekintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai tanulók - az eddigi érettségi vizsga helyett - a kettős képzési céllal összhangban levő érettségi-képesítő vizsgát tesznek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségiképesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás célja a lakosság kiskereskedelmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül legfelsőbb bírósági bírót választott. Továbbá bírákat mentett fel és választott és egyéb ügyeket tárgyalt. HÉTRŐL HÍRRŐL Ennek az írásnak, mely csupán egy a he-. tente ismétlődő, hasonló jellegűek sorában, címében is szerepel, hogy szerzője megkísérli a hírek nyomában követni az elmúlt hét eseményeit. A „hír" újságírói alapműfaj, szigorú szabályai vannak, melyeket persze gyakorta áthágunk. Itt és most azonban nincs szándékunkban a szakmánk elemi ismereteivel terhelni az olvasót, aki nélkülünk is bizonyára tudja, hogy milyen a jó újságírói munka. Az, amelyiket el leihet olvasni, sőt, valósággal olvastatja magát, ami ugyebár nem mindig történik meg. (Sajnos!) A hír fontosságát azonban nem egy hazai sajtóorgánum a címében is hangsúlyozza: — hírlap. Az újság pedig az újdonság erejével kell, vagy kellene, hogy hasson. Utolsó oldalainkon hírrovatot rendszeresítettünk erre a célra és itt alább ezeknek a rövid közléseknek utángondolása következik majd. Az olvasók jelentős része azonban vizuális típusú, így előfordulhat, hogy a kép formájában közölt hírekre, újdonságokra jobban felfigyel, és csak, ha ez már megtörtént, akkor szentel időt a szövegnek. Mellékesen szólva, ha valaki elmúlt évtizedek, évek eseményeinek felidézésével foglalkozik, az újságoldalak híreiben számlállhatat- lan, a korra jellemző adalékhoz juthat. Így jár majd az is, aki a Tolna megyei Népújság XXXII. évifolyama 96-tól 100-ig terjedő számaival teszi egyszer ezt, és valószínűleg meglepődik a kulturális élet dokumentálható elevenségén. Közművelődés Csak néhány adalék. HÉTFŐ: képkiállítás megnyitója a főiskolán. KEDD: társadalmi munkáról szóló híradás. Ilyen tevékenységükkel a mórágyiak az augusztusban itt rendezendő nemzetiségi nap előkészületeit kívánták szolgálni. SZERDA: a Tamásiban rendezett gyermekrajz-kiállítás nézettségi adatai. Múzeumunk egyik régészének előadása a fővárosban. Megemlékezés Arany Jánosról a főiskolán. CSÜTÖRTÖK: kiállítás Bonyhádon és megyebeli anyagból Dunaújvárosban. A megyei múzeum gyűjteménye azonban e ég gazdag, tehát: — PÉNTEK: kiállítás ebből Balassagyarmaton is. Mindezen kívül fényképen örökítettük meg azt, aminek hiányáról már esztendővel korábban is írtunk: — a felújításra váró bonyhádi Perczel-kertbe új szökőkút került. 71 ll!#MsjiSB®É Helyére kerülőben az új szökőkút A kiállítások számadatai mellett azért érdemes elidőzni, mert az érdeklődés objektiven mérhető jeleit képviselik. A szobor-szökőkút pedig „csak" egy a sok közül, mellyel a megye gazdagodik, de egész biztosan nem az utolsó. Talán egy évtizeddel ezelőtt heteken át közöltünk nagyobb képes beszámolókat a megye különböző településein' díszlő képző- művészeti alkotásokról. Minden akadály nélkül HÉTRE hírre el lehetne kezdeni elölről és sokkal terjedelmesebben, hisz azóta összehasonlíthatatlanul több van! A tegnapi napon természetesen nem szűnt meg az események áradata, az ilyen vonat- kozásúaké se. Ezekre itt nem térünk ki, lapunk más helyén olvashatni róluk. Indirekt módon vitathatatalanul ilyen vonatkozása van annak a híradásnak is, mely Mő- csény és környéke üdülőövezetté nyilvánításáról szólt. A kultúrált környezetben való pihenés előnyeit minden szövegnél jobban bizonyította egy nyaralóház fényképe. Eredmények A május 1-i ünnepet megelőző napokon természetes az eredmények számbavétele. Tudósítások sorában számoltunk be a legkülönbözőbb üzemek, vállalatok, szövetkezetek, közösségek és egyének érdemeinek ilyenkor minden évben szokásos, örömöt okozó elismeréséről. Minden lokálpatrióta túlzás nélkül elismerhetjük, hogy a megyebelieknek nem kellett szégyenkezniük. Sűrűn írtunk a termelés folyamatáról is, ami annyira mindennapjaink része, hogy félő: sokan átsiklanak a híradások felett. Pedig a kép igazán sokszínű, változatos. Termelés az üzemekben, a földeken — és ezzel külön írás foglalkozott —, a háztáji-szorgalom, mely Végeredményben éppúgy közérdekű, ahogy magánérdeket is szolgál. A megyei borversenyen kiosztottak 37 arany- és 49 ezüstérmet. Ilyesmi olvastán az ember nagyot nyel, aztán igazából is kortyolna, nemcsak díjnyertes, hanem puszta fogyasztói elismerésre érdemes borokból. Az, hogy a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezetben bővítik a tejüzem profilját, szintén örvendetes. Kismilliószor olvashatunk, hallhatunk az egészséges táplálkozásról, amihez a friss tej és tejtermékek igencsak hozzá tartoznak. Az egyre divatosabbá váló kisvállalkozásoknak az a terve pedig, amit közös boltnyitás formájában a decsi és mőcsényi termelőszövetkezetek fontolgatnak, legalább is várakozást keltők, figyelemre érdemesek. Önismétlés Ezzel tulajdonképpen eljutottunk az önismétlések birodalmába, ami az újságírás egyszerre kényszerű és természetes velejárója. Lett légyen termelési eredményekről, épületátadásokról, tanterembővülésekről, a közművelődési munka új és új vonásairól szó, az olvasóban óhatatlanul felmerülhet a gondolat, hogy nem hallott-e ő már erről a témáról. Természetesen igen, csakhogy ugyanez a téma másodszorra már nem pontosan ugyanaz. Képet láthattunk például az április 25-i számban egy szekszárdi útbeomlásról. Egy bal- szerencsés pillanat, vagy helyzet megörökítése azonban arra a dolgok természeténél fogva nem biztosít lehetőséget, hogy a megváltoztatásukra tett intézkedésekre is felhívja a figyelmet. Ezzel senki nem azt akarja mondani, hogy egy útbeszakadás öröm, viszont arra már óhatatlanul utalni kell, hogy a pinceveszélyekkel sújtott Szekszárd mekkora állami támogatást kapott ennek megszüntetése érdekében és milyen régóta dolgoznak azon a műveleten, melyet szép szakszóval „tömedékelésnek" neveznek. Cgy másik ismétlődés, mely viszont már a többséghez tartozik, az örömteliek számát szaporítja. Az ország legnagyobb, nyugodtan gigantikusnak is nevezhető beruházására, az első hazai atomerőmű paksi építkezésére gondolunk. Az ezzel kapcsolatos híradásók újra és újra bizonyítják azt, hogy az óriási feladat mellett milyen pompás, szigorú szaktudást szerzett szervező- és műszaki gárda nőtt fel. A feladat mellett és a feladathoz. Erről legutóbb tegnapelőtt lehetett olvasni és látni lapunkban, nincs róla statisztika, hogy hányadik alkalommal, hányadik cikket és képet... Az pedig, hogy nemcsak magunk törődünk a saját dolgainkkal, tegnapi számunk első oldaláról derült ki, mely a megyei tanács elnökének a Minisztertanács előtt tartott beszámolóját is tartalmazza. 0. I.
