Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

2Í*ÉPÜJSAG 1982. április 28. ' y Békés §elsnt, biztonságos jövőt az emberiségnek! A Falkland-válság Az AÁSZ felhívása az erőszak elkerülésére Washingtonban az Amerikai Államok Szervezetének ülésén a Falkland-szigetek miatt kialakult brit-argentin konfliktus állt a tanácskozás középpontjában. (Telefotó - AP-MTI-KS) A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Argentína „az utolsó katoná­ig" védelmezni fogja a Falk- land-(Malvin-) szigeteket ha a brit támadás bekövetkezik - jelentette ki az Amerikai Álla­mok Szervezetének washingtoni külügyminiszteri értekezletén Nicanor Costa Mendez argen­tin külügyminiszter. A háromnapos miniszteri ta­nácskozás első felhívása hétfőn mindkét felet az erőszakos meg­oldás elkerülésére szólította fel. Az argentin külügyminiszter egyelőre csupán az AASZ-or- szágok erkölcsi támogatásáért folyamadott, s beszéde kedve­ző fogadtatásra talált. Argentí­na továbbra is a békés rende­zés mellett van - közölte a mi­niszter, akii hétfőn nem vetette fel a riói egyezmény alkalma­zásának kérdését, s nem kért sem katonai, sem gazdasági in­tézkedéseket Nagy-Britannia el­len. Alexander Haig amerikai külügyminiszter az értekezleten arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „megkétszerezi közve­títő erőfeszítéseit”, de hozzátet­te: „teljesen világos, hogy a válság kritikus ponthoz érke­zett”. Washington, miközben a fi­gyelmet változatlanul a közve­títő diplomáciára igyekszik irá­nyítani. az utóbbi napokban - persze minden feltűnéskeltés nélkül - fokozta katonai együtt­működését az angolokkal a távközlés, az üzemanvag-után- pótlás és a támadó flotta hír­szerzési adatokkal való ellátá­sa vonalán. Woodward ellentengernagy kijelentette, hogy a parancs­noksága alatt álló brit flotta­csoportosítás „kész rajtaütni” a Falkland-szigéteken állomásozó argentin csapatokon. A Hermes repülőgép-anyahajón adott nyi­latkozatában Woodward hang­súlyozta, hogy a déli Georgia csak az „aperitif" volt, a „ke­gyelemdöfés most következik”. A brit csapatok szerint ugyan­úgy legyőzik az argentin csa­patokat a Falklandon, mint a déli Georgián. A brit flottacsoportosítás egy­ségei úton vannak a Falkland- szigetek felé. A brit lapok sze­rint 48 órán belül várható az angol flottacsoportosítás vala­milyen akciója a Falkland-szi­geteken. Az argentin kormány cáfolta azt a brit közlést, hogy déli Georgia-szigetén minden ar­gentin katona megadta magát. A junta 33. számú közleménye szerint az argentin katonák Port Leith térségében ellenállnak a túlerőben levő britekkel szem­ben. Peronista tüntetéssé vált az a nagygyűlés, amelyet a szak- szervezetek felhívására hétfőn este tartottak az argentin el­nöki palota előtt. A gyűlést ere­detileg a „nemzeti szuverenitás védelmének támogatására" hir­dették meg. A mintegy 10 ezer fős megmozdulás megfigyelők szerint nem is emlékeztetett ar­ra a lelkes felvonulásra, ame­lyen április 10-én ünnepelték a szigetek elfoglalását. A peronis­ta indulókat éneklő tömeg és a kivezényelt rendőrség között azonban nem történt összecsa­pás. Az elnöki palota hallga­tásba burkolózott, ezúttal Gal- tieri elnök sem jelent meg a rózsaszín ház balkonján. Comodoro Riivadavia lakossá­gának egy része elhagyta az Argentína déli részén levő ki­kötővárost, mert brit támadás­tól tart. A város a Flalkland- szigetekkel szemközt, Buenos Airestől 1500 kilométerre fek­szik és fontos katonai támasz­pont. Ugyanakkor Comodoro Rivadaviában több ezer fős nagygyűlést tartottak a kor­mány politikájának támogatá­sára. A Magyar Nemzeti Bank ked­den tartotta évi rendes közgyű­lését. Tímár Mátyás, a bank el­nöke ismertette az 1981. decem­ber 31-i mérleget, az éves ered- ményMmutatást és a tavalyi üz­letévről száló jelentést. A mérlegben tükröződik az 1981. évi gazdasági növekedés mérsékelt — bár az előző évi­nél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta- és a deviza - készletek, valamint a látra száló követelések állománya — a kül­földi források mérsékeltebb igénybevétele miatt — kisebb az egy évvel korábbinál. 1981- ben mind a közép- és hosszú, mind a rövid lejáratú kihelye­zett hitelek kisebb mértékben nőttek mint 1980-ban. A válla­latok és szövetkezetek saját pénzeszközéi bővültek, a bank a hitelek kibocsátása során fi­gyelemmel .volt a vásárlóerő és az árualapok viszonyára. 1981. december 31-én a bank rész­vénytőkéje változatlanul hat- m'iltiárd forint, tartalékalö'pj'a — a tavalyi közgyűlési határozat­tal végrehajtott emelés folytán — az egy évvel korábbinál egy­millió rd forinttal több, 3,4 mil­liárd forint volt. A banknál el­helyezett betétek 1981-ben ösz- szességükben 6,2 milliárd fo­rinttal emelkedtek; ezen belül a lékötött betéték 8,4 mil­liárd forinttal nőttek, a látra- szálóak 2,2 milliárd forinttal csökkentek. 1981 végén 81,3 milliárd forint értékű bankjegy és érme volt forgalomban, 8,6 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; e növekedés kiséblb az előző évinél. A bank nyeresége 1981-ben 10,5 milliárd forint volt, 0,7 milliárd forinttal több, mint 1980-ban (a kamatbevételek nö­vekedése ugyanis meghaladta a kom atkiadás okét). A hitelpolitika, továbbra is a külső és a belső egyensúly ja­vítását, az exportképesség és a jövedelmezőség fokozását, a gazdaságos termékszerkezet ki­alakítását és az indokolatlan mértékű készletfelhalmozás megelőzését szolgálta. A hite­lek növéfcvő költségei miatt a bank 1981-lben két ízben (1—1 százalékkal) fölemelte a hitel- kamatlábakat. A vállalati beté­tek nagy részének kamatlába egy százalékkal nőtt. A forgó- esZköz-bitelék iránti igényt be­folyáséba a vártnál nagyobb vállalati likviditás, másfelől egyes termékek készleteinek emelkedése. A beruházási hite­lek elsősorban a gazdaságosan értékesíthető exportáruk terme­lésének bővítését, az energia­felhasználás ésszerűsítését, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, a KGST-kooperáciák megvalósítá­sát finanszírozták. Népg a zd a s ág ú nk devi zähe I y - zetét kedvezően befolyásolta a nem rubel-viszonylatban elért árfolyam-nyereség, valamint az, hogy e relációban a csereará­nyok is javultak. Ugyanakkor azonban a tőkés hitelpiaci fel­tételek nehezebbé váltak; a ka­matlábak igen magas szintre emelkedtek. Az exportbővítő be­ruházások finanszírozásához az arab térségben működő ban­káktól Î50 millió dollár, ame­rikai, japán és nyugat-európai baníköktól 400 millió dollár kö­zéplejáratú hitelt vettünk fel. Kedvező feltételekkel nyújtottak hiteléket a KGST-országök kö­zös bankjai : a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank. A Magyar Nemzeti Bank — a konvertibilis valuták nem ke­reskedelmi és kereskedelmi ár­folyamának fokozatos közelítése után — 1981. éktáber 1-én be­vezette ezek egységes árfolya­mait. A magyar lakosság utazá­si valutavásárlásainál megszűnt az illeték, nőtt a vásáröllható valutaösszeg. A bank árfolyam­jegyzései rendszeresen követték a konvertibilis valuták egymás közötti árfolyamváltozásait. Ok­tóber 1. óta az árfolyam-kiigazí­tásokra hetenként kerül sor. A számvizsgálóknak a köz­gyűlésen tett nyilatkozata meg­állapította: a bank számvitele, 1981. december 31-i mérlege és 1981. évi eredménykimutatása helyesen tükrözi az aktívákat, a passzívákat, Valamint az eredményt, és mindenben meg­felel a törvényes előírásoknak. A közgyűlés a mérleget, az eredménykimutatást és az üzlet­évi jelentést megvitatta, majd egyhangúlag jóváhagyta. Egy­ben úgy határozott, hogy a nye­reségből egymilliárd forintot ebbén az éviben is a tartalékok növelésére fordít. Munkaverseny a mezőgazdaságban Európai1' \\ "1 111 konferencia Budapesten PANORÁMA Az elmúlt években kialakult a mezőgazdaságban a munka­verseny ösztönző feltételrend­szere, és az elbírálásnál is sokkal következetesebben, job­ban tükröződnek a valós ered­mények, mint korábban. A gaz­dálkodási verseny feltételeit azonban folyamatosan tovább kell finomítani; a verseny újabb kiírását az év végén teszik köz­zé és az — értelemszerűen — a jövő évre és a továbbiakra vonatkozik majd — erről tájé­koztatta Eleki János, a TOT fő­titkára és Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kedden Bu­dapesten az újságírókat. A mezőgazdasági nagyüze­mek és az élelmiszeripari vál­lalatok, valamint a társulások a gazdálkodásban tudatosan alkalmazzák a versenymozga­lom sajátos hajtóerejét. A ve­télkedésnek számos formája kínálja magát; a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tektől kezdve a folyamatosan kiemelkedően jó eredményeket elérő gazdaságokig a legkülön­bözőbb „kategóriákban" mér­hetik össze eredményiket, fel- készültségüket és tudásukat a termelők. Pályázati úton jelent­kezhetnek a különböző címek el nyeréséért ; egyebek között a „Kiváló vállalat”, a „Kiváló szövetkezet”, a „Kiváló gazda­sági társulás”, stb. kitüntetések megszerzéséért. A versenymozgalom iránt nö­vekszik az érdeklődés. Ezt mu­tatják a számadatok is. Az el­múlt év eredményei alapján nem kevesebb, mint 600 gaz­daság, vállalat, intézmény, stb. indult a különböző címek elnyeréséért, közülük 212 érke­zett végül is célba. További 55 gazdálkodó egység miniszteri elismerő oklevélben részesült. A szocialista brigádok is mind tevékenyebbek; 33 ezer szocia­lista brigád tevékenykedik a MÉM területén, megközelítően félmillió taggal. Versenyükben nem könnyű helyezést elérni, hiszen csak a legjobb 65 nyer­hette el a kitüntető Kiváló cí­met. — A verseny feltételeit fo­lyamatosan módosítják. Néhány esetben ugyanis vétlenül ke­rülnek hátrányos helyzetbe a gazdálkodási verseny résztve­vői. Például azok, akik dinami­kusan növelik a terméshozamo­kat, ám eredményeik egyelőre nem tűnnek ki különösebben, mégis nagy szerepük van a me­zőgazdasági termelésben, hi­szen rosszabb adottságok mel­lett tevékenykednek. Számos üzem kifogásolja, évek óta olyan magas színvonalon gaz­dálkodik egy-egy ágazatban, hogy onnan előbbre lépni — az adott körülmények között — már-már szinte lehetetlenség, márpedig ez a gazdálkodási verseny egyik alapvető feltéte­le. Éppen ezért azt tervezik, hogy a következőkben a pont- rendszerben még nagyobb sze­repe lesz az eredmények hosz- szú távon való tartásának, azaz a magas színvonalú és ugyan­akkor kiegyenlített és megbíz­ható termélésnek. Változtatnak azon a feltételen is, hogy az üzem csakis akkor indulhat iga­zán eséllyel a versenyben, ha túlteljesíti tervelőirányzatát; ez a megkötöttség ugyanis nem ad valós képet a tényleges tel­jesítményről; néha az „aláter- vezés" következménye az ilyen siker, és ez ném kötődik sem­miféle érdemhez. A szociális biztonság és a családpolitika kérdéséit vitatják meg az európai regionális tár­sadalombiztosítási konferencián, amely kedden nyílt meg a Du­na Intercontinental szállóban. A háromnapos tanácskozást a Nemzetközi Társadalombiztosí­tási Szövetség és a SZOT tár­sadalombiztosítási főigazgató­sága rendezi. Egyebek között azt vitatják meg, hogy az egyes európai országokban milyen az egészségügyi ellátás, hogyan alakul a családi pótlék, meny­nyire kielégítő a nyugdíjrend­szer, hogyan működnek a szo­ciális intézményék, hogyan kap­csolódnak össze a társadalom- biztosítási és családpolitikai in­tézkedések. Július elején, tíz napon át négymillió számlálóbiztos és egymillió ellenőr méri fel Kína lakosainak pontos számát és, ír össze 19 különféle adatot a Vi­lág legnépesebb országának népéről. A felmérés a július el- séjei 0 óraíi hélyzetet rögzíti majd. A Kínai Népköztársaság harmadik, s egyben legátfogóbb népszámlálásának végleges, részletes adatait azonban csak 1984 Végén hozzák nyilvános­ságra. Az ország lakosságának számától — előzetes, nem vég­leges adat formájában — idén ősszel értesül majd a közvéle­mény. A népszámlálás előkészüle­teiről tartott pekingi sajtóérte­kezleten elmondták, hogy a kí­nai kormány eddig 360 millió jüant költött a lakosság össze­írásának megszervezésére, töb­bek között próbaszámlálásök le­bonyolítására. Az idei felmérés A tanácskozást Csehák Ju­dit, a SZOT titkára, továbbá az Egészségügyi Minisztérium és a Nem