Tolna Megyei Népújság, 1982. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

XXXII. évfolyam, 88. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. április 16., péntek Mai számunkból RAPALLO TANULSÁGA MÁIG HAT (2. old.) TEJIPARI BERUHÁZÁS (3. old.) POLGÁRI VÉDELEM (4. old.) KÉSZENLÉTBEN AZ ONTOZŐFURT OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Hova, miért? A gyermek életbe indulásá­nak első komoly lépése: a pályaválasztás. Amelyik csa­ládban a szülő nem kísérte kellő figyelemmel, hogy ké­pességei szerint milyen pályá­ra alkalmas gyermeke, és nem készíti fel szeretettel er­re az életreszólóan fontos lépésre, ott gyakran a vélet­len, a helyi lehetőségek, is­meretségi, baráti körök tájé­kozottsága vagy tájékozatlan­sága befolyásolja a pályavá­lasztást. Az iilyen meg nem fontolt lépés gyakran végző­dik kudarccal, s egy-két év múlva más pályát kell vá­lasztani. Ez nem kis gondot jelent. Ezért nem fölösleges a pá­lyaválasztás bonyolult dolgá­ról beszélni újra, meg újra. A szülő aki jól ismeri gyer­meke fizikai és szellemi ké­pességeit, nyiladozó érdeklő­dési körét, hasznos segítsé­get adhat a pályaválasztás­hoz. Azonban nem szabad gyermekére erőszakolni saját vágyait, elképzeléseit, mert a más akaratából választott pá­lya megkeserítheti a gyermek életét, féket jelenthet képes­ségei kibontakozásában. Nem tud majd olyan munkaered­ményeket elérni, amelyet egy maga választatta pályán tud­na produkálni. Az értelmiségi szülő általá­ban nehezen fogadja el, ha gyermekének nincs kedve to­vábbtanulni, hanem valami­lyen szakmát választ A szü­lők ilyenkor kényszeríteni sze­retnék (nemritkán kényszerí­tik is) a gyermeket továbbta­nulásra, mert „hasonló szint­re" szeretnék juttatni gyer­meküket. Ez jogos szülői óhaj, ám, ha nem találkozik a fia­tal elgondolásával, képessé­geivel. rátermettségével, ak­kor kudarcba fullad a törek­vés. Nem szabad a pályavá­lasztásból hiúsági kérdést csi­nálni! Nem szabad csak azért valamilyen pályára kénysze­ríteni a gyermeket, ment a szülő „hadd legyen a gyerek több, mint én” vágyálmát szeretné megvalósítani. A szülői álmok megértése és tiszteletben tartása mellett is az a reális mérték, hogy olyan pályára lépjen a gyer­mek, amelyhez érzelmileg kö­tődik, s amely munka elvég­zésére hivatva érzi magát, [gy alakulhat ki benne a szakmaszeretet, az alkotás vágya, így fűtheti majd át szakmai tevékenységét a munka öröme. így majd nem kizárólag pénzbeszerzési for­rásnak tekinthető szükséges rossznak minősíti napi mun­káját. Az anyagiasság se legyen iránymutatója a pályaválasz­tásnak. Helytelen, ha a szülő a várható jó jövedelem meg- csillogtatásával akarja gyer­mekét valamilyen pályára in­dítani, mert bármilyen pályán produkálhat anyagilag elis­mert, jó eredményeket valaki, ha azt kedvvel, szorgalommal végzi. A helyes pályaválasztás sok szempontja közül a leg­fontosabb, hogy a választott pályán a gyermek az egész­ségi, a képességi és a sze­mélyiségi követelménynek megfeleljen. S még valamit a „hova, miért" kérdésén tűnő­dőknek: jó pólyaválasztási próba lehet a nyári szünidő­ben végzett két-három hetes munka lis, mely egy-egy kis „tanulmányút” az életbe. Al­kalmazni kellene céltudato. sabban ezt a próbát! — óa — A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén tudomásul vette az Ál­lami Ifjúsági Bizottság elnöké­nek és a művelődési miniszter­nek együttes jelentését a veszé­lyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről. Megállapította, hogy a legfontosabb feladat a gyermekek és a fiatalkorúak egészséges fejlődését veszé­lyeztető jelenségek kialakulásá­nak megelőzése. E munka ered­ményesebb folytatásának fon­tos feltétele a pedagógiai, egészségügyi, szociálpolitikai és a jogi eszközök, módszerek összehangoltabb alkalmazása, továbbá a családok, valamint a megelőzésben és a gondozás­ban részt vevő szervek, intézmé­nyek szorosabb együttműködé­se. A kormány határozatot ho­zott a gyermek- és ifjúságvé­delem időszerű feladataira, va­lamint a hosszabb távra szóló tennivalók kidolgozására, az e területre vonatkozó hatályos jogszabályok áttekintésére és korszerűsítésére. A kormány rendeletet