Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

1982. április 17. KÉPÚJSÁG 9 Közös létesítmény Kalcináltszóda-gyár Bulgáriában Mindkét félnek előnyös Szakosítás és kooperáció Világviszonylatban Bulgária áll az első helyen az egy főre jutó kalcinált szóda gyártásá­ban. Devnában van Európa legnagyobb gyártóüzeme. A szódagyár Bulgária, a Szovjet­unió, Magyarország és Cseh­szlovákia együttes munkájának az eredménye. A kalcinált szóda szerény és igénytelen vegyület, de mint segédanyag, többé vagy ke-, vésbé részt vesz majdnem min­den vegyi eljárásban: a textil- festéstől egészen az analgin szintézisig. Az üvegipar, a por­celán- és kerámiagyártás a kalcinált szódára épül. A me­zőgazdasági kártevők elleni vé­dekező szerek gyártásában is szerepet játszik. A kőolajpár­latokkal, az ásványsavakkal és lúgokkal, valamint a műtrá­gyákkal egysorban, a kalcinált szóda alkotja a népgazdaság vegyi gerincét. A kalcináltszóda-gyár mint­egy 100 hektárnyi területen fek­szik, de a tényleges területe sokkal nagyobb, mert ebbe nem tartozik bele a külszíni fejtésű mészkőbánya és a Pro- vádía melletti sóoldat-előállító. A gyár évi gyártási kapacitá­sa 1 500 000 tonna. A gyár termelésének jelen­tős részét azok az országok kapják, amelyek részt vettek a létesítmény beruházásában. Ily módon, kölcsönösen előnyös feltételek mellett, ezek az or­szágok hosszú távon kielégít­hetik kalcinált szódából a szükségletüket, miközben Bul­gária megbízható és biztos fel­vevő piaccal rendelkezik kész­termékének értékesítéséhez. Jelenleg a bolgár vegyipar több mint 50-féle terméket gyárt, amelyek a világ több mint 36 országában ismertek. A kalcinált szódán kívül Bul­gária exportjegyzékében fon­tos helyet foglalnak el az ás­ványi műtrágyák. 1980 végén ezekből összesen 1 millió 100 ezer tonnát (tiszta anyagot) gyártott Bulgária. SZLAVOMIR KACSAMAKOV A szovjet-magyar gazdasági és tudományos-technikai kap­csolatokban fontos helyet fog­lal el az együttműködés a me­zőgazdasági gépgyártásban. A kölcsönös szállítások jelentős szerepet játszanak a két ország mezőgazdaságának gépekkel és berendezésekkel való ellátá­sában. Az 1976-1980-as évek­ben a mezőgazdasági technika területén a kölcsönös kereske­delem körülbelül 760 millió ru­bel volt. A Szovjetunióból egye­bek közt csaknem 25 000 trak­tort, mintegy 3500 gabonakom­bájnt, nagy mennyiségű egyéb gépesítési eszközt szállítottak Magyarországnak, amely vi­szont szőlőművelő gépeket, ba­romfitartó berendezéseket stb. szállít a Szovjetunióba. A mezőgazdasági technika túlnyomó része munkamegosz­tás alapján kerül leszállításra: a Magyarországra irányuló tel­jes szovjet exportban a sza­kosítva és kooperációban gyár­tott termékek hányada körül­belül 90 százalék, a Magyaror­szágról származó importban pedig mintegy 70 százalék. Az együttműködésnek ez a formá­ja a legelőnyösebb mindkét fél számára. A két ország együtt­működő minisztériumai megha­tározták a traktor- és mező­gépgyártás, valamint az állat- tenyésztési és takarmányterme­lési gépgyártás területén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. A megállapodás szerint a Szovjet­unió és Magyarország a mező- gazdasági technika egyes faj­táinak gyártására szakosodik és kölcsönösen szállít egymás­nak ilyen technikát. A Szovjet­unió például traktorok, gabo­nakombájnok, burgonyaszedő gépek gyártására összpontosít­ja erőfeszítéseit, Magyarország pedig a vegyi növényvédelem, a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés gépesítéséhez szüksé­ges eszközök gyártására sza­kosodik. Sok géptípust korsze­rűsítenek és új modelleket hoz­nak kli. Nagy figyelmet fordítanak a szerkezeti részegységek és al­katrészek gyártásában a mun­kamegosztásra, a végtermék egyik vagy mindkét országban történő összeszerelésével. Ilyen feltételek között szervezik meg a zöldborsó-betakarító önjáró kombájn, a paradicsom, a hagyma, a paprika betakarítá­sához, a vegyi növényvédelem­hez szükséges gépek gyártását. A közeli jövőben a kooperáció más gépek gyártására is kiter­jed. A versenyképesség növelésére a két ország külön programot hagyott jóvá az 1981—1985. években kölcsönösen leszállí­tandó Specializált termékek mű­szaki színvonalának növelésére. így például megnövelik a ke­rekes és lánctalpas traktorok hajtóműveinek teljesítményét, csökkentik az üzemanyagfo­gyasztást. A cél a betakarítási veszteség csökkentése, a ter­melékenység növelése, a mun­kakörülmények javítása. A ki­bocsátott termékeket időközön­ként szakértői vizsgálatnak vetik alá és összehasonlítják a világ- viszonylatban legjobb hasonló termékekkel. Az előirányzott inézkedések lehetővé teszik majd a gazda­ságilag indokolatlan tőkés im­port csökkentését, a mezőgaz­dasági gépek és berendezések oárhuzamos gyártásának meg­szüntetését a Szovjetunióban és Magyarországon. Alekszej Krohotkin, a szovjet-magyar gazda­sági és tudományos-mű­szaki együttműködési ál­lami bizottság szovjet titkára. Jugoszlávia T ermékújdonságok ÚJ TÍPUSÚ TEHERVAGONOK Új típusú tehervagonok gyár­tását kezdték meg a kraljevói (Szerbia) Zivan Maricic Fém­kombinátban. Az iraki megren­delésre készülő 505 vasúti ko­csit lökés- és rázódásgátló be­rendezésekkel szerelik fel, s így biztosítható lesz az áru minőségének meqőrzése. A tö­megáru szállítására alkalmas vagonok egy része 130 köbmé­teres. A Tads-típusúak rozsda­mentes anyagból készülnek. A különféle vagontípusok között van konténeres szállítókocsi is. JUGOSZLÁV TARGONCÁK Oldalvillás szállító-emelő vil­lamos targoncák első sorozatát bocsátja piacra az idén a hor­vátországi Krizevci CELIK gyá­ra. A stuttgarti IRION céggel közösen készített terv alapján ebben az évben 100 targoncát állítanak elő. Évente százötvenet rendel ezekből a Leningrádban gyártott Kirovec K—702. típusú, három- / száz lóerős traktorokból Magyarország. Románia Rövid hírek A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA Constancán, Craiován és Te­mesváron kívül már Bukarest­ben is felhasználják a nap­energiát. A vízmelegítő napkol­lektorok Bukarest legújabb la­kónegyedében is felkerültek a házak tőtejére és csaknem 1500 lakásban biztosítják az állan­dó melegvíz-ellátást. A beren­dezést román szakemberek ter­vezték és a bukaresti Frigocom vállalat gyártja. A korábbi nap- kollektoroktól eltérően az új be­rendezésben acéllemez helyet­tesíti a drága alumíniumot. A napkollektorok szélesebb körű elterjesztésével Románlia jelen­tős energia-megtakarításra számít. SZAKSZERVEZETI ÜDÜLÉS Csaknem 600 ezer román dol­gozó töltheti szabadságát az idén a szakszervezeti üdülők­ben, 100 ezerrel több, mint az elmúlt évben. A szakszerveze­tek további 100 ezer dolgozó számára az állami üdülőköz­pontokban biztosítanak pihe­nést. A nyári szünidőben félmil­lió gyereket nyaraltatnak a ten­gerparti és az ország más vi­dékein létesített úttörőtáborok­ban. A titokzatos dobok Páratlan vastagságú földkéreg Laosz Laosz évszázadokon át a ti­tokzatosság földje volt. Az or­szág területének túlnyomó ré­szét szinte hozzáférhetetlen dzsungelek vagy megközelíthe­tetlen sziklás hegyvidékek al­kották. Utak alig voltak, az egyes tisztásokon vagy völgyek­ben lakó törzsek alig-alig érint­keztek egymással. Csak a fenn­síkokon alakultak ki nagyobb városok, ahol a buddhista pa­godák komor falai és szobrai szinte áthatották az életet. S bár az élet a laoszi nép fel­szabadító harca nyomán alap­jában megváltozott, s a régi törzsi társadalomból szorgos munkával halad a szocializmus felé, egyes hagyományok még mindig élnek. Amikor a hajnali napsugarak feltűnnek a szent hegy, a Phousi felett, az egykori laoszi fővárosban, Luang Prabangban megszólalnak a pagodák dob­jai. Minden templomnak meg­van a maga dobja, amit Kong Vatnak neveznek. Óra híján ezek a dobok szabályozzák az élet ritmusát. A hagyományok szerint minden dobnak lelke van és készítésüket ősi előírások szabályozzák. Mindenekelőtt a megfelelő fát választják ki. Lehetőleg a medufát használják. Azt mond­ják, hogy az ebből készült dob értékesebb a gyémántnál. Per­sze a méreteknek is nagy a je­lentősége. így például a 3 kam átmérőjű és 2 kam magas dob szerencsét hoz. A kam 4 hü­velyket, mintegy 12 centimétert jelent. A legnagyobb dobot Uttamónak nevezik és 8 kam átmérőjű. Ha a dobkészítésnél nem sikerül a megfelelő mére­teket elérni, a dobot ellenség­nek tekintik és megsemmisítik. Az sem mindegy, hogy az év melyik szakában készül a dob. Az első holdhónapban készült dob békét hoz a falura, a má­sodik győzelmet, a negyedik jó termést, a hatodik bő gyermek- áldást és hűséges feleséget. És csak akkor, ha minden feltételnek megfelel, költözhet be a dob ünnepélyesen a pa­godákba, s töltheti be hivatá­sát: jelzi az időt, ébreszt, ebéd­re, imádságra hívja a falu la­kóit. S este, amikor a nap le­nyugszik, a dobok mély hangjai töltik be a völgyeket, hogy nyu­godalmas és békés éjszakát kí­vánjanak. —ti Kuba Portocarrero világa René Portocarrero kubai fes­tőművész nemrég töltötte be a 70. életévét, ami korántsem je­lenti alkotó munkásságának ha­nyatlását. Az autodidakta művész festé­szetének kiapadhatatlan forrása a szigetország csodálatos szín­világa, a táj szépsége. Porto- carrerót kora ifjúsága óta ez a világ tartja fogva. Erről ta­núskodnak olyan művei, mint az „El Carro-i enteriőr", a „Masz­kok" és a „Karnevál". Gyer­mekkori emlékeit idézik Flóra­alakjai, amelyekben az örök nő­ideált festette meg. Alejo Carpentier, a neves író, Portocarrero barátja így nyilat­kozott a festőről: „Fő erénye, hogy képes megragadni, fel­fedezni mindazt, amit már mások is láttak előtte, de úgy tekintették, mint tárgyak puszta gyűjteményét, elemek, esetek sorozatát, amelyeket nem kapcsol össze semmilyen köte­lék. Festményei és rajzai kap­csolatban állnak egymással, az élettel és a valóság tényei nek igazi rendszerét adják." Portocarrerót gyakran neve­zik barokk festőnek, bár leg­újabb művészi korszakát ke­vésbé jellemzi a barokkos gaz­dagság, mozgalmas színvilág. A művész önmagát spontán fes­tőnek tekinti, a természet mági­kus erejű „megérzőjének". Fá­radhatatlan alkotó, a színek avatott poétája. Karneváli figurái a „Diabli- tos” tájai, terei, katedrálisai, a külvilágot megörökítő vász­nai mélységes humanitást, a szülőföldjét rajongásig szerető ember érzéseit fejezik ki. A Szovjetunió legdélibb csücske, amely közvetlenül ha­táros Afganisztánnal, Pakisz­tánnal, Indiával és Kínával, földrajzi és geológiai adottsá­gainak sok ellentmondásával régóta foglalkoztatja a tudó­sokat. Tudnivaló, hogy e tadzsi- kisztáni területen vannak a Szovjetunió legmagasabb, ál­talában lakhatatlan hegyei. A Turáni-alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 7000 méter felettiek. A csúcsok, a genincek mindenütt eljegesed­tek. A Párnából kb 8000 négy­zetkilométernyi területet 20-30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúlt­ban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószí­nűbb modelljét e térségre vo­natkozóan. Sikerült kísérleti úton megerősíteni azt a felte­vést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony, a nagy kontinen­tális területek alatt pedig álta­lában 30—40 kilométeres vas­tagságú, a Pamir és a Himalá­ja alatt eléri a 70 kilométert is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vastag „páncél” föl­dünket. A tudósok egy része azt tartja, hogy itt megkétszerező­dött földkéregről van szó, má­sok szerint viszont a megvasta- godás grandiózus hegyképző­dési folyamatok eredménye, amelyek során az égjpe nyúló hegyvonulatok sajátos „csomó­ba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű begyűrődését eredményezte. Ae geofizikusok nyolc ízben törték meg a hegyek birodal­mának évezredes csendjét, öt­tíz tonnás trotiltölteteket rob­bantva fel, és regisztrálták a de­tonációk értékes információkkal szolgáló lökéshullámait. A há­gók tövében, a magasan fek­vő völgyekben, a gerincek ne­hezen megközelíthető pontjain számos regisztráló automatát, gravimetriai és geomagnetikai berendezést, műszert helyeztek el az expedíció tagjai. A nemzetközi tudóscsoport tábora a hófödte hegyek lábánál BM E gy Vientiane! templom bejárata

Next

/
Thumbnails
Contents