Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
1982. április 7. Képújság 3 Április 7—9-i 'g Országos döntő vasas-szakmunkástanulóknak A jelesek szakvizsgázhatnak Pártbizottsági ülés a művelődési központban Közművelődés Bony hódon A pártbizottság tagjai megtekintik Kiss István szobrászművész, Kossuth- és Munkácsy-díjas, érdemes művész kiállítását A szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet immár harmadik éve házigazdája a szakmunkásképző intézetek tanulói részére meghirdetett, a „Szakma kiváló tanulója" országos döntőknek. Tavaly ezt a versenyt a bőrösöknek rendezték meg és a sikeres lebonyolítás eredményeként, ismét ők a gazdái a ma kezdődő — pénteken záruló ■— vasas- és fémszerkezetlakatos tanulók országos döntőjének. A versenyre a fővárosból és tizenkilenc megyéből összesen huszonöt tanuló érkezett. A szekszárdi 5Ó5. Ipari Szakmunkásképző Intézetet — egyben megyénket is — Jilling Pál képviseli. Az országos döntő első napján — amelyet ma fél kilenckor Herczig Ferenc, a KISZ Szekszárd városi Bizottságának titkára nyit meg — a szakmunkástanulók írásbeli vizsgát tesznek. Ezt követően kulturális programokon vesznek részt, A tavaszi mezőgazdasági munkák előtt a Mezőgép Tröszt vállalatai folyamatos ellátást biztosítottak a hazai gyártmányú és importgépek felújított részegységeiből és pótalkatrészeiből, valamint az általuk gyártott néhány mezőgépből. Az év első negyedében mintegy 25 000 részegységet — önindítót, légféket, kompresszort, dinamót stb. — felújítottak, ez a mennyiség a korábbi évek tapasztalatai szerint elegendő. Néhány hazai és importalkatrész hiánya, ütemtelen szállítása zavarokat okozott a motorfelújítási munkáknál. A traktoroknak egy jó része csak később áll munkába, ezért a felújított motorok néhány száz darabos hiánya most még nem okoz nagyobb gondot. A hazai mezőgazdaság legnyek változásához való rugalmasabb alkalmazkodáshoz. Az exporttervek teljesítése és a vállalati szintű exportérdskelt- ségi feltételek megteremtése ér- dékében az iparági adottságokhoz és sajátosságokhoz kapcsolódó számos intézkedést kezdeményeztünk. Például a baromfiiparban főbb baromfi- fajtánként és piaconként differenciált exporttámogatási rendszert vezettünk be; a konzerviparban minden relációba irányuló exportnál vállalati szinten differenciált exporttámogatás van érvényben. Egyes iparágak azonos tevékenységük végzésére közös vállalatokat, társulásokat hoztak létre, amelyek a vállalatok megbízásából szervezik meq az egyes tevékenységeket. Az átszervezés óta eltelt rövid idő miatt végleges következtetést levonni nem lehet. Az azonban egyértelműen megfogalmazható, hoav szervezeti változás miatt sem a belföldi ellátásban, sem az exportfeladatok időarányos teljesítésében fennakadás nem volt és a kezdeti tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalatok érzik az önállóság adta lehetőségeket és gyorsan alkalmazkodnak az új feltételekhez, mind jobb kapcsolat alakul ki a partnerváilalato'k között. — Ha az időjárás engedi, hét végén is járnak a gépek a határban, az állatokat ünnepnap is meg kell etetni. A feldolgozó üzemekben is dolgoznak kampányidőszakban. Hogyan oldható meg az ötnapos munkahét bevezetése a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban? — Igen, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar élő anyaggal dolgozik, amely gyakran nem tűr naptári munkabeosztást. A növénytermesztési csúcsidőszakban a heti szabadnapokat csak megtekintik a megyeszékhely nevezetességeit és a Tolnai tájakon című filmet. Este vetélkedővel és diszkóval zárul a nap. Csütörtökön — a döntő második napján — a szakmunkás- képző intézet három műhelyében kerül sor a gyakorlati vizsgára, az egyszárnyú acélablak elkészítésére. (A minősített vizsgamunkákat a TOTËV vásárolja meg.) Ezen a napon, amíg a vizsgabizottság a tanulók produktumait értékeli, addig ők a BVK-ban megtekintik az extrudálást. Az eredményhirdetés után azok a versenyzők, akik mind a szóbeli, mind a gyakorlati feladatot jeles eredménnyel végezték el, kérésük alapján másnap, pénteken szakmunkásvizsgát tehetnek. A szakma kiváló tanulója országos döntő minden' résztvevőjének ajándékkal kedveskedik néhány szekszárdi vállalat és gyár. alább százezerféle alkatrészt és részegységet használ fel. A Mezőgép Tröszt vállalatai körülbelül 15 000-féle alkatrészt állítanak elő, évi kétmilliárd forint értékben. Az év első három hónapjában időarányosan teljesítették termelési tervüket. Általában eleget tettek minden megrendelésnek, kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak az ütemes szállításokkal. A traktorokhoz, a kombájnokhoz, a szénatermesztési és -betakarító gépekhez a szükséges alkatrészeket az AGROTEK vállalatokon keresztül juttatták el a gazdaságokba, szövetkezetekbe. Az első negyedévben mindössze néhány termékre érkezett panasz a Mezőgép Tröszthöz, ezekből ugyancsak anyaghiány miatt késtek esetenként a szállítások. részben, vagy esetemként egyáltalán nem lehet kiadni. A szabadnapokat a csúcsidőn kívüli hónapokban veszik ki a dolgozók. Az, állattenyésztésben az évi 52 szabadnap kiadása jelenleg még gondokat okoz. Ebben a tevékenységben, de különösen a szarvasmarha-telepeken, a szabadnapok növelését általában csak létszámnöveléssel lehetne megoldani. Az új munkarend bevezetését ezért az állattenyésztésben fokozatosan oldják meg az üzemek a korszerű munkaszervezet kialakításával, létszám-átcsoportosítással, a gondozási normák* felülvizsgálatával és új bérezési formák bevezetésével párhuzamosan. Ennék .megfelelően az évi 52 szabadnap kiadását több éves folyamatos szervező munkával érik el. A megoldást tekintve ugyanilyen munkarendben dolgoznak az idényszerű feldolgozást végző élelmiszeripari üzemek is. Mindkét esetben tehát nem 5 napos munkahétről, hanem évi 52 szabadnap biztosításáról beszélünk. — Milyen lehetőségei vannak az ágazatnak a népgazdasági egyensúly javítására, ezen belül mit tesz és mit tehet még a racionálisabb energiagazdálkodásért? — Az agrártermelésnek jelentős szerepe van az export- árualapok előállításában, hiszen a népgazdaság összes kivitelének mintegy egynegyedét adja, a nem rubelelszámolású kivitelünkből pedig több mint egyharmaddai részesedik. A belső ellátás mind jobb kielégítése következtében az agrár- termelés még inkább export- orientálttá válik. Megítélésem szerint a? agrártermelés képes a népgazdaság egyensúlyi helyzetéhez való hozzájárulásának eddigi arányát tartani, sőt igényesebb munkával és kedvező Új húsipari termékek A húsiparban a következő időszakban nem kerül sor nagyberuházásokra, azt az árualapot ugyanis, amit a mező- gazdaság felkínál, a korábbi évek sikeres fejlesztése nyomán zavartalanul feldolgozhatják. Évente 7 millió sertést és csaknem 600 ezer szarvasmarhát vásárolnak fel az üzemek és ebből kielégítik a belföldi szükségleteket és exportra is jut. Az iparágban a termékek minőségének javítása, illetve újabb cikkek előállítása, a legfontosabb feladat. A vásárlók gyakran kifogásolták, hogy néhány felvágottnak az ízét alig lehetett elkülöníteni egymástól. A legtöbb rosszallás emiatt a veronait, az olasz- és a soproni felvágottat érte. Az üzemekben már az elmúlt évben változtattak a fűszerezésen, a korábbinál jobban igyekeztek a helyi ízeket „belevinni" a nagyiparban gyártott termékekbe is. Az idén a felvágottfélék ízének „elkülönítését” tovább folytatják. A statisztikák arról tanúskodtak, hogy a változást a fogyasztók is észrevették: mind nagyobb arányban keresik egyes gyárak, vidéki feldolgozók termékeit — még a fővárosi üzletekben is. Az ipar — miközben néhány már kevésbé keresett termék gyártását megszüntette — újabbakkal gazdagította a választékot. A megyeri paprikás felvágott kellemesen fűszerezett ízű termék, amelyet Budapesten, Cegléden és másutt gyártanak, és széles körben hoznak forgalomba. A pápai párosból — miután a termék bemutatkozása különösen jól sikerült — többet készítenek. A Gyulai Húskombinát terméke a parasztkolbász; azoknak ajánlják, akik a magyaros ízesítést kedvelik. A pápai üzem gyártja a Balaton felvágottat, amely nemcsak a tóparti boltokba jut már el, hanem távolabbi vidékekre is. A hurkafélék gyártását is bővítették; a Rába májasra a jó kenhe- tőséq a jellemző. A bácskai hurka ízhatását javították. Rövidesen több új termék is bemutatkozik a boltokban. A Bács-Kiskun megyei vállalat készíti majd a kunsági pástétomot, májjal ízesítik. körülmények esetén még növelni is. A mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak még nagyobb figyelmet kell fordítania a választék, a minőség javítására, a versenyképes árak kialakítására. Ennek nagyon fontos eszköze a racionális energiagazdálkodás. A mezőgazdaság területén 1979-től az energiafelhasználás az előző évekhez mérten már nem növekedett, a termelés pedig azonos energiafelhasználás mellett, nőtt. A jövőben is alapvetőnek tartjuk a fajlagos energia- fogyasztás mérséklését. Ezt szolgálja többék között, hogy közzé tettünk egy módszertani útmutatót és irányértékek alapján rendeletileg előírtuk az energia- fogyasztási és gépi normák üzemi elkészítését és alkalmazását. Intézkedtünk továbbá a mező- gazdasági üzemek ökológiai és ökonómiai adottságaihoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításáról. A lefolytatott üzemi kísérletek alapján szorgalmazzuk az energiatakarékos talajművelési módszerek széles körű elterjesztését, összekapcsolva az intenzív gabona- termelési programmal. A kukoricaszárítás energiaigényének további csökkentése érdekében növeljük a korai tenyészidejű, kisebb mértékű szárítást igénylő hibridek vetésterületét. Az energiagazdálkodási programnak megfelelően fökozzuk a nedves kukorica tárolási és etetési technológiáinak az alkalmazását. A fűtőolaj-felhasználás mérséklésére, illetve kiváltására új energiaforrások, elsősorban mezőgazdasági mellék- termékek hasznosítását biztosító berendezések üzemibe állítását szorgalmazzuk, mégpedig az eddig létesült referenciaüzemek tapasrtaíatai alapján. A takarékosabb energiafelhasználásra természetesen anyagilag is ösztönözzük a dolgozókat. A. G. Rendhagyó keza bonyhádi városi pártbizottság ülése. A tanácskozás első két óráját arra szánták, hogy a testület tagjai ismerkedjenek az új, városi művelődési központ életével. Bejárták az egész épületet, megtekintették a vitrineket, amelyekben a régi hagyományok emlékei vannak kiállítva, a falakon a különböző elismerő oklevelek. A földszinti előtérben elhelyezett konténerek nyitva, mellettük kis csoportok tevékenykednek. Hímeznek, faragnak, zenét hallgatnak a fejhallgatókkal, a „bőrdíszművesek" pénztárcát készítenek. Az emeleti