Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. április 16. PANORÁMA Pártközi tanácskozás a hazafias mozgalomról Összeül a UEMP KB plénuma Nicaragua M eghosszabbították a szükségállapotot A nicaraguai kormány to­vábbi harminc nappal meg­hosszabbította a nemrég kihir­detett szükségállapotot. A nemzeti újjáépítés kormá­nyának a nicaraguai rádióháló­zat által szerda este közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy Managua minden fáradozása ellenére továbbra is fennáll a külső támadás veszélye és Hon­duras, valamint az Egyesült Ál­lamok területén folytatódik az ország lerohanására készülő^ ellenforradalmi bandák kikép­zése. Nicaragua egy hónappal ez­előtt hirdette ki a szükségálla­potot, mert véleménye szerint az Egyesült Államok fegyveres agresszióra készülődik az or­szág ellen. Managua a küszö­bön álló támadás veszélye mi­att kérte a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását is. Ezen az Egyesült Államok megvétózta a nicaraguai nép önrendelkezési jogát kiemelő panamaii javaslatot. Az Egyesült Államok arról tájékoztatta Mexikót, hogy ha­marosan közvetlen tárgyaláso­kat kezd Nicaraguával - jelen­tette be a mexikói külügymi­nisztérium. Az Egyesült Államok leg­újabb javaslatát Anthony Quin­ton, Washington' managuai nagykövet terjesztétte elő a nli- caraguai külügyminisztérium­ban. A nyolcpontos lista első helyén szerepel az a felszólí­tás, hogy Nicaragua mondjon le ,,a közép-amerikai lázongá­sok és ellenségeskedések támo­gatásáról”. Felszólítja Managu- át, hogy tartózkodjék'..bizonyos típusú fegyverek” behozatalá­tól, és fegyveres erőit csökkent­se arra a szintre, amely Wa­shington szerint megfelel vé­delmi szükségleteinek. Washington ezen kívül indít­ványozta, hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének képviselői ellenőrzizzék Nicaragua nem­zetközi repülőtereit, katonai lé­tesítményeit, kikötőit és hatá­rait. E feltételek teljesítése ese­tén Managua számára íis hozzá­férhetővé válna a Washnigton által felkínált közép-amerikai és karibi fejlesztési terv, s az Egyesült Államok hajlandó len­ne kétoldalú megállapodást kötni a közvetlen gazdasági együttműködés felújításáról. Nicaraguaíi részről már több­ször leszögezték, hogy Mana­gua hajlandó bármikor és bár­hol megkezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a kap­csolatok rendezéséről. Nicara­gua ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az USA a tanács­kozásokat ne kösse teljesíthe­tetlen előfeltételekhez és alap­ként az önrendelkezési jog el­ismerése és a kölcsönös tisztelet szolgáljon. Közép-amerikai megfigyelők szerint az amerikai javaslat „szépséghibája”, hogy ezúttal is „közvetlen” tárgyalásokat java­sol. Nicaragua viszont többször kifejtette, Hogy az úgynevezett * közvetlen tárgyalásokból kelle­metlen tapasztalatokat szerzett. E tanácskozásokon ugyanis az Egyesült Államok valamit mon­dott, majd utána a közvéle­mény számára a tárgyalásokon kifejtettek ellenkezőjét hangoz­tatta. Ezért Nicaragua ragasz­kodik ahhoz, hoay a tárgvalá­• sokon megfigyelőként Mexikó is jelen legyen. Megnyílt a szakszervezeti kongresszus A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága ápri­lis 22-én, a jövő csütörtökön tartja soron következő, nyolca­dik plenáris ülését. Ezt a po­litikai bizottság szerdai ülésén határozták el. (A kiadott közle­mény nem jelöli meg az ülés témáját, de korábban már szá­mos utalás elhangzott arra, hogy a nyolcadik plénum fő­ként gazdasági kérdésekkel, a párt szerveinek és szervezetei­nek a gazdasági reform meg­valósításával kapcsolatos fel­adataival foglalkozik majd.) A szerdai PB-ülésen minde­nekelőtt a nemzeti egyetérté­sen alapuló hazafias mozga­lom formálásáról volt szó. Ezzel kapcsolatban megerősítették, Tárgyalások a Sínairól Ariel Sáron izraeli hadügy­miniszter csütörtökön délelőtt, tíz nappal az Egyiptomhoz tar­tozó Sínai-félsziget izraeli ki­ürítésének tervezett időpontja előt^ néhány órás látogatásra az egyiptomi fővárosba érke­zett, s nyomban megkezdte ta­nácskozásait vendéglátóival, a kairói diplomácia vezetőivel. A dap folyamán fogadta őt Hosz- ni Mubarak államfő is. Sáron előzőleg — kormánya több tagjával együtt — a két­oldalú megállapodások meg­szegésével vádolta Egyiptomot, s egyes minisztertársai egyene­sen a sínai kivonulás felfüg­gesztését helyezték kilátásba, arra hivatkozva, hogy Kairó nem tartja be a békeszerző­dés katonai függelékének elő­írásait, s Egyiptom — állítólag — katonai támogatásban ré­szesíti a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet. Sáron meg­beszélésein elvben tisztázni igyekezett a két ország között húzandó nemzetközi határ máig vitás pontjainak kijelölését is. Továbbá, hogy miképpen jár­nak el a felek, ha, főként az Akabai-öböl mentén kérdéses határ ügyében, nem jutnak dűlőre. Szintén csütörtök délelőtt megkezdte Begin izraeli kor­mányfővel tanácskozásait Wal­ter Stoes-szel, az amerikaii kül­ügyminiszter első helyettese, akit Haig személyesen bízott meg az egyiptomi—izraeli né­zetkülönbségek helyszínen tör­ténő feloldásával. Péntekre az egyiptomi fővárosba várják az amerikai külügyminiszter-helyet­test, aki Mubarak elnökkel és más vezetőkkel tárgyal, majd a tervek szerint visszatér Izra­elbe. hogy a LEMP továbbra is fenn­tartja a nemzeti megyezés esz­méjét, s ennek alapján a párt partneri, konstruktív kapcsola­tokra törekszik minden, a szo­cialista állam érdekeit tiszte­letben tartó társadalmi erővel. Ami a hazafias mozgalom jö­vőbeni szerkezeti modelljét il­leti, annak kialakításakor figye­lembe kell venni a társadalmi tudat helyzetét, valamint olyan más tényezőket is, mint pél­dául a világnézeti különbségek. A politikai bizottság állás­pontja szerint az országban a fokozódó stabilizáció kedvező feltételeket teremt a nemzeti egyetértés eszméjének megva­lósításához, amelyet a kilence­Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön ismét Buenos Airesba utazott, hogy folytassa közvetítő diplomáciai erőfeszítéseit Argentína és Nagy-Britannia között a Falk- land-szigetek ügyében. Nem hivatalos külügyminisz- tériumi források szerint Wa­shington változatlanul a „há­rom zászló javaslat" egy válto­zatától vár diplomáciai megol­dást. Az amerikai elképzelés értel­mében a szigetek hovatartozá­sának eldöntése előtt angol, argentin és amerikai — esetleg AÀSZ-, vagy ENSZ-zászlók alatt kezdenének tárgyalásokat azok jövőjéről. Ezt az indítványt ere­detileg Buenos Aires elutasítot­ta azzal, hogy csapatait csak akkor vonja ki a szigetekről, ha Nagy-Britannia elismeri fel­ségjogát. Londonnak viszont a brit lobogó jelenléte a szigete­ken és az argentin csapatok kivonulása jó kiindulópont len­ne egy hosszú alkudozáshoz. Az estébe nyúló hosszú vitát tartott szerdán a „Falkland- válságról" a brit parlament. Margaret Thatcher miniszterel­nök — ellenzéke szokatlan egyetértésével — megerősítette az eddigi politika érvén”ét: a kormány, mondotta, diolomá- ciai rendezésre törekszik, de ebbeli akaratát fokozott ka­tonai erővel — erőszakfenyege­téssel — teszi nyomatékosabbá. Ennek jegyében a Falkland- szigetek felé tartó brit flotta­csoportosítást tovább duzzaszt- ják, mindenekelőtt a harci re­pülőgépek számának növelésé­vel. A parlamenti vitában a kor­mánypárt óvatosan, a munkás­dik, rendkívüli kongresszus ha­tározott meg. Ugyanakkor van­nak még destruktív, az egyet­értés ellen működő, nyugtalan­ságot szító erők. A nemzeti új­jászületés állampolgári bizott­ságai által szerzett tapasztala­tok jó példát szolgáltatnak az egyetértés megteremtésére irá­nyuló hazafias mozgalom ki­építésére. E kérdések áttekin­tésében részt vett a PB-ülésre meghívott Roman Malinowski, az Egyesült Parasztpárt orszá­gos bizottságának elnöke, Ed­ward Kowalczyk, a Demokrata Párt központi bizottságának el­nöke, Henryk Jablonski, az ál­lamtanács elnöke és Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke is. párti ellenzék — főként Denis Healey „árnyékkülügyminisz­ter” révén —, annál nyíltabban mondta ki: „Kevés”, hogy az Egyesült Államok a „pártatlan közvetítő” szerepét játssza, Nagy-Britannia pártját kellene fognia az „agresszorokkal" szemben. Ha