alko­tott az árvízi szükségtározókról. A tározókat elsősorban ott kell létesíteni, ahol egy esetleges töltésszakadás különösen nagy kárt tevő árvizet okozna. A ki­jelölt területek elöntése esetén a károsultak kártalanításban részesülnek. A Gazdasági Bizottság tájé­koztatója alapján a Miniszter- tanács áttekintette a zöldség-, burgonya- és gyümölcstermelés, -felvásárlás, -értékesítés helyze­tét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az elmúlt évben javultak a termelés anya­gi, műszaki feltételei, emelked­tek a terméshozamok, kiegyen­súlyozottabbá vált az ellátás. Megerősítette a Gazdasági Bi­zottság határozatát, amely in­tézkedik a termelés színvonalá­nak emeléséről, jövedelmezősé­gének javításáról, az értékesí­tés biztonságának fokozásáról, az áru útjának rövidítéséről. A kormány felhívta a Minisz­tertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés márciusi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatok megvalósításának le­hetőségét, s arról 30 napon be­lül tájékoztassák az országgyű­lés elnökét, valamint az érde­kelt képviselőket. Magyar-NDK tudományos, műszaki együttműködés Vietnami—svéd megbeszélések Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter befejezte svéd­országi látogatását. Thorbjörn Fölloin miniszterelnökkel és Óla Ullsten külügyminiszterrel áttekintett számos nemzetközi kérdést, megvitatta a kétoldalú kapcsolatokat és a délkelet­ázsiai helyzetet. A vietnami külügyminisztert fogadta Inge- mund Bengtsson, a parlament elnöke, és Olof Palme, a szo­ciáldemokrata munkáspárt el­nöke is. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja csü­törtökön a Parlamentben fo­gadta dr. Herbert Weizt, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettesét, tudományos és műszaki minisztert, aki Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívásá­ra érkezett Budapestre. A szí­vélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Aczél György, valamint Rudolf Ross­meisl, az NDK budapesti nagy­követe. Aczél György és dr. Herbert Wöiz a csütörtök délelőtt meg­kezdődött tárgyalásaikon, ame­lyen — mások mellett részt vett dr. Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság el­nöke is, — megvitatták a két ország közötti tudományos, műszaki együttműködés haté­konyságának növelését célzó intézkedéseket, teendőket. Lázár György fogadta Nyikolaj Talizint Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja csütör­tökön fogadta Nyikolaj Talizint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a magyar —szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság szovjet tagozatának el­nökét, aki itt-tartózkodása so­rán Marjai József mimiszterel­nök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnökével folytat tárgyalásokat a két or­szág gazdasági együttműködé­sének időszerű kérdéseiről. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésn részt vett Marjai József és Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Púja Frigyes befejezte algériai látogatását Hivatalos algériai látogatá­sának utolsó napján, csütörtö­kön délelőtt Púja Frigyes az al­gériai kormány szakminiszterei­vel való megbeszéléseit foly­tatva Szelim Szaadi mezőgaz­dasági miniszterrel találkozott. Púja Frigyes külügyminiszter ezután megtartotta zárótárgya­lásait Mohamed Benjahia kül­ügyminiszterrel. Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön délután hazaérke­zett Budapestre az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ságba tett hivatalos látogatá­sáról. Egyezmény a magyar-indiai kulturális együttműködésről Magyar—indiai kulturális, va­lamint tudományos-műszaki csereprogramot írt alá Új-Del­hiben az a magyar kulturális és tudományos küldöttség, amely Pozsgay Imre művelődé­si miniszter vezetésével tartóz­kodik az indiai fővárosban. A kétoldalú kulturális csere­program egyebek között Kodály Zoltán születése 100. évforduló­járól, valamint Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfor­dulójáról való megemlékezés programját tartalmazza Indira Gandhi indiai minisz­terelnök csütörtökön Új-Delhi­ben fogadta Pozsgay Imrét. A magyar—indiai kulturális együttműködés 