Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-11 / 85. szám

U NÉPÚJSÁG 1982. április 11. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Most már gondozzák... Ambrus Vilmos szekszárdi ol­vasónk orra hívta fel a figyel­met. hogy a szedres—hídja- pusztai temetőben igen elha­nyagolt állapotban található Bezerédj István fekete márvány síremléke. A levél kapcsán a szedresi Községi Tanács vb-titkára, Ress Ferenc az alábbiakról adott számot. „Bezerédj Istvánnak és csa­ládjának síremléke, valamint an­nak környezete valóban elhanya­golt állapotban van. A síremlék felállítása óta eltelt 126 év alatt az nem rongálódott merít' ám annak környezete gondo­zást igényel. Ezt a feladatot a községi tanács és az általános iskola úttörőcsapata rövid időn belül elvégzi, s ettől kezdve a gondozást a községben működő ifjúsági szervezetek segítségével folyamatossá tesszük." Miért nem töltik a turista­gázpalackot? Malomgéczi István szekszárdi és Sík László tolnai olvasóink panaszolták, hogy nem lehet a kétkilogrammos gázpalackokat újratöltetni. Hogy miért? Erre a kérdésre adott választ Splyom Zoltán, a Tolna megyei Tanács Telefonszámunk: 12-284 kereskedelmi osztályának veze­tője: „A Tolna megyei Népbolt Vállalat gázpalack-cseretelepe­in (Tolnán és Szekszárdon) vé­gezte a turista-gázpalackok cseréjét. A gázpalackok tölté­sét a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi töltőtelepén végezte a Népbolt. Rekonstruk­ciós munkák keretén belül a pincehelyi töltőállomáson meg­szüntették a turistapalackok töl­tését. A Tolna megyei Népbolt Vállalat a múlt évben megren­delte a fejtőkészüléket, ame­lyet a szállító az 1982. III. 31 -i határidőre nem tudott leszállí­tani. Intézkedésünk nyomán ígé­retet kaptunk, hogy április má­sodik felében rendelkezésre fog állni a fejtőkészülék, így Szek­szárdon és környékén megszű­nik a turistagáz-ellátási gond. A fejtőkészülék üzembe he­lyezése után a gázcseretelepen már megtöltik az üres palacko­kat. Addig is a fogyasztók szí­ves türelmét kérjük és javasol­juk a bonyhádi, illetve paksi te­lep felkeresését, ahol működik töltőkészülék." Mi bajuk a rózsáknak? Reunauer Jánosnétól Báta- székről kaptuk a tanácskérő le­velet: „Rózsafáimat már 3—4 év óta betegség pusztítja. Mák­szem nagyságú fehér tetvek ta­padnak rájuk. Drótkefével időn­ként letisztítom a törzsüket, de az ágak közé nem tudok nyúl­ni. Eddig még senki nem tudott tanácsot adni, hogy mivel per­metezzek. .." Rövid időn belül a Tolna me­gyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás szakemberei nézték meg a „beteg" rózsafá­kat, s javasoltak gyógyírt, melyről dr. Nagy Elemér igaz­gató értesítette szerkesztősé­günket: „A Reunauer János udvarán lévő rózsatöveken úgynevezett rózsa-pajzstetű telepeket talál­tunk. A levélíró által leírt tünet nem más, mint a kártevő — amely mintegy 0,75 milliméter hosszú, ovális formájúi i »"»fehér színű — hím pajzsa. A helyszí­nen nagy számban találtunk nőstény pajzsot is, ami ugyan­csak fehér színű, de az előbbi­nél lényegesen nagyobb, s alakja kerekded. A nőstény pajzs alatt telelnek a tojások. A kártevő elleni védekezés a pajzs alól kirajzó mozgó lárvák ellen a leghatásosabb. A ta­vasz folyamán a 12—14 na­ponkénti ismételt permetezést javasoljuk Unifosz 50 EC-vel, vagy Bi 58 EC-vel. A szóban forgó rózsatövek permetezésé­hez öt liter permetlé elegendő egy-egy alkalommal. Az ehhez szükséges növényvédőszer- mennyiség 5 köbcentiméter. Ez mindkét javasolt szernél meg­egyezik. A mennyiség pontos kimérése nagyon lényeges, így javasoljuk