Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. március 13. niÊPÜJSÀG 9 Románia Ezernégyszáz új víztároló Románia elektromos energiatermelése A „Vaskapu” vízi erőmű duzzasztógátja. A két ország közös erőművét a Duna román-jugo- szláv határvonalán 1972-ben helyezték üzembe. Az erőmű hat generátora naponta 19-20 mil­lió kWó villanyáramot termel. A varsói veteránok klubja A II. világháborúban mint­egy tízezer lengyel katona har­colt a Vörös Hadsereg sorai­ban. Részt vettek a moszkvai csatában, a leningrádi és a Tamany-félszigeti harcokban, és Berliniig nyomultak előre szovjet bajtársaikkal. A Vörös Hadseregben küzdő lengyel katonák a győzelem óta is gondosan ápolják a harcok­ban született összefogást. A varsói veteránklub tagjai min­den évben megemlékeznek a nevezetes csaták évfordulóiról, kapcsolatot tartanak fegyver­barátaikkal és azoknak a szov­jet, lengyel, csehszlovák, NDK- beli városoknak a lakosságá­val, amelyeknek a felszabadí­tásáért harcoltak. A veteránok java része mór nyugdíjas. Szabad idejüket szá­mos tennivalóval töltik ki. Hall­gatóságuknak felelevenítik ré­gi emlékeiket, kegyeletes fel­adatnak, s egyben kötelessé­güknek tekintik a háborús em­lékművek, katonasírok ápolá­sát, gondozását. Jo etuagyat űrhajósok! Tudományos kutatások meg­győzően bizonyítják, hogy a táplálkozás jelentősége lénye­gesen megnövekszik a szerve­zetet érő kedvezőtlen környezeti tényezők, valamint a fokozott fizikai és ideg-pszichikai terhe­lések hatására. Ez az oka an­nak, hogy az űrhajósok, a pi­lóták, a sportollók, a belett tán­cosok és számos más hivatás gyakorlói kénytelenek meghatá­rozott diéta szerint étkezni. Az űrhajósok optimális étrendjé­nek kialakítása a gyakorlatban távolról sem bizonyult egysze­rűnek. Kezdettől fogva viszony­lag könnyen sikerült megoldani a fejadag vegyi összetételével, valamint kalóriatartalmával kap­csolatos kérdéseket, és az űr­hajósokat nagy tápértékű élel­miszerekkel ellátni. Egy sor élel­miszer szokatlan formája és összetétele, sajátos, különös csomagolása, és az ételeknek a reggelinél vagy ebédnél való szokatlan párosítása azonban sok gondot okozott a tudósok és technológusok számára. Más­felől az űrhajósok nehezen tud­ták nap mint nap rákényszerí­teni magukat arra, hogy íztől és formától eltekintve pusztán csak kalóriákkal, fehérjékkel, zsírokkal, szénhidrátokkal, vita­minokkal táplálkozzanak, bár­milyen táplálóak voltak is azok. Nem volt túlságosan étvágyger­jesztő példának okáért a kü­lönleges püré formában elké­szítet, ráadásul hideg kaukázusi levesféle. Az étrend előírt szi­gorú betartása hosszú ideig a legkényelmetlenebb dolgok közé tartozott a szovjet és az ameri­kai űrhajósok életében. Jurij Gagarin és German Tyi- tov első űrrepülései során az űrhajók pilótafülkéjében csupán kicsi választék volt alumínium tubusokban lévő folyékony és pépes élelmiszerekből, mivel tisztázatlan volt, hogy vajon az űrhajósok magukhoz vehetnek-e megszokott szilárd ételeket a súlytalanság állapotában. A Szaljut—6 fedélzetén a legény­ség étlapja már gazdag válasz­tékú volt. Az űrhajósok étrendjének legfontosabb meghatározói azok az élelmiszerek, amelyeknek mennyisége és minősége a re­pülés időtartamától függ. Az élelmiszereket — hasonlóan az utasszállító repülőgépekhez — büfé-konténerekben tárolják, és ezek elfogyasztásához az űrhajó­soknak speciálisan megszerkesz­tett ebédlő-asztaluk van, a raj­ta elhelyezkedő tárgyak rögzí­tésére alkalmas kellékekkel. Az első űrrepülések idején az élel­miszereket az űrhajósoknak még a kezükben kellett tartaniuk, vagy a térdükhöz kellett szorí­taniuk. A tubusokban lévő első fogások és a különleges edé­nyekben elhelyezett második fogások felmelegítésére, vala­mint a kiszáradó kenyér felfris­sítésére a Szaljut—6 fedélzetén elektromos ételmelegítő volt. Hasonló melegítőkészülékeket kezdtek használni az űrrepülé­sek során a Szojuz—9 űrhajó 18 napos útjától kezdve. A huzamos ideig tartó expedí­ciók során a Szaljut—6 orbitá- lis állomáson