Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

1982. április 20.

Képújság 3

Németh Károly ünnepi beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

mai 'Világunk erőviszonyaival, biztonságával — éles küzdelem folyik a béke, a haladás hívei és az emberiség fennmaradását fenyegető kalandorságra hajló visszahúzó erők között. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán nagy feladatoknak gyürkőztünk neki. A lényeg - tömören szólva,- az, hogy biztosítsuk népgazdaságunk helytállását az egyre fokozódó világgazdasági versenyben, képessé tegyük, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a számunkra is kedvezőtlenül alakuló külső feltételekhez. Ezt az utat járva tudjuk megőrizni vívmányainkat, népünk életszínvonalát, javítani életkörülményeinket, és megalapozni a későbbi lendületes fejlődést. Ez nemzeti programunk ennek megvalósítása nemzeti ügy. Majd folytatta :

A nyelv ezernyi szállal kötődik gondolkodásunkhoz, kifejezi és őrzi egyéni emlékeinket, társadalmi emlékezetünket.

A nyelv, a nyelvhasználat tükrözi a mindenkori társadalmi viszonyokat. Nyelvünk mai gazdagodása szorosan összefügg a felszabadulásunk óta megtett történelmi úttal. Amikor például azt halljuk: szövetkezeti parasztság, szocialista mezőgazdasági nagyüzem, háztáji gazdaság, csirkegyár, a magyar mezőgazdaság büszkeségre jogosító eredményeire gondolunk; ugyanakkor már-már feledésbe merülnek a milliók ' mostoha sorsára emlékeztető olyan szavak, kifejezések, mint a béres, a nincstelen paraszt, a summás. Közkeletű szavunkká vált a testvérország, a testvérpárt, a KGST. Biztonságunk szavatolását jelenti a szocialista szövetséges. Ezek elterjedésével párhuzamosan eltűnt az árva nép, a társtalan, magányos nemzet, amelynek ezen a földön nem, csak az égben voltak patrónu- sai. A közös erőfeszítések révén született eredmények, a szocialista vívmónvok hozzájárultak nyelvünk gazdagodásához is . . .

Van magas fokon kiművelt irodalmi nyelvünk; a tudományok élen járó képviselői világos fogalmazásban taglalják fontos mondanivalójukat, s elsajátították az ismeretterjesztés nem könnyű műfaját is; a párt- és az állami szervek következetes

•törekvései révén, nyelvészek segítségével kialakult a közéleti nyelv és beszéd szabatos válfaja.

Ha számba vesszük nyelvünk gyarapodását, gazdagodását, de a fejlődés kóros kinövéseit is, el kell gondolkodnunk, mi e változás mérlege, s mit kell tennünk a fejlődés elősegítése érdekében. Ebben anyanyelvűnk féltő szeretete meg a felelősség vezérel bennünket, amelyet pártunk XII. kongresszusa fogalmazott meg: ,,A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anyanyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesztése, az önművelés ösztönzése nem az oktatás, a művelődés belügye, hanem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől.”

A sokféle terület és teendő közül a közélet nyelvének jobbítását kívánom kiemelni, mert tapasztalataink szerint még meglévő fogyatékosságai zavarhatják, fékezhetik politikai törekvéseink érvényesülését is. Hivatali, mozgalmi nyelvünk mesterkélt szóalkotásaiival, szófűzéseivel, mondatszerkesztésével, semmitmondó frázisaival fölülkerekedik a mindennapi beszéden, a köznyelven. És akkdr még nem szóltam a fölösleges idegen szókról, a nyelvi durvaság megannyi megnyilvánulásáról, az élő beszédben oly gyakori, s az írásban nem ritka pongyolaságról. Ezekbe az eltérésekbe, ebbe a mesterséges szétválasztásba nem szabad belenyugodnunk, hanem okaikat feltárva megszüntetésükön kell munkálkodnunk. Azt igényeljük a nyelvészektől, a nyelvművelőktől, a kultúra munkásaitól, hogy lépjenek fel határozottan a torzulások ellen, ne hagyják szó nélkül a nvelvron- tóst. bárki kövesse is el.

