Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

1982. április 9. TOLNA 'j TsrtËPÜJSÀG 3 A politizálás tudománya Beszélgetés dr. Halász Józseffel, a Magyar Politikatudományi Társaság alelnökével A márciusban létrejött Ma­gyar Politikatudományi Társaság szerepéről, céljairól tettünk fel kérdéseket dr. Halász Józsefnek, a társaság alelnökének, az Ál­lam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettesének.- Az elmúlt években több, a társadalomtudományokkal fog­lalkozó társaság is alakult. Mi­vel magyarázható, hogy a Po­litikatudományi Társaság létre­jöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor?- A politikatudomány műve­lése több hagyományos társa­dalomtudományi ágazatot is érint, felvetődött azok egymás közötti viszonya. Lényegében hasonló viták merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szo­ciológia művelése és hazali szükségessége körül. A nézetek tisztázása, mégha talán hosszan is tartott, előfeltétele volt a po­litikatudomány intézményi kere­tei kialakításának, a társaság létrehozásának. Megjegyzem, hogy a szocialista országokban hasonló viták bontakoztak ki. Egyes baráti országokban már előbbre tartanak, másutt még élénkek,a politikatudomány tár­gya és művelése körüli ellent­mondások.- Hogyan segíthet a társa­dalomtudomány e viszonylag fiatal ágazata társadalmunk fejlesztésében, problémáinak megoldásában?- Csak úgy tűnik, hogy fiatal ágazat a politikatudomány Ma­gyarországon. Gondoljunk a re­formkorban megjelent munkák­ra, Széchenyi, Eötvös, Trefort, Csengery tevékenységére. Az 1850-es években „Politika vagy Országlászattan” címen egyete­mi tankönyv is megjelent. A szo­cialista politikatudomány termé­szetesen új keletű, marxista—le­ninista szemléletű, problémái elválaszthatatlanok a társada­lomirányítás mai feladataitól. A társadalom demokratikus irá­nyítása, az intézmények megfe­lelő fejlesztése, az állampolgá­rok cselekvő részvétele a köz­ügyekben, alapvető jogaik érvé­nyesítése, vagy a nemzetközi politikai kapcsolatok kérdései olygn összetett viszonyokat ériin­tenek, amelyekhez több társa­dalomtudományi ágazat együt­tes erőfeszítései is nélkülözhe­tetlenek. A társadalmi fejlődés és hatalmi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűsé­geit a marxizmus-leninlizmus feltárta, de kétségtelen, hogy a klasszikusok nem láthatták előre a szocialista társadalom építé­sének mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmondását nem várhatjuk egyedül a politi­katudománytól, az nem valami­lyen „szupertudomány”. Megvan az önálló tárgyköre a politikai jelenségek vizsgálatában, s ugyanakkor együttműködik az egyes témakörökben érintett más • tudományokkal, így jut megalapozott következtetésekre.- Vannak-e már eddig is pél­dák, hogy igényelték a politi­katudományi kutatások segítsé­gét a politikai gyakorlat számá­ra? — A hazai politikatudományi irodalom is tanúsítja, hogy ve­zető párt- és kormányszervek igényelték az ilyen kutatásokat már akkor is, amikor e tudo­mány „polgárjogáról” még élénk viták folytak. Az egyes ku­tatási feladatokat a meglévő tudományági intézetek kapták, az összegezésben, a következte­tések levonásában azonban már követelmény volt egy integrált, politikatudományi szemlélet. Megemlíthetők a politikai dön­tési mechanizmus, a felelősségi rendszer vizsgálata, a tanácsi, a képviseleti és választási rend­szer fejlesztésére irányuló, a szocialista demokrácia érvénye­sülésének biztosítékaival össze­függő kutatások. És nem utol­só sorban az államigazgatás fejlesztése témakörében folyta­tott sokoldalú vizsgálódások. — Maga a társaság hogyan mozdíthatja elő e tevékenysé­get, vannak-e erre tervei?- A teendők fő irányait és szervezeti kereteit a társaság alapszabáya rögzíti. A társaság részben plenáris ülésein, rész­ben különböző szekciókban vi­tatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási eredményeket, s azoknak a gya­korlati tapasztalatokkal való összevetését. Tekintve, hogy a társaság tagjai különböző tudo­mányágak művelőiből, az álla­mi és társadalmi irányítás ta­pasztalt képviselőiből kerülnek ki, az eszmecserék és viták minden bizonnyal hasznosítható gondolatokat tárnak fel, ame­lyek megalapozott és figyelem­re méltó következtetésekre le­hetnek alkalmasak. KULCSÁR PÉTER Eötvös-díjat kapott W a Hőgyészi A. G. igazgatója A magyar tudomány egyik legnagyobb alakjának, leg­régibb egyetemünk névadó­jának nevét kapta az az ér­tékes díj, amelyből az idén hatan részesültek a hazai mezőgazdaság gyakorlati irányítói, kiemelkedő szerve­zői, tudományos igénnyel dolgozó szakemberei közül. Egyikük dr. Gscheidt Mátyás, a Hőgyészi Á. G. igazgatója, aki a közelmúltban vehette át az értékes díjat. Fotó: Cz. S. Vasas-szakmunkástanulók versenye A szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben folyó, a Szakma ki­váló tanulója országos döntő második napján a vas- és fémszerkezet-lakatos tanulók a gyakorlati munkadarabot, egy egyszárnyú acélablakot készítik. A versenyzők mun­káját az intézet tizenhárom szerkezetlakatos tanulója se­gíti. Erdőgazdálkodás Hémetkéren A tagoknak tűzifa, a vadaknak csenderes Németkérre talán semmi nem ' jellemzőbb, mint hogy hatal­mas erdők vannak a falu mel­lett. De annyira mellette, hogy némelyik utcából egyenesen az erdei útra lép az ember. Állami és termelőszövetkezeti erdők húzódnak ezen a vidé­ken. A helybeli Haladás Tsz erdőterülete jelentős: külön üzemág az erdészet. Gazdál­kodni kell ezzel a természeti kinccsel is, sokféle feladatot elvégezni, a jelenre és a jövő­re egyaránt gondolva. Ambach Ede, akit nemrég választottak meg elnöknek, évekig irányította a Haladás Tsz-ben az erdészeti, erdőgaz­dálkodási munkát. Utódja még nincs, ezért ő illetékes minden tekintetben a tájékoztatásra. Beszélgetésünk vége felé megemlítette, elterjedt a falu­ban a hiedelem, hogy kiirtják az erdőt. Ennek éppen az el­lenkezője igaz, növekszik az erdőterület. Tervszerűen. Tíz­tizenöt év alatt erdősíteni akar­ják az összes parlagot. Jelen­leg 285 hektár a szövetkezeti erdő, és a parlagok megszün­tetésével legalább 500 hektár­ra növekszik. — Tízéves üzemterv szerint dolgozunk — mondja az el­nök. — A bővített újraterme­lést háromféleképpen valósít­juk meg. Egyik mód az új te­rület bevonása, tehát az erdő­sítés. A másik: a meglévő ál­lomány évi növedékének foko­zása, ami azt jelenti, hogy jobban nőnek a fák, ha gyé- rítjük, tisztítjuk az erdőt. A harmadik teendőnk: több szint kialakítása, elegyes állomány­nyal. Többféle fa él együtt, olyan módon, hogy a maga­sabbra törőnek is van helye, meg a másiknak is, sőt, a bo­kor is megél alattuk. Természe­tesen szabályozottan, szaksze­rű gondozással. Ez tehát a bő­vítés, az egész erdőterület nö­velése és minőségének javítá­sa. A kivágott erdő pótlása ugyancsak többféleképpen va­lósul meg. Akácosban amit tudunk, amihez jut munkaerő, irtással vágjuk ki: a tuskókat kiássák a tagjaink, ez téli fog­lalkoztatás egyben. De ez a kisebb terület, és itt ültetni kell csemetét. Ahol benne ma­rad a tuskó a földben, gyökér­ről hajt ki az akác, megfele­lő gondozással kezd nőni az új erdő. A területek egyik ré­szén vegyszerrel kezeljük a tuskókat, Tormonával, és körü­löttük megtörténik a gyökér­szaggatás, Sz—100-as géppel. Ahol viszont nem vegyszere- zünk, ott leverjük a sarját a tuskóról és ugyancsak a gyö- kérsarjnak adunk helyet, növe­kedési lehetőséget. — Faértékesítésből mennyi bevétele származott a szövet­kezetnek az utóbbi években? — Évről évre több. Négy év­vel ezelőtt még csak 440 ezer forint, aztán 546 ezer, a kö­vetkező évben 931 ezer, tavaly pedig már egymillió 589 ezer forint volt a bevétel. A kiter­melt akácnak a felét tűzifa­ként értékesítjük a lakosság részére, itt helyben. Ez előnyö­sebb, mint ha a kerskedelem- től veszik, mert mi nem számí­tunk külön fuvart, hazavisszük a fát mindenkinek. Az akác másik felét földolgozzuk. Szer­fa és támberendezés készül be­lőle. A szőlő-támberendezés Brigádszállás és ebédlő annyira kapós, ide jönnek a vevők Németkérre és elviszik. — Tehát a tűzifa is kapós. Vannak, akik áttérnek az olaj­tüzelésről fatüzelésre? — Igen, építtetnek cserép­kályhát, egyre többen. De nem­csak akácfája van a szövetke­zetnek, gazdálkodunk nyárral is. A napokban Zalaszentgrót- ra szállítunk nyárfát. Vevőnk a mohácsi farostlemezgyár. Az értékesítés a TSZKER közvetí­tésével történik rendszeresen. A szállításokat úgy szervezzük, hogy ha tudunk visszafelé fu­varozni valamit, akkor a saját kocsink viszi el a fát, ha nincs visszfuvar, a vasútat vesszük igénybe. — A szövetkezet erdészeti üzemága hány embert foglal­koztat? — Az állandó brigád csak öt főből áll: ketten végzik a kitermelést, a fűrészelést és van velük gy vonótraktor. Ami­kor sok ember kell, ültetéshez, növényápoláshoz, segítenek a növénytermesztési brigád tag­jai. — Most mennyi csemete vár ültetésre? — Már megkezdődött az ül­tetés. Erdei fenyő 17 ezer, akác 40 ezer, nyír tízezer, éger 20 ezer és még néhány kisebb té­tel lesz elültetve. Hadd em­lítsem meg — mondotta Am­bach Ede —, hogy a meliorá­ciós munkával eltűnnek facso­portok, cserjés sávok, kitisztít­juk és megszüntetjük az árkot, ahol ezt kell tenni, viszont ehelyett létesítünk úgynevezett csenderest, ahol lehet. Vagyis cserjét ültetünk, legyen bok­ros, bozótos helyük az apró­vadaknak. A vagdazdálkodási tervvel összhangban akarjuk ezt megvalósítani. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Méretre vágják az akácfát Jókora nyárrönköt házat a brigád

Next

/
Thumbnails
Contents