az űrhajósok ét­rendjében hat napra összeállí­tott menü szerepelt, amelybe 70 különféle élelmiszer tartozott. A napi fejadag kalóriaértéke 3100 kalória volt. A táplálékot naponta „Aerovid" vitamindra­zsékkal egészítették ki. A Prog- ressz teherűrhajóval az orbitá- lis állomásra friss élelmiszere­ket szállítottak, s azok összeté­telénél figyelembe vették a le­génység kívánságait. A Szaljut—6 orbitális állomá­son egyéni evőeszközök voltak, köztük kanál, villa, konzervnyitó, sőt eredeti tubusnyitó is. Kés nincs az evőkészletben: a ke­nyeret, a húskonzerveket és más élelmiszereket előre felszelete­lik, és „falatokra” adagolják. A kéz, az evőeszközök és az asztallap evés utáni megtisz­títására az űrhajósok steril szal­vétákat használnak. Az ételma­radékokat és az üres dobozo­kat légmentesen zárt különle­ges zacskókba rakták, mert az ételmaradék összegyűjtésének és tárolásának elhanyagolása az űrállomás viszonyai között komoly .kellemetlenséget okoz­hat. A konstruktőröknek sokat kellett munkálkodniuk azon, hogy kellő szilárdságú, a gázo­kat és gőzöket nem átbocsátó tartózacskókat készítsenek kü­lönleges hártyaanyagokból, me­lyek csak kevés helyet foglalnak el, és összehajtva kényelmesen tárolhatók. Szükség esetén a hulladékokat tartalmazó zacs­kók különleges zsilipeken ke­resztül kidobhatok az orbitális állomásról. Egyébként ezeket a zacskókat átrakták a Progressz- szállító-űrhajókba, így távolítot­ták el az űrállomás fedélzeté­ről. Kuba Megvalósulnak a párthatározatok Románia jelenlegi ötéves víz- gazdálkodás! terve 2 milliárd köbméter befogadóképességű új víztározó építését és a la­kosság és a népgazdaság cél­ját szolgáló vízkészlet 6 milli­árd köbméteres növelését írja elő. További feladatok: 650 ezer hektáron kell növelni az öntözött területeket és 3000 km hosszúságban kell elvégezni a vízszabályozást. Ezek a munká­latok az 1976-ban elkezdett globális vízgazdálkodási terv második lépcsőjét jelentik. Az első menetben, 1976-tól 1980-ig figyelemre méltó ered­mények születtek. így a völgy­zárógátak és tárolómedencéi duzzasztótere 4 milliárdról 6 milliárd köbméterre nőtt. Két­ezer km hosszan szabályoztak folyókat. Ennek eredményekép­pen a korábbi években árvíz­sújtotta 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteniük az elön­téstől. Az 1950. évi 101-ről 1400- ra nőtt a vezetékes vízzel ellá­tott települések száma, a víz­vezetékek hossza 3700-ról 18 ezer kilométerre nőtt. A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését írja elő, 30 milliárd köbméter be­fogadóképességgel. Ezek lehe­tővé tennék a román folyók energiapotenciáljának teljes ki­használását. Az értékesíthető potenciált szakemberek 40 mil­liárd kilowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső fo- lyókra, 12 milliárd pedig a Du­na romániai szakaszára esik. A felszabadulás óta 50 vízi erőmű létesült Romániában, összesen 3500 megawatt telje­sítménnyel. A most folyó öt­éves tervben további 50 vízi erő­művet kívánnak építeni 2000- 2600 megawatt teljesítménnyel. Érdekessége a távlati tervnek, hogy 1990 és 2000 között 400 erőmű építését tervezik, 4-5000 megawatt energiával. Ez a ma­gas szám arra utal, hogy akkor már a kisebb folyók duzzasz­tása kerül sorra, természetesen kisebb áramfejlesztő kapacitás­sal. Ezen felül a 90-es évek végé­ig a kis patakok energiájának kihasználására néhány ezer 1-2 kilowatt teljesítményű minierő­mű építését is tervezik. Pró­baképpen néhány tucat ilyen egyszerű vízi erőmű kielégítő eredménnyel már működik is az országban. A csúcsforgalmi idők ener­giaigényeinek kielégítésére szi­vattyús tárolóműveket kívánnak létesíteni. Mintegy 40 helyen folytatnak ilyen irányban re­ménykeltő kísérleteket. Arra ïs gondolnak, hogy a működő erő­műveket is kiegészítik hasonló berendezésekkel. (gáti) „Termelés és védelem”. A Ku­bai Kommunista Párt II. kong­resszusának jelszavai híven tük­rözik a párt ideológiai munká­jának jelenlegi fő vonalát. Más szavakkal: mindent el kell kö­vetni a