Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

1982. április 10. tîËPÜJSÀG 3 A nagyközségi párt-vb tárgyalta A pártdemokrácia Tolnán Egyre jobban érvényesül az egyéni felelősség „A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhetetlen fel­tétele a megalapozott, jó ha­tározatoknak, növeli a párttag­ság felelősségét, segíti a dön­tések végrehajtását" — mond­ja a XII. kongresszus határoza­ta. — Milyen a pártdemokrá­cia helyzete, melyek fejleszté­sének tapasztalatai, a nagy­községi pártbzizottság műkö­dési területén, ezt vitatta meg legutóbbi ülésén a tolnai párt­végrehajtó bizottság. Széles körű demokratizmus érvényesült két évvel ezelőtt, amikor a párttestületek válasz­tását lebonyolították. Egyrészt, az alapszervezetekben minden párttaggal elbeszélgettek a ve­zetők, bizalmiak, véleményt kérve az alapszervezet, a veze­tőség és a pártbizottság mun­kájáról, a tapasztalatokat fel­használták a beszámoló elké­szítéséhez, másrészt, a jelölő bizottságok is sok információt szereztek a beszélgetések út­ján: kik alkalmasak arra, hogy titkárok, vezetőségi -Jagok le­gyenek. A pártélet szabályai­nak megfelelően, titkos szava­zással választották meg a ve­zetőket, vezetőségeket. Gyakor­lattá vált, hogy az év végi be­számoló taggyűléseket is a párttagokkal folytatott beszél­getés előzi meg. A pártbizottság és a végre­hajtó bizottság egy-egy téma napirendre tűzése előtt is sok információt gyűjt a tagság kö­rében. így például, amikor a közéleti-politikai aktivitást vizs­gálták, több tucatnyi aktivista gyűjtött információit, e mellett kérdőíveket bocsátott ki a vb és ezeket elemezte, mielőtt a témát megtárgyalták, így a határozat reálisan tükrözhette a helyzetet, a feladatokat. Ha­sonlóképpen történt ez az agi- tációs munka napirendre tűzé­sekor is. Növekedett az elmúlt évek­ben a pártvezetőségek és -alapszervezetek önállósága, hatásköre, nagyrészt ennek is tulajdonítható, hogy javult ezek kezdeményezőkészsége. Ez visz- szatükröződik az alapszervek belső életének élénkülésében, a testületek és taggyűlések elé kerülő előterjesztések konkrét­ságában, a gazdasági egysé­gek gazdaságpolitikai céljain­kat megvalósító eredményesebb gazdálkodásban. A községi pártbizottság a tagfelvétel megerősítésének jo­gával és a fegyelmi jogkörrel való megbízatását követően működési területén mind a tag- felvételi munkával, mind a pártfegyelmi munkával nagyobb felelősséggel foglalkozik és ez a felelősség ösztönzőnek bizo­nyult a tartalmi munka javítá­sára is. Felelősségteljes munka tapasztalható a megelőzésben és az ügyek lezárásában is. A káderhatáskörök decentra­lizálása, a funkciók egy jelen­tős részének az alsófokon köz­vetlen irányító pártszervek ha­táskörébe, valamint az alapszer­vezetek véleményezési jogkö­rébe kerülése kedvező ered­ményt hozott. Ott foglalkoznak a káderekkel, döntenek velük kapcsolatban, ahol a legjob­ban ismerik őket. A decentra­lizálással eredményesebb az utánpótlási tevékenység is. A felsőbb Pártszervek ha- _____________tarozatainak ér­telmezését, a helyi feladatok kialakítását alapos előkészítő munka előzi meg, majd a tes­tület dönt, megjelölve a hatá­rozat végrehajtásának felelő­seit. Mind ritkábban fordul efő, hogy szó szerint „átmásolják" azokat. Egyre jobban érvénye­sül a testület tagjainak, a párt­tisztséget viselőknek egyéni fe­lelőssége. A napirendek több­ségét a pártbizottság munkabi­zottságai önállóan készítik és terjesztik elő. Az üzemi párt­vezetőségek, pártalapszervezeti vezetőségek munkájában is mindinkább tapasztalható a nö­vekvő színvonalú munkamegosz­tás, amely a reszortfelelősöket sajátos feladataik ellátásának felkészítésére és a napirendek előterjesztésében segíti. A párttagság túlnyomó több­sége megfelel a kommunisták­kal szemben támasztott politi­kai, erkölcsi követelményeknek, példamutatóan él, dolgozik, él jogaival. Tudatában van annak, hogy véleményét elmondhatja abban az esetben is, ha vala­mivel nem ért egyet, de a vég­rehajtás kötelezettsége alól ak­kor sem mentesül. Általában aktivitás jellemzi a testületi üléseket, taggyűléseket. Ugyan­akkor helyenként és időnként jellemző a passzivitás is. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy egyes párttagok a hatá­rozatok rájuk vonatkozó részét nem hajtják végre — és ilyenkor gyakorta elmarad a felelősség­re vonás. Másrészt, van vélemé­nye a napirenden szereplő kér­désben a párttagnak, mégsem mondja el. Az egyik üzemben — különböző helytelen intézke­dések, vagy jó, de kellően meg nem magyarázott intézkedések következtében - rossz volt a po­litikai légkör. Tisztázására tag­gyűlést hívtak össze, ám a tag­ságból senki sem mondta el vé­leményét. Ilyen esetben elemez­ni kell a passzivitás okát, egy­részt tudatosítani, hogy a bírá­lat nemcsak jog, hanem a szer­vezeti szabályzatban előírt kö­telesség is, másrészt felderíteni, mi az oka a hallgatásnak, mert lehetséges, hogy az a megtor­lástól való félelemben gyöke­redzik. Ha az említett esetben bárki is megalapozottan bírált volna, védelmet kapott volna a pártszervezettől. Erre ugyancsak a szervezeti szabályzat kötele­zi a pártszervezeteket. Nélkülözhetetlen tényezője a pártdemokráciának a rendsze­res tájékoztatás. A pártbizott­ság havonta tart titkári érte­kezletet. Ez az ellenőrző és tá­jékoztató jellegű feladatok el­végzésére bevált módszernek bi­zonyult. A titkári értekezletek egy részét helyszínen - a na­gyobb üzemekben - tartják meg, így összekapcsolják az adott üzemről meglévő isme­retek bővítésével. Egyes témák­nál az alapszervezeti titkárokat és az állami, gazdasági veze­tőket egvütt táiékoztatiák. Az üzemi pártvezetőségek és párt- alapszervezetek tájékoztatása tehát alapvetően a pártszervek és -szervezetek titkárain keresz­tül valósul mea. Ezen túl a párt­tagság megfelelő ismeretekhez iuthat taggyűléseken, oártcso- Dort-értekezleteken, pártnapo­kon, propagandista klubfoglal­kozásokon, a pórtoktatás kere­tei közt stb. A végrehajtó bizottság----------2---------í----- megálla­pította; az utóbbi években je­lentősen fejlődött a pártdemok­rácia a nagyközségi pártbizott­ság működési területén, ám van még tennivaló mind a tagság tájékoztatása, mind aktivitásá­nak fokozása terén. J . J. Csatasorban a traktorok A bölcskei Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek a 6-os út bal oldali részén fekvő, közel kétszáz hektáros — három táblából álló — területén a termelőszövetkezet traktoros­brigádja napraforgó vetéséhez készíti elő a földet. A simítózás elvégzése után a munka­gépek a két Duna között háromszázhatvan hektáron végzik el ugyanezt a munkát. HÉTRŐL hírről Ismét eltelt egy hét, az esztendő 14. hete. Kinek gyorsan, kinek pedig lassan. Akik szíve­sen végzik munkájukat, szeretettel, lelkesen látják el feladataikat, azoknak gyorsabban. Akik pedig nem olyan munkakörben tevékeny­kednek, mely naponta szolgál örömükre, azok­nak valószínűleg csigalassúsággal teltek e hét napjai is, ugyanúgy, ahogyan a korábbiak. Egy dolog viszont bizonyos: a gyerekek úgy érezték, hogye héten szárnyakon repült az idő. Ez érthető is. Tavaszi szünet volt, mely — a mait leszámítva — még három napig tart. S hogyan is telhetne a szünet? Azonkívül, hogy kellemesen vagy unalmasan: gyorsan, nagyon gyorsan. Munkatársam egy héttel ezelőtt ezeken a