Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-02 / 78. szám

XXXII. évfolyam, 78. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. április 2., péntek. Mai számunkból A TŐZSDÉZÉS NEM JÁTÉK (3. old.) MNK-DONTŐ ELŐZETES (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HÚSKOMBINÁT- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) , \ Emberi sorsok múlhatnak rajta Ha a nagyipari vezetőket hallgatja az ember, úgy tűnik, mintha a kötelező munkaerő-közvetítés megszüntetésével megélénkülő munkaerő-forgalom már-imár elviselhetetlen gyötrelmeket okozna az iparvállalatoknak. Az objektív sta­tisztikai adatok szerint azonban kiderül, hogy — például 1980-ban — a foglalkoztatottak mindössze 13 százalékát érintette a fluktuáció, s tavaly az ipari létszám — bár a tervezettnél némileg gyorsabb ütemben — alig két száza­lékkal csökkent. A témával foglalkozó elemzésekből az de­rül ki, hogy a létszámmozgások miatt siránkozó iparválla­latoknál általában stagnál, vágy esetleg csökken a rende­lésállomány, a termelés növekedési üteme pedig mérséklő­dik. És kiderül az is, hogy az iparvállalatok még mindig je­lentős létszámtaríta lékokat mozgósíthatnának — ha akar­nának, ha ez az érdekükben állna. Ennyi talán elegendő is azokkal a mind gyakrabbán hall­ható megjegyzésekkel kapcsolatban, hogy esetleg jobban meg kellett volna fontolni a kötelező munkaerő-közvetítés eltörlését! Ami egy idő után érezhetően fékezi a gazdasági mozgékonyságát, gátolja alkalmazkodóképességét, ohhoz minek tovább ragaszkodni? A kötelező közvetítési rendszer betöltötte funkcióját, megszüntették, ám — és ez igazi gond! — a helyébe jóformán nem lépett semmi. A kötelező köz­vetítést .megszüntető rendelet ugyanis nem magát a munka­erő-közvetítést, hanem annak csak adminisztratív jellegét szüntette meg. Ugyanakkor kimondta: a munkaközvetítő irodáknak, egyfajta Sajátságos szolgáltató intézményekként kell működniük. Azért, mert a gazdaság strukturális átren­deződésének következtében egyre többen szóróinak rá az elhelyezkedési lehetőségeket jól áttekintő közvetítő irodák szolgáltatásaira. Könnyű belátni, hogy eqy hatósági jogkörrel felruházott irodahálózat egészen másként, más körülmények között mű­ködik, mint egy szolgáltatóhálózat. Most pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy a munkaközvetítő iroda már nem hatóság, s még nem szolgáltató intézmény. Az előbbihez nincs jogkörük, az utóbbihoz pedig még a legelemibb sze­mélyi és tárgyi feltételek is hiányoznák. Mi kell a munkaközvetítésihez? Mindenekelőtt a munkaerő- piac, a kereslet és a kínálat naorakész, rendkívül széles körű és alapos ismerete. Hogy hol, milyen vállalat, kiket keres, milyen álláshelyeket kínál és milyen feltételekkel? S hogy kik, milyen munkalehetőséget keresnék, s milyen igé­nyeik vannak? Ez már önmagában is rendkívül precíz, és szüikséq szerint gyorsán korrigálandó nyilvántartási rend­szert feltételez. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszer ma­nuális módszerekkel meqvaIósíthafatlan, tehát kellenének korszerű adatfeldolgozók és -tárolók, szükség lenne a hi­vatalok legtöbbjének munkamódszereitől merően eltérő ügy­viteli szisztémára, s olyan emberekre, akik ezt az ügyviteli rendszert működtetnék. S ez még mindig kevés. Mert a mégoly korszerű berendezésekkel dolgozó hivatalnok is csak hivatalnok, nem pedig egy szolgáltató iroda, vagy intéz­mény jól felkészült munkatársa. Ha meggondoljuk, hogy a munkaerő-közvetítő szolgálatnál nemcsak az ügyfelék em­berek, hanem maga a szolgáltatási tevékenység is emberi sorsokat befolyásolhat, akkor nyilvánvaló, hogy e szolgál­tató intézményeknél nem unottan stemplizgetö hivatalnokok­nak, hanem emberségből is felkészült szakértőknek kell dolgozniuk. Pedöaóqiai, szociológiai, pszidholóqusi kéDzett- séagel vagv legalábbis fogékonysággal bíró szakemberek­nek. akiknek mindemellett a legfontosabb munkaügyi tudni­valókkal is tisztában kell lenniük. Hogy mindez utópia? Megléhet. Am a személyi és a tárgyi-tedhnikai feltételek nélkül nincs értelme bármit is várni a munkaerő-közvetítő irodáktól akkor sem, ha azok szolgáltató jellegét rendeletileg írtuk elő. S mert a rende­let nem intézkedett az általa megfogalmazott feladat meg- valósításáinak részleteiről, két eset lehetséges: a munka­közvetítők fenntartásáért és működtetéséért felelős helyi ta­nácsok, beletörődve a látszólag megváltoztathatatlan hely­zetbe, lényegében sorsukra hagyják ezeket az irodákat. Ez a tagadhatatlanul kényelmes és főleg olcsó megoldás azon­ban óhatatlanul azt eredményezi, hogy a területi munkaerő­gazdálkodás kicsúszik a tanácsi ellenőrzés hatásköréből, s társada lompolitikai feszültségek forrása lesz. A másik le­hetőség, hogy a tanácsok valóban komolyán veszik a munkaközvetítés fontosságát: felismerik ennek gazdasági és társadalompolitikai jelentőségét, s ennek megfelelően Való­ban szolgáltató intézményekké alakítják át az egykor volt hatósági irodákat. A személyi feltételeket illetően valószí­nűleg nem kellene megoldhatatlan feladatokkal bajlódniuk. Az államigazgatásban éppúgy követelmény a létszámcsök­kentés és a létszámgazdálkodás racionalizálása, mint pél­dául a gazdálkodó egységeknél. És nyilván találhatok olyan szakemberek az állaimigazgatási apparátusban, akiknek tu­dása, élettapasztalata, esetleg szakmái felkészültsége jól kamatoztatható a munkaerő-közvetítésben. S ha munkájuk eredményességét netán anyagi javadalmazásuk mértéké­vel is összekápcsólnák, akkor feltételezhető, hogy ez a fog­lalatosság sokuknak még vonzó is lenne. És ha a tanácsok költségvetéseiket is célirányosan racio­nalizálnak, tö'bb pénz jutná a közvetítőirodák technikai felszerelésére is. A számlákkal persze aligha terhelhető az I állami költségvetés, de a kezdeti eredmények utón némi anyagi segítség is remélhető. Végtére is egy jól működő — s és a racionális foglalkoztatás céljait szolgáló —■ munkaerő- közvetítő hálózat megteremtése és folyamatos működtetése nemcsak területi, hanem országos, ha úgy tetszik „össz­társadalmi” érdek. VÉRTES CSABA A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, valamint a jo­gosulták körének bővítéséről. A segély igénybevételének a jö­vőben két éven belüli 9 hóna- oos előzetes munkaviszony lesz a feltétele, szemben az eddigi másfél éven belüli 12 hónapi munkaviszonnyal. A jogosultság ezentúl kiterjed a bedolgozók­ra, a részfoglalkozásúakra, va­lamint a mezőgazdaságii szö­vetkezeti tagok családtagjainak meghatározott körére is. A sú­lyosan fogyatékos, illetőleg tar­tósan beteg gyermekek után 6 éves korig igényelhető segély. A jövőben, ha azt a szülők úgy kívánják, a gyermek egyéves ko­rától a segélyt az apa jogán is igénybe lehet venni. A gyermek Március 30. és április 1. kö­zött Prágában tanácskozást tar­tottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak párt­szervezési kérdésekkel foglalko­zó titkárai. A tanácskozáson beható vé­leménycserére került sor arról a növekvő szerepről, amelyet a pártalapszervezetek töltenek be a testvérpártok politikájának és kongresszusi határozatainak megvalósításában. A tanácskozáson rámutattak, hogy az alapszervezetek tevé­kenységének sokoldalú fejlesz­tése különösen nagy jelentősé­gű a tömegkapcsolatok erősí­tésében, a testvérpártok kong­resszusai által kitűzött nagy fel­adatok megvalósításában, ame­lyen a szocialista közösség or­szágainak népei munkálkod­nak. ünnepséggel emlékeztek meg csütörtökön délután a fel- szabadulás 37. évfordulójáról a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagoza­tán. Nagy Andor főiskolai do­cens, a pártalaípszervezet ve­zetőségi tagija mondott ünnepi beszédet, majd Varjas János, a másfél éves korától a jogosult a számára folyósított összeg csökkentése nélkül munkát is vállalhat havi átlagban legfel­jebb napi 4 órás munkaidőben. Az új rendelkezések 1982. má­jus 1-en lépnek hatályba. A kormány meghallgatta a mezőgazdásági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését az 1982. évi feladatokra való felkészü­lésről. Megállapította, hogy az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek túlnyomó többségének szervezett és jó minőségű munkája, a háztáji és kisegítőgazdaságok számára nyújtott léhetőségek, valamint a rendelkezésre álló anvagi- műszaki alapok jó feltételeket biztosítanak a termelés ez évre előirányzott növeléséhez. A Mi­nisztertanács felhívta az illeté­kes minisztériumok, főhatósá­gok és szervezetek vezetőit, A tanácskozás résztvevői tá­jékoztatták egymást arról, hogy mit tesznek a pártalapszerveze­tek politikai-szervezeti megerő­sítésért, munkájuk továbbfej­lesztésért, a gazdasági és kul­turális építésben betöltött szere­pük növeléséért. Hangsúlyoz­ták a pártalapszervezetek és a kommunisták felelősségét a po­litikai nevelő, felvilágosító mun­kában, a jó munkahelyi poli­tikai légkör kialakításában. Fon­tos feladatként jelölték meg, hogy a pártalapszervezetek se­gítsék a dolgozók munkahelyi és közéleti aktivitásának kibon­takozását, erősítsék a közösségi szellemet és az elvtársi együtt­működést. A tanácskozáson méltatták a pártalapszervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel hozzá­járulnak a tömegeknek a szocia­városi pártbizottság titkára be­jelentette, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Elnök­sége — elfogadva az intéz­mény múilt év őszén benyújtott kérelmét és elismerve a két nép barátságának ápolása, elmélyí­tése érdekében kifejtett több hogy intézkedéseikkel járulja­nak hozzá a mezőgazdaság előtt álló feladatok maradékta­lan teljesítéséhez. A gazdasági bizottság tájé­koztatója alapján a kormány áttekintette a főváros sütőipari termékellátásának helyzetét. Határozatot hozott a VI. ötéves tervben előirányzott sütőipari fejlesztési programban foglal­tak ütemesebb végrehajtására, amely elsősorban a termékek választékának bővítését, a mi­nőség javítását és a higiéníku- sabb, korszerűbb szállítás fel­tételeinek megteremtését szol­gálja. Jóváhagyta a Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság jelentését az országos középtá­vú kutatási fejlesztési terv ke­retében végzett munkák 1981. évi tapa'sztalataiTŐI és a bizott­ság elmúlt évi tevékenységéről. lista hazafiság és az Interna­cionalizmus szellemében való neveléséhez, a szocialista orszá­gok és pártjaik barátságának és együttműködésének elmélyí­téséhez, a békéért és a társa­dalmi haladásért folytatott kö­zös harchoz. A tanácskozás résztvevői ele­mezték a felsőbb pártszervek­nek az alapszervezetek irányí­tásában szerzett tapasztalatait. Hangsúlyozták, hogy javítani kell a pártbizottságok irányitó tevékenységét, amelytől nagy­mértékben függ a pártszerveze­tek, a párttagok aktivitása. A testvérpártok küldöttségei­nek vezetőit, köztük Németh Károlyt csütörtökön délelőtt fo­gadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz­társasági elnöke. éves tevékenységét — felvette a tagcsoportok közé. Ezután át­adta az elnökség alapító ok­levelét Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet főiskolai adjunktusnak, a pártalapszervezet titkárának. A tanítóképző a tizennegyedik szekszárdi MSZBT-tagcsoport. Szenegáli pártkiildöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 27. és április 1. között látogatást tett hazánkban a Szenegáli Függetlenségi Munkapárt kül­döttsége Emath Dansakho fő­titkárhelyettes vezetésével. A küldöttséggel, amelyet fogadott Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, megbeszélést folytatott Nagy Gábor, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. A dele­gáció találkozott a Hazafias Népfront, a SZOT, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és az Országos Békeanács ve­zető képviselőivel. A szívélyes, baráti légkörben és a teljes egyetértés szellemé­ben tartott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztat­ták egymást országuk helyzeté­ről, pártjaik törekvéseiről és vé­leményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi munkásmozgalom fontosabb kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kifejez­ték szolidaritásukat a szenegáli párt küzdelmével, amelyet a dolgozók életkörülményeinek javításáért, a haladó, a haza­fias erők frontjának megterem­téséért, és a Szenegáli Köztár­saság nemzeti függetlenségé­nek megszilárdításáért folytat. Mindkét párt képviselői hang­súlyozták: a szélsőséges impe­rialista körök terveinek megaka­dályozása, a világbéke megvé­dése, a fegyverkezési verseny megállítása és a társadalmi ha­ladás előmozditása érdekében elengedhetetlen valamennyi ha­ladó demokratikus erő összefo­gása. Támogatásukról biztosí­tották a gyarmatosítás öröksé­gének felszámolásáért, a társa­dalmi és nemzeti felemelkedé­sért küzdő afrikai államokat. Megerősítették szolidaritásukat a namíbiai nép harcával, ame­lyet a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet vezetésével folytat. Ugyancsak kifejezték támoga­tásukat az apartheid politika ellen harcoló dél-afrikai nép­pel. Áttekintették az MSZMP és a Szenegáli Függetlenségi Mun­kapárt kapcsolatait és kifejez­ték készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére, amely mindkét nép javát szol­gálja. A szenegáli küldöttség csü­törtökön elutazott Budapestről. Brüsszeli vita az agrárárakról A Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek többsége túl ala­csonynak találja és elutasítja az EGK-bizottság kilencszázalé­kos áremelési javaslatát, ám szerdai eredménytelen tanács­kozások után csak halvány le­hetőség maradt arra, hogy a vitát a közeljövőben megoldják. A közös piaci illetékesek most 11 százalék körüli mező- gazdasági áremelés lehetősé­gének kidolgozásán fáradoz­nak. A brit képviselő bejelentet­te, hogy minden áramelési in­dítványt megvétóz, amíg nem születik döntés költségvetési befizetéseiről és a visszatéríté­sek növeléséről. Ebben legko­rábban a külügyminiszterek hét végén tartandó tanácskozása hozhat előrelépést. A pártalapszervezetek munkájáról tanácskoztak a szocialista országok pártvezetői Prágában MSZBT-tagcsoport a tanítóképző / Nagy Andor mondott ünnepi beszédet és Varjas János afdta át az oklevelet

Next

/
Thumbnails
Contents