Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
A KÉPÚJSÁG 1982. április 22. A negye legnagyobb járásának úttürőnozgalma Beszélgetés Mézes Ferencnével, a tamási járási úttörőelnökség elnökével Úttörők Kisdobosok Úttörők Kisdobosok Tollaslabda Ottjártunkkor — április 15-én — rendezték meg □ regölyi általános iskola tornatermében az úttörő-olimpia tollaslabda megyei döntőjét. A járási versenyeken legjobb eredményt elért pajtások mérték össze tudásukat. ügyességüket a hosz- szúra nyúlt versenyen. A lányok mezőnyében a legjobbnak Klem Krisztina, a tolnai II. számú Általános Iskola tanulója bizonyult. Második Pintér Mária Regölyből, harmadik pedig a faddi Róboczki Szilvia lett. A mezőnyből mesz- sze kiemelkedett és így megérdemelten került az első helyre a tolnai kislány. A fiúk versenyében a remek fizikumú, jól felkészült, faddi Puskás Gábor megérdemelten került a dobogó legfelső fokára. Második Szőke Attila, a tolnai II. számú iskola tanulója lett. A harmadik helyezett pedig a hazai pályán játszó Dienes Csaba, regölyi pajtás lett. A verseny végén Méhn Gyula, a megyei úttörő sportszakbizottság elnöke adta át a jó helyezést elért pajtásoknak az érmeket és okleveleket. Az országos úttörő-olimpia győri döntőjén június 22. és 29. között az első két helyezett fiú és lány képviseli megyénket. — Tolna megye legnagyobb járása a tamási, így valószínűnek tartom, hogy a legtöbb úttörő is itt él. Hány úttörő mozgalmi munkáját koordinálja, irányítja az úttörőelnökség? — Járásunk területén tizenhat úttörőcsapatban. 6295 úttörő tevékenykedik. Ez a szám természetesen magában foglalja a felnőtt úttörővezetőket, a pedagógusokat és ifivezetőket is. Az általános iskolába járó kisdobosok és úttörők száma 5521. — Ezek között vannak nagy és egészen kis létszámú úttörőcsapatok is... — Igen, hat nagy csapatunk van. Tamásiban például ezerkétszáz úttörő alkot egy csapatot. Terveink szerint szeptembertől — ha két iskola lesz — az úttörőcsapat is kétfelé válik, így az 5—600 fős létszámmal igazodik a járás másik öt nagy csapatához, amelyek létszáma ekörül mozog. — Az, hogy hat nagy úttörő- csapatuk van, milyen speciális leiadatokat ad? — Nehezebb megoldani a nagy csapatoknál az értékelést. Mert amíg a kis létszámú csapatoknál kéthetente az egész csapat előtt, iskolagyűlésen értékelik a mozgalmi, a tanulmányi munkát, a nagy csapatoknál ez nehezebben menne, sokáig tartana. Ezért például Simontornyán úgy oldották meg, hogy az albizottságok értékelik a különböző résztevékenységeket. Van egy naplójuk, amibe kéthetente bevezetik tapasztalataikat, az összes raj munkáját értékelve az eredményt az iskolarádióban közlik. Az albizottságok vezetője egy-egy úttörőtanácstag, így a csapatvezetővel, az úttörőtanáccsal is állandó, naprakész kapcsolatuk van. Gyönkön pedig iskolagyűlésen értékelik a végzett munkát, közlik a következő hetekre a tennivalókat. — Melyik a legkisebb úttörő- csapat? — A fürgedi. Jelenleg kilencvennégyen vannak, de ősztől körzetesítik a teljes felső tagozatot Ozorán, akkor már csak kisdobosok lesznek Fürgédén. — Van még egy másik specialitása is a tamási járásnak. Az úttörőházra gondolok... — ötfős, függetlenített apparátus dolgozik az 1979-ben átadott úttörőházban. Nagyon sokat segítenek nekünk. A kezdeti gondok, a munkamódszerkeresés után most már_ hatékony, jó mozgalmi munka folyik ott. Az induláskor végiglátogatták a Dunántúl szinte összes úttörőházát és az ott szerzett tapasztalatokat saját, ragyogó jó ötleteikkel kiegészítve kialakították a ház sajátos profilját. — Csak a tamásiaké az úttörőház? — Dehogy. Az egész járással, minden úttörőcsapattal tartják a kapcsolatot. Rendszeresen megküldik a műsorfüzetüket mindenhova és az úttörő- csapatok visszajelzik, hogy melyik rendezvényen, hány pajtással akarnak részt venni. — Módszertani központ is az úttöröház? — Igen. Például most ősszel indult egy új kezdeményezés, a kihelyezett úttörőházi hetek. A ház dolgozói egy-egy hétre kimennek valamelyik úttörő- csapathoz és ott egy hétig komplex programot nyújtanak. Nyílt szakköri napokat, úttörővezetői vitaköröket, játékdélutánokat, vagy különböző szellemi, ügyesséqfejíesztő foglalkozásokat rendeznek. — Hol rendeztek eddig ilyen kihelyezett úttörőházi hetet? — Ősszel legelőször Póriban, decemberben Regölyben, legutóbb pedig márciusban Ozorán volt úttörőházi hét. — Milyen szakbizottságok dolgoznak a Tamási járási Úttörőelnökség mellett? — Nyolc szakbizottságunk van. Kisdobos, sport, honvédelmi, képzési, ifivezetői, táborozási, kulturális és szakági szak- bizottság. Ez utóbbi csak alkalmi jelleggel dolgozik. Szakfelügyelők a tagjai és csak egy- egy tanulmányi verseny előtt, annak megszervezésére jönnek össze. — Mennyire önállóak a szak- bizottságok? — Van olyan — több is — amelyik teljesen önállóan dolgozik. Az úttörőelnökségnek csak a meghívót küldik egy-egy rendezvényre. Ilyen szakbizottságunk a sport, a honvédelmi, táborozási szakbizottság. Másutt, például az ifivezetői szak- bizottságnál igénylik a fokozottabb odafigyelést. — Említette a táborozási szakbizottságot. A tamási járás úttörői híresek a vándortáborozásról. Beszéljünk erről is. — Évek óta átlag huszonöt úttörőcsoportunk megy vándortáborba. Tavaly például huszonhét csoport vette fel a hátizsákot és úttörőink eljutottak az ország minden részébe. Bár érdekes, hogy az alföldi túrákat nem szeretik annyira. Inkább kétszer megmásszák a Bakony hegyeit, minthogy elmenjenek a Kiskunságba. — Hallani olyan híreket is, hogy az idén saját vándortáboruk is lesz. — Igen. Járásunk sem szegény híres történelmi helyekben, nevezetes épületekben, szép tájakban. 1979-ben a pincehelyi általános iskola igazgatójának javaslatára kezdtük el a saját vándortáborozás szervezését. A Kapos vándortáborunkba az idei nyárra eddig huszonöt úttörőcsapat jelentkezett. Van köztük békési, budapesti, ajkai csapat is, így elmondhatjuk, hogy az ország minden részéből jelentkeztek olyanok, akik szűkebb hazánkra, a tamási járásra kíváncsiak. — Mi lesz a Kapos vándortábor útvonala? — Simontornyáról indulnak a pajtások és a Pincehely, Gyönk, Regöly, Tamási útvonalat járják be, tíz nap alatt, gyalog. Közben természetesen megnézik az ozorai várat, a pincehelyi Vörösmarty emlékeket és sok egyéb érdekes program is várja őket. Minden állomáshelyen két napot töltenek és programjukról a helyi úttörők gondoskodnak. — Tehát gazdag programmal várják a pajtásokat? — A rájuk váró élmények mellett arról se feledkezzünk meg, hogy a vándortáborozás kapcsolódik a hazafias neveléshez, a gyerekek tanulmányi munkájához is. A tíz nap alatt fikizai állóképességük nő, a helytállás, az önállóság nagy próbája és általában igazi közösségé is kovácsoládik ez idő alatt egy-egy csoport. Közben megismerik a Sió, a Kapos völgyét, a tolnai dombság egy részét, néprajzi, régészeti ismeretekre tesznek szert, szóval komplex nevelés mindegyik vándortábor. — Végezetül engedjen meg még egy kérdést. Egy ilyen nagy — közel lél megyényi — járást, hogy lehet összefogni, úttörőmozgalmát irányítani? — A legnagyobb távolság harminchat kilométer, így saját kocsimmal mindenhova egy órán belül kényelmes tempóban is eljutok. Igyekszem havonta a fontosabb helyekre eljutni, de nemcsak én járom a járást. Az úttörőelnökség tagjai egy-egy terület gazdáiként ott vannak minden jelentősebb rendezvényen. Az úttörőcsapatok beküldik havi munkatervüket, és mi elnökségi ülésen eldöntjük, hogy ki, hova megy. Természetesen a csapatvezetők, ha Tamásiban járnak, bejönnek ide is. Ennek az instruktorhálózatnak és a területen dolgozó úttörővezetőknek, pedagógusoknak köszönhetjük minden eddigi eredményünket, munkánk hatékonyságát, az úttörőmozgalmi munka jelenlegi — tamási járási — eredményeit. TAMÁSI JÁNOS Pályakezdő pedagógusok - úttörővezetők A tamási járási úttörőelnökség legutóbbi — április 15-i ülésén a gyönki általános iskola úttörőcsapatának vezetőjét számoltatta be arról, hogy iskolájukban a kezdő pedagógusok miként kapcsolódnak be az úttörőmozgalmi munkába. Mint Gyimesi János csapatvezető beszámolójából kitűnt, az általános iskola tantestületében nagy figyelmet fordítanak a pályakezdő pedagóguskollégák beilleszkedésének segítésére, úttörőmozgalmi munkába való bekapcsolásukra. A ' beilleszkedést segíti, hogy az újonnan munkába állók mellé patronáló nevelőt jelölnek ki, aki iqyekszik mindenben segíteni az új kollégát. Tavaly ősszel három frissen véqzett pedaqóqus került az iskolába. Könnyítette helyzetüket, boqy mindhárman az iskolában töltötték gvakorló- idejüket is. Már akkor belekóstoltak a mozgalmi munkába, rajfoglalkozásokon vettek részt, szervezték a vetélkedőket, versenyeket és ezeken a zsűri munkájába is bekapcsolódtak. A csapatvezetőség mindig noqy fiqyelmet fordít arra. hogv a kezdő nevelők részt veqvenek az éves felkészítésen, mielőbb megismerjék a csapat hagyományait, a csapatban uralkodó szokásokat, külső kapcsolataikat. Eddigi tapasztalataik szerint azok a pedagógusok vannak az első időkben helyzeti előnyben, akik középiskolás korukban ifivezetőként tevékenykedtek, megfelelő feladatokat kaptak a tervező, szervező és értékelő munkában. így — mint a csapatvezető beszámolójában hangoztatta — nagy szerepük van a középiskolai KlSZ-szerve- zeteknek, mert ha a pedagógus- pályára készülő fiatalt megbízzák, hogy valamelyik úttörő- csapatnál ifivezetőként dolgozzon, későbbi munkáját, beilleszkedését könnyítik. Úttörőgárdisták Regölyben Úttörők a kastélyban A regölyi úttörő munkásőrök, úttörő tűzoltók évek óta minden megyei versenyen az elsők között szerepelnek, sőt országos szinten is nem egyszer ők vitték el a pálmát. így a tamási járás úttörőmozgalmát bemutató oldal-összeállításunkból természetesen nem maradhattak ki a regölyi pajtások. (Mint Simor Péterné, az úttörőcsapat vezetője elmondta, Regölyben négy különböző úttörőgárda tevékenykedik. Vannak munkásőr, tűzoltó, polgári védelmi és vöröskeresztes úttörők. A tűzoltó szakraj 1976- ban alakult Szabó Árpád irányításával. Egy évvel később már megnyerték a megyei út- törőtűzoltó-versenyt. Kétszer jutottak el az országos versenyre megyei elsőként. Egyszer harmadik, a következő évben pedig második helyezést értek el. Tavaly a megyei tűzoltóparancsnok vándorzászlóval tüntette ki az úttörőgórdát eddigi eredményes munkájáért. A gyerekek elméleti felkészítését Antal Ferenc pedagógus végzi, a gyakorlati munkát pedig Bíró Ferenc, regölyi önkéntes tűzoltó irányítja. A tűzoltóknál is eredményesebb szakrajuk a munkásőr úttörők csoportja. Eddig négyszer jutottak el Zónkára az úttörő munkásőrök országos versenyére. Háromszor hoztak haza arany oklevelet. Vezetőjü1, irányítójuk Juhász József regölyi munkásőr, aki 1980-ban vette át a gárda irányítását, szakmai képzését. Az egészségőr úttörők vezetője Beke Jánosné védőnő. Tavaly a járási elsősegélynyújtó- versenyen a regölyi szakraj első, a megyein harmadik helyezést ért el. A csecsemőápolási vöröskeresztes vetélkedőn í si elsők, majd megyei másodikok lettek. A legújabb — tavaly szeptemberben a gyerekek kívánságára alakult — szakrajuk a polgári védelmi. Vezetését az úttörőcsapat-vezető, Simor Péterné végzi. Náluk még eredményekről nem lehet beszélni, de foglalkozásaikat rendszeresen megtartják. Filmbemutatók, elméleti előadások, no és gyakorlati feladatok szerepelnek programjukban. A hatalmas park évszázados fái alatt gyerekek játszanak. A kastély mellett modern épület- együttes. Vidám színekre festett falakkal, félszobányi ablakokkal. A park, a kastély és az iskola 187 gyerek otthona. Az iregszemcsei kisegítő iskola és diákotthon van itt, ahol enyhén szellemi fogyatékos gyerekek nevelésével foglalkoznak. Kiszler József igazgató régi úttörővezető. 1947-ben alakította meg Iregszemcsén az első úttörőcsapatot. Természetes, hogy most a kisegítő iskola igazgatójaként is lelkes pártolója, segítője az úttörőmozgalmi munkának. — Valamennyi tanulónk úttörő is — mondja. — Természetesen iskolánk jellegéből adódóan itt nem alkalmazhatók mereven az általános iskoláknál kialakult módszerek. Sokkal több türelemre, a gyerekekkel való foglalkozásra, no és szeré- tetre van szükség, ha eredményt akarunk elérni. — Az eredményeink viszont ismertek. A szaktárgyi versenyeket évek óta az iregszemcseiek nyerik megyei, sőt országos szinten is. Kérem, beszéljünk erről részletesebben —, mondom Kelemen Lászlóné úttörőcsapat-vezetőnek. — Komplex tanulmányi versenyt eddig ötször rendeztek kisegítő iskolások számára. A megyei versenyt mindig mi nyertük, tavaly pedig az országost is. — Milyen kérdésekre kell válaszolniuk ezeken a versenyeken a gyerekeknek? — Komplex verseny, így átfogó, szinte mindenre kiterjedő kérdések vannak. Művészeti, mozgalmi, tanulmányi kérdések és különböző ügyességi feladatok is szerepelnek a versenyek programjában. — A gyerekek felkészítésébe a pedagóguskollégák is segítenek? — Természetesen. Tíz rajunk van. Minden osztályfőnök egyben rajvezető is, és ezzel a kis csapattal foglalkozik a napközis — délutáni — pedagóguskolléga is. Csak így, együtt tudjuk azokat az eredményeket elérni, amivel eddig büszkélkedhetünk. — A tavaly kapott Kiváló Úttörőcsapat kitüntetésre méltán lehetnek büszkék. — Nemcsak orra gondolok. Apróbb örömökre. Amikor egy- egy községi rendezvényen, ünnepélyen fellépnek a mi gyerekeink. Szépen előodott műsorral és a nézők, a község lakói is elismeréssel szólnak róluk. Egy-egy ilyen fellépés sokat segít nevelési céljaink megvalósításában is. A felkészülés során fejlődik a tanulók szókincse, önállósodnak, jobb fellépésük lesz és a szavalókórus, az énekkar a közösségi életnek is fontos része. — És a szórakozás, a köny- nyedebb programok? — Abból is jut a tanulóknak. Nagyon sok kirándulást, sportvetélkedőt rendezünk. Minden évben ott vagyunk a négy- tusaversenyeken, a kisegítő iskolák dél-dunántúli labdarúgó- tornáján, de közösen ünnepeljük a gyerekek névnapját, vagy például gyakran rendezünk mesemondó versenyeket is. — A gyerekek mennyire szólhatnak bele a programokba? — Működik az úttörőtanács, és az otthontanács. Annak a tagjai értékelik a munkát és minden héten velük beszéljük meg a következő hét programját. Persze az önállóságukra, a kezdeményezőkészségükre nem számíthatunk annyira, mintegy általános iskolai úttörőtanács esetében. Itt sokkal nagyobb hangsúlyt kap a tudatos szervezés, a nevelés. Ebédfözés az egyik kiránduláson Úttörő munkásőrök alaki foglalkozása Vöröskeresztes gyakorlat