hasábokon valahogy úgy fejezte be írását, hogy e szünidőben is nagy szükség van a pe­dagógusok és a szülők összefogására, hogy a tizenegy napos vakáció felhőtlenül, élmények­kel gazdagon teljen el. Hát igen. Mint hírt ad­tunk róla, rengeteg programot állítottak össze megyénk intézményei és a pedagógusok a ne­bulóknak. A szülők nagy része pedig örömmel fogadta a színes programokat, és gyermekeit lelkesen kapacitálta, hogy vegyenek részt mind többön, hiszen azokon remekül szórakozhat­nak, s amellett okos dolgokat tanulhatnak meg. S azok a szülők, akik valamilyen ok mi­att nem küldhették „tavaszolni" a nagyszülők­höz a gyerekeket, próbálták úgy megszervezni napirendjüket, hogy ne kelljen napközibe ad­niuk csemetéiket. Egyik nap ismerőseimmel ta­lálkozva nagyszerű „kiselőadást" hallgattam meg. Elmondták, hogy végre akkorák a gyerkő­cök — negyedikes és másodikos általános is­kolások — hogy^már otthon lehet őket egyedül hagyni. Az anyuka kora reggel megfőzi az ebédet, ők pedig megmelegítik a villanytűzhe­lyen. Délelőtt az úttörőházban töltenek egy-két órát, délután pedig edzésre mennek vagy a játszótéren találkoznak pajtásaikkal... És ezek a gyerekek mennek majd újult erővel 14-én az iskolába, amely akkor új környezetet jelent számukra. Tehát kicsit előnyben lesznek azokkal szemben, akik ezt a jó másfél hetet is a megszokott falak között, a napköziben töl­tötték. A középiskolásoknak is szerveztek természe­tesen programokat a szünetre. Persze közülük sokan — elsősorban fizikai dolgozók gyerme­kei — ezt az időt oktatótáborokban töltötték. Ugyanis a főiskolai, egyetemi felvételeket elő­készítő bizottságok erre az időszakra szervez­tek meg hasznos tanfolyamaikat. A vasas szakmunkástanulók versenyének szekszárdi megnyitója S ha már a diákokról ennyi szó esik, nem szabad megfeledkeznünk a szakmunkástanu­lókról sem, akik közül a vasas szakmát tanulók ezekben a napokban Szekszárdon, az országos döntőn versenyeztek a Szdkma kiváló tanulója cím elnyeréséért. Érdemes néhány mondat ere­jéig elidőzni e témánál. Immár harmadik alka­lommal rendezi meg az 505-ös számú Ipa fi Szakmunkásképző Intézet a vetélkedő országos döntőjét. Ez részben azt jelzi, hogy szakmun­kásképző intézetünk tavaly és tavalyelőtt is be­bizonyította, hogy nemcsak az oktatás terén, hanem a szervezésben is kiváló eredmények el­érésére képes. Ezenkívül pedig még valamit je­lent. Hogy megyénk — a volt mezőgazdasági megye — arculata változik, s a mezőgazdaság mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír ipara is. Még néhány szóra maradjunk a szünidőnél. Emlékezem, hogy gyermekkoromban a fiúk kö­zül sokaknak szünidei programot jelentett a fák megmászása, s közben közelebbről is meg­nézegették a madárfészkeket, sőt „kiszedték" őket. Manapság — örömünkre szolgálhat — hogy ezek a haszontalan dolgok már nem tar­toznak gyermekeink programjába. Viszont te­gyük szívünkre a kezünket, s gondolkodjunk el azon, hogy gyermekeinkkel együtt mi, felnőttek teszünk-e valamit azért, hogy ne pusztuljanak kedves és hasznos madaraink? Ha teszünk is, azt hiszem, nem eleget. Mint hírt adtunk róla, a Magyar Madártani Egyesület ezt az eszten­dőt a fecskék évévé nyilvánította. Mindannyi­unknak védenünk kell a kedves kis madarakat, hiszen számuk egyre csökken. Mit is tegyünk? — kérdezhetjük. Lássuk csak . . . Megyénkben három fecskefaj él: a füsti-, a molnár- és a partifecske. *A molnárfecske szívesen keres ott­hont nagy városokban is. Ne kergessük el őket, engedjük fészket rakni ablakainkba, er­kélyünkre. Sőt, segíthetünk nekik az építkezés­ben is: készítsünk sározót, akár edényben, akár egy kis