másként nem, a NATO-ból fakadó szövetségesi kötelezettségek miatt. Az angol kormánypropagan­da nyilvánvalóan fel kívánja tüzelni az ország lakosságát a Falkland- (Malvin)-szigetek kö­rüli események ürügyén — írja csütörtöki számában a Szov- jetszkaja Rosszija. A televízió­ban nap mint nap számos ri­portot sugároznak a válság- övezetbe tartó hajórajról. Ezek­ben a filmtudósításokban be­mutatják, amint a katonai he­likopterek fel- és leszállnak, a repülőgépek megadott célpon­tokat bombáznak, a tengerész- gyalogosok páncéltörő gráná­tokkal gyakorlatoznak a fedél­zeten. A lap felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a könnyen elképzel­hető háborút a nézők szemé­ben játéknak próbálják beál­lítani, és mindinkább háttérbe szorul a lényeg: az, hogy a londoni kormány veszélyes mó­don kiélezi a nemzetközi hely­zetet. Emellett a válság lehe­tővé tette, hogy a toryk egy pillanat alatt kiverjenek az an­golok fejéből olyan problémá­kat, mint a munkanélküliség, az életszínvonal rohamos esé­se. A válság ily módon a Thatcher-kabinet militarista po­litikájának igazolásává vált — mutat rá végül a Szovjetszkaja Rosszija. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit dán királynő születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe alkalmából. Párdi Imrét, a Központi Bi­zottság tagját és nyugalmazott osztályvezetőjét, a munkásmoz­galom régi harcosát 60. szüle­tésnapja alkalmából csütörtö­kön az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte. Jelen volt Ballai László, a gazdaságpoliti­kai osztály vezetője. Szentágothai Jánost, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nökét februári ülésszakán kül­földi tagjává választotta a Szov­jetunió Orvostudományi Aka­démiája. Az erről szóló okleve­let csütörtökön a Szovjetunió budapesti nagykövetségén Vla­gyimir Bazovszkij nagykövet ad­ta át a magyar tudósnak. Az eseményen jelen volt Schul- theisz Emil egészségügyi minisz­ter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. MISKOLC Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szer­dán és csütörtökön látogatást tett Borsod megyében. Szerdán a megyei pártbizottság székhá­zában Grósz Károly első titkár és Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke fogadta, s tájékoz­tatta a borsodi iparvidék hely­zetéről, gazdasági eredményei­ről, gondjairól. Csütörtökön Né­meth Károly részt vett és felszó­lalt a megyei pártbizottság székházéban tartott aktívaülé-. sen. Az aktívaülés befejezése után Németh Károly a tokaj- hegyaljai állami qazdasági borkombinátba látogatott. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ A településfejlesztő társadal­mi munkában elért 1980-81. évi kimagasló eredményeivel a Zala megyei Búcsúszentlászló község lakossága elnyerte a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa által alapított nemzeti zászlót. A Népköztársaság cí­merével díszített lobogót csü­törtökön, az ez alkalomból rendezett falugyűlésen Sarlós István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára adta át. KAIRÓ Csütörtök hajnalban Kairó­ban kivégezték a Szadat egyip­tomi elnök elleni gyilkos me­rénylet ügyében elítélt öt sze­mélyt. Csehszlovákia A csehszlovák szakszervezetek X. országos kongresszusa csü­törtökön délelőtt megkezdte munkáját Prágában, az új mű­velődési palotában. A tanács­kozáson a több mint 7 milliós szakszervezeti tagság képvise­letében 1800 küldött megtár­gyalja az utóbbi öt évben vég­zett munkát és a szakszerveze­tek soron következő feladatait. A kongresszuson megjelent Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök, Lu- bomír Strougal miniszterelnök, valamint a csehszlovák párt- és állami vezetés sok más magas rangú képviselője Ss. Megnyitó beszédében Ladis- lav Abraham, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke üdvözölte a ta­nácskozáson részt vevő nagyszá­mú külföldi küldöttséget és ve­zetőiket, köztük Sztyepan Sala- jevet, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét és Gáspárt Sándort, a SZOT fő­titkárát, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnökét. Utána