egy 10 köbcentimé­teres mérőhenger megvásárlá­sát, amely növényvédő szert árusító boltokban időnként kapható.” Szabadság gyes után Kordás Lajosné Paksról tette fel a kérdést: „1978 decembertől ez év feb­ruárjáig voltam két gyermekem­mel gyesen. Mikor újból munká­ba léptem, kértem, hogy a gyes éveire járó szabadságomat fi­zessék ki, mivel azt nem vet­tem ki. Azt mondták a munka­helyemen, hogy csak egy évre járó szabadságot fizethetnek ki. Arra szeretnék választ kapni, hogy háromévi gyes után, hány évi szabadság illet engem?” Olvasónknak dr. Deák Kon- rád válaszolt: „A dolgozót szabadság illeti meg: »... a tíz éven aluli gyer­mek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött idő­re, legfeljebb azonban egy év­re, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély, s ez a kedvezmény az anyát újahh szülés esetén újra meqilleti.« Megítélésünk szerint önt te­hát nem a három gyesen töl­tött év mindeqyikére illeti meg az évi szabadsága, hanem egy évre, illetve miután közben újra szült, újabb egy évre." cu»-.n A termeszetvedelem­Í ről szól a Magyar f.yv Népköztársaság Elnö- :Vj ki Tanácsának 1982. évi 4. számú törvény- L-—■■ü.-.-.v.] erejű rendelete és e tvr. végrehajtásáról a Minisz­tertanács 8/1982. (III. 15.) szá­mú rendelete. A két jogszabály rövid ismertetése előtt a tör­vényerejű rendelet indokolásá­ból idézünk: „Az elmúlt idő­szakban megnőtt annak a fel­ismerésnek a súlya, hogy a kör­nyezetvédelem — és ezen be­lül a természetvédelem — ér­dekelt sértő cselekményekkel szemben fokozott felelősségre- vonás szükséges... A termé­szetvédelem tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a termé­szetvédelmi célok csak a tár­sadalom hatékony közreműkö­désével valósíthatók meg. Az új szabályozás ezért gondoskodik arról, hogy a természetvédelem célkitűzéseit az egész társada­lom megismerje, és tevékenyen vegyen részt azok megvalósítá­sában." A két jogszabály megjelöli a természetvédelem feladatát, rendelkezik a védetté nyilvání­tásról, a természeti területek védelméről, a növény- és állat­fajok védelméről, a védett ál­lat kártételeinek megelőzéséről és külön fejezetet szentel a ter­mészetvédelmi bírsággal kap­csolatos rendelkezéseknek, amelyek szerint az a jogi sze­mély vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely tevékenységével vagy mulasztásával védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevé­kenységet folytat, védett termé­szeti területet vagy területrészt jogellenesen megváltoztat, át­alakít, megrongál, elpusztít vagy más módon károsít, vé­dett növény- vagy állatfaj egye- dét jogellenesen gyűjti, birtok­ban tartja, kikészíti, értékesíti, külföldre juttatja, károsítja, el­pusztítja, továbbá élettevé­kenységében jelentős mérték­ben zavarja, természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Állam­polgárok esetében a természet- védelmi értékeket károsító cse­lekmények szankcionálását a büntetőjogi, illetőleg a szabály­sértési jogszabályok teszik le­hetővé, szervezetekkel szemben tehát — egyébként igen jelen­tős összegű — természetvédelmi bírság szabható ki. Külön fel­hívjuk a figyelmet a jogsza­bálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a természetvédel­mi őr működési területén jogo­sult, illetőleg köteles — többi között — azt a járművet, amely­ről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szer­zett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezető­jét és kísérőjét igazoltatni, azt a személyt, aki személyazonos­ságát, továbbá a nála lévő vaqy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi ér­ték megszerzésének joaossáqát nem iqazolja, a leqközelebbi rendőri szervhez bekísérni, a természevédelmi értéket veszé­lyeztető vagy károsító cselek­ményt elkövető személyt igazol­tatni és a védett természeti te­rületről eltávolítani, a jogsza­bályban meghatározott esetek­ben helyszíni bírságot kiszabni. Az említett két jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 14. számában jelent meg és 1982. évi július hó 1. napján lép ha­tályba. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi—járási szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK Iratminták „Az írás megmarad” — tart­ja a mondás, s valóban igaz, hogy a fontosabbnak vélt meg­állapodásokat, egyezségeket, szerződéseket ajánlatos írásban is rögzíteni. Korántsem ilyen egyértelmű annak eldöntése, hogy ki készítse el a szükséges iratokat. Forduljunk minden ügyes-bajos dolgunkkal ügyvéd­hez, vagy elegendő, ha csiná­lunk rója egy papírt két tanú­val aláíratva? A Házi jogtanácsadó februá­ri és márciusi számában megje­lent iratmintatár összeállítása­kor a valós helyzetből indult ki: egyre általánosabb, hogy az egyszerűbb, gyakrabban előfor­duló ügyekben az állampolgá­rok — minden jogi képzettség nélkül — maguk is készítenek különféle iratokat, míg a bo­nyolultabb ügyekben jogi vég­zettségű szakemberek közremű­ködését veszik igénybe. Ezért el­sősorban a leggyakoribb, a mindennapi szerződésfajtákat gyűjtötték csokorba. Az irat­minták használatra készek. Ele­gendő a neveket, címeket be­helyettesíteni, s máris gépelhe- tők. Mielőtt azonban hozzáfog­nak, ajánlatos alaposabban át­tanulmányozni az adott téma­körbe tartozó összes mintát, hogy pontosan eldönthessék, saját esetükre melyik is vonat­kozik, hiszen például csak az ingatlanok adásvételével kap­csolatban nyolcféle szerződés- fajtát közölnek, s ezekből kell kiválasztani a megfelelőt. Sió menti fiatalok találkozója Már javában folynak a Sió menti fiatalok április 31—má­jus 2. közt esedékes idei talál­kozójának előkészületei. Az el­ső nap legnevezetesebb prog­ramját dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának titkára nyitja majd meg, ez a megyénkből elszármazott Würtz Adóm kiállítása lesz. Ugyanezen a napon szerepel a Rajkó zenekar és a Kaláka együttes. Május 1-én lesz az út­törőavatás, különböző vidám rendezvények sora, divatbemu­tató és az esti órákban az új Bergendy együttes fellépte. A találkozót a május 2-i majális, akadályverseny és főzőverseny zárja majd. Käthe Wessels r » hs A MAHART Vállalat bérli az NSZK-tól a Käthe Wessels, folyami és tengeri szállításra is al­kalmas hajót. Ilyen méretű hajó a csepeli szabadkikötőben még nem járt. Parancsnoki híd­jának magassága Változtatható, s ez lehetővé tette, hogy feljusson a Dunán, egészen a ki­kötőig. Tallózás az utónevek között Abiötötöl Zetöig Egyetlen ember se tehető felelőssé a nevé­ért. A szüleitől kapja, de az persze már másik kérdés, hogy az évek múltával hálatelt szívvel gondol-e erre az ajándékra. Egy közönséges zsebnaptárban többnyire csak 200 körüli utó­név ünneplési lehetőségének dátumát találjuk. Ladó Jánosnak, az Akadémiai Kiadó gondozá­sában megjelent „Magyar utónévkönyv" című művében nem kevesebb, mint 1827-et. Ezek két csoportra oszlanak. Az „ajánlott" nevekre és azokéra, melyeket ugyan nem ajánl senki, de az „elfogadható" kategóriába tartoznak. Ehhez az olvasmányhoz Szekszárd város anyakönyvvezetői jóvoltából jutottunk. Még mi­előtt a részletekbe merülnénk, tanácsosnak tű­nik idézni Ladó János 1971-ben irt sorait: „Az utónév kiválasztásában ne csak az anyakönyvi jogszabályok gépies megtartására gondoljunk, hanem a névviselő érdekében a teljes névnek, vagyis a családnév és utónév együttesének a szépségére, jó hangzására, rit­musára is, bár ez hivatalosan egyáltalán nem kötelező." Mégis visszás persze, ha valakit — Ladát idézzük — KANDISZ NÓRÁNAK hivnak, mert az emberek hajlamosak az összeolvasásra, együtt mondásra és gúnyolódásra. Egyébként a nevek megítélésénél senkinek nem érheti szó a háza elejét. Azt választ, ami az említett hosszú lajstromból kedvére való. Divatok azonban vannak. A meglettebbek a Horthy-rendszer „legmagyarkodóbb" korából jól emlékeznek arra az időszakra, amikor a 7 vezér után némi késéssel hazánk benépesült Ondókkal, Kondokkal, Tassokkal, Hubákkal és Töhötömökkel. Utóbb aztán valami furcsa neo- sznobság is kitört, a letűnt arisztokrácia utó­neveinek felbukkanása nem egészen arisztok­ratikus körülmények közt. A viccek hatása mindenesetre varázsos: — Arisztid és Taszrló anyakönyvezésére időtlen idők óta nem került sor. Egyetlen Adolf se te­het róla, hogy egy később Hitlerré vált bizo­nyos Schickelgruber nevű linzi osztrákot is így hívtak egykoron. Tény, hogy napjainkban az Adolf utónév is ritka. Nők esetében viszont elfogadható az ABIÁ- TA, az ÁLDÁSKA, egy ismert balettra gondol­va a GAJÁNA, sőt egy korábbi amerikai film­ből gyökereztethető ALÓMA is. Az Arany Já­nos jóvoltából viszonylag véres képzeteket éb­resztő ABIGÉL már ajánlott. A szép LAURA nagyon ritka. E sorok írójának ez ideig egyet­len LAVINIÁVAL se sikerült találkoznia, pedig e név első állítólagos viselője igazán jó ház­ból való úrilány lehetett, lévén Latinus király felesége és Aeneas hitvese. A MÁRTA héberül „úrnő"-! jelent, az ÜDVÖSKE utónevűek pedig július 13-án ünnepelhetik névnapjukat. Valószinűleg kevesen gondolják, de előfor­dul. hogy a szülőknek a majdani becézgetés is dilemmát okoz. A Kosztolányi által versben is halhatatlanná tett ILONÁK esetében az utó­névkönyv a következő „tippekkel" szolgál: Ica, Icácska, lci(ke), lcu(ka), lcus(ka), lcsi(ke), lcsi(ka), Hó, lia, llácska, llea, llcus(ka), llcsa, He, Ili, llica, Ilike, llinka, Ilka, llácska, llkó, llkócska, llkus, Illa. Illácska, liliké, llók, Ilon, llonácska, Bonca, Bond, Ifoncsi(ka), Ilon­ka, Bonkácska, Hu, llucika, llus(ka), Inca, In- ci(ke), Incsi(ke), Inka, Lena, Léna, Lénácska, Lencsi(ke), Lica, Licácska, Lilló, Linca, Linka, Linta, Linuca, Lona, Lonácska, Lonci(ka), Lon- csi(ka), Lonka, Lonta, Lulu(ka), Leska, sőt va­lamilyen rejtélyes okból még Pila és Pilácska is. A férfiaknál viszonylag egyszerűbb a hely­zet. ALADIN és BOCSÁRD elfogadott. GER­GELY ajánlott, de GERGŐ (mely névért új­szülött fia érdekében egykoron egy jó barátom késhegyig menő, de végül diadalmas harcot vívott) csak elfogadott. Lehet a férfiember to­vábbá KAPISZTRÁN, sőt KASZTOR. Ez utóbbi a mitológiában Zeusz fia volt, de testvére, POLLUX mégse kapott helyet az utónévkönyv­ben. Akadálytalanul tehetünk valakit NAPO- LEON-ná, OVIDIUSZ-szá, VERGIUUSZ azon­ban még így, magyarított végződéssel se ad­ható. Gárdonyinak hála, ZETA viszont igen. Az anya könyvvezetők egyébként azt tapasz­talják, hogy lassacskán kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba. A márciusi hires névnapok idején például több SÁNDOR és JÓZSEF ke­rült az anyakönyvbe, XÉNIA viszont egy se. Amivel persze nem akarom megsérteni a XÉNIÁKAT. Annál is kevésbé, mert boldogult ifjúságom idején hosszasan próbáltam udva­rolni egynek. Eredménytelenül. (ordas)

Next

/
Thumbnails
Contents