Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

^^PÜJSÀG 1982. április 14. Pulitzer-díjak Art Buchwald, □ Los Angeles Times világhírű politikai tárca­írója kapta hétfőn a legjobb amerikai kommentátoroknak évente odaítélt Pulitzer-díjat az amerikai és a nemzetközi sajtó­ban megjelenő politikai szatí­ráiért. Az irodalmi Pulitzer-díjak egyikét — a legjobb regényért járó díjat — ebben az évben John Updike nyerte el ,,A nyúl gazdag" című regényéért. A sajtókategóriákban két Pu­litzer jutott a The New York Times-nak. Az egyiket a lap szerkesztőségének ítélték a leg­színvonalasabb vezércikkrova­tért, a másikat John Dartonnak, a lengyelországi válságról kö­zölt — európai szemmel néz­Üj szerzemények Ezekben a napokban állítják össze az immár hagyományos, A hazai közgyűjtemények új szerzeményei című kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum szakemberei. Ezen a tár­laton azokat a megvásárolt, a múzeumoknak ajándékozott, il­letve a régészeti ásatások so­rán napvilágra került műtárgya­kat állítják ki, amelyekhez az elmúlt esztendőben jutottak hozzá a hazai közgyűjtemé­nyek. Véget ért az amatőrfílm-fesztivál ve meglehetősen tendenciózus — tudósításaiért. Az amerikai sajtófotósok kö­zül ebben az évben az AP hír- ügynökség fotósát, Ron Ed- mondsot részesítették Pulitzer- díjban a Reagan elnök ellen tavaly márciusban elkövetett merényletről készített fotóiért. A The Detroit News című amerikai újság kapta a leg­rangosabb Pulitzerek egyikét, amelyet minden évben az ol­vasóközönség érdekeit legjob­ban szolgáló lapnak ítélnek oda. A lapot azért a cikk­sorozatért díjazták, amely le­leplezi az amerikai haditenge­részetet, miként titkolják el a közvélemény elől a hadihajókon gyakorivá vált baleseteket és katasztrófákat. A tárlatra többek között a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti, az Iparművésze­ti, a Néprajzi és a Természet- tudományi Múzeumból, az Or­szágos Levéltárból, az Országos Széchényi, a Fővárosi Szabó Er­vin és Gorkij Könyvtárból, to­vábbá több vidéki múzeumból érkezik több mint 400 kiállítási tárgy. Ezek a világ minden tá­járól származó emlékek több évszázadot fognak át. ünnepélyes eredményhirde­téssel véget ért vasárnap Mis­kolcon a diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban megtar­tott huszonkilencedik országos amatőrfilm-fesztivál. A sereg­szemlét több ezren tekintették meg, és a pénteki, valamint a szombati vetítési napokon a táqas csarnokban igazi feszti- vál'hangulat uralkodott. A kö­zönség és a filmszakma képvi­selői előtt összesen 45 alkotást vetítettek le, amelyek között a néhány perces animációs film­től a hosszabb, mintegy fél óráig tartó játékfilmig, a hazai amatőrfilm-készítés valamennyi fontosabb áqazata szerepelt. A zsűri aranydiplomát nem adott ki, a levetített versenyfilmek kö­zül 5 ezüst-, 3 pedig bronz­diplomát kapott, míg egy film a Magyar Televízió serlegét nyerte el. Ezüstdiplomát kapott a Ki­váló áruk fóruma című film, al­kotója Nagy Gyula (Kazinc­barcika), a Happening, alko­tója Hajdú József (Miskolc), az Eastern blokk tangó, alkotója Nagy László Gábor (Budapest), A második számú film, alkotója Pinke Miklós (Székesfehérvár) és a Kortünet '81 alkotója, Ba­ják András (Szombathely). A