Karel Hoffmann, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tartotta meg a beszámolóját. Brit-argentin viszály Haig második próbálkozása Hatvan év után Rapallo tanulsága máig hat 1922 március elején szenzá­ciós hír járta be az európai saj­tót. „A bolsevikek Genovába jönnek nemzetközi gazdasági konferenciára" — írták a la­pok. A polgárháború óta ez volt az első eset, hogy Szov- jetoroszországot nemzetközi ta­nácskozásra hívták meg. ELISMERÉS: DE FACTO Vajon mi késztette a győztes antanthatalmakat a szovjet­ország meghívására? Rá kellett jönniük, hogy a kereskedelmi kapcsolatok hiánya ezzel a ha­talmas országgal károsan hat az európai és a Világkereske­delemre. A hiányt mindenek­előtt Nagy-Britannia érezte. Lloyd George brit miniszterel­nök már 1920-ban javasolta az Oroszország elleni blokád fel­oldását. Egy szovjet küldöttsé­get meg is hívtak kereskedelmi tárgyalásra Londonba. A tár­gyalás alapján, 1921 máraiusá- ban kereskedelmi megállapo­dást kötöttek. Ezt követően Né­metország, majd más európai or­szágok kötöttek hasonló szerző­dést. Szovjetoroszországot ezzel de facto elismerték. Ilyen előz­mények után került sor a geno­vai meghívásra. A szovjet küldöttség, útban Itáliába, négy napra megszakí­totta útját Berlinben, hogy a két ország közötti kapcsolat fel­vételéről tárgyaljon. Rothenau német külügyminiszter azonban félt a nyugati hatalmak ellen­zésétől, s nem volt hajlandó megkötni a szerződést. A ber­lini tárgyalás eredménytelen maradt. NYUGATI ELUTASÍTÁS Genovában, a Szent György palotában, április 10-én nyi­tották meg a konferenciát. Lloyd George brit, Louis Bar- thou francia, és Joseph Wir*1^ német miniszterelnök után szó­lalt fel Csicserin külügyminisz­ter, a'szovjet delegáció vezető­je. Csicserin beszédét tökéle­tes francia nyelven mondta el, majd ugyanazt hasonló hibát­lan angolsággal megismételte. Hét napia tartott a tárgyalás. A nyuqati országok képviselői azt követelték, hogy Szovjet- oroszország fizesse meg a cári rezsim adósságait. Csicserin vá­laszában azt mondotta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az adósságok összegét hitel formájában — a szovjet nép­gazdaság helyreállítása céljára - rendelkezésre bocsátják. Kö­vetelte továbbá a szovjet hatá­rok és a szovjet kormány de jure elismerését. Ezen túlmenő­en programot nyújtott be a fegyverzet csökkentésére. A brit delegáció kezdemé­nyezésére Csicserint, Litvinov- val és Kraszinnal külön tárgya­lásra hívták meg Anglia, Fran­ciaország, Olaszország és Bel­gium vezető képviselői. A tár­gyaláson a nyugatiak kereken elutasították a szovjet fél kár­térítési igényét. BERLIN IGENT MOND Az eredménytelen genovai tárqyalást követően a szovjet delegáció a Genova melletti Rapallóban 1922. április 16-án szerződést írt alá Németország­gal. Ebben a két fél kölcsönö­sen lemondott az egymással szembeni háborús igényekről és elhatározta a normális diplo­máciai kapcsolat helyreállítá­sát. Érdekessége a megállapo­dásnak, hogy az kereken tíz nappal az után a berlini talál­kozó után jött létre, amelyen Rathenau még elutasította a szerződéskötést. A kapitalista sajtót teljesen megzavarta a rapallói szerző­dés. Aláírását bombarobbanás­ként jellemezték. Német rész­ről hangoztatták, hogy az orosz -német szerződés nemcsak mindkét fél számára előnyös, de bizonyos mértékben a ge­novai konferencia munkáját is megkönnyítheti. Rapallo így vált az egységes kapitalista front szétbomlásának és a szov­jet-ország elleni blokád áttöré­sének jelképévé, megteremtvén a lehetőséget arra, hogy Szov- jetoroszország megjelenhessen a világszínpadon. A rapallói szerződésnek má­ig időszerű jelentősége van. Ez volt az első megállapodás, amely — az ellentmondásokat félretéve — a kölcsönös előnyök alapján teremtett normális kap­csolatokat különböző társadal­mi rendszerű országok között. GÁTI ISTVÁN I Szovjetoroszország küldöttsége Genovában. Az első sorban balról a második L. B. Kraszin, mellette jobbról M. M. Litvinov és G. V. Csicserin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents