Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
1982. március 13. niÊPÜJSÀG 9 Románia Ezernégyszáz új víztároló Románia elektromos energiatermelése A „Vaskapu” vízi erőmű duzzasztógátja. A két ország közös erőművét a Duna román-jugo- szláv határvonalán 1972-ben helyezték üzembe. Az erőmű hat generátora naponta 19-20 millió kWó villanyáramot termel. A varsói veteránok klubja A II. világháborúban mintegy tízezer lengyel katona harcolt a Vörös Hadsereg soraiban. Részt vettek a moszkvai csatában, a leningrádi és a Tamany-félszigeti harcokban, és Berliniig nyomultak előre szovjet bajtársaikkal. A Vörös Hadseregben küzdő lengyel katonák a győzelem óta is gondosan ápolják a harcokban született összefogást. A varsói veteránklub tagjai minden évben megemlékeznek a nevezetes csaták évfordulóiról, kapcsolatot tartanak fegyverbarátaikkal és azoknak a szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK- beli városoknak a lakosságával, amelyeknek a felszabadításáért harcoltak. A veteránok java része mór nyugdíjas. Szabad idejüket számos tennivalóval töltik ki. Hallgatóságuknak felelevenítik régi emlékeiket, kegyeletes feladatnak, s egyben kötelességüknek tekintik a háborús emlékművek, katonasírok ápolását, gondozását. Jo etuagyat űrhajósok! Tudományos kutatások meggyőzően bizonyítják, hogy a táplálkozás jelentősége lényegesen megnövekszik a szervezetet érő kedvezőtlen környezeti tényezők, valamint a fokozott fizikai és ideg-pszichikai terhelések hatására. Ez az oka annak, hogy az űrhajósok, a pilóták, a sportollók, a belett táncosok és számos más hivatás gyakorlói kénytelenek meghatározott diéta szerint étkezni. Az űrhajósok optimális étrendjének kialakítása a gyakorlatban távolról sem bizonyult egyszerűnek. Kezdettől fogva viszonylag könnyen sikerült megoldani a fejadag vegyi összetételével, valamint kalóriatartalmával kapcsolatos kérdéseket, és az űrhajósokat nagy tápértékű élelmiszerekkel ellátni. Egy sor élelmiszer szokatlan formája és összetétele, sajátos, különös csomagolása, és az ételeknek a reggelinél vagy ebédnél való szokatlan párosítása azonban sok gondot okozott a tudósok és technológusok számára. Másfelől az űrhajósok nehezen tudták nap mint nap rákényszeríteni magukat arra, hogy íztől és formától eltekintve pusztán csak kalóriákkal, fehérjékkel, zsírokkal, szénhidrátokkal, vitaminokkal táplálkozzanak, bármilyen táplálóak voltak is azok. Nem volt túlságosan étvágygerjesztő példának okáért a különleges püré formában elkészítet, ráadásul hideg kaukázusi levesféle. Az étrend előírt szigorú betartása hosszú ideig a legkényelmetlenebb dolgok közé tartozott a szovjet és az amerikai űrhajósok életében. Jurij Gagarin és German Tyi- tov első űrrepülései során az űrhajók pilótafülkéjében csupán kicsi választék volt alumínium tubusokban lévő folyékony és pépes élelmiszerekből, mivel tisztázatlan volt, hogy vajon az űrhajósok magukhoz vehetnek-e megszokott szilárd ételeket a súlytalanság állapotában. A Szaljut—6 fedélzetén a legénység étlapja már gazdag választékú volt. Az űrhajósok étrendjének legfontosabb meghatározói azok az élelmiszerek, amelyeknek mennyisége és minősége a repülés időtartamától függ. Az élelmiszereket — hasonlóan az utasszállító repülőgépekhez — büfé-konténerekben tárolják, és ezek elfogyasztásához az űrhajósoknak speciálisan megszerkesztett ebédlő-asztaluk van, a rajta elhelyezkedő tárgyak rögzítésére alkalmas kellékekkel. Az első űrrepülések idején az élelmiszereket az űrhajósoknak még a kezükben kellett tartaniuk, vagy a térdükhöz kellett szorítaniuk. A tubusokban lévő első fogások és a különleges edényekben elhelyezett második fogások felmelegítésére, valamint a kiszáradó kenyér felfrissítésére a Szaljut—6 fedélzetén elektromos ételmelegítő volt. Hasonló melegítőkészülékeket kezdtek használni az űrrepülések során a Szojuz—9 űrhajó 18 napos útjától kezdve. A huzamos ideig tartó expedíciók során a Szaljut—6 