20. évfordulója alkalmából Új-Delhiben tartóz­kodó Pozsgay Imre hivatalában kereste fel az indiai kormány­főt. Miniszteri felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisztert saját kérésére történő nyugdí­jazására tekintettel — érdemei­nek elismerése mellett — tiszt­ségéből fölmentette, egyide­jűleg dr. Juhár Zoltán belke­reskedelmi államtitkárt e tiszt­sége alól fölmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi miniszter­nek több évtizedes, eredményes szakmai és közéleti tevékeny­sége elismeréseként, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczii Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az Elnöki Tanács dr. Juhár Zoltánt belkereskedelmi minisz­terré megválasztotta, egyide­jűleg Andrikó Miklóst belkeres­kedelmi államtitkárrá kinevez­te. Dr. Juhár Zoltán Losonczii Pál előtt letette a hivatali es­küt. A kitüntetés átadásánál, va­lamint az eskütételnél jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * Dr. Juhár Zoltán 1930. ja­nuár 19-én született a Borsod megyei Hernádnémetiben, mun­káscsaládban. Sátoraljaújhe­lyen a kereskedelmi szakközép- iskolában érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanári szakát 1952-ben végezte el. A Buda­pesti Műszaki Egyetem marxiz­mus—leninizmus tanszékén dol­gozott 1952—53-ban, innen az Oktatásügyi Minisztériumba ke­rült. Ezután 1957 elejéig az Építőipari Gépesítő Trösztnél csoportvezetőként, majd 1957 októberéig Budapesten közép­iskolai tanárként tevékenyke­dett. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumba 1957 végén került, ahol lőelőadói, osztályvezetői, majd főosztályvezetői tisztség­ben dolgozott. Belkeresedelmi miniszterhelyettessé 1969-ben, államtitkárrá 1976-ban nevezték ki. Doktori címet 1959-ben szer­zett. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak 1961-től tagja. A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnökségének tagjává 1981-ben választották meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával kétszer tün­tették ki. (MTI) Umberto Barulli elutazott Budapestről Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására április 12—15. között látogatást tett hazánkban Umberto Barulli, a San Marinó-i Kommunista Párt főtitkára. A vendéget fogadta Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. Megbeszéléseket folytatott vele Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A két párt képviselői kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, és eszmecserét folytattak a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről, to­vábbá a két párt és a két or­szág kapcsolatairól. Tolna megyei műszaki hetek Központi kérdés az energiagazdálkodás A Tolna megyei műszaki he­tek rendezvénysorozatát teg­nap, április 15-én nyitották meg a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban. A ren­dezvénysorozat egy hónapig tart és a fő téma az energia- és a nyersanyag-gazdálkodás. A rendezvénysorozat ünne­pélyes megnyitásán Pónya Jó­zsef, a PAV vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink­ban mind nagyobb figyelem irányul az energia és a nyers­anyag gazdaságos felhaszná­lására, a tudományos eredmé­nyek alkalmazására. A Tolna megyei rendezvények szervezői azt a célt tűzték ki, hogy se­gítsék a gyakorló iparirányító, és gazdaságszervező emberek és szervezetek munkáját. A nyitó előadás, melyet dr. Varga István» az Ipari Minisz­térium Energiagazdálkodási Hatóságának osztályvezetője tartott, ugyancsak e témakört ölelte fel, hasznos információ­kat adott a több mint száz szakembernek, aki az ünnepi aktuson részt vett. — Nem beszélni, hanem tenni kell a termelés szférájában, a takarékosság területén — mon­dotta az osztályvezető, majd a részletekre kitérve taglalta az egyes ágazatokban fellelhető tartalékok feltárásának szük­ségességét. Az előadáson részt vevők nagy tetszéssel nyilatkoztak az osztályvezető fejtegetéseiről, s vitatémává vált igen sok irány­mutató megállapítása, és gya­korlati tapasztalatai. A Tolna megyei műszaki hetek nyitó rendezvényének hallgatósága és dr. Varga István----------;----—---—---—-------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents