Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
1932. március 13. StfÊPÜJSÀG 11 Nemes Endre képei Nemes Endre Stockholmban élő magyar származású festőművész alkotásaiból nyitottak kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. Képeink a március 14-ig nyitva tartó kiállításon készültek. 1 Barangolás a Tisza háton Nem jól van ez így, autóval. Móricz Zsigmondihoz kellett volna útitársnak szegődni, gyalogosan. Különösen itt, Szabolcs- Szatmárban, ahol egyik falu határa a másikat éri, s az utak fölé úgy borulnak az akácok, mint gótikus templomban a csúcsíves boltozatot tartó bordák. Móricz Zsigmond talán Csécsére vitt volna először, ahol már nem áll ugyan a szülőháza, de emlékezetére mégis berendeztek közelében hasonlót. „Milyen különös — írta —, csak hat és fél éves koromig éltem ott, s ötven év óta sóvárgok vissza, mint Adám a paradicsomba." „Ács leszek!” — mondta apja, Móricz Bálint, s ezzel hagyta ott a faluját. Az ácsoknak nagy becsületük volt ezen a vidéken. Csodálatos malmok, házak, templomok, haranglábak épültek szekercéjük nyomán. A csécsei református templom nem első osztályú műemlék, csak a harangláb, pedig valami különös varázsa van. Nevezetes műemlékek helyett erre a szobányi, vertfalú, kicsi templomra emlékezem legszívesebben. Nyújtózkodva felérhettünk a mennyezetéig. Ablakdk csak az utca felől, s a két végén karzat, olyan béfelé görbülőn, hogy az ablaknak ne ütközzenek. Ott még görnyedve is nehéz mozdulni. Döngölt padló akár Tökösön, a világhíres festett meny- nyezetű, virágdíszes szószékű templomban. A csécseiben semmi dísz, se románkori, se gótikus elemek, de meghitt nyugalom. Naív festők képein látunk ilyet, mint Csécsén a valóságban. Kitalálni, tervezni nem lehetett volna, mert a szűkös valóság teremtette. A Tiszahát élete összefonódott a templomokkal, a szegénységgel. A joíbbágyközségben szabadnak született Móricz Bálint is papleányt vett feleségül, Csécsén, ahol hatvanihárom ház nézett szembe szorosan egymással, ahol végül övé lett a vízimalom — gazdagodásának záloga. De lement a búza ára, felrobbant a cséplőgépe, s Móricz Bálintot adósság fejében letartóztatták, Móricz Zsigmond meg elkerült Turistvándiba, Csecsétől délnek. Istvándiban ma is áll a vízimalom, szépen rendbe hozva, helyreálló Nyírmihálydiig, építészetünk Jókkal vagy Zsámbék- kal vetekedő remekműveit példázva ! S aztán falumúzeumokba kívánkozó csűrök, pajták, pincék, kapuk, csárdák és a temetők sírjelei. De megbecsüljük-e, amit még rendkívüli áldozatok árán helyre nem állítottunk? Nagygécet elvitte az árvíz néhány éve. Egy-egy kerítés, házhely, falrom árulkodik, hogy alig egy évtizede még virágzó falu állt itt, s most gaz veri fel, s ahová a víz földet hordott: kukoricások, zöldségesek. A XIII. századból való temploma kapujáról minduntalan leverik a védő vaspántot, ablakait csúzlival belövöldözik, akár a nyírbátoriét. Lent, a határ mentén Csen- gersima, ez a kicsi község szívesen helyreállítaná saját fából ácsolt harangtornyát, igaz, nem egyébért, minthogy temetéskor meg lőhessen húzni a harangot. Ezek a haranglábak az ácsmunka remekei. Nem véletlen, hogy a nagy képességű Móricz Bálint ácsnak indult. Belépünk a vásárosnaményi Beregi Múmegfelelő vendégfogadásra tervezett környezettel. A Tiszahá- ton sok malom volt, s ma sok a látogató. Mintha éppen az ellenképe lenne a Dunántúlnak ez a mocsaras, lápos vidéken felnőtt, s hajdani kultúrák emlékét őrző táj. De milyen múltra figyelmeztet, hogy román kori, gótikus templomok serege fogad lent Csarodától fent Be- regsurányig, Csengersimától Nyírbátorig, vagy éppen a most Hímzés — a Beregi Múzeum anyagából A csécsei templom és harangláb Felvétel indul... Középen Bacsó Péter, jobbra Andor Tamás ope' rátör Bacsó Péter legújabb filmje 1947-ben, a népi kollégiumok virágzása idején játszódik. A történet főhőse Gönczi Doroty- tya falusi lány, aki közvetlenül az érettségi előtt otthagyja az egyházi leányiskolát egy jó kiállású fiúért. Együtt élik át a NÉKOSZ romantikus-viharos kalandjait, és válnak kommunistává. Az események iszonyú sebességgel követik egymást, s a film 1951-ben egyéni tragédiákkal zárul. Körmösfonás - a Beregi Múzeum anyagából zeumba, s a XVIII. századi ján- d'i parasztács, Kakuk Imre neve fogad. Azt írja ez a múzeum, hogy a környék nevezetessége a tarpai, a gulácsi magas szalmatetős paticsház. A tarpai ház felnagyított fényképe ott áll a múzeum falán, s minden jóravaló szakkönyvben. De már kiadták rá a bontási engedélyt. Ez a másik példa. Pedig a bentlakók csak lakást, otthont kérnek cserébe. Jó lenne, ha nem egyedül múzeumok őriznék a múltat. Az a Tarpa, amelyik korszerű, kétszintes épületet tudott teremteni termelőszövetkezete irodáinak, ott, ahol közel-távol alig akad emeletes ház, és ahol óvják középkori eredetű, Báthori-címe- res templomukat, talán meg tudna védeni egy földszintes, szalmatetős műremeket is, akár Csécsén. Szathmár Vármegyében némely maradványa Van az aranyércnek, mert itt Felső-Bánya, Szathmár, Károly, Erőd, Gyarmat és Nagy-Bánya — Olvassuk ugyancsak Vá- sárosnaményban, a Beregi Múzeum közelében, az 1980-ban megnyílt állandó Iskolatörténeti Kiállítás Hármas kistükör-éből (1772), melyből még apáink tanulták a földrajzot. Egyetlen iskolatörténeti múzeumunk ez, ha a sárospataki gyűjteményt csak részletnek tekintjük. Palatábláktól a fegyelmező pálcáig együtt van itt minden, ami gyermekkorunkat idézi. Ideje, hogy a nagy író és a 48—49-es szabadságharc idején közoktatás- ügyi miniszter, Eötvös József családjának hajdani házában berendezett Beregi Múzeum és, az iskolatörténeti gyűjtemény híre elterjedjen, Semmiből teremtett világ ez, a beregi, a szatmári Tiszahát letéteményese, ahol a takarítónő egy esztendő alatt a múzeumi dokumentációs fotó mestere lett, ahol egyetlen család a kultúra értő mindenese. „Lelke van a múzeumnak” — hallottam nemegyszer, s ez a Csiszár Árpád családjának a lelke, odaadása. Ez is a Tiszahát. És még hányán a névtelenségben, vigyázva a rájuk bízott kultúra örökségére ! De hát kialakult az idegen- forgalmi út, tíz perc jut Na- ményre, a páratlan iskolatörténeti anyagra ennyi sem, mert el kell érni a szatmárcsekei temetőt, a csónakos fejfák hazáját, Kölcsey síremlékét. KOCZOGH ÁKOS >■ A túristvándi vízimalom Tegnapelőtt