helyiségekben pezsgő élet. Az egyik helyiségben a rejtvényfejtő klub tagjai éppen keresztrejtvényt szerkesztenek, működik a dzsesszklub a másikban, a harmadikban a díszítőművész-szakkör dolgozik, a következőben a fúvószenekar és a német nemzetiségi klub muzsi- kál-énekel . . . Utána filmvetítés, a színes film - a filmklub készítette - bemutatja a művelődési klub életét. E bemutatót a színházteremben követi a kis műsor. Eljöttek a városkörnyéki községek együttesei is, hogy ízelítőt adjanak széles repertoárjukból. Mint a filmből megtudhattuk, a különböző szakkörökben, klubokban ezernégyszáz bonyhádi és környékbeli tevékenykedik, rendszeres látogatója az intézménynek. Ezután került sor a tanácskozásra. Az írásos beszámolót már jóval előbb megkapták a párt- bizottság tagjai, annak mintegy „melléklete" volt ez a két óra, amelyben ismerkedtek a fiatal intézmény életével. Az ismerkedéssel is igazolva láthatták a beszámoló ama megállapítását, hogy „1980 áprilisában az új művelődési központ átadásával számottevően javultak a városban a közművelődés feltételei. Az intézmény nagy gondot fordított a szakmai felszerelés megtervezésére, illetve beszerzésére, az előtérben kialakított különböző tevékenységi terek eszközellátottságára. A lehetőségek bővülése, a jobb technikai felszereltség a művelődési központban végzett tartalmi munkát is kedvezően befolyásolta. Ezzel egyidejűleg kirajzolódott a tudatos, koncepciózus tevékenységre való törekvés is. A hagyományos közművelődési tevékenység tervezésénél figyelembe vették a közművelődésben országosan jelentkező új tendenciákat is, konkrétan a nyjiitottság elvén alapuló tevékenységet." A beszámoló és a vita — ti- zenketten szólaltak fel - azt tükrözte, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött a városban és környékén a közművelődési munka. Javultak a feltételek, ennek eredményeként az intézmény egyre hatékonyabban járul hozzá a marxista világnézet, a szocialista közgondolkodás, magatartás és életmód alakításához. Továbbra is a legfontosabb feladat a munkásság általános és szakmai műveltségének folyamatos emelése. Probléma, hogy a nyolc általánost nem végzettek száma magas, tenden- diájában stagnáló és újratermelődik, e téren az eddiginél többet kell tenni. Van érdeklődés a szakmunkások körében az érettségi bizonyítvány megszerzésére, több éve magas létszámmal indul ez az oktatási forma, ám igen nagy a lemorzsolódás. Az ötven indulóból alig húszán jutnak el az érettségiig. Kudarcba fulladt a cipőipari szakközépiskola esti tagozata. A továbbképzések vonalán kedvezőbb a helyzet. A jövőben a vállalatok, szövetkezetek több gondot kell, hogy fordítsanak a szakmunkások középiskolai képzésének segítésére. Javult a városban az új művelődési központ és a vállalatok közti kapcsolat. Maga az új létesítmény is jelentős társadalmi összefogással épült, s ma a vállalatok, szövetkezetek összesen százezer forinttal járulnak hozzá évente a fenntartásához. Tizenhárom együttműködési megállapodás van jelenleg érvényben, a tartalmi kapcsolatok terén különösen kiemelkedő az, ami a cipőgyárral és a Pannónia tsz-szel alakult ki. A többi együttműködés is jelentősen fejleszthető a vállalati, szövetkezeti közművelődési munka tudatosabb, tervszerűbb végzésével. Árnyoldala a -munkásművelődésnek, hogy a mintegy 40 százaléknyi bejáróra alig-alig terjed ki. A munkahelyek és a dolgozók lakhelyének kulturális intézményei között nem alakultak ki munkakapcsolatok. Ezen fokozatosan változtatni szükséges. Az ifjúság művelődésével — ■ . - kapcsolatban több problémát tárt fel a tanácskozás. Az oktatás és a köz- művelődés együttes feladata, hogy a művelődési szokások, közösségi és önművelési igények már gyermekkorban kialakuljanak oly mértékben, hogy azok felnőttkorban szükségleti szinten jelentkezzenek. A kialakításban jelentős előrelépések történtek mind az oktatási, mind a közművelődési intézményekben, de az elért szint a fiatalok egy jelentős részénél nem elegendő ahhoz, hogy ez később mint alapszükséglet jelenjék meg életükben. A városban is, a környékben is még jobban érvényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy a népművelő pedagógus, a pedagógus pedig népművelő is. Visszaesés következett be az ifjúsági klubok működésében. A klubok működésének tárgyi feltételei létrejöttek, de a folyamatos működés anyagi, még inkább személyi feltételei sok esetben nem teremtődtek meg. Ezen változtatni kell. A városkörnyéki községekben — a tanácsok és az iskolák mellett - a termelőszövetkezetek meghatározó támogatói a köz- művelődési munkának. A kulturális élet fejlődése szinte kivétel nélkül kapcsolódik a népművészeti hagyományok ápolásához és a nemzetiségi lakosság művelődési lehetőségeihez. A termelőszövetkezetek jelentős anyagiakkal járulnak hozzá az együttesek működéséhez, a szövetkezeti bizottságok betöltik közművelődési funkciójukat. A városkörnyéken még jobban be kell vonni a munkába a pedagógusokat, tovább erősítenii az agrárértelmiség ez lirányú kezdeti lépéseit. A nemzetiségiek anyanyelvi és művészeti kultúrájának fejlődése az utóbbi években jelentős. A közoktatásban Bonyhá- don az óvodás kortól 18 éves korig biztosított a német nyelv tanulása. A nemzetiségi munka- bizottság sokat tett az anyanyelvi és nemzetiségi kultúra ápolásáért. A városkörnyéki közművelődési intézmények tárgyi feltételeiben nem következett be javulás az utóbbi években. Épp ezért a kis településeken elenyésző a rendezvények száma. Némileg ellensúlyozza a helyzetet, hogy a városkönyékről sokan látogatják a bonyhádi művelődési központ rendezvényeit. Annak ellenére, hogy a város- környéki intézményekben is eredményesen működnek különböző csoportok — erősödik a hagyományőrző mozgalom is — többet kell tenni a tárgyi feltételek biztosítása érdekében, a városi művelődési központ módszertani segítő munkájában is van még javítanivaló. A városi könyvtár megkapta a volt művelődési központ helyiségeit, ám hátrányos, hogy nem a városközpontban van, épp ezért az egyik felszólaló ezt sürgette - nyitni kellene a városközpontban egy fiókkönyvtárat. A könyvtári rendezvények jól szolgálják az intézmény célkitűzéseit, kiemelkedőek a gyermekfoglalkozások, rendszeresek a könyvtárban tartott tanórák. A városkörnyéki könyvtárak működési feltétele, ellátottsága és felszereltsége jobb, mint a művelődési házaké és a klubkönyvtáraké. Ám szükséges a könyv- beszerzésli keretek növelése. Az elmúlt Sb,",.£ dött a közművelődési tervező, irányító és ellenőrző tevékenység, javult az intézmények munkájának tartalma. A további fejlődés érdekében többek közt a pártszervezeteknek rendszeresen ellenőrizniök kell ezt a tevékenységet, nagyobb gondot fordítani a közművelődési dolgozók körében a politikai képző, felvilágosító, nevelő és tag- felvételi munkára, kiemelt figyelmet fordítani a munkásság tudatformálására, a szocialista közgondolkodás, magatartás és életmód fejlesztésére, tartalmasabban és színvonalasabban kielégíteni az emberek szórakozás iránti igényét. J. J. Kiegyensúlyozott a I katrészel látás A váraljai együttes a színpadon
