Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
1982. április 3. ^(IëPCIJSÀG 9 Sokoldalú gazdasági kapcsolataink A Szovjetunió és Magyarország kereskedelmi forgalma 1948-ban 57 millió rubel volt. 1982-ben pedig eléri a 7 milliárd rubelt, vagyis 1948-hoz képest több mint 120-szorosára emelkedik! A szovjet—magyar kereskedelemnek ez a dinamikus fejlődése tervszerű, hosszú távra szól, figyelembe veszi mind a két ország állandóan növekvő népgazdasági szükségleteit, valamint gazdaságuk növekvő lehetőségeit. Az országaink közti kereskedelem szerkezetének és volumenének alakítására nagy hatással van a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása. A vezető magyar gazdasági ágazatok fejlesztése szempontjából elsődleges jelentőségű, hogy el legyenek látva energia- hordozókkal és alapvető nyersanyagokkal. A Szovjetunió jelentős mennviségben szállít Magyarországnak kőolajat és olajtermékeket, földgázt, vasércet, hengerelt vasat és acélt, fűrészárut, gyapotot. A magyar népgazdaság ellátásának megjavítását energiahordozókkal és nyersanyagokkal elősegíti Magyarország részvétele egy sor integrációs objektum építésében szovjet területen. Ilyenek: a Szövetség gázvezeték, az uszty- ilimszki cellulózüzem, a ki- jembajevi azbesztkombinát, a Vinnyica—Albertirsa elektromos távvezeték. Maqyarország áru- szállításaival részt vesz Ukrajnában a hmelnyickiji atomerőmű éoítésében. Cserébe 1984- től 2003-iq további villamos energiát kap a Szovjetuniótól. A szovjet—magyar kölcsönös együttműködés nagyszerű példái a timföld- és alumíniumegyezmény, az oiefinok és származékaik kölcsönös szállításáról, a növényvédő vegyszereket, ásványi műtrágyát gyártó kaparészről, a növényvédő vegyszerek magyar részről történő kölcsönös szállításának volumene csaknem kétszeresére emelkedik a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Kereskedelmi forgalmukban mind nagyobb helyet foglalnak el a késztermékek, köztük a gépipari termékek kölcsönös szállításai. A magyar állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjein a minszki traktorgyárban és a leningrádi Ki- rov-művek termelési egyesülésében készült traktorok, szovjet gyártmányú gabona- és kukoricakombájnok dolgoznak. A külszíni művelésű bányákban és az építkezéseken széleskörűen alkalmaznak szovjet exkavátorokat, útépítőgépeket, nagy teljesítményű vontatókat. Nagy volumenű teherszállításokat bonyolítanak le a Szovjetunióból szállított fővonali dízelmozdonyokkal. Magyarország közútjain "nagyszámú szovjet személykocsi, a budapesti metróban pedig a Mitiscsi gépgyár vonatai közlekednek. Sok magyar vállalat műhelyeiben megtalálhatók az Ordzsonikidze nevét viselő Krasznij Prolatarij gyár szerszámgépei. A MALÉV személy- és teherszállításait a Szovjetuniótól vásárolt repülőgépekkel bonyolítja le. Ugyanekkor Magyarország jelentős mennyiségben szállít a Szovjetuniónak falusi és városi automata telefonközpontokat, elektronikus számítógépeket és számítástechnikai berendezéseket, teljes élelmiszeripari berendezéseket, elektrotechnikai, orvosi berendezést, dízelvonatokat, autóbuszokat, valamint az autóbuszokhoz és trolibuszokhoz hátsóhidakat, hajókat, portál- és úszódarukat. A Szpvjet- unióban jól ismerik az Ikarus, a Tungsram, a Videoton, a Rába, a Ganz-MÂVAG, a Hajó- és Darugyár márkajelzéseit. A folyó évtizedben a gépipari termékek kölcsönös szállításának további növelését hivatott szolgálni a gyártásszakosítás és kooperáció 1990-ig szóló hosszú távú fejlesztési programja, amelyet a Szovjet unió és a Magyar Népköztársaság 1980-ban írt alá. A kölcsönös szállítások fontos szerepet játszanak országainkban a ilakosság tömegfogyasztási cikkekben jelentkező, növekvő szükségleteinek teljesebb kielégítésében. A folyó ötéves terv a szovjet filmfelvevő- és fényképezőgépek, rádiókészülékek, eletkromos háztartási berendezések, edények és evőkészletek, kerékpárok, robogók, hangszerek és játékok magyar- országi exportjának jelentős volumenét irányozzák elő. A szovjet fogyasztók viszont magyar ruházati ipari és kötszövött készítményeket, bőrcipőt, bőrdíszműárut, bútort, gyógyszereket, továbbá friss és tartósított gyümölcsöt és zöldséget, borokat, vágottbaromfit, kolbászárut vásárolhatnak. JURIJ MOTORIN, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma főtanácsadója Szovjetmagyar űrkutatás 1974-ben az lnterkozmosz-12 fedélzetén indult el Föld körüli pályára az első magyar kozmikus műszer: a magaslégköri kutatásokra készült meteoritdetektor elektronikus blokkja. A Magyar Népköztársaság az egyik legtevékenyebb résztvevője annak a közös programnak, amelyet a kozmikus tér kutatásában és békés felhasználásában a szocialista országok megvalósítanak. Ma már minden második kozmikus készülékben találhatók magyar üzemekben készült tudományos műszerek. Magyarországon sikeresen fejődik a közös kozmikus kutatások mind az öt fő iránya: az űrfizika, a szputnyikmeteoroló- gia, a kozmikus biológia és orvostudomány, a kozmikus hírközlés, a Föld távszondázása űreszközökkel. Különösen sokoldalúvá váltak a kozmikus közeg fizikája területén végzett kutatások. A Vertikal geofizikai rakétákon például a szovjet szakemberekkel közösen kifejlesztett műszerek segítségével tanulmányozták a Nap ibolyántúli sugarainak hatását a magaslégkör tulajdonságaira. Magyarország területén 1966- tól kezdve fogják a meteorológiai szputnyikok által a Föld felhőtakarójáról készített tv-fel- vételeket. Meteorológiai mesterséges holdak adatai alapján vizsgálják bolygónk levegőburkának összetételét, a légkör globális szennyezettségét, a Kárpát-medence időjárási és éghajlati változásainak sajátosságait. Magyarország is tagja az Interszputnyik szervezetnek, amelynek feladata egyebek közt biztosítani a szocialista országok távolsági rádió-, televízió- és telefonkapcsolatait mesterséges holdak, valamint földi vevő- és adóállomások segítségével. Magyarország területén is épült ilyen állomás. Az orvosbiológiai kutatások programjának keretében a magyar tudósok figyelmet fordítanak az ember élettevékenységével összefüggő problémákra az űrrepülésben. Az Interkozmosz program keretében az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-ban feljutott a kozmoszba. A Szaljut-6 szovjet űrállomáson végzett 7 napos űrrepülése után végrehajtotta a kísérleteknek és kutatásoknak azt az érdekes, sokrétű programját, amelyet magyar tudósok dolgoztak ki szovjet kollégáik közreműködésével. A szovjet fél kérésére a, budapesti Központi Fizikai Kutató Intézetben kidolgozták a Pille nevű sugárzásmérő készüléket, amely lehetővé teszi a legénység tagjait érő sugárdózisok mérését közvetlenül az orbitális állomás fedélzetén. A Balaton műszer lehetővé teszi az űrhajós munkaképességének megítélését a repülés adott szakaszában, az űrállomáson végzendő további munka tervezését a le- gényséq fáradtsági fokának figyelembevételével. Egy másik, szintén közösen kifejlesztett műszer, a Diagnoszt bekerül azoknak az orvosi eszközöknek az arzenáljába, amelyekkel az űrhajósok állapotát ellenőrzik mind a Föld körüli pályán, mind pedig a repülést megelőző és követő periódusokban a Földön. A közös szovjet-magyar űrkutatások igen fontos eredménye a utdomóny és technika legújabb ágazatainak fejlődése mindkét országban. N. NOVIKOV citások bővítéséről szóló meq- állapodások. A jelenlegi ötéves tervben a vegyi termékek, elsősorban a műtrágyák szovjet UllllllllllllllllllllllllimilllllllimillllllllllllllllimillllllllllllllllllliailllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII háborús tavasz Szovjet és magyar szakemberek közös munkája az a szerviz, amely Tallinnban épült a magyar autóbuszok műszaki kiszolgálására. Ez az első IKARUS-szerviz a Szovjetunióban. — Vagy ők minket, — gondoltam, de mást mondtam, — Itt állítsák fel a löveget. Az út szélén ilövészteknőt kell ásni. De ne az útra merőlegesen, hanem azzal párhuzamosan. Értette? Amíg a löveget felállították és a lövészteknőt vájták, táv- csövön figyeltem meg a Ferdi- nándok legsebezhetőbb pontját. Amikor minden kész volt, a löveget megtöltöttük és a lövegkezelők elrejtőztek, megcéloztam a Ferdinánd szürke homlokát. Tervem egyszerű volt: célzok, lövök, majd beugrók a lövészteknőbe. így is tettem. A lövedék, vörös csíkot húzva az út fölött, a bokrok felé tartott. Ügy éreztem, hogy megdermedek. A lövés után azonnal el akartam rejtőzni, de aztán önkéntelenül figyelni kezdtem a becsapódást. Sikerült! Eltaláltam! Hir- telem öröm tört rám. Majd a löveg mellvédjén keresztül lövészteknőbe vetettem magam. Épp idejében. Fejünk felett vijjogva szállt el két ellenséges lövedék és felrobbant az előbbi ütegek helyén. Még három alkalommal robbant két-két lövedék mögöttünk, nagy meny- nyiségű földet emelve a magasba. — Ott keresnek bennünket, pedig mi itt vagyunk — kiáltott örömmel Viktor Duskin. A nagy izgalomban nem is vettük azonnal észre, hogy csak egy önjáró löveg tüzel. A másik felől sűrű füst gomolygott. Ismét a célzókészülékhez hajoltam. A lövés után megint a lövészteknőbe ugrottunk Duskinnall. Aztán az egészet megismételtem. A válaszlövések egyre ritkultak. Újra és újra ismételtem az egészet. Egyszercsak azon kapom magam, hogy már nem is ugrok a lövészteknőbe, de nemcsak én, más sem. A fasiszták nem válaszolnak füzünkre. A célzókészüléken keresztül jól látom, hogy mindkét önjáró löveg lángokban áll. — Akkor hát rendben is van — mondja Viktor, mintha ösz- szegezné a történteket. Elővette a dohányzácskóját és rágyújtottunk. Mellettünk, megkerülve lövegűnket és az égő harckocsikat, földcsomókat szórva ránk, fülsiketítő csörömpöléssel haladtak el harckocsijaink. Ekkor láttuk meg, hogy a figyelőpontról a hadosztályparancsnok jön felénk a gyalogezred parancsnokával és néhány tiszttel. Még nem is tudtam jelenteni, hogy a feladatot teljesítettük, amikor mindannyiunkat megölelt, majd egy lépést hátralépve végigmért bennünket és az egyik törzstiszthez Egy sor a gellérthegyi márványtáblán A Csecsen-lngus ASZSZK „Vajnah” népi tánc- együttesének szólistája, Mareta Ibragimova a világ sok országában megfordult már. A magyarországi utazást azonban különös izgalommal várta. A Földnek ez a 'kis darabja már régóta vonzotta az egész Ibragimov családot. A budapesti hadműveletek idején, 1945 elején a kis Maréta apja itt halt hősi halált. Mareta azóta felnőtt, és titkon azt remélte, hogy egyszer megtalálja édesapja sírját. Az együttesben tudtak erről. Vele együtt várták a magyarországi vendég- szereplést, segíteni akartak. Az együttes több magyar városban járt. Mareta lélegzetvisszafojtva ráta tekintetével a márványtáblákat, amelyekre bevésték az elesett katonák nevét. Hiába, apja nevét nem találta. . . . Budapest, Gellérthegy. A Kaukázusból jött vendégek virágcsokrokkal mennek a Felszabadulási emlékműhöz. Valamennyien olvassák a márványba vé-* sett nevéket. ...Mareta hirtelen felkiált: a márványtáblán apja neve... Egy sor mindössze: Ibragimov Iszmail. A visszautazás előtti estén Mareta édesapjáról beszélt. A háború előtt Iszmail Ibragimov a Csecsen-lngus Drámai Színház tagja volt. A köztársaságban az elsők között kapta meg az Érdemes Művész címet. A háború kitörésének híre egy távoli hegyi faluban, Ve- gyenában érte, ahol a színház együttese vendégszerepeit. Az első önkéntesek között jelentkezett a frontra. Felderítőként harcolt, rövidesen kitüntették. A győzelmet azonban nem érte meg — Budapest ostrománál — hősi halált halt... Mareta otthonában számos tárgy van, amely Magyarországra emlékezteti: könyvek, albumok, emléktárgyak. Édesanyjával és fiával gyakran tér vissza gondolatban a gellérthegyi emlékműhöz, amelynek talapzatán mindig sok a virág. V. ARTYEMENKO Nyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió hőse — ma fordulva így szólt: „Tüntessék ki mindegyiküket!" N. ZABELKIN, a Szovjetunió hőse