filmek alkotói a díjakon kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács, a Miskolc városi Ta­nács, a Népművelési Intézet, a A bécsi levéltárakból isme­retlen dokumentumok kerültek Noszlopy Gáspárra — a ma­gyar szabadságharc 1849. évi somogyi kormánybiztosára — vonatkozóan a Somogy megyei Levéltár birtokába. Különösen érdekesek azok, amelyek Nosz­lopy szabadságharc utáni tevé­kenységével, szereplésével és elfogatásóval kapcsolatosak. A többi között a dokumentumok Kapoli Antal Kossuth-díjas fafaragóra emlékeztek hétfőn hajdani falujában, a Szigetvár közelében levő Somogy- hárságyon. Megkoszorúzták a dunántúli pásztorművészet ki­emelkedő alakjának a tanács­háza falán elhelyezett emlék­tábláját, majd a temetőben le­vő síremlékén helyeztek el ko­szorút és virágot. A megemlé­szakszervezetek megyei tanácsa, a miskolci városi KISZ-bizottság, az amatőrfilm-szövetség és a FŐFOTÓ által felajánlott díja­kon is osztoztak. Az ünnepélyes eredményhirdetés után a győz­tes filmeket újra levetítették a közönségnek. Ugyancsak vasárnap tartot­ták meg a diósgyőri Vasas Mű­velődési Központban a Magyar Amatőrfilm Szövetség tizenötö­dik közgyűlését, amelyen a mozgalom eddigi munkáját és eredményeit értékelték. Bélyegkiállítás Szolnokon A bélyeggyűjtő-mozgalom ki­emelkedő eseménye volt a 20. országos ifjúsági bélyegkiállí­tás, amely vasárnap ért véget Szolnokon a megyei művelődési és ifjúsági központban. A zá­rás alkalmából értékelték a 87 hazai és külföldi kiállító bemu­tatott gyűjteményét, és átadták a kiállítás díjait. A zsűri az összeállított tablókat a nemzet­közi előírások szerint bírálta el. Elsősorban nem a bélyegek ér­tékét vette figyelembe — hi­szen a diákoknak sovány a pénztárcája —, hanem a vá­lasztott téma feldolgozását és esztétikus megjelenítését. Ezek alapján a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetségének if­júsági vándordíját az egri IX. számú Általános Iskola bélyeg- qyűjtőszakköre nyerte „A mi vi­lágunkért" című tematikus soro­zatával. A Szolnok meqyei Ta­nács által felajánlott különdíjat a pápai Stier Tamás kapta „Interkozmosz” gyűjteményéért. A szolnoki városi bélyegyűjtő- kör különdíját megosztva a kör­mendi Baksa Katalinnak és a szolnoki Süli Zoltánnak adomá­nyozta. Az országos bélyegkiállítás keretében megrendezték a VI. ifjúsági filatelistavetélkedő or­szágos döntőjét is. A vetélke­dőn külön versenyeztek az út­törők és a KISZ-korosztályihoz tartozó fiatalok, akik az Inter- kozmosz-programhoz és a béke gondolatához kapcsolódó kér­désekre válaszoltak. arra is fényt derítettek, hogy Wargha István, aki a császáriak szolgálatában állt és 1848-tól rendszeresen fizetett besúgó volt, fedte fel Noszlopy és cso­portjának pesti rejtekhelyét, s ezzel segített elfogatásában. Ez a Wargha István volt egyben az is, aki 1853-ban a magyar koronát megszerezte a császá­riaknak. kezésen részt vettek a nép­művész Szigetváron és környé­kén élő unokái is. A Kapoli- napok programja kedden Szi­getváron folytatódott. Megko­szorúzták szobrát és megnyitot­ták a faragásaiból rendezett kiállítást. Néprajz- és népzene- kutatók idézték fel a híres pásztorművész alakját, életét és munkásságát. Noszlopy-dokumentumok Emlékezés Kapoli Antalra A szegényes