Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. április 7. Husák és Jaruzelski beszéde a prágai csúcstalálkozón A lengyel párt- és állami kül­döttség, amely egynapos hiva­talos baráti látogatást tett Csehszlovákiában, hétfőn este visszaérkezett Varsóba. A dele­gációt, élén Wojciech Jaruzels­ki hadseregtábornokkal, a LEMP KB első titkárával, mi­niszterelnökkel, a Nemzeti Meg­mentés Katonai Tanácsának el­nökével, a repülőtéren a lengyel párt- és állami vezetés tagjai fogadták. Az egynapos prágai látogatás végén Gustáv Husák és Woj­ciech Jaruzelski pohárköszöntőt mondott azon a díszvacsorán, amelyet a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági el­nöke adott hétfőn este a LEMP KB első titkára, a lengyel kor­mány elnöke vezetésével Cseh­szlovákiában járt párt- és ál­lami küldöttség tiszteletére. Gustáv Husák rámutatott: Csehszlovákia népe a maga ko­rábbi történelmi tapasztalatai alapján nagyra értékeli, hogy északi szomszédja testvéri és szövetséges szocialista állam, a népi Lengyelország. Lengyelországban az antiszo- cialista, ellenforradalmi erők — folytatta — veszélyeztették a nép és az állam szocialista vív­mányait, s a világ reakciós erő­ivel összefogva veszélyeztették a politikai stabilitást és a bé­két egész Európában, sőt azon kívül is. Ezért a csehszlovák nép teljes megértéssel és rokon- szenvvel fogadta a lengyel ve­zető testületeknek azt a tavaly decemberi döntését, hogy fel­lépnek az ellenforradalmi erők­kel szemben, a szocialista rend­szer megszilárdításáért. „Tudjuk, hogy a LEMP és a lengyel nép most a politikai és gazdasági stabilizálás és nor­malizálás bonyolult feladatai előtt áll — mondotta a csehszlo­vák vezető, majd kijelentette: A társadalmi, a politikai és a gazdasági konszolidációért ví­vott harcuk jelenlegi szakaszá­ban első helyen szerepel a gaz­dasági problémák megoldása. Meggyőződésünk, hogy a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tése, amellyel maii megbeszélé­seinken foglalkoztunk és amely­ről részletes tárgyalásokat foly­tatnak illetékes állami és gaz­dasági szerveink, mindkét fél számára hasznos lesz.” Válaszában Wojciech Jaru­zelski kifejtette, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel nemzetet összeköti történelmi sorsuk ha­sonlósága, a kulturális és nyelvi rokonság, a jószomszédi viszony. A három szláv nemzet kapcso­latait megerősítette a Szovjet­unió oldalán a fasizmus ellen vívott közös harc, a második világháború után pedig még szorosabbra fűzte a szálakat Csehszlovákia és Lengyelország között a szocialista közösség­hez való tartozásuk és interna­cionalista barátságuk. Megálla­pította: a két ország ma, az imperialista nyomás napjaiban különösen fontos alkotóeleme a szocialista védelmi egység­nek, s jelentős szerepet tölt be a Varsói Szerződés szervezeté­nek szilárdításában. A lengyel vezető hazája hely­zetéről szólva elmondta: — A népi Lengyelország bo­nyolult és veszélyes időszakot élt át. A szocialista építés tör­vényszerűségeinek megsértése, a gazdasági és társadalmi po­litika hibáiból keletkezett súlyos gazdasági problémák nagy fe­szültséget és nyugtalanságot okoztak a dolgozók körében. Az ellenség kihasználta ezt. Közvet­len támadást kezdett a szocia­lista állam ellen, és a gazdasá­got konfrontációs tereppé ala­kította.- Bízva a munkásosztály érettségében és a nép hazafias bölcsességében, megállítottuk az ellenforradalmi felforgatást. A rendkívüli intézkedések foga­natosításáról szóló döntés meg­hozatalában Lengyelország nemzeti érdekei vezettek ben­nünket, valamint az a felelős­ség, amelyet az európai szocia­lizmus sorsáért, a nemzetközi kapcsolatok állapotáért és kon­tinensünk békéjéért éreztünk.- Lengyelország a szocilista közösség elválaszthatatlan része volt, és az is marad. A szocia­lizmus belső és külső ellensé­geinek tervéi kudarcba fullad­tak. A hatalmas nehézségek el­lenére, amelyeket egyes kapita­lista kormányok szankciói és különféle zsarolásai még növel­tek, a szocialista Lengyelország fokozatosan visszatér normális életéhez. Nem teszünk enged­ményeket a szocializmus ellen­ségeinek; egyúttal kitartóan tö­rekszünk a párt vezető szerepén és valamennyi hazafias erő együttműködésén alapuló nem- zeti megértésre — hangoztatta a többi között Woj’ciech Jaru­zelski. KGST-tanácskozás Pécsett a radioaktív hulladékról A KGST atomenergia állan­dó bizottságának a kiégett nukleáris üzemanyagok feldol­gozásával és a radioaktív hul­ladékok hatástalanításával foglalkozó tudományos műsza­ki tanácsa kedden Pécsett, az Akadémiai Bizottság székházá­ban kezdte meg négynapos ülését, amelyen bolgár, cseh­szlovák, kubai, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet szakértők vesznek részt. Osztrovszki György akadé­mikus, az Országos Atomener­gia Bizottság elnökhelyettese, az ülés elnöke az MTI munka­társának elmondta: az atom­energia békés célú felhaszná­lásával foglalkozó KGST ál­landó bizottság a múlt év őszén Lipcsében tartott 41. ülésén dolgozta ki a következő évek munkaprogramját, amely­nek megvalósításával három tudományos tanács foglalkozik. Az egyik a gyorsreaktorokkal, a másik a sugárbiztonsággal, á Pécsett most ülésező harma­dik tudományos tanács pedig a radioaktív termékek feldol­gozásával és hatástalanításá­val foglalkozik. A tárgyalandó kérdések között szerepel a kiégett atomerőművi üzem­anyag és radioaktív hulladékok szállításával kapcsolatos sza­bályzatok, előírások kidolgozá­sa a Nemzetközi Atomenergia ügynökség és a KGST atom­energia állandó bizottság ha­tározatainak figyelembevéte­lével. Tárgyalnak a kiégett atomerőművi üzemanyag fel- dolgozási technológiájának optimalizálásán^, a feldolgo­zási technológia távvezérlését szolgáló módszerek és beren­dezések fejlesztéséről, auto­matizálásáról. Napirenden sze­repel továbbá a radioaktív hul­ladékok kezelési módszereinek továbbfejlesztése, egységesíté­se, az atomerőművi hulladék­feldolgozásra szolgáló típus- technológiák és típusberende­zések kidolgozása, valamint az atomerőművi primerköri beren­dezések sugármentesítése. Űj név: Puerto Rivero Argentin katonák a Falkland-szigetek fővárosában, Port Stan- ley-ben, amelyet az argentin hatóságok már Puerto Riveróra kereszteltek át. (Telefotó: AP-MTI-KS) Űj határátkelőhely Hegyeshalomnál Kedden ünnepélyesen átadták rendeltetésének a növekvő ide­genforgalom megkönnyítésére épített új hegyeshalmi közúti ha­tárátkelőhelyet, Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorsze­rűbb határállomását. A nemzet­közi személyforgalom részére lé­tesült határállomás avatásán dr. Garamvölgyi Károly vezér­őrnagy, a Vám- és Pénzügyőr­ség országos parancsnoka mon­dott beszédet. Az avatóünnep­ségen osztrák küldöttség is részt vett, élén dr. Alfred öhm- mel, a szövetségi pénzügymi­nisztérium elnöki hivatalának vezetőjével. Jelen volt Randé Jenő, hazánk bécsi és dr. Jo­hann Josef Dengler, Ausztria budapesti nagykövete. Japán költségvetés A japán kormány 6,2 száza­lékkal — 1936 óta a legkisebb 'mértékben — növeli az állami .kiadásokat az április 1-vel kez­dődött 1982—83-as költségve­tési évben az előző évhez ké- ípest. Az új költségvetés 49 681 'milliárd jen (202 miliárd dol­lár) kiadást irányoz elő. Ezen beiül a szociális kiadásokra 2,8 százalékkal, a katonai kiadá­sokra pedig 7,75 százalékkal for­dítanak többet, mint a március 31-vel zárult költségvetési év­ben. PANORAMA BUDAPEST Kádár Jánosnét, a munkás- mozgalom régi harcosát, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának nyugalmazott hivatal- vezetőjét születésnapja alkal­mából kedden, a Központi Bi­zottság székházában a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága nevében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte és átadta a párt vezető testü­letének üdvözletét. A köszönté­sen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. * Csehszlovák küldöttség érke­zett kedden Budapestre dr. Du­sán Spácil külügyminiszter-he- helyettes vezetésével a magyar —csehszlovák kulturális és ok­tatási munkabizottság soron következő XXI. ülésére. A ma­gyar fél részéről a tárgyalá­sokat Rátkai Ferenc művelődé­si miniszterhelyettes vezeti. PEKING Kína nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy az Egyesült Álla­mok meghatározatlan ideig há­borítatlanul adjon el fegyvere­ket Tajvannak — szögezte le kedden a Zsenmin Zsipao, a KKP lapja. Az írás utal Hol­landia esetére, amikor is Hága két- tengeralattjáró eladását engedélyezte Tajvannak, s Kí­na ügyvivői szintre szállította le a két ország diplomáciai kapcsolatait. BONN Kedden az NSZK-beli Frank­furtban a Lengyel Népköztár­saság és a hitelező összesen 501 nyugati bank nevében 20 bank képviselői aláírták Lengyelor­szág 1981-es tőkés hiteltartozá­sainak átütemezéséről szóló megállapodást. A megállapo­dás értelmében a 2,4 milliárd dolláros lengyel adósság 95 százalékának visszafizetését négy évvel elhalasztották, a törlesztés ezt követően hét, egyenlő nagyságú részben, fél­éves időközökkel történik. Az adósság fennmaradó öt szá­zalékát három részletben még az idén kell kiegyenlíteni. WASHINGTON Kurt Waldheimet, az ENSZ volt főtitkárát kinevezték az amerikai Georgetown Egyetem diplomáciai tanszékének pro­fesszorává. Waldheim előadá­sokat és szemináriumokat fog tartani az egyetem nemzetközi kapcsolatok fakultásán. Le Duan 75 éves Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára le­vélben köszöntötte Le Duant, a Vietnami Kommunista Párt fő­titkárát 75. születésnapja al­kalmából. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára táviratban üdvö­zölte Le Duant hetvenötödik születésnapján. .* 1907. április 7-én született Le Duan, a Vietnami Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára. Szülőhelye a Közép-Vietnamban lévő Quang Tri tartomány. Szegény család­ból származik, apja asztalos volt. 1926-ban bekapcsolódott a hazafias mozgalomba, majd a Vietnami Forradalmi Ifjúsági Szövetség — az első vietnami marxista szervezet — tevékeny­ségébe. Megalakulása, 1930 óta tagja volt a Vietnami Kommu­nista Párt elődjének, Indokina Kommunista Pártjának. 1931- ben Bac Bo (Észak-Vielnam) pártbizottsága propaganda­bizottságának tagja lett. Még ugyanabban az évben letartóz­tatták és forradalmi tevékeny­ségéért húszévi börtönre Ítél­ték. Aktiv pártmunkát végzett a börtönben is. 1936-ban, amikor győzött a francia népfront, ki­szabadult. 1939-ben tagja lett a köz­ponti bizottság állandó bizott­ságának. 1940-ben ismét letar­tóztatták, és tízévi börtönre ítél­ték. 1945-ben, az augusztusi forradalom győzelme után a párt és a kormány Dél-Vietnam- ba küldte, s aktivan bekapcso­lódott a néphadsereg szervezé­sébe. 1951 decemberében, a párt II. kongresszusán — ahol az Indokina Kommunista Pártja utódaként megalakult a Viet­nami Dolgozók Pártja — ismét beválasztották a központi bi­zottságba és a politikai bizott­ságba. 1960 szeptemberében, a Viet­nami Dolgozók Pártja III. kong­resszusán a VDP Központi Bi­zottságának első titkárává, majd 1976-ban — a IV. kong­resszuson — a párt főtitkárává választották. 1982 márciusában — az V. kongresszuson •— is­mét őt választották meg a Viet­nami Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkárává. Le Düan számos magas ki­tüntetés tulajdonosa; így 1980- ban nemzetközi Lenin-békedíj- jal, ez év januárjában Lenin- renddel tüntették ki, s 75. szü­letésnapja alkalmából megkap­ta a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászló­rendjét is. Arafat beszéde Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezető­je kedden, az el nem kötelezett országok koordinációs irodájá­nak kuvaiti ülésén felszólította Iránt és Ira kot: fejezzék be más­fél éve tartó háborújukat és együttes erővel forduljanak szembe Izraellel. A koordinációs iroda rendkí­vüli ülésszakát kedden nyitotta meg al-Ahmad al-Szabah ku­vaiti miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. A tanácskozás fő feladata annak vizsgálata, mi módon nyújthatnának az el nem kötelezett országok több se­gítséget az izraeli agresszió el­len küzdő palesztin népnek. Az ülésszakon — a háború kirobba­nása óta első ízben — együtt volt jelen Ali Akbar Velajati iráni és Szadun Hammadi ira­ki külügyminiszter. 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 Tartalékok és teendők Interjú Soós Gáborral, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárával Az, agrártermelés növekvő népgazdasági súlya mind na­gyobb érdeklődést kelt az ága­zat eredményei és feladatai iránt. E feladatok és a fejlesz­tés módozatai különféle kérdé­seket vetnek fel. Ezek közül né­hányról beszélgettünk Soós Gá­borral, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ál­lamtitkárával. — Gabonaprogramunk az idén olyan nagy mennyiségű gabona betakarítását írja elő, amilyenre eddig még nem volt példa. Megvannak-e ennek a reális alapjai? A vetésterület növekedésén kívül milyen tarta­lékaink vannak még a termesz­tés fejlesztésére? — A mezőgazdaság legfon­tosabb feladata most és a jö­vőben is, a gabonatermelés fo­lyamatos növelése. Ez a lakos­ság kenyérellátásához szüksé­ges, valamint a növekvő állat- állomány abraktakarmány- alapját adja és fedezetet nyújt exportlehetőségeink kihasználá­sához. Megjegyzem, a mező- gazdasági üzemek számára az egyik legjobb árbevételt is biz­tosítja. Az utóbbi évtizedekben olyan jelentős eredményt ér­tünk el a gabonatermelés növe­lésében, amilyent nem sok or­szág tudhat magáénak. A ga­bonaprogram célja, hogy az 1980. évi 13,8 millió tonna ka­lászos gabona és kukoricater­méssel szemben 1982-ben 14,2 millió tonnát, a VI. ötéves terv végére 15,4 millió tonnát ter­meljünk. Határozott vélemé­nyem, hogy ennek megvannak a reális feltételéi. Az egyik fel­tétel, hogy 1982-lben a kalászos gabonát és a kukoricát 2,9 mil­lió hektáron, szántóföldünknek kereken 62 százalékán termel­jük. örvendetes, hogy 1981 őszén másfél millió hektáron búzát és őszi árpát vetettek el az üzemek. Most, tavasszal csaknem 1,4 millió hektáron kell elvetni a tavaszi árpát, a zabot és a kukoricát. Tapasztalataink szerint a kukoricavetés kíván megkülönböztetett szervezést. Az üzemek egy része terület- hiányról adott jelentést, pedig véleményem szerint, ha jobban hasznosítjuk a gyepeket és a melléktermékeket, akkor a szántóföldi egynyári szálas, és tömegtakarmány területét a ku­korica javára csökkenteni lehet. Erre indokolt felhasználni a tél folyamán esetleg kipusztult őszi kalászos- és repcevetések terü­letét is. A gabonaprogram egyéb feltételei is adottak. A gabonatermelés komplex gépe­sítése a leginkább megoldott, megfelelő mennyiségű és vá­lasztékú műtrágya és növény­védő szer áll rendelkezésre. Nem hallgathatom el ugyan­akkor, hogy az új pályázatos rendszer mellett sem javul lé­nyegesen a gobnatároló-lkapaci- tás, ezért már előre fel kell készülnünk a legalkalmasabb szükségmegoldásokra. A gabo­natermelés biológiai alapjai jók. A jelenlegi búzafajtáink hektáronként 7—8 tonna, a ku­koricahibridjeink pedig 10—12 tonna elérésére képesek, ezt a lehetőséget jelenleg csak mint­egy 60—65 százalékban hasz­nosítjuk. Most az a feladat, hogy a gabona fajtaösszetéte­lét mindenütt okosan alakítsák ki és a fajtáknak legmegfele­lőbb komplex technológiát ér­vényesítsenek minden üzemben. A gabonatermelés növelésének lehetőségét adják a másodve­tésként szemnek is beérő szu­per korai kukoricahibridek, amelyéket különösen öntözött területeken indokolt felhasznál­ni erre a célra. Végül, de nem utolsósorban, a gabonatermelés növelését az állam ösztönző fel­árral honorálja. — A szabályozórendszer év­ről évre szigorodik, így egyre nagyobb teher hárul a termelő­üzemekre. A kedvezőtlen adott­ságú tsz-eket támogatják, de egy átlagos termőhelyi viszo­nyokkal rendelkező gazdaság nehezen tud előbbre lépni. Ho­gyan lehet így növelni évről év­re csaknem azonos ütemben a mezőgazdasági termelést? — Elsősorban azt kell leszö­geznem, hogy a szabályozók nemcsak a kedvezőtlen adott­ságú tsz-eket támogatják. Szám­talan olyan beruházási és üzem­viteli támogatás létezik, amely­re az árrendszer kiegészítése­ként, az adottságoktól függet­lenül valamennyi üzem jogo­sult. Az V. ötéves tervidőszak adatai is igazolják, hogy a magasabb termelési színvonal és az elérhető többlettermék, valamint a több fejlesztési for­rás következtében, ezekből a támogatásokból az átlagos adottságú üzemek természete­sen többet képesek igénybe venni. Az átlagos adottságú mezőgazdasági nagyüzemek versenyképességét mutatja, hogy az 1976. évihez képest 1980-ra 40 százalékuk képes volt a magas jövedelműek kö­zé kerülni. A gabona- és a hús­program teljesítésében e gaz­daságoknak jelentős szerepet szánunk. Az elmúlt tervidőszak tapasztalatai igazolják, hogy az átlagos, adottságú üzemekben nagyok még a termelési, haté­konysági tartalékok. Ezeket — az érdekeltség fenntartása mel­lett — az adottságokhoz iga­zodó termelési szerkezettel, a közgazdasági szabályozókhoz történő rugalmas alkalmazko­dással, az üzem- és munkaszer­vezés javításával, a megfelelő személyi feltételek kialakításá­val lehet feltárni. Különösen sürgető feladat ez annál a 100—120 átlagosnál jobb adott­ságú termelőszövetkezetnél, amelyek — területük termelé­kenysége ellenére — alacsony színvonalon gazdálkodtak. — A népgazdasági terv ál­tal az ágazat számára megsza­bott feladatok a nemzetközi piac által elismert eredménye­ken alapulnak. A külpiac kö­vetelményeinek a termékek egy­re jobb minőségével kell meg­felelni. Erre milyen lehetőségeik lesznek azoknalT az élelmiszer- ipari üzemeknek, ■ amelyek ja­nuár 1-től önállókká váltak? — Az év elejével végrehaj­tott szervezeti változás, számos tröszt és iparági iroda megszű­nésének eredményeként számí­tunk arra, hogy a vállalati ön­állóság és az ezáltal megvaló­suló közvetlen érdekeltség, a jogosultság és felelősség növe­kedése hozzájárul a jobb minő­ségű nyersanyagok megtermel- tetéséhez, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításá­hoz, az apró cikkek exportjá­nak növeléséhez és a piaci ige-

Next

/
Thumbnails
Contents