szocialista Kuba gaz­dasági erősítésére, anyagi jó­létének emelésére, és egyidejű­leg mozgósítani a dolgozókat a karib-tengeri szigetország szo­cialista vívmányainak védelmé­re, az USA imperializmus ag­resszív terveinek, visszaverésére. Ebben a törekvésükben a kubai kommunisták szorosan együtt­haladnak a szocialista testvér- országokkal. A kongresszus joggal hivat­kozhatott a kubai dolgozók ön­tudatára, gyors politikai-ideoló­giai és kulturális fejlődésére. Ez a többi között abból is kö­vetkezik, hogy a párttagság összetételében a munkások szá­ma megháromszorozódott és az üzemekben megerősödött a párt vezető szerepe. A Kubai Kommunista Párt el­sőrangú feladatának tartja a tagság rendszeres ideológiai nevelését. Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a Nico Lopezről elnevezett hároméves nemzeti pártiskola, amelynek a havan­nai központon kívül az ország mind a hat tartományában fiók­intézetei vannak. Más képzési formák, tömegszervezeti és kü­lönböző szakterületi oktatások szolgálják ugyanezen célok el­érését. A pártvezetés joggal hivat­kozhatott arra, hogy a növekvő elméleti és szakmai tudás tet­te lehetővé az olyan kimagasló termelési eredmények elérését, mint a „Revolucion de Octub­re" műtrágyagyár jelentős terv­túlteljesítése, amely korántsem elszigetelt jelenség az ország üzemeiben. A cukorárak jelen­tős esése ellenére az 1981-es esztendőben 8 százalékkal nö­velték ezen alapvető iparág árutermelését, ami 5 százalék­kal haladja meg a kongresszus előirányzatát. Az 1980—81-es cukornádaratás egyébként a forradalom történetében ki­emelkedő eredményeket hozott. A kubai kommunisták ideoló­gia! érettségére utal, hogy a szigetország aktív internaciona­lista segítséget nyújt más né­peknek. Nicaraguában példá­ul önkéntes tanítók százai te­vékenykednek. Kubai építő­munkások ezrei, orvosok és ápolónők százai működnek szá­mos fejlődő országban. (ti) Négyezer régészeti lelet A KNlDK fővárosa közelében, a Taedong-gang folyó men­tén 1979-ben nagyarányú ásatást kezdtek az ország ré­gészei. Azóta ötvenezer négyzetméternyi területen több ház­ból álló települést tártak fel. Az úijkőkorszakbeli embert szolgáló eszközök, tárgyak száma négyezerre telhető. A település házai között óriási — fedezékszerű — mé­lyedésre bukkantak, amelyből tárgyak százait hozták fel­színre: agyagedényeket, kőbaltákat, különféle kőszerszámo­kat, a halászat és a földművelés szerszámait. Meglehet ősén nagy mennyiségben találtak az edényekben elszenesedett rizsszeméket is. Más gabonafajták is előkerültek ebből az éléskamra-, illetve raktárszerű mélyedésből. Az Őserdő élő bulldózerei A Közép-vietnami Dac Lac nevű hegyi tartományban élő nemzeti kisebbség tagjai az utóbbi években 500 vad elefán­tot fogtak be és szelídítettek meg. A vastagbőrűek a még kevéssé feltárt, úttalan vidéken nélkülözhetetlen segítőtársak. Ezek az állatok több ezer köbméter követ és földet szállí­tanak öntözőberendezések épí­téséhez, és az erdőkből nagy tömegekben vontatnak el ha- szónfát és tűzifát a települések­re. Az utóbbi három évben egy község lakossága nem utolsó- íorban 13 elefántja segítségé­re! tudta a 150 hektáros rizs­áid öntözéséhez szükséges két gát építéséhez a mintegy 8000 cöbméternyi követ és földet neg mozgatni. A vadelefántok csoportokban nozognak. A fiatal, három-négy éves bikák nagy keresletnek ör­vendenek. Ha megtörtént a ki­választás, akkor a vadászok meglepetésszerű támadást in­dítanak a csorda ellen. Csak ha a csordát elég messze elhajtot­ták a befogandó fiatal bikától, akkor vezetik az állatot a falu­ba. A szelidítés veszélyes és megerőltető munka, öt-hét hó­napot vesz igénybe. Ha a vastagbőrű eléggé en­gedelmessé vált, akkor megta­nítják a fák kitépésére, gömb­fák felmáglyázósára, terhek vontatására és hordására. Legalább egy évbe telik, amíg egy elefántot teljesen megszelídítenek. Az elefánt a mező- és erdőgazdaságban csakúgy, mint a szállításban a közeljövőben is nélkülözhetetlen marad.

Next

/
Thumbnails
Contents