Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
1982. április 9. TOLNA 'j TsrtËPÜJSÀG 3 A politizálás tudománya Beszélgetés dr. Halász Józseffel, a Magyar Politikatudományi Társaság alelnökével A márciusban létrejött Magyar Politikatudományi Társaság szerepéről, céljairól tettünk fel kérdéseket dr. Halász Józsefnek, a társaság alelnökének, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettesének.- Az elmúlt években több, a társadalomtudományokkal foglalkozó társaság is alakult. Mivel magyarázható, hogy a Politikatudományi Társaság létrejöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor?- A politikatudomány művelése több hagyományos társadalomtudományi ágazatot is érint, felvetődött azok egymás közötti viszonya. Lényegében hasonló viták merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szociológia művelése és hazali szükségessége körül. A nézetek tisztázása, mégha talán hosszan is tartott, előfeltétele volt a politikatudomány intézményi keretei kialakításának, a társaság létrehozásának. Megjegyzem, hogy a szocialista országokban hasonló viták bontakoztak ki. Egyes baráti országokban már előbbre tartanak, másutt még élénkek,a politikatudomány tárgya és művelése körüli ellentmondások.- Hogyan segíthet a társadalomtudomány e viszonylag fiatal ágazata társadalmunk fejlesztésében, problémáinak megoldásában?- Csak úgy tűnik, hogy fiatal ágazat a politikatudomány Magyarországon. Gondoljunk a reformkorban megjelent munkákra, Széchenyi, Eötvös, Trefort, Csengery tevékenységére. Az 1850-es években „Politika vagy Országlászattan” címen egyetemi tankönyv is megjelent. A szocialista politikatudomány természetesen új keletű, marxista—leninista szemléletű, problémái elválaszthatatlanok a társadalomirányítás mai feladataitól. A társadalom demokratikus irányítása, az intézmények megfelelő fejlesztése, az állampolgárok cselekvő részvétele a közügyekben, alapvető jogaik érvényesítése, vagy a nemzetközi politikai kapcsolatok kérdései olygn összetett viszonyokat ériintenek, amelyekhez több társadalomtudományi ágazat együttes erőfeszítései is nélkülözhetetlenek. A társadalmi fejlődés és hatalmi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűségeit a marxizmus-leninlizmus feltárta, de kétségtelen, hogy a klasszikusok nem láthatták előre a szocialista társadalom építésének mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmondását nem várhatjuk egyedül a politikatudománytól, az nem valamilyen „szupertudomány”. Megvan az önálló tárgyköre a politikai jelenségek vizsgálatában, s ugyanakkor együttműködik az egyes témakörökben érintett más • tudományokkal, így jut megalapozott következtetésekre.- Vannak-e már eddig is példák, hogy igényelték a politikatudományi kutatások segítségét a politikai gyakorlat számára? — A hazai politikatudományi irodalom is tanúsítja, hogy vezető párt- és kormányszervek igényelték az ilyen kutatásokat már akkor is, amikor e tudomány „polgárjogáról” még élénk viták folytak. Az egyes kutatási feladatokat a meglévő tudományági intézetek kapták, az összegezésben, a következtetések levonásában azonban már követelmény volt egy integrált, politikatudományi szemlélet. Megemlíthetők a politikai döntési mechanizmus, a felelősségi rendszer vizsgálata, a tanácsi, a képviseleti és választási rendszer fejlesztésére irányuló, a szocialista demokrácia érvényesülésének biztosítékaival összefüggő kutatások. És nem utolsó sorban az államigazgatás fejlesztése témakörében folytatott sokoldalú vizsgálódások. — Maga a társaság hogyan mozdíthatja elő e tevékenységet, vannak-e erre tervei?- A teendők fő irányait és szervezeti kereteit a társaság alapszabáya rögzíti. A társaság részben plenáris ülésein, részben különböző szekciókban vitatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási eredményeket, s azoknak a gyakorlati tapasztalatokkal való összevetését. Tekintve, hogy a társaság tagjai különböző tudományágak művelőiből, az állami és társadalmi irányítás tapasztalt képviselőiből kerülnek ki, az eszmecserék és viták minden bizonnyal hasznosítható gondolatokat tárnak fel, amelyek megalapozott és figyelemre méltó következtetésekre lehetnek alkalmasak. KULCSÁR PÉTER Eötvös-díjat kapott W a Hőgyészi A. G. igazgatója A magyar tudomány egyik legnagyobb alakjának, legrégibb egyetemünk névadójának nevét kapta az az értékes díj, amelyből az idén hatan részesültek a hazai mezőgazdaság gyakorlati irányítói, kiemelkedő szervezői, tudományos igénnyel dolgozó szakemberei közül. Egyikük dr. Gscheidt Mátyás, a Hőgyészi Á. G. igazgatója, aki a közelmúltban vehette át az értékes díjat. Fotó: Cz. S. Vasas-szakmunkástanulók versenye A szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben folyó, a Szakma kiváló tanulója országos döntő második napján a vas- és fémszerkezet-lakatos tanulók a gyakorlati munkadarabot, egy egyszárnyú acélablakot készítik. A versenyzők munkáját az intézet tizenhárom szerkezetlakatos tanulója segíti. Erdőgazdálkodás Hémetkéren A tagoknak tűzifa, a vadaknak csenderes Németkérre talán semmi nem ' jellemzőbb, mint hogy hatalmas erdők vannak a falu mellett. De annyira mellette, hogy némelyik utcából egyenesen az erdei útra lép az ember. Állami és termelőszövetkezeti erdők húzódnak ezen a vidéken. A helybeli Haladás Tsz erdőterülete jelentős: külön üzemág az erdészet. Gazdálkodni kell ezzel a természeti kinccsel is, sokféle feladatot elvégezni, a jelenre és a jövőre egyaránt gondolva. Ambach Ede, akit nemrég választottak meg elnöknek, évekig irányította a Haladás Tsz-ben az erdészeti, erdőgazdálkodási munkát. Utódja még nincs, ezért ő illetékes minden tekintetben a tájékoztatásra. Beszélgetésünk vége felé megemlítette, elterjedt a faluban a hiedelem, hogy kiirtják az erdőt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, növekszik az erdőterület. Tervszerűen. Tíztizenöt év alatt erdősíteni akarják az összes parlagot. Jelenleg 285 hektár a szövetkezeti erdő, és a parlagok megszüntetésével legalább 500 hektárra növekszik. — Tízéves üzemterv szerint dolgozunk — mondja az elnök. — A bővített újratermelést háromféleképpen valósítjuk meg. Egyik mód az új terület bevonása, tehát az erdősítés. A másik: a meglévő állomány évi növedékének fokozása, ami azt jelenti, hogy jobban nőnek a fák, ha gyé- rítjük, tisztítjuk az erdőt. A harmadik teendőnk: több szint kialakítása, elegyes állománynyal. Többféle fa él együtt, olyan módon, hogy a magasabbra törőnek is van helye, meg a másiknak is, sőt, a bokor is megél alattuk. Természetesen szabályozottan, szakszerű gondozással. Ez tehát a bővítés, az egész erdőterület növelése és minőségének javítása. A kivágott erdő pótlása ugyancsak többféleképpen valósul meg. Akácosban amit tudunk, amihez jut munkaerő, irtással vágjuk ki: a tuskókat kiássák a tagjaink, ez téli foglalkoztatás egyben. De ez a kisebb terület, és itt ültetni kell csemetét. Ahol benne marad a tuskó a földben, gyökérről hajt ki az akác, megfelelő gondozással kezd nőni az új erdő. A területek egyik részén vegyszerrel kezeljük a tuskókat, Tormonával, és körülöttük megtörténik a gyökérszaggatás, Sz—100-as géppel. Ahol viszont nem vegyszere- zünk, ott leverjük a sarját a tuskóról és ugyancsak a gyö- kérsarjnak adunk helyet, növekedési lehetőséget. — Faértékesítésből mennyi bevétele származott a szövetkezetnek az utóbbi években? — Évről évre több. Négy évvel ezelőtt még csak 440 ezer forint, aztán 546 ezer, a következő évben 931 ezer, tavaly pedig már egymillió 589 ezer forint volt a bevétel. A kitermelt akácnak a felét tűzifaként értékesítjük a lakosság részére, itt helyben. Ez előnyösebb, mint ha a kerskedelem- től veszik, mert mi nem számítunk külön fuvart, hazavisszük a fát mindenkinek. Az akác másik felét földolgozzuk. Szerfa és támberendezés készül belőle. A szőlő-támberendezés Brigádszállás és ebédlő annyira kapós, ide jönnek a vevők Németkérre és elviszik. — Tehát a tűzifa is kapós. Vannak, akik áttérnek az olajtüzelésről fatüzelésre? — Igen, építtetnek cserépkályhát, egyre többen. De nemcsak akácfája van a szövetkezetnek, gazdálkodunk nyárral is. A napokban Zalaszentgrót- ra szállítunk nyárfát. Vevőnk a mohácsi farostlemezgyár. Az értékesítés a TSZKER közvetítésével történik rendszeresen. A szállításokat úgy szervezzük, hogy ha tudunk visszafelé fuvarozni valamit, akkor a saját kocsink viszi el a fát, ha nincs visszfuvar, a vasútat vesszük igénybe. — A szövetkezet erdészeti üzemága hány embert foglalkoztat? — Az állandó brigád csak öt főből áll: ketten végzik a kitermelést, a fűrészelést és van velük gy vonótraktor. Amikor sok ember kell, ültetéshez, növényápoláshoz, segítenek a növénytermesztési brigád tagjai. — Most mennyi csemete vár ültetésre? — Már megkezdődött az ültetés. Erdei fenyő 17 ezer, akác 40 ezer, nyír tízezer, éger 20 ezer és még néhány kisebb tétel lesz elültetve. Hadd említsem meg — mondotta Ambach Ede —, hogy a meliorációs munkával eltűnnek facsoportok, cserjés sávok, kitisztítjuk és megszüntetjük az árkot, ahol ezt kell tenni, viszont ehelyett létesítünk úgynevezett csenderest, ahol lehet. Vagyis cserjét ültetünk, legyen bokros, bozótos helyük az apróvadaknak. A vagdazdálkodási tervvel összhangban akarjuk ezt megvalósítani. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Méretre vágják az akácfát Jókora nyárrönköt házat a brigád