orbitá- lis állomáson az űrhajósok étrendjében hat napra összeállított menü szerepelt, amelybe 70 különféle élelmiszer tartozott. A napi fejadag kalóriaértéke 3100 kalória volt. A táplálékot naponta „Aerovid" vitamindrazsékkal egészítették ki. A Prog- ressz teherűrhajóval az orbitá- lis állomásra friss élelmiszereket szállítottak, s azok összetételénél figyelembe vették a legénység kívánságait. A Szaljut—6 orbitális állomáson egyéni evőeszközök voltak, köztük kanál, villa, konzervnyitó, sőt eredeti tubusnyitó is. Kés nincs az evőkészletben: a kenyeret, a húskonzerveket és más élelmiszereket előre felszeletelik, és „falatokra” adagolják. A kéz, az evőeszközök és az asztallap evés utáni megtisztítására az űrhajósok steril szalvétákat használnak. Az ételmaradékokat és az üres dobozokat légmentesen zárt különleges zacskókba rakták, mert az ételmaradék összegyűjtésének és tárolásának elhanyagolása az űrállomás viszonyai között komoly .kellemetlenséget okozhat. A konstruktőröknek sokat kellett munkálkodniuk azon, hogy kellő szilárdságú, a gázokat és gőzöket nem átbocsátó tartózacskókat készítsenek különleges hártyaanyagokból, melyek csak kevés helyet foglalnak el, és összehajtva kényelmesen tárolhatók. Szükség esetén a hulladékokat tartalmazó zacskók különleges zsilipeken keresztül kidobhatok az orbitális állomásról. Egyébként ezeket a zacskókat átrakták a Progressz- szállító-űrhajókba, így távolították el az űrállomás fedélzetéről. Kuba Megvalósulnak a párthatározatok Románia jelenlegi ötéves víz- gazdálkodás! terve 2 milliárd köbméter befogadóképességű új víztározó építését és a lakosság és a népgazdaság célját szolgáló vízkészlet 6 milliárd köbméteres növelését írja elő. További feladatok: 650 ezer hektáron kell növelni az öntözött területeket és 3000 km hosszúságban kell elvégezni a vízszabályozást. Ezek a munkálatok az 1976-ban elkezdett globális vízgazdálkodási terv második lépcsőjét jelentik. Az első menetben, 1976-tól 1980-ig figyelemre méltó eredmények születtek. így a völgyzárógátak és tárolómedencéi duzzasztótere 4 milliárdról 6 milliárd köbméterre nőtt. Kétezer km hosszan szabályoztak folyókat. Ennek eredményeképpen a korábbi években árvízsújtotta 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteniük az elöntéstől. Az 1950. évi 101-ről 1400- ra nőtt a vezetékes vízzel ellátott települések száma, a vízvezetékek hossza 3700-ról 18 ezer kilométerre nőtt. A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését írja elő, 30 milliárd köbméter befogadóképességgel. Ezek lehetővé tennék a román folyók energiapotenciáljának teljes kihasználását. Az értékesíthető potenciált szakemberek 40 milliárd kilowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső fo- lyókra, 12 milliárd pedig a Duna romániai szakaszára esik. A felszabadulás óta 50 vízi erőmű létesült Romániában, összesen 3500 megawatt teljesítménnyel. A most folyó ötéves tervben további 50 vízi erőművet kívánnak építeni 2000- 2600 megawatt teljesítménnyel. Érdekessége a távlati tervnek, hogy 1990 és 2000 között 400 erőmű építését tervezik, 4-5000 megawatt energiával. Ez a magas szám arra utal, hogy akkor már a kisebb folyók duzzasztása kerül sorra, természetesen kisebb áramfejlesztő kapacitással. Ezen felül a 90-es évek végéig a kis patakok energiájának kihasználására néhány ezer 1-2 kilowatt teljesítményű minierőmű építését is tervezik. Próbaképpen néhány tucat ilyen egyszerű vízi erőmű kielégítő eredménnyel már működik is az országban. A csúcsforgalmi idők energiaigényeinek kielégítésére szivattyús tárolóműveket kívánnak létesíteni. Mintegy 40 helyen folytatnak ilyen irányban reménykeltő kísérleteket. Arra ïs gondolnak, hogy a működő erőműveket is kiegészítik hasonló berendezésekkel. (gáti) „Termelés és védelem”. A Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának jelszavai híven tükrözik a párt ideológiai munkájának jelenlegi fő vonalát. Más szavakkal: mindent el kell követni a szocialista Kuba gazdasági erősítésére, anyagi jólétének emelésére, és egyidejűleg mozgósítani a dolgozókat a karib-tengeri szigetország szocialista vívmányainak védelmére, az USA imperializmus agresszív terveinek, visszaverésére. Ebben a törekvésükben a kubai kommunisták szorosan együtthaladnak a szocialista testvér- országokkal. A kongresszus joggal hivatkozhatott a kubai dolgozók öntudatára, gyors politikai-ideológiai és kulturális fejlődésére. Ez a többi között abból is következik, hogy a párttagság összetételében a munkások száma megháromszorozódott és az üzemekben megerősödött a párt vezető szerepe. A Kubai Kommunista Párt elsőrangú feladatának tartja a tagság rendszeres ideológiai nevelését. Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a Nico Lopezről elnevezett hároméves nemzeti pártiskola, amelynek a havannai központon kívül az ország mind a hat tartományában fiókintézetei vannak. Más képzési formák, tömegszervezeti és különböző szakterületi oktatások szolgálják ugyanezen célok elérését. A pártvezetés joggal hivatkozhatott arra, hogy a növekvő elméleti és szakmai tudás tette lehetővé az olyan kimagasló termelési eredmények elérését, mint a „Revolucion de Octubre" műtrágyagyár jelentős tervtúlteljesítése, amely korántsem elszigetelt jelenség az ország üzemeiben. A cukorárak jelentős esése ellenére az 1981-es esztendőben 8 százalékkal növelték ezen alapvető iparág árutermelését, ami 5 százalékkal haladja meg a kongresszus előirányzatát. Az 1980—81-es cukornádaratás egyébként a forradalom történetében kiemelkedő eredményeket hozott. A kubai kommunisták ideológia! érettségére utal, hogy a szigetország aktív internacionalista segítséget nyújt más népeknek. Nicaraguában például önkéntes tanítók százai tevékenykednek. Kubai építőmunkások ezrei, orvosok és ápolónők százai működnek számos fejlődő országban. (ti) Négyezer régészeti lelet A KNlDK fővárosa közelében, a Taedong-gang folyó mentén 1979-ben nagyarányú ásatást kezdtek az ország régészei. Azóta ötvenezer négyzetméternyi területen több házból álló települést tártak fel. Az úijkőkorszakbeli embert szolgáló eszközök, tárgyak száma négyezerre telhető. A település házai között óriási — fedezékszerű — mélyedésre bukkantak, amelyből tárgyak százait hozták felszínre: agyagedényeket, kőbaltákat, különféle kőszerszámokat, a halászat és a földművelés szerszámait. Meglehet ősén nagy mennyiségben találtak az edényekben elszenesedett rizsszeméket is. Más gabonafajták is előkerültek ebből az éléskamra-, illetve raktárszerű mélyedésből. Az Őserdő élő bulldózerei A Közép-vietnami Dac Lac nevű hegyi tartományban élő nemzeti kisebbség tagjai az utóbbi években 500 vad elefántot fogtak be és szelídítettek meg. A vastagbőrűek a még kevéssé feltárt, úttalan vidéken nélkülözhetetlen segítőtársak. Ezek az állatok több ezer köbméter követ és földet szállítanak öntözőberendezések építéséhez, és az erdőkből nagy tömegekben vontatnak el ha- szónfát és tűzifát a településekre. Az utóbbi három évben egy község lakossága nem utolsó- íorban 13 elefántja segítségére! tudta a 150 hektáros rizsáid öntözéséhez szükséges két gát építéséhez a mintegy 8000 cöbméternyi követ és földet neg mozgatni. A vadelefántok csoportokban nozognak. A fiatal, három-négy éves bikák nagy keresletnek örvendenek. Ha megtörtént a kiválasztás, akkor a vadászok meglepetésszerű támadást indítanak a csorda ellen. Csak ha a csordát elég messze elhajtották a befogandó fiatal bikától, akkor vezetik az állatot a faluba. A szelidítés veszélyes és megerőltető munka, öt-hét hónapot vesz igénybe. Ha a vastagbőrű eléggé engedelmessé vált, akkor megtanítják a fák kitépésére, gömbfák felmáglyázósára, terhek vontatására és hordására. Legalább egy évbe telik, amíg egy elefántot teljesen megszelídítenek. Az elefánt a mező- és erdőgazdaságban csakúgy, mint a szállításban a közeljövőben is nélkülözhetetlen marad.