zetközi Tó rsadalombiztosí- tási Szövetség képviselője üdvö­zölte. Vladimir Rys, a szövetség főtitkára örömét fejezte ki, -hogy a konferenciát éppen Magyar- országon tartják, ahol — mint. mondotta — kitűnő eredmé­nyéket értek el a társadalom­biztosításban, figyelemre méltó kezdeményezésék történték d csal á d pol it lkában, ame I ye k ne k tapasztalatait más országokban is jól hbsrnosítják. A nemzet­közi szövetség jelentését Jean három pontban különbözik az 1953-as és 1964-es népszámlá­lástól: nagyobb embertömegről van szó, az adatfeldolgozásnál eIötször Ihasználnak szám ítógépé­két és minden eddiginél részle- ffesebb kérdőívek kitöltéséhez kérik a lakosság együttműkö­dését. Pontos váldszt akarnak például kapni a kínaiak demog­ráfiai és szociális helyzetéről, például o munkanélküliek szá­máról lis. ^ Nem küldenek kérdőíveket Tajvanra, a végléges összege­zésnél a tajpeji statisztikai hiva­tal kiadványait használják majd fel. Kínában az 1964-es nép­számlálás adatát (723 millió fő) vették eddig bázisszáimnók és évről évre ebhez adták hozzá a lakóhelyi bizottságaiktól beérke­ző adatokat. Az így kapott szá­rnak azoriban inkább csőik becs­lésnek tékinfhetőik. BUDAPEST Egy év alatt megháromszoro­zódott a magasabb fokon elő­készített, úgynevezett darabolt sertéshúsok kivitele a Német Szövetségi Köztársaságba. NSZK-beli vállalatok vezetői, megbízottai jelenleg is Ma­gyarországon tárgyalnak a Terimpex, valamint az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt illeté­keseivel a szállítások bővítésé­nek lehetőségeiről. Wolfgang Weil, a 30 ezer húsboltot ellá­tó és 120 körzeti szövetkezetét egyesítő frankfurti Central szö­vetkezet húsosztályának igaz­gatója ismét sorra látogatta a magyar húsipari üzemeket. Az MTI munkatársának elmondot­ta: évente mintegy 14 ezer ton­na húsárut vásárol a szövetke­zeti központ a Terimpex köz­vetítésével a magyar húsipar­tól, amely jó minőségű árut szállít és — ami szintén fon­tos — folyamatosan, egyenle­tesen indítja a szállítmányokat. További négy árucsoport adás­vételéről kötött megállapodást a Terimpex-szel. * Április 30-ára, az Állami Tervbizottság által előírt ha­táridőre, és a megszabott költ­ségkereten — mintegy 2 mil­liárd 200 millió forinton — be­lül befejeződik a budapesti szemétégetőmű építése. Léte­sítését a Minisztertanács 1976. július 20-i határozatával állami nagyberuházásként hagyta jó­vá. Az üzem a fővárosban egy évben keletkező, mintegy 4 mil­lió köbméternyi szemét 60 szá­zalékát semmisíti meg — egye­bek között erről tájékoztatta a sajtó munkatársait Hajdú György, a szemétégetőművet üzemeltető Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat vezérigazga­tója. A szemétégetőművet — melyben egyébként 1981. de­cembere óta teljes próbaüzem folyik — magyar és csehszlo­vák vállalatok építették fel. * Az elmúlt hetekben több szerv foglalkozott a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás helyzetével ; kedden a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége is ezt a témát tűzte napirendjére. Meg­állapították, hogy kedvező je­lek mutatkoznak a kertészeti termék kereskedelemben. Az el­múlt évben a Zöldért-vállala- tok ezekből az árucikkekből 1,1 millió tonnát értékesítettek, hozzávetőleg másfél százalék­kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor csaknem harmadával bővült az exportra átadott, illetve az ipari üze­meknek eladott termékek meny- nyisége. MOSZKVA A szovjet kormány meghívá­sára kedden hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Sza- hul Hamid, Srí Lanka külügy­minisztere. Szahul Hamid a nap folyamán megkezdte tár­gyalásait Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. WASHINGTON A Pentagon közölte az ame­rikai kongresszussal, hogy to­vábbi 11 darab F—15 típusú repülőgépet kíván eladni Iz­raelnek. Tel Aviv jelenleg 40 ilyen géppel rendelkezik. A pótlólagos repülőgépüzlet érté­ke 510 millió dollár. Illiovicsi, a titkárság tagja ter­jesztette élő. Népszámlálás lesz Kínában

Next

/
Thumbnails
Contents