cím nem is sejteti, hogy a Bo- építi fel ezt a zsúfolt világot. Az inditóképe- renich Péter és Fazekas Lajos dokumentum- ken az anya egykori munkatársai beszélnek, filmje az elmúlt évek kiemelkedő alkotása, akik úgy érzik, olyasmi történt, ami tovább mestermunka, néha úgy érezzük, a remekmű nehezíti a kisfiú életét, s erre a hatásos expo- határán jár. A Helybenjárás egymásra rakódó zicióra épül a dráma, melynek minden eleme tragédiák drámai képe, a középpontban egy biztosan illeszkedik egymásba, kisfiúval, aki tehetetlenül lebeg szeretet, kap- Valóban nem az a dolgunk, hogy itélkez- zsiság és a törvény betűi között, s a világból zünk, jóllehet a film mégiscsak ezt sugallja a csak annyit tud, hogy anyja fölakasztotta ma- szerzőnek gondja van arra, hogy lolyamato- gát. De ezt állandóan hallania kell, a körű- san fokozzák a hatást, s egy tehetetlenül zo- lőtte élők újra meg újra erre figyelmeztetik, kogó öregasszony emlékével állunk lel a készü- legföljebb a hangsúly és hangerő változik, lék mellől. mert súghatja a szeretet és kiabálhatja az Az elmúlt években számos kitűnő dokumen- indulat is. tumfilm készült, minden jel szerint televiziónk­Józsika alighogy megszületett, egy sorstragé- nak ez legerősebb oldala. Szerzők, rendezők dia hőse lett: ikertestvére meghalt, apja hal- biztosan ismerik fel azt, ami a valóságból lani se akart róla, azzal, hogy nem az ő gye- filmbe sűríthető, s valóban dokumentum lesz reke. Az anyai nagyszülők gondozták, azután belőle, az emberi élet viszontagságainak, ese- is, hogy ányja véget vetett életének, majd vá- tenként jóvátehetetlen fényeinek dokumentu- ratlanul megjelent az újranősült apa, követel- ma. Fokozottan éreztük ezt a Helybenjárás ve fiát. S közben elhangzik a kulcsmondat is, esetében, ahol a szerzők külön szerencséjére szerényen és hangsúlytalanul, mert a szerzők kitűnő típusokkal szolgált készen a valóság, nem ítélkezni akarnak, egy állapotot ábrázol- csak egybe kellett fogni, hatásosan tömöríteni nak csupán: lózsika fog örökölni anyja után. a fájdalmas tényeket. Minden művészet itt Borenich Péter és Fazekas Lajos tudatosan kezdődik. CSÁNYI LÁSZLÓ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Azt a bölcsességet, hogy a birka - hivatalos szakmai ne­vén: a juh — pénzt hoz, ma­napság nem túlzottan dicsérik. Legfeljebb a vérbeli juhász, aki „maszek” alapon tereli a nyá­ját, vagy éppen terelteti, mert „úgy felvitte isten a dolgát”, hogy néki így is bőven megéri. De megéri-e a nagyüzem­nek? így hangzik a sokszor el­hangzott kérdés, amikor arról érkeznek a hírek, hogy ismét gyengélkedik az ügy, megany- nyi okos, előreláthatónak tetsző tartási, tenyésztési program el­lenére. Horváth György, a kislángi szövetkezet elnöke is meghök- ken a kérdésre. Bizonyítékkép­pen a zárszámadó közgyűlési mérlegbeszámolóba lapoz, ahol a birkáról van szó. A kétezer birka egyévi hozama, tiszta eredménye: 600 ezer forint. Egy kiló birkahús átlagértékesítési ára pontosan 107 forint 24 fil­lér volt, amiről azonban nagyon sok mindent el kellene monda­ni. Legelőbb azt, hogy Kislán­gon juhtörzstenyészet folyik és a nagy pénzt a tenyészanyag jelenti. Az éves jerkék, kosok ára tízezer forinton felül van. Ezeknek a tartási költsége is magas, hiszen hol van már a régi birkanevelés, amikor még senki sem akarta, legfeljebb szerette volna, hogy az anyajuh másfél évente kétszer adjon bá­rányt, lehetőleg, ikreket. Egy­szóval egy birkáról három bőrt is, ha lehet. A birka bármennyire is türel­mes, kezes jószág, hiszen éppen tízezer évet bírt el az ember mellett, tetszés szerint mégsem hajlandó minden gazdasági igényt teljesíteni. Hosszadalmas lenne felsorol­ni, mennyi minden történt a „tízezredik" esztendőben az_.ál- latfajjal, Kislángon is. Az a bir­ka már régen nincs, amelyiket a hajdani pásztor március vé­gén, április elején a fűre elle­tett, mert ez volt a jó, ebből vált szép, egészséges utód, af­féle „húsvéti” bárány. A jelen juhásza odakint Jánosmajorban már nemcsak a fűre, hanem té- len-nyáron: tarlóra, avarra, hó­ra is ellet. Természetesen kép­letes értelmezésben, hiszen a hodóly sem az, ami egykorvolt. Jánosmajorban „összkomfortos" birkaistállókban élnek, ami ta­lán egy kissé túlzás is, bár­mennyire is tudjuk, hogy az in­tenzív tartás ezt megköveteli. Dunántúlt napló Bezárták a pécsi Széchenyi téri bíróság büféjét, aztán sorra még hármat. Sőt, a szerződés­sel bérbe adott egyik kis büfét a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat minden ráfizetést vállalva vissza is vett a bérlőtől, mivel látta: az üzleti szerződés meg­valósítása teljesen bizonytalan. Ugyanakkor néhányon szorgal­mazzák ezeknek a munkahelyi büféknek a szerződéses bérbe adását. De jelentkező alig akad. Mi történt? Megszűnt a munkahelyi bü­fék állami támogatása, vagyis az eddigi 12 százalék már nem érkezik oda az államkasszából. Ezekben áz átlagosan elérhető haszonkulcs ugyanis - amely a költségek fedezetét hivatott biztosítani — 11—12 százalék kö­rül van. Ez az összeg igen sok helyen nem fedezi a felmerülő kiadásokat. Ha most bérbe adásra meghirdetik a kis mun­kahelyi üzleteket, akkor a je­lentkezőknek pontos számítások alapján bemutatják, hogy mek­kora árrés megtermelésére van lehetőség. Ezek a büfék általá­ban az üzemek, munkahelyek zárt területén vannak, utcáról érkező vendég oda nem mehet be vásárolni, sőt az üzemek sem engedik bővíteni az áru- választékot, például a nagyobb jövedelmet hozó szeszes italok­kal. Ugyanakkor a kiadások nőttek, például nagyobb a vil­lanyszámla. Végül is - kevés a jelentkező bérlő. A munkások ellátása fontos, de a büfék fenntartására az eddigi módon nincs pénz. Vé­gül iis úgy tűnik, hogy a meg­oldás az ipari országokban al­kalmazott automaták révén le­hetséges. Ezekben a legszüksé­gesebb ellátást, vendéglátóipa­ri munkaerő lekötése nélkül nyújtani lehet. SOMOGYI Nagybajom . központjától mintegy tizenkét kilométerre, Kak-pusztán dolgoznak az öt­hektáros fenyőerdő kitermelé­sén. Hetven-hetvennyolc éves fenyőket döntenek le a motor- fűrészesek, pontosan a meg­adott irányba: ezzel „kéz-alá” dolgoznak a csaknem tizenegy- millió forint értékű erdőgépnek. A látvány lenyűgöző. Nemrég még megcsodáltuk a „fanyű- vő" szerkezetet, amelyek deré­kon kapták a fát és tövestől kiszakították a földből, egy má­sik munkaeszköz a rönköket emelte magasba. S most mit látunk? A hatalmasra nőtt er­dei fenyőt úgy veszi munka alá ez a gép, mint ahogyan mi kézbe fogunk egy ceruzát. Né­hány perc alatt eltávolítja a törzséről az ágakat, s megint néhány perc és a csupasz szál­fa milliméter pontossággal mé­retre szabott rönkökben hever a gép mellett. Újabb „fogás” és a rönkök máris halomba fek­szenek: jöhet a szállítójármű, s vihetik a fenyőt. A gép decemberben érkezett a műszaki erdészethez. A Log- ma hat programra hallgat: ezek tetszés szerint beállíthatók — például a hosztolást is progra­mozható számítógép irányításá­val végzi. A Logma napi telje­sítménye 15-20 erdei dolgozó munkáját helyettesíti, s télen- nyáron az időjárási viszonyoktól függetlenül csatasorba állítha­tó. PETŐFI NÉPE A Kalocsakörnyéki Agráripa­ri Egyesülés azért alakult, hogy a taggazdaságok és vállalatok összefogjanak a termelésben, megszervezzék a szolgáltatáso­kat, amelyek elősegítik a jobb gazdálkodást, valamint együtt­működjenek a közös, nagyobb pénzösszegeket igénylő beruhá­zások megvalósításában. Az egyesülésnek tagja a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Válla­lat, a város határában gazdál­kodó állami gazdaság, valamint hét termelőszövetkezet. Csatla­kozott az egyesüléshez a Bá­tyai Sertéstenyésztő Közös Vál­lalat is. Annak idején a taggazdasá­gok elsősorban a zöldségter­mesztést akarták fejleszteni. A piaci igények változása azon­ban a termelési szerkezet átala­kítására kényszerítette az üze­meket. A körzet legontosabb növénye a fűszerpaprika. Veté­sét jelentősen csökkentették, elsősorban a gazdaságtalansá- ga és értékesítési gondok mi­att. Jelenleg a több jövedelmet adó gabonatermesztés fejleszté­sét szorgalmazzák az üzemek. Törekednek viszont - ha ki­sebb területen is — a fűszer­paprika gazdaságosabb ter­mesztésére és feldolgozására. A termelésszervezés érdeké­ben kidolgozták a búza, kuko­rica és fűszerpaprika termesz­tésének közgazdasági elemzé­sét. Mindezek csak a kezdeti lépések. A taggazdaságok szakembereiből álló bizottsá­gok jelentős segítséget nyújtot­tak a szellemi erők összefogá­sában, a különböző tapaszta­latcserék megszervezésében, a hasznos módszerek elterjeszté­sében. A szolgáltatások közül érde­mes megemlíteni az agrokémiai telep létrehozását, amely ta­valy 45 ezer tonna műtrágyát forgalmazott. Nemcsak a tag­gazdaságokat, hanem más üze­meket is kiszolgált. Fejlesztése lehetővé teszi, hogy még ked­vező szállítási távolságon be­lül a tájkörzet valamennyi me­zőgazdasági üzemének műtrá­gyaellátását megoldják. A me­gyei AGROKER-rel közösen ez év második felében várhatóan megvalósul a növényvédő- és gyomirtószer-raktár is. Még az idén 5-6 ezer négyzetméter alapterületű, gépesített, betono­zott cukorrépaátvevő hely léte­sül. Az elmúlt évben megkezdő­dött egy, naponta 70 ezer li­ter tej feldolgozására képes üzem építése. A jövő esztendő­ben adják át. Ez lesz az egye­sülés legnagyobb létesítménye, a dokumentációk szerint 216 millió forintba kerül. Tovább épül az óbudai rezervátum A régi Óbuda hangulatát idé­ző házak, utcasarok újjászü­letnek a Fő tér környékén. A Zichy-kastély tőszomszédsá­gában, a laktanya és a Lajos utcában több helyreállított régi házban múzeum, borozó és étterem kap helyei Ide költözik majd a híres Sipos halászkert is. A képen: hely­reállított házak elől elszállít­ják az építési törmeléket.

Next

/
Thumbnails
Contents