területet naponta locsolgatva. HÉTRE hírre Fecskepár Ha a kismadár ezt észreveszi, azonnal hozzá­lát a majdnem zárt fészke készítéséhez. (Egyébként a nyugati államokban valamilyen műanyagból készítenek fészket a fecskének, amit a hírek szerint azok szívesen vesznek a birtokukba. Hazánkban most folynak a kísérle­tek a „panel" fecskefészek készítésére.) Míg a molnárfecskének csak mellénykéje eleje és a farka töve fehér, a füstifecske torka vöröses- barna és erősen villás a farka. Ezek a kis ma­darak istállókban rakják legszívesebben csé­széhez hasonló formájú fészküket. Ugyan, ki­nek vannak ott útjában? És a partifecskék? A barna színű madárkák? Fészküket parti lösz- falakba, elhagyott homokbányákba fúrják. Saj­nos előfordul, hogy a homokkitermelést ponto­san a fecskekolóniák oldalán kezdik meg, no­ha egy kis figyelemmel kezdődhetne a munka másutt is. Ősszel pedig, a madarak költözése után folytatódhatna a munka a „beépített" ré­szen. Ugye, láttak mór mindannyian fecske­fészket? Engem újból és újból megragad a parányi „lakások" precíz, hibátlan kivitelezése. Nem úgy, mint — sajnos — néhány igazi la­kásé. Szinte minden lakástulajdonost ért bosszú­ság a beköltözés utáni időben. Itt a csempe potyog, ott a villanykapcsoló vagy a csengő nem szuperál. A hideg csapon meleg, a mele­gen hideg víz folyik. A parketta felpúposodik vagy ujjnyi rések keletkeznek a lécek között... Nem folytatom a sort, hanem utalok egy né­hány soros írásunkra, melyben arról tájékoztat­tuk olvasóinkat, hogy a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet dolgozói pénzjutalmat kaptak az OTP vezérigazgatójától, mivel első és második helyezést értek el az OTP minőségi lakásépíté­si versenyében. A tudósítást olvasva örültem is, meg nem is. örültem, mert megyénkbeliek hoz­tak el két értékes díjat. Viszont elgondolkoz­tam azon, hogy mikor érünk el véare oda, hogy büntetést fizetnek mindazok, akik felada­tukat elnagyolva végzik. Viszont nem büntetésben, hanem szép él­ményben lesz részük mindazoknak, alak a kö­vetkező hetekben ellátogatnak Szekszárdon a megyei művelődési központba, hogy megnéz­zék a Művészet és ifjúság pályázatának komp­lex — három részből álló — kiállítását, ame­lyet Méry Éva, a megyei tanács közművelődési csoportjának vezetője azzal nyitott meg, hogy mindannyiunkban nagyon erős a kifejezés vá­gya, s pontosan ez a vágy az, ami e kiállítást létrehozta. Ennek a természetes kifejezésvágy­nak kiteljesedését segíti, a közművelődés szé­les, sok skálájú mozgalma, köztük a Művészet és ifjúság színes csokrú rendezvénysorozata, amelÿ felkarolja, segíti az amatőr művészeti mozgalmat, bemutatkozási lehetőséget nyújt az amatőr művészeknek. Egyébként — amint azt a zsűri is megállapította —• a beküldött pályamunkák az előző évek kiállítási anyagá­hoz viszonyítva mind a tartalmi megfogalma­zásban, mind a kivitelezésben jelentős előre­lépést mutatnak. A megyei KISZ-bizottság és a megyei művelődési központ szervezésében, a megye társadalmi és tömegszervezeteinek tá­mogatásával létrejött kiállításon értékes díjak­kal jutalmazták a fiatalokat. A KISZ-bizottság által fölajánlott ösztöndíjat Póth Gabriellának, a lengyeli általános iskola nyolcadik osztályos tanulójának ítélték oda a kiállításra beküldött szép szőtteseiért, gyapjúmunkáiért, örömteli húsvéti ajándék ez neki, ahogyan holnap reg­gel sok szép ajándék, „ébreszti” korábban a szokásosnál a sok-sok gyereket, akik ezen a reggelen talán nem is bánják, hogy ilyen ha­mar eltelt a szünidő első hete. V. HORVÁTH MÁRIA Részlet a díszítőművészeti kiállításból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents