Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évoflyam, 91. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. április 20., kedd. Mai számunkból A SZOCIALIZMUS „MODELLJE” {2—3. old.) SZAVAK PIACÁN (4. old.) GYŐZELEM PAKSON A FINNEK ELLEN (6. old.) GYOMMENTESITÉSI PROGRAM TOLNA MEGYÉBEN (3. old.) A kiengyensúlyozott ellátásért A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a Miniszter­tanács áttekintette a zöldség-, gyümölcs- és burgonya- termesztés. -felvásárlás és -értékesítés helyzetét és a fej­lesztéssel kapcsolatos további feladatctkat. A kiegyensúlyozott, nyugodt lakossági élelmiszer-ellátás­nak nemegy évben sebezhető pontja volt a zöldség-, gyü­mölcs- és burgonyaellátás. Még nem is olyan régen, négy­öt évvel ezelőtt a termelőiket és a forgalmazókat nem­egyszer már-már ellentétesnek tűnő érdekek vezették a termeléstől kezdve egészen az áru értékesítéséig, és ez a bizonytalanság kelvezőtlenül hatott a bolti kínálatra is. Ám az elmúlt időszakban javultak a termelés anyagi, műszaki és biológiai feltételei és a legfontosabb zöldség- és gyü­mölcsféleségekből emelkedtek a hozamok is. Megélénkült a több csatornás értékesítés és növekedett a kereskedelem­ben meghatározó szerepet játszó ZÖLDÉRT-vállialatak ön­állósága. így az ellátás kiegyensúlyozottá vált és az árak tavaly az előző évinél, valamint a tervezettnél is alacso­nyabbak voltak. A kertészeti termelés eredményeit nem könnyű rövid idő alatt javítani, hiszen alapvetően kényes termékekről van szó. A zöldség, gyümölcs és a burgonya a mezőgazdaságilag művelt területnek 6 százalékát foglalja el, ám az innen származó termelési érték az összes növényi termék értéké­nek 20 százalékát adja. Az áru ráadásül sokfelől érkezik — szemben más növényía'jbkkal —, hiszen jelentős feladatokat látnak el a kistermelők (a zöldségtermés csaknem felét, a gyümölcsnek több mint felét, a burgonyának pedig hozzá­vetőleg kétharmadát állítják elő). A kistermelőktől származó áruk átvétele sokáig nehézkes volt — esetenként még ma is az —, de még a nagyüzemek áruja is gyakran fölöslegesen utazgatott egyik helyről, telepről, piacról a másikra. Ezen a helyzeten már az elmúlt évben sikerült javítani, mert a for­galmazásban érdekelt vállalatok önállósultak, és nőtt az értékesítés különböző csatornáinak szerepe. Néhány tényező azonban változatlan maradt, ami to­vábbra is hátrányos e fontos cikkek piacra jutásánál. Az évjárattól függően gyakran nagyobb a kínálat a kereslet­nél és a terméktöbblet biztonságos hasznosítása sok eset­ben megoldatlan. A zöldség-, gyümölcsfélék felvásárlási óra ezekben az években nem mindiq tükrözi a valós értéket. A gyümölcs tárolására az árak még mindig nem ösztönöznek kellőképpen, a raktározási, kezelési költségek és az ilyenkor elkerülhetetlen veszteségek nem térülnek meg. És ezeknél a cikkeknél a termelők és az értékesítők kockázata is na­gyobb annál, mint amit egymagák képesek elviselni. Mindezt figyelembe véve az illetékes szervek újabb in­tézkedéseket hoznak a termelési színvonal emelésére és a kereskedelmi munka korszerűsítésére, javítására. A terme­lés biztonságának fenntartására rendszeresen felülvizsgálják az úgynevezett védőárakat és azokat időben, késedelem nélkül meghirdetik (ezzel a korábbiakban néha megkéstek, amit joggal sérelmeztek a termelők). A termelés alapja to­vábbra is a tavaly korszerűsített szerződéses rendszer lesz, ám a szerződéses fegyelmet tovább kell erősíteni. Fokozot­tabb figyelemmel kísérik majd azt is, hogy a nagyüzemek és kistermelők tudják-e adni árujukat közvetlenül az üzle­teknek — amire különben a fennálló rendelkezések ösztö­nöznek is. Ezzel elő lehet segíteni a friss áru néhány órán belüli eladását. A gyümölcsösök fajtaszenkezetét a továbbiakban igyekez­nek módosítani, mivel jelenleg, a keresettebb csonthéjasok rovására, túlsúlyban vannak az almaültetvények. Felülvizs­gálják a telepítés állami támogatási rendszerét, hogy job­ban ösztönözzön a csonthéjas gyümölcsösök telepítésére. Kedvezményes feltételeket biztosítanak ugyanakkor az el­öregedett, korszerűtlen aimaültetvények területének gazda­ságosabb hasznosításához. Az eddigieknél jobban ösztön­zik a gyümölcstárolást azzal is, hogy az árakban is igye­keznek elismerni a raktározási-kezelési többletköltségeket és a nagyobb kockázatot. Felülvizsgálják a gyümölcstórolók, mindenekelőtt a hűtőtárolók kapacitását, műszaki állapo­tát, több nagyobb létesítmény ugyanis elavult és fenntar­tóik egyelőre nem költenék felújításukra. A kertészeti termelés ismeretében egyértelművé vált az is, hogy a termékek értékének megóvása, a minőség javí­tása érdekében ösztönözni kell a munkakörön kívüli és a munkaidőn túli kézi szedés, részes művelés és betakarítás széles körű elterjesztését. Az ellátás színvonalának javítá­sára meg kell gyorsítani a további termelői piacok szerve­zését, a kistermelői elárusítóhelyek kijelölését, az üzletek bérbe adását, továbbá az érési főidényben a fogyasztók nagybani árubeszerzését elősegítő akciókat, és egyéb ér­tékesítési formákat is. Az esetleges szerződésen felüli ter­més megfelelő áron történő felvásárlásáról, hasznosításáról, a veszteségek elkerüléséről a jövőben szervezetten gondos­kodnak, csökkentve ezzel a termelői kockázatot. ' Lázár György és Viktor Kulikov megbeszélése Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió mar- sallját, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki a hazánk területén szovjet és Az algériai elnök Belgrádban Bendzsedid Sadli ezredes, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke hétfőn há- lomnapos hivatalos, baráti lá­togatásra Belgrádba érkezett. Az algériai elnök délután megkezdte tárgyalásait vendég­látójával, Szergej Kraigherrel, a Jugoszláv Államelnökség elnö­kével a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről és idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A belgrádi sajtó Bendzsedid Sadli látogatását köszöntve rá­mutat, hogy Jugoszláviát és Al­gériát hagyományosan jó kap­csolatok fűzik egymáshoz, és hogy a két fél azonos vagy egymáshoz igen közel álló né­zetet vall a legfontosabb vi­lágpolitikai kérdésekben. A két ország kereskedelmi for­galma tavaly elérte a 400 mil­lió dollárt. magyar parancsnokságok rész­vételével megkezdődött közös törzsvezetési gyakorlat alkal­mából tartózkodik Magyaror­szágon. A szívélyes, elvtársi légkörű tanácskozáson részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára,- Megtisztelő számomra, hogy kifejezhetem a Központi Bizottság megbecsülését, elis­merését önöknek, s mindazok­nak, akik szívügyüknek tekiiitik anyanyelvűnk ápolását, és félt­ve őrködnek tisztaságán. Élve az alkalommal, a Központi Bi­zottság és személy szerint Ká­dár János elvtárs nevében vala- mennyiüket üdvözlöm. Köszöne­tét mondok házigazdáinknak, hogy otthont adtak ennek a fontos tanácskozásnak — mon­dotta bevezetőben Németh Ká­roly. Borbándi János miniszterelnök- helyettes és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Ott volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Szervezete egyesített fegyveres erői törzsé­nek főnöke. A továbbiakban a Központi Bizottság titkára szólt mai hely­zetünkről, a munkánkat és az életünket is befolyásoló néhány fontosabb tényezőről. Hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköz- társaságban munkára, alkotás­ra ösztönző a légkör. Hazai vi­szonyaink kiegyensúlyozottak egy olyan nemzetközi helyzet­ben, amikor a történelmileg ki­alakult egyensúlyi viszonyok körül - amelyek kapcsolatosak (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János fogadta Szabó Istvánt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn, a KB székházában fogad­ta Szabó István Kossuth-díjas filmrendezőt és gratulált a Mephisto című filmhez, amely­nek hazai és nemzetközi sike­re hozzájárult a magyar film­művészet jó hírének gyarapí­tásához. Szabó István, aki ki­emelte külföldi és magyar mű­vésztársai szerepét az ered­ményben, köszönetét mondott a jókívánságokért és azért a támogatósért, amely a hazai filmművészet kimagasló sike­reit elősegítette. Púja Frigyes Stockholmban Púja Firgyes külüayminiszter Óla Ullsten svéd és Par Sten- böck finn külügyminiszter meg­hívására hétfőn hivatalos láto­gatásra indult Svédországba és Finnországba. A Ferihegyi re­pülőtéren búcsúztatására meg­jelent Thomas Palme, a Svéd Királyság budapesti ügyvivője és Frank Edman, a Finn Köz­társaság budapesti ügyvivője. Púja Frigyes hétfőn délben kétnapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A svéd fővárosban Óla Ullsten külügy­miniszter fogadta a magyar vendéget. A délutáni órákban Került sor a svéd—magyar külügymi­niszteri tárgyalásokra Púja Fri­gyes és Óla Ullsten között. A magyar nyelv hetének országos megnyitája Lentiben Németh Károly ünnepi beszéde A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat magyar nyelvi vá­lasztmánya április 18—24. között rendezi meg a magyar nyelv hetének központi eseménysorozatát. A magyar nyelv hete az idén először nem kampányszerűen megszervezett esemény. Novemberig más-más megyében tartanak a nyelvművelés ne­ves képviselői előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, vitá­kat. Vasárnap, a Zala megyei Lentiben, a magyar nyelv heté­nek országos megnyitóján Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott be­szédet. VEGYÉPSZER, Tamási Sikeres első negyedév Rendkívül nehéz évet zártak a VEGYÉPSZER tamási gyárá­ban 1981-ben. Volt egy olyan termékük, amelynek gyártása minden szempontból megfelelő­nek mutatkozott. Azonban a nagy olajmérő állomásokra nem érkezett megrendelés, így gyor­san termékszerkezetet kellett váltani. A vállalat vezetése úgy döntött, hogy egyedi gyártásra áll át a tamási gyár. Ennek gondjait érezték az elmúlt év­ben. Sok volt az azonnali mun­ka, azaz megrendelés. Természetesen ezt az idei év­ben semmli esetre sem vállal­hatta a gyár 250 dolgozója. Az Intranszmas külkereskedelmi vállalattal kötöttek szerződést, az Audi cég részére egy konve- jor sor gyártására. A munkák értéke meghaladta a 20 millió forintot. Rendkívül szigorú ha­táridőre vállalták ezt a felada­tot. December első felében még a tervezők dolgoztak, de a gyár már felkészült a gyártásra. Az év utolsó napjaiban megkezd­ték a 750 tonnányi acélszerke­zet összeállítását. Az elmúlt) év­ben háromnegyed év alatt dol­goztak fel ennyi anyagot. Rendkívüli összefogásra volt szükség ahhoz, hogy minden szempontból megfeleljenek a vállalásnak. Erről lapunkban egy hónapja beszámoltunk. Március 31-ig ötven kamion után készgyártmányt szállítottak ki az Audi céghez. Egyetlenegy csúszás nem volt, pedig heten­te 4-8 kamiont kellett megrak­ni késztermékkel. Ebben a hónapban még dol­goznak az Audi cégnek, mivel több pótrendelést is ki kell elé­gíteni. Sikeres volt az elmúlt ne­gyedév a tamási gyárban. Ezt jezli, hogy betörtek a tőkés piac­ra, mivel az Intranszmas külke­reskedelmi vállalat közreműkö­désével újabb üzletet kötöttek. Most a Volkswagen cégnek gyártanak konvejor sort. A gyár igazgatója, Horváth István elmondta, hogy túlterhe­lés van jelenleg a gyárban, hi­szen a nagy munkák mellett to­vábbra is ki kell elégíteni a Paksról jövő igényeket, sőt 20— 30 szakemberük állandóan Pak­son dolgozik, besegít a hármas és a négyes blokk szerelésébe. Paksra teherhordó acélszerkeze­teket és acéltapétát gyártanak. A Magyar Hajó- és Darugyár részére és a Borsodi Vegyikom­binát számára lis dolgoznak. A hajógyártól három hegesztő se­gített oldani a szűk kapacitást. A VEGYÉPSZER tamási gyá­rában 1982 első negyedévében 26 millió forintos termelési érté­ket állítottak elő, ez kilencmil­lió forinttal több, mlint az el­múlt év azonos időszakában. A sikeres és megfeszített munka eredménye a gyár dolgozóinak borítékvastagságán is meglát­szott: 200 ezer forinttal több bért vihettek haza, mint 1981 első negyedében. A hajógyár részére toronyállványt készítenek

Next

/
Thumbnails
Contents