Mi a teendő az efféle jelenségek, hibák elkerülésére? Tanítsuk meg az embereket önállóan gondolkodni, elemezni, dönteni, felelősséget vállalni, hogy ne csak „fölfelé" figyeljenek, hanem a maauk erejére, munkatársaikra támaszkodjanak . . . Tanulmányozni kell a nyelvet, meq kell ismerni a jelenében és múltjában, szabá- h'aiban és szellemében, teremtő ereiében.

Erre mutat a maavar nyelv hetének idei közoonti témáin a nevek tanulmánvoznsn. Zala megye Tanácsa elsőnek adott

példát az országban egy hatalmas vállalkozás megvalósításával a földrajzi, helytörténeti nevelt tanulmányozására. 1964- ben adta ki a „Zala megye földrajzi nevei” című művet. Elég egy kis nézelődés, hogy rádöbbenjünk, a nevekben mennyi történelem, művelődés- történet, településtörténet, a nép életének, munkájának, gondolkodásának mennyi emléke öröklődött századokon át napjainkra.

A haza, a nemzet, a nyelv szeretete vezette a mű anyagának összegyűjtőit, elemzőit fáradságos útjaikon. Művük azt hirdeti — mondotta befejezésül Németh Károly - „Ember, vigyázz a szép hazai tájra, felelős vagy érte. Nemcsak nyelvünknek, természeti környezetünknek is vannak rongálói. Óvd, ápold, gyarapítsd miként anyanyelvűnket, környezetünket is. Őrizd meg mindkettőt épnek és szépnek, hogy az utánunk jövő nemzedékek is csodálhassák. Ez is hazafias kötelesség.”

*

A magyar nyelv hete alkalmából 161 rendezvényt láthat- nak-hallhatnak az érdeklődők Zala megyében, amelyek kiemelt témája a névdivat, a névízlés. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a meghívott nyelvészeti szakemberek előadása is. A megye legtöbb iskolájában, művelődési és közintézményében foglalkoznak a magyar nyelv fejlődéstörténetével, a földrajzi és ragadványnevekkel, helyesírástanulásunkkal, a névadással, a magyar közgyelv kialakulásával és fejlődésével, a néphagyományokkal és a nyelvjárásokkal, a család- és személynevek kialakulásával, az élet és a név kapcsolatával. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban régi nyelvemlékeinkből kiállítást rendeztek. A rendezők gondoltak a pedagógusok és óvónők továbbképzésére iis. Nagykanizsán ebből az alkalomból szakmai ülést tart a húszesztendős városi ifjúsági honismereti szakkör.

Az ünnepi megnyitót követően vasárnap elhangzottak az első előadások is. Benkő Loránd akadémikus „Nevek és emberek" címmel, majd ördög Ferenc nagykanizsai tanár Pais Dezső egykori nyelvész és a névtudományok kapcsolatáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. (MTI)

llllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllll lllllllllllllllllllllllllllllllllllllIlii 'IIIIliilllll

egymástól tanulva, de egymást sosem másolva. Ennek megfelelően a különbözőség az elért életszínvonalban, az áruszerkezet és a fogyasztás összetételében is megnyilvánul, ebben nincs semmiféle uriiformizáltság, bárioi meggyőződhet róla.—.

Szólni kell ?zon;ban a

. hatalom gyakorlásának legfontosabb területéről, a politikáról. Ahogy előbb a qazdasáai élet különbözőségeinek ábrázolásakor abból indultunk ki, hogy a qazdasáq a döntő termelőeszközök társadalmi tulajdonán nyugszik — másképpen nem volna szocializmus —, úgy a politikai szférában is jelen vannak nagyon is markáns azonos vonások. Ilyenek mindenekelőtt a marxista— leninista pártok vezető szerepe és a népi közigazgatás, a tanácsrendszer. De mutassanak azok, akik a „modell” dolqával előhozakodnak, akár egyetlen olyan orszáqot, ahol másmilyen párt — például szociáldemokrata párt — vezette el a társadalmat a »szocializmusba! liven orszáa tudvalévőén nincs. Mint ahogyan olvan sincs, ahol az állami és helvi közhivatalokban a tőkés osztály tisztviselői diktálnak, és méais szocializmus van. Ha a mi néoi államunk valamiféle modell, ezt elfogadhatjuk: az orszáqqyűlés- től a helyi tanácsokia munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák, az egyházak képviselői vannak jelen, de föld birtokosok, bankárok sehol.

De emez azonosságon belül már számottevő különbség .k vannak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa például két házból áll, mía a többi szocialista ország törvényhozása nem. Van, ahol államfői testület, és van, ahol köztársasáqi elnök áll az orszáa élén. Más és más az államfő és a törvényhozás, illetve az országos és a helyi hatalmi szerv hatásköre az egyik országban, mint a másikban. Némelyik országban több párt létezik, némelyiknek a történelme viszont úgy alakult, hogy a munkásosztály forradalmi pártja, mindinkább az egész nép pártjává válva, minden dolgozó osztály és réteg érdekét, célját megtestesíti és képviseli. Még sok részletkérdésben lehetne sorolni a különbözőségeket, de akit érdekel, olvassa el a testvérországok alkotmányait.

Ugyanígy azonosságok és eltérések jellemzik az egyes szocialista országok kultúráját, közoktatását, itt most csak utalva rá, hogy a Szovjetunió, Jugoszlávia és Kína egymaga több nemzetiségű állam, s a nemzeti jelleg mindegyikben virágzik. A Szovjetunió ázsiai köztársaságai voltaképpen a szocialista forradalom győzelmével hagyták maquk mögött a középkort, és léptek mindjárt a huszadik századba.

A tények kedvéért el kell-------------:----- ismerni, hogy

Le

nin említett jövendölése — hogy ti. minden ország eljut a szocializmusba, és mindegyik a szocialista forradalom más és más alakzatát öltheti —, úgy folytatódott, hogy közös jellemzőjük azonban okvetlenül egy lesz : a proletariátus diktatúrája. Ma egyik-másik ország testvér- pártja ódzkodik e kifejezés leírásától, kimondásától is. Pedig, ha bizonyos időszakban, a súlyos törvénysértések, tragikus torzulások miatt, árnyék vetődött a szocialista építésre, erről nem a proletárdiktatúra tehet, hanem azok, akik árnyékot vetettek rá. A leninizmus éppen abból indul ki — ezt tagadói is tudják —, hogy a proletárdiktatúra egyszersmind proletárdemokrácia, a történelem eddig ismert legszélesebb demokráciája. Ezért is hatja át valamennyi szocialista állam életét a néphatalom gyakorlásába bevontak gyarapítására irányuló erőfeszítés, a mind szélesebb körű demokrácia.

Ha majd a történelem bárhol a világon rácáfol arra, hogy a munkásosztály hatalomra jutása nélkül el lehet jutni a szocializmusba, akkor lehet majd arról beszélni, hogy a leninizmus eme tanítása túlhaladott.

Teljesen világos, hogy a történelmi fejlődés a szocialista forradalomnak ezután is megannyi új útjót-módját tárja majd elénk. Mi tiszta szívből kívánjuk testvérpártjainknak, hogy minél kevesebb zökkenővel, minél kisebb áldozatokkal érjék el kitűzött céljaikat, és sikerüljön azt és úgy megvalósítaniuk, amit szeretnének és ahogyan szeretnék. Ez csak gazdagítani fogja közös eszmei-gyakorfati kincsestárunkat. A ma létező szocializmus — éppúgy, mintáz ezutáni — nem a vágyakhoz, hanem az élethez igazodik, s olyan, amilyen: változatos.

Mi marad ezekutón aszo--------------------- cializmus állítólag kötelező „modelljéről” terjesztett mendemondákból? A tények fényében természetesen semmi. Igyekezzünk hát, hogy ezeket a beszédes tényeket — korszakalkotó eredményeinket, vívmányainkat, berendezkedésünk kiteljesedő szocialista jellemvonásait — mindenhol, mind jobban megismerjék. Mi nyíltan, sőt nyersen beszélünk, írunk gondjainkról is. De semmi sem cáfolhatja meg azt az igazságot, hogy ami épül, amit aztán újra meg újra túl akarunk haladni, az nem valamiféle elvont modell, hanem a színes, lüktető élettel teli szocialista Magyarország.

SZ

ÁNTÓ JENŐ

Ecsetpázsit, pipacs és szarkaláb

Gyommentesítési program Tolna megyében

Szántóföldön, árokparton, földúton

Az utóbbi néhány évben a növénytermelés hihetetlen eredményeket produkált, a terméseredmények megduplázódtak, a különböző fajtákban, vegyszerekben, gomba- és rovarirtó, valamint gyomirtó szerekben, azok hatásmechanizmusában ma már csak a speciális szakemberek ismerik ki magukat. Tudjuk jól, hogy például a kukorica szcyszilárdságát nemcsak nemesítéssel, hanem technológiával is lehet növelni, s egyre-másra alkalmazzák a termelési rendszerek, az üzemek azokat a növényi hormonokat, amelyek a termés- eredményeket tetemesen növelik.

A GABONATÁBLÁK szélén ma már csak elvétve találkozhatunk pipaccsal, búzavirággal és szarkalábbal, az acatolás embertelen munkájára pedig már alig néhányon emlékeznek. A vegyszeres gyomirtás technológiája régóta ismert, s mégis: az utóbbi években a kalászos területeken — éppen a termesztéstechnikai, agrokémiai és ökológiai tényezők következtében — szaporodnak például az egyszikű gyomnövények. Szakemberek, kutatók foglalkoznak a gyomok terjedésének okával, s az ellenük való védekezés lehetőségeivel.

A mezőgazdasági üzemek érdeke, hogy a gyommentesítéssel lelkiismeretesen foglalkozzanak, hisz a kultúrterüle- ten minél több a gyom, annál nagyobb a terméskiesés. A cél az, hogy a mezőgazdaságilag művelt területen tíz százalék álatt legyen a gyomborítás, ez többnyire így is van. Mert egyes szakemberek szerint kukoricában tíz százalék gyomborítás felett minden egy százalék növekedés hektáronként 126 kg terméskiesést jelenthet. Ma az általános gyakorlat: a

rovar- és gombaölő szerek együttes felhasználása átlagosan annyi, mint amennyit gyomirtásra fordítanak. Pedig, ha a károsító ellen nem védekeznek, akkor a növény kevesebbet terem, viszont ha a gyom ellepi a táblát: oda a termés.

Nos,,hát mi is a gyom? Minden olyan növény, amely a kultúrterületen előfordul, amit nem vetettek, s ami a tápanyaggal jól ellátott területen igen szépen fejlődik. S ez nemcsak „gaz” lehet, ecsetpázsit, héla zab, vagy libatop, hanem például napraforgó — a kukoricában. S hogy mennyi a gyom? Tolna megyében 50—80 faj jelentős, de akik ebben a témakörben alaposabban vizsgálódnak, 800-félét is összeírtak.

A GYOMIRTÁS ideje a kora tavasz, a herbicidek, azaz a gyomirtó szerek hatásukat a gyomnövények levelén, valamint a talajra kerülve a gyökereken felszívódva fejtik ki. Ha viszont olyan kevés a csapadék, mint volt tavaly, csak részleges gyomirtó hatásra lehet számítani.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására a megyénkben 1978-ban kísérleti jelleggel beindított és 1980-ban az egész ország területére kiterjesztett gyommentesítési programban meghatározott feladatokat folyamatosan, minden évben végre kell hajtani. A program a mezőgazdaságilag művelt területeken a gyomnövények által okozott kár mérséklését, a mezőgazda- sági művelés alá nem eső területeken pedig a terület jellegének megfelelő növénytakaró és esztétikus környezet kialakítását, valamint a művelésre alkalmas területek rekultivációját tűzte ki célul.

A gyommentesítés szakmai irányítását megyénkben a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás végzi. Az állomás a program feladatai közül a szakpropaganda és szaktanácsadás mellett az ellenőrző funkciót is ellátja. A körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelőkön keresztül szükség esetén hatósági eszközökkel is fellép a mulasztókkal szemben.

A földterületek tulajdonosai (használói) ágazati hovatartozástól függetlenül minden területen kötelesek a gyomnövényeket irtani, magkötésüket megakadályozni. A ruderális, azaz műveletlen területek gyomtalanításával a kultúrterületek visszafertőződése jelentősen csökkenthető.

A feladatok végrehajtására több eszköz és módszer áll a földhasználók rendelkezésére.

A GÉPI és kézi kaszálás, a szelektív és totális gyomirtás megfelelő arányban történő alkalmazása, a bozót- és cserjeirtás, a tereprendezés, a fásítás és a gyeptelepítés mindmind a program célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Az elmúlt évi gyommentesítési munkát figyelembe véve megállapítható, hogy bár néhány területen előrelépés történt, hiányosságokkal is találkozhattunk. A mezőgazdasági nagyüzemek a szántóterületeken — a kedvezőtlen időjárás ellenére — megfelelő eredményt értek el a gyomirtásban.

A legtöbb nagyüzem eredményes munkát végzett a FA- NET-területek (majorok, gépudvarok, stb.) gyomtalanításában is. A gyommentesítésben jó eredményeket értek el a dalmandi, a szekszárdi a Tamási Állami Gazdaságban, valamint a dunaföldvári Virágzó, a decsi, kajdacsi, mucsi, teve- li, kölesdi, kisvejkei, németkéri, dunaszentgyörgyi és a bá- taszéki tsz-ekben. Természetesen a felsorolt üzemekben is előfordulnak hiányosságok, de hozzáállásuk, kezdeményezőkészségük mindenképpen példamutató. A gyommentesítési program feladatainak végrehajtásában lemaradt üzemek: a sárszentlőrinci, a tengelici, kaposszekcsői tsz, valamint a Hőgyészi Állami Gazdaság.

A KPM Közúti Igazgatóságának felügyelete alá tartozó területeken kisebb előrelépés tapasztalható. A fő közlekedési utak mentén az útpadkák kaszálását Tolyamatosan, egész évben elvégezték. Tereprendezéssel újabb területeken tették lehetővé a gépi kaszálást. Az árokpartok és útszélek szelektív gyomirtásával a terület jellegének megfelelő növényállomány kialakulását segítették elő. Az idén új fűkaszák vásárlását tervezik, ami javíthat a helyzeten, mivel bebizonyosodott, hogy a jelenlegi gépállománnyal a közúti igazgatóság képtelen maradéktalanul eleget tenni gyommentesítési feladatainak. Az OVH felügyer lete alá tartozó területeken a gyommentesítés az elvárható ütemben folyt. A Közép-durfBn- túli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területeket folyamatosan kaszálták és bérmunka igénybevételével szelektív gyomirtást is végeztek. A víz- rendezési társulatok területein még sok a tennivaló.

A MÁV vasúthálózatán a személyi-technikai feltételek — az előző évekhez hasonlóan — csak totális gyomirtás végrehajtására voltak elegendők. A pályatestek és a mezőgazdasá- g területek közötti sávok gyom. talanítása csak részben megoldott. A MÁV Pályafenntartási Főnökségtől kapott információk szerint ezt a problémát egyelőre nem tudják megoldani.

A tanácsi kezelésben lévő területeken sajnos lemaradás tapasztalható, a községek belterületén pedig a háztulajdonosok gyepterületei sok helyen ápolatlanok, elhanyagoltak. A szekszárdi ipartelepen a vállalatok telephelyein, udvarain a gyomirtást több esetben csak hatósági eljárást követően végezték el. Valamennyi területen jelentős gondot jelentett a karantén károsítóként nyilvántartott aranka nagy tömegű fellépése. Irtására több esetben is hatóságilag kellett felszólítani a földhasználókat, sőt, emiatt szabálysértési eljárásra is sor került. A következő évben sem várható megyénkben a személyi-technikai lehetőségek jelentős bővülése, a gyom- mentesítésben mégis további előrelépést várnak a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei.

BÍZNAK abban, hogy végre mindenki megérti: a gyomirtási munka elvégzése — gazdasági jelentőségén túlmenően — környezetünk, megyénk szeb. bé tételét is szolgálja.

DVM

Ilyen is van: gyomos földút két búzatábla között

Rézsűkasza munka közben. Több ilyen kellene.