Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
1982. április 10. ^PÜJSÂG & Bulgária A vita még nem dőlt el Biogáz - igen vagy nem? Észak-Morvaországban, Uncovicében az erjesztőtartály kosarának megtöltése istállótrágyával Az éltető A legkisebb bolgár városba, Melnikbe látogatók gyakran találkozhatnak a város legidősebb lakosával. Az 1875-ben született Nikola Jankov bácsi kam pás bottal a kezében járja az utcát, vagy pedig emeletes házának erkélyéről szemléli a nyüzsgő életet. Azok közé a bolgár menekültek közé tartozott, akiknek annak idején el kellett hagyniuk az egykor Görögországhoz csatolt szülőföldjüket. Ő Mellűkben teleoedett le. Nyolc gyermeke kőiül ma A 107 éves Nikola Jankov bácsi, Melnik legidősebb lakója. Rendszeresen fogyasztja... már csak három él. A legnagyobb fia Iván, 73 éves, a másik Georg ij 63, Elena nevű leánya pedig 59 éves. Gyakran látogatják édesapjukat. A HOSSZÚ ÉLET TITKA Érdekes elbeszélgetni a több mint százéves öregemberrel. Arra a kérdésre, hogyan telt el az élete, így válaszol: „Dolgoztam, ahogy a többi ember. Voltam kondás, földműves, kapáltam, szántottam, arattam, szőlőt műveltem.” 15 évvel ezelőtt még az állami gazdaságban is tevékenykedett, de most már csak a saját szőlőjét gondozza. Melniska Nikola bácsi húst alig eszik, inkább a tejet, sajtot, gyümölcsöt és zöldséget szerette mindig. Pálinkát nem iszik, de a híres melniki bort rendszeresen fogyasztja. És nem veti meg a konyakot sem. Sohasem volt súlyos beteg. Most, 107 évesen is nagyszerűen érzi magát. Azt mondja, ezt a „íMelniskának” köszönheti. MAR A TRAKOK IS Bulgária területén már a legrégibb időkben is ismerték a szőlőművelést. Már a trákok, a szlávok és az ősbolgárok is kedvelték a jó borokat. Az utóbbi két évtized alatt sokat tettek a szőlészet korszerű fejlesztése érdekében. Kiváló minőségű külföldi és hazai — elsősorban a Pleveni Szőlészeti és Borászati Intézet nemesített fajtáit — fajtákat telepítettek. Az agrár-ipari komplexekben óriási területeket ültettek be szőlővel, miközben megmaradtak a háztáji szőlők is. Jelenleg az ország szőlőtermésének körülbelül az egylharmadát a háztáji szőlőgazdaságok adják. Jelentősen fejlődött a szőlőtermelés, 1934^1939-ben 73 kilogramm szőlő 'jutott egy lakosra, 1976—1980-ban pedig már 125 kilogramm. EZER ARANYÉREM Igen keresettek a bolgár konyakok is: az ötcsillagos Píisz- ka és a hétcsillagos Preszlav (a csillagok száma az érlelés éveit jelöli). Mindkettőt a hajdani bolgár főváros helyén épült, azonos nevű Preszlávban gyártják. Olyan technológiával készülnek, mint a híres francia, örmény és grúz konyakok. A nemzetközi kiállításokon és versenyeken a bolgár borok eddig több mint ezer aranyérmet és ugyanennyi ezüstérmet nyerték, a konyakok pedig több mint 100 kitüntetést kaptak. A bor és más szeszes italok több mint 70 százalékát mintegy 70 országba exportálják. Manapság mind több szó esik a biogázról, amely részben pótolhatja az olajat, a szenet, összetétele nagyjából: kétharmad metángáz, egyhar- mad szénsav, kevés nitrogén, hidrogén és kénhidrogén. Az elnevezés első fele arra utal, hogy köze van az élő szervezetekhez. Igen, az istállótrágya erjesztésével állítják elő, légmentesen elzárt tartályokban. A mezőgazdaságban tehát egyszerű, könnyen hozzáférhető energiaforrást jelenthet. MIT TUD A BIKA? Az adatok felettébb érdekesek. Egy tyúk évente hat és fél köbméter biogáz előállításához szolgáltat „nyersanyagot”, egy sertés 70, de egy bika már 450 köbméterhez. Kiszámították, hogy ily módon Csehszlovákiában — elméletileg — három és fél milliárd köbméter biogázt lehetne nyerni, s ez már nem elhanyagolható mennyiség. Mint minden fontos kérdésben, itt is megkezdődött a vita. A szerves hulladék ilyen hasznosításának vannak pártfogói és ellenzői, de Csehszlovákia mezőgazdaságában már van néhány biogáz-telep. Úgy mondják, működésükkel elégedettek. A dél-csehországi Trebon nagyüzemi sertéshizlaldájában már hét éve dolgozik ilyen berendezés. Naponta hétezer köbméter biogázt állít elő. Az észak-morvaországi Uncovive mezőgazdasági szövetkezetében három éve gyártanak biogázt. A napi biogáz-produkció ötezer liter tíz fokos vizet melegít fel 60 Celsius fokra, a fejőstehenek számára. Az eredmény meggyőzte azokat, akik ejeinte ellene voltak ennek az eljárásnak. MEGLEPETÉS A TARTÁLYBAN A biogáz elleni érvek egyike az, hogy a szerves trágyára a földnek szüksége van, s hogy ez nem igényel beruházást. Való igaz, a szerves trágyázás színvonala a csehszlovák mezőgazdaságban nem kielégítő. Ezért fontos, hogy az is- itáilótrágyát a talaj trágyázására használják fel. Időközben azonban kiderült, hogy a biogázt erjesztő tartályban a trágya mit sem veszít értékéből. Sőt, a tapasztalat szerint, a biogázfejlesztéssel a szerves hulladék voltaképpen tisztul, az értékes anyagok benne maradnak. (t.) g- >• .imiiMMiiiiiiiiiimiiimiiimiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiinmiiiiiiiitttmimmmtiiiiiiiiiiiiimmiimiiiiiimiiiiimimiiiiiiiiimmimiimiiiiimi jéghelyzetet és folyamatosan előrejelzést ad ki. A felderítést hajóról, repülőgépről és helikopterről végzik. Az előrejelzésektől függően határozzák el a hajókonvojok indítását. Azokban az években, amikor kedvező az időjárás, a hajók egyetlen navigációval elérik az Amur torkolatát. Sajnos ez csak ritkán, átlagosan ötévente sikerül. Általában azonban a hajóknak Tyiksziiben kell teleniük, vagy-csupán a Jenyiszej torkolatáig jutnak el. Végre kész a berakodás, a kajütablakok vihar esetére is megerősítve. A fedélzetre került az élelmiszerkészlet, a mentőeszközök is kifogástalanok. Ellenőrizték a vontatóhajók és az uszályok közötti kapcsolatokat is — a vontatás hosszú drótkötelek segítségével történik. A konvoj zászlóshajója kiadja a parancsot: „Útra!" A hajókürtök búcsújelétől visszhangzik az arhangelszki öböl. A Barens- tenger általában barátságos. Amikor az ember ül a meleg kajütben, s kitekint az ablakon, a napsütés láttán azt hiheti, hogy a Fekete-tengeren ringatózik. Hagyományos megálló Vaj- gacs szigete. A hajók üzemanyagot vesznek fel, s megpihennek a legbonyolultabb útszakasz előtt. Vajgacs szigetén túl kezdődik az út a Kara-ten- geren át, az „Északi-sarkvidék jégvermén" ahogy a sarkkutatók elnevezték ezt a tájat. Újra start. A Kara-tenger már barátságtalan. Ölomszürke hullámok, alacsony, sötét felhőzet, metsző hideg, szél, örvénylő habok. A kis, alacsony merülésű hajók forgácsként hánykolódnak a vízen. Bizony roppant ügyességgel kell rendelkeznie annak a hajósnak, aki ezt a megpróbáltatást kiállja. Nap nap után folyik az elemekkel vívott harc. Nem csupán kormányozni, hanem az uszályok vontatására is figyelni kell. Hetekig tart a viharos tengeren a hajózás. Az Ob torkolatánál a hajók egy része elhagyja a konvojt, Nyugat-Szibériába tartanak. A konvej pedig folytatja útját a Jenyiszej torkolata felé. A Dickson-félszigeten található az Északi-sarkvidék egyik hajózási központja. Itt állomásoznak a jégtörők, amelyek segítik a hajókaravánokat további útjukon, a Laptyev-tenger zord jégmezőin keresztül. A Vil- kickij-szorost jól ismeri minden kapitány, bár ez az ismeretesség a legkevésbé sem kellemes. Ritka az a hajó, amelyik képes úgy áthaladni a 2-3 emeletnyi jégtorlaszok között, hogy burkolata sértetlen maradjon. Még az sem ritka eset, hogy a szorosba nyugat felől érkező kapitányok viszafordulnak, mivel nem találnak átjárót. Ha a tengerjárók kapitányai erre az elhatározásra jutnak, akkor elképzelhető, milyen a helyzet a folyami hajók esetében. Az utóbbi években ebben a szorosban váltak révkalauzokká a hatalmas atomjégtörők — a „Lenin”, az „Arktyika” és a „Szibéria", - valamint a jégtörőflotta más hajói. Ezek oltalma alatt haladnak kelet felé a folyami-tengerjárók karavánjai. Nem ritka, hogy a hajósok jegesmedvékkel találkoznak, sőt ha a jégtáblák egészen közel sodródnak, a hívatlan „vendégek” még a fedélzetre is átúsznak. A matrózok ilyenkor látják sűrített tejjel vendégül a jégmezők lakóit. A következő állomás Tyikszi. Itt a konvoj két felé szakad: a hajók egy része a Lena-folyó kikötőibe tart, a többi előtt még hosszú út áll, óta Bering- szorosan és a Csendes-óceánon a távol-keleti Amur torkolatáig. „Tőzegbölcső” fenyők számára A Balti-tenger partvidékének dünéiben gyorsan megfogannak a fiatal fenyők a lett erdészek módszerének alkalmazása révén. A facsemetéket tőzegkockába telepítik, ahol kifejlődnek, akár a virágcserépben. A fácskák tőzegkockástól bármikor behelyezhető!« a talajba. A puha „tőzegbölcsőt” a Szilává Tudományos-termelési Egyesülés szakemberei által kifejlesztett futószalagon gyártják. Szállításnál a tőzegkoc- kábo ágyazott facsemetéket po- limérszalaggal rögzítik, nehogy megsérüljenek. A facsemeték egy egész évet is eltölthetnek tőzegpakolásban. / Az új módszer alkalmas az ültetés gépesítésére. A legközelebbi jövőben minden facsemetét — évente több mint 50 milliót — már ipari alapon fognak előkészíteni. A jelenlegi ötéves tervben Lettország erdőterületét 40 000 hektárral bővítik. Diagnózisfelvételről Sermaran Kakic sasvili, a Grúz Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézete munkatársának sikerült egy tárgy képét minden oldalról hologram- mon rögzíteni és azt reprodukálni. Az újdonság felkeltette az orvosok érdeklődését, mivel azt a reményt kelti, hogy sikerül térihatású képet kapni az ember belső szerveiről. Az optikai kutatások laboratóriumának tudósai most új módszer kialakításán fáradoznak. Olyan felvevőfej prototípusai készültek, amely alkalmas testüreg! felvételek készítésére. APN—KS Néha eltelik egy év is, amíg a hajók a dunai dokkokból eljutnak rendeltetési helyükre, ahol már nagyon várják őket, hiiszen Szibéria és a szovjet Távol-Kelet folyami szállítása nagy fontosságú. Bár a légi és a téli közúti szállítás jelentős tényező, azonban az építőanyagok, élelmiszerek, az ásványi kincsek döntő részének szállítását a Transz-szibériai vasútvonal állomásaitól a folyami hajók oldják meg. Minden tavasszal kiküldetésre gyülekeznek tehát a „Spec- morprovodka" kapitányai. Útrakelnek, a szocialista országok hajógyáraiban átveszik a hajókat, s a szelíd dunai hullámokon ismét elkezdődik egy igen hosszú és nagyon nehéz hajózás. TÍMÁR EDE Vendégünk, a jegesmedve Szovjetunió kutatóhajók A szovjet óceánkutató flotta új, nagy teljesítményű hajókkal gazdagodik. Nemrég indult fekete-tengeri próbaútjára a bulgáriai Niko- lajevo hajógyárában, szovjet megrendelésre készült, Krilov akadémikus nevét viselő óceánkutató hajó. A tízezer tonnás, hidrológiai és kémiai laboratóriumokkal felszerelt „úszó kutatóintézet” saját számítógép- központtal is rendelkezik. Új típusú merülőberendezése, nagy mélységekben is használható kamerái és rádiókészülékei, műszerei alkalmassá teszik az óceán mélyének sok irányú kutatására. A szovjet flotta számára más országokban is készülnek kutatóihajók. Például a finn hajóépítő szakemberek a szovjet Antarktisz-kutatások céljára építenek jégtörő hajókat. A jégtörők hidrometeorológiai állomással, automata adatfeldolgozóval és a kutatás céljait szolgáló laboratóriummal vannak felszerelve. Ezek a kutatóhelyek egy-egy hajón 38 tudósnak biztosítanak megfelelő m u n ka lehetőséget. Bulgária Ifjúsági kereskedelmi központ Több mint három és fél ezer alkalmazott dolgozik Szevlievo város Friedrich Engels lakónegyedének új kereskedelmi központjában. Az „Ifjúság” üzletközpont és áruház rászolgált nevére, mert vezetői és munkatársai egyaránt a fiatalok sorából kerülnek ki. Az épület első és második emeletén modern szupermarket kapott helyet, ahol a nagy választékban kapható élelmiszerek és közszükségleti cikkek mellett delikátáruk is vásárolhatók. Az üzletház harmadik emeletén iparcikkeket árusító boltok nyíltak. De van az üzlet- központban kozmetikai és illatszerrészleg is. Az elfáradt vevők, a nézelődők a több helyiségből álló kávézóban pihenhetnek meg. Ezek egyike — kedves figyelmesség — a gyermekeknek készült. A kereskedelmi központban — születésnapok, családi ünnepségek megtartására szolgáló — különtermeket is berendeztek. Átköltözött a templom Biljukovo faluból a Voszkrészé nszkij templom, ez az építészeti műemlék, amelyet a XVII. század végén fából készítettek, áttelepült a Volga meredek •partjára, .Plesz városába. Az építészeti és művészettörténeti védett területté nyílvánított városnak ez az első jövevénye. A Voszkreszenszkij templom mind külsejében, mind pedig belső elrendezésében arra a leégett templomra emlékeztet, amelyet annak idején Isza- ak Levitan, a híres orosz festő örökített meg „Az örök nyugalom fölött" című vásznán. A védett övezetben múzeumok és kiállítótermek megnyitását tervezik, f. *-A V «
