Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

8 NÉPÚJSÁG 1982. március 13. Mongólia Ojabb sikerek A nagyüzemi baromfinevelés a mongol állattenyésztés vi­szonylag új ágazata. Ulánbátor környékén található az ország egyik legnagyobb baromfifarm­ja, amely 1981-ben a rendsze­res hússzállítmányok mellett 19 millió darab tojással járult hoz­zá a főváros lakosságának el­látásához. Bolgár népgazdaság, 1982 Javuló életkörülmények A Bulgáriában élők és a rend­szeresen idelátogatók a meg­mondhatói, milyen szemmellát- ható kedvező változások men­tek végbe országszerte az utóbbi években a belke­reskedelmi áruellátásban és a lakossági szolgáltatások­ban. Vonatkozik ez a ruházati szaküzletekre, a divatáruházak­ra, az illatszerboltokra éppúgy, mint a leghétköznapibb bevá­sárlás színhelyére, az élelmi­szer-üzletekre. A bolgár városok utcaképé­nek kedvező irányú változásá­hoz nemcsak a rendszeresen és mindenütt végzett sortatarozás és a külföldi turisták szerint is elismerten jól öltözött emberek látványa járul hozzá, hanem egyre több helyütt az Ízléses, vonzó üzletportálok, kirakatok is. Az előző, VII. ötéves tervidő­szakban jelentősen megújult az ország üzlethálózata. 222 ezer négyzetméter területű 2109 új üzletet építettek. Átadtak 4 új áruházat, 87 szupermarketet. Ot év alatt a kiskereskedelmi áru­forgalom 32 százalékkal nőtt. Hétezer üzletet korszerűsítettek és felújítottak. A BKP XII. kongreszusán jó­váhagyott gazdaság- és szociál­politika fő célja a nép állan­dóan növekvő anyagi, szellemi szükségleteinek kielégítése. A végrehajtásának második évé­be lépett új bolgár ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése az életszínvonal emelése, az életkörülmények javítása. Ezt szolqálják a három évvel ez­előtt fokozatosan bevezetett új qazdasági mechanizmust a gya­korlati tapasztalatok alapján ki­egészítő és módosító intézke­dések, amelyekről a múlt év decemberében hozott határoza­tot a bolgár mimisztertanács. A január 1-én hatályba lépett jogszabály a BKP XII. kongresz- szusa és a tavaly októberi or­szágos párt- és gazdasági ak­tíva iránymutatásának megfe­lelően megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy következetesen meghonosítsák az új gazdasági szemléletet az anyagi termelés minden szférájában, a gazda­ságirányítás minden szintjén, a brigádszervezettől a miniszté­riumokig és a minisztertaná­csig. A központi tervezés tökélete­sítésével egyidejűleg nő a dol­gozó kollektívák ún. eflenter- veinek szerepe. A gazdasági tervezés meghatározó fogalmai a rentabilitás, a jövedelmező­ség, s ezzel összefüggésben a gazdasági önelszámolás és ön- fenntartás elve. összességében elevenebbé válnak a gazdasági szervezetek és a piac kapcso­latai. Bulgáriában ma minden ko­rábbinál jobban ügyelnek ar­ra, hogy a lakosság növekvő vásárlóerejének megfelelő vá­lasztékú és minőségű árúval lássák el az üzleteket. A köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar­ágakat kiemelten fejlesztik. A lakosság jobb ellátásának kihasználatlan lehetőségei közé sorolják Bulgáriában a telepü­lésrendszerek alapvető élelmi­szerekből való önellátásának javítását és a vállalatok kise­gítő gazdaságainak bővítését. Ennek célja az üzemi étkezdék jobb zöldség-, gyümölcs-, tojás- és húsellátása. A lakosság reáljövedelme öt év alatt 16 százalékkal, az idén pedig 3 százalékkal nő. A nem­zeti jövedelem növekedésének megfelelően a társadalmi fo­gyasztási alapok öt év alatt 17 százalékkal, 1982-ben pedig 3,5 százalékkal gyarapodnak. A kiskereskedelmi áruforgalom öt év alatt 21, az idén 3,8 száza­lékkal nő. Az ötéves és az 1982. évi tervtörvény nagy súlyt fek­tet az árualap szerkezetének bővítésére, az egyes közszük- séqleti cikkekből időnként még felmerülő hiányok leküzdésére, a belső piac jó minőségű, a foavasztók által keresett termé­kekkel történő ütemes ellátás­ra. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a korszerű technológiával dolgo­zó kis- és középüzemek száma gyarapításának. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Bulgáriában mór egyáltalán nincs gondjuk a háziasszonyoknak. Bár az üz­lethálózat tekintélyes része már önkiszolgáló rendszerű, sok még a korszerűtlen, elavult bolt. Az ötnapos munkahetet itt már több mint egy évtizeddel ez­előtt fokozatosan bevezették, a pénteki bevásárlás azonban ma sem tartozik a könnyű- és kellemes feladatok közé. Igaz viszont, hogy az utóbbi időben növelték a szombaton, sőt va­sárnap is egész nap nyitva tar­tó élelmiszerüzletek számát Szófiában. Az új lakótelepeken élők bevásárlási terhén pedig a bolgár fővárosban épülő metró is enyhíthet majd. PÉK MIKLÓS Utazás W Észak hómezőin A Szovjetunióban a közúti szállítások egyharmada az lUraltól keletre fekvő körzetekre jut. Szibéria óriási térségeit ma 'még egyedül a transzszibériai vasútvonal szeli keresztül, ép­pen ezért kezdték meg a BAM építését. A zord természeti vi­szonyok miatt a vízi szállítás ideje rendkívül korlátozott. Ezért Szibéria térségein, a sarkvidéki szigetektől egészen a déli szélességi körökig kü­lönféle rendeltetésű járműveket alkalmaznak. A szükséglet évről évre növekszik irántuk. A te­herautókat az ország európai részéből 'ideszállítani nagyon sokba kerül, ezért előnyösebb szerkezeti részegységekből va­ló összeszerelésük. A csitai au­tószerelő üzemben a szibériai viszonyoknak megfelelően kor­szerűsítették az ismert ZIL— 130-as teherkocsikat. Kettős üvegezéssel látták el és mele­gebbé tették a vezetőfülkéket, az akkumulátorokat pedig vé­dik a fagytól. A teherkocsit csőrlővel szerelik fel: enélkül nem lehet átszelni a havas messzeségeket. Pótüzemanyag­tartályra is szükség volt. Az Uráli Autógyárban meg­kezdték a hó- és mocsárjáró teherautók gyártását. Ezeken a járműveken kerekek helyett két, igen széles, különleges gumi­ból készült lánctalpas járószer­kezet van, méghozzá a szoká­sostól eltérő módon nem fém, hanem pneumatikus futógör­gőkkel. A havon való haladás közben a meg nem rakott ko­csi ugyanolyan nyomást fejt ki a hóra, mint a síelő. Az Ural nevű szállítóeszköz próbaútja során több ezer ki­lométert tett meg Nyugat-Szi- béria, az Ural és a távoli Észak hómezőin, mocsaras vidékein. Minden szerkezeti részegységét és mechanizmusát nehéz körül­mények között 'próbálták ki. Kiderült, hogy ez a 8 tonnás jármű képes eljuttatni az olaj­munkásoknak és a geológu­soknak azokat a nehéz és nagyméretű rakományokat, amelyeket jelenleg nagy telje­sítményű és drágán üzemelő helikopterekkel szállítanak. Napjainkban a távoli Észak körzeteiben számottevő geoló­giai kutatás, fakitermelés, épít­kezés folyik. Itt segítik az orvos, a postás, a vadász munkáját az Amurec és^a Burán elnevezésű moto­ros szánok. Az Amurec soro­zatban készül Habarovszkban. 1969-ben 50 ilyen gép hajtott végre téli átvonulást Jakutszk- ból Habarovszkba. 3000 kilo­métert tettek meg 30 kilomé- ter/óra átlagsebességgel. Nehéz viszonyok között hegye­ket, szakadékokat és folyókon kialakult jégtorlaszokat küzdöt­tek le. A motorokat könnyen beindították az 50 fokos fa­gyokban, ami e kocsik nagyon fontos jellemzője sok külföldi modellel szemben. Az Amurec raksúlya 250 kilogramm, s ugyanennyi terhet szállíthat pótkocsiján. Hasonló konstrukciójú gépet gyártanak Ribinszk városában. A Burannak hátul két lánctal­pa van, elöl pedig egy sítalpa. A lánctalpak gumiból készül­tek. A 25 lóerős kétütemű mo­tor lehetővé teszi 45 fokos emelkedők leküzdését maxi­mális sebessége 60 kilométer/ /óra, ami egyébként a legbiz­tonságosabb a hómezőkön. A masztott egyik fő követelmény nem is kell használni: ha az hernyótalpakat ékszíjjal hajt- a könnyű kezelhetőség. A Bu- ember leveszi a gázt, a lánc­jók. ran motorja elektromos és kézi talpak maguk fékezik le a jár­A motoros szán iránt tá- indítású. A fékeket úgyszólván művet. Burán lánctalpas, motoros szán. 180 tonnás, billenőplatós teher autó kereke. Budapest-Szocsi légi országút 1980. májusában indult az-el­ső közvetlen Fekete-tengeri já­rat. Szocsi és Berlin között. Ezt követte a prágai, a pozosonyii, tavaly március 8-tól pedig a budapesti járat. Míg 1970-ben Szocsiban 85 ezer külföldi járt, számuk 1975- re elérte a 135 ezret. A tizedik ötéves terv idején, 1976-1980 között csaknem 800 ezer ven­dég érkezett a világ 125 orszá­gából. többségük a szocialista országokból. Ezzel is magyaráz­ható, hogy a közvetlen járatok ezekbe" az országokba indul­nak. A TU-154-es hetenként egy­szer közlekedik a Fekete-ten­ger és Budapest között. Az el­ső hat hónap alatt közel hat és fél ezer utas vette igénybe a Budapest-Szocsi útvonalon az AEROFLOT légitársaság gé­peit. Az összes költséget és a nyereséget egyenlő mértékben osztja el a két légitársaság, a MALÉV, és az AEROFLOT. A járat közös üzemeltetése a KGST-n belüli munkamegosztás új formája. Az első tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy ez a forma hatékony és kölcsönösen előnyös. A Magyarországról Szocsiba érkező utasok kilenc­ven százaléka turista. A Fekete-tenger e csodálatos üdülőhelye egyre népszerűbb, ezért az AEROFLOT a közeljö­vőben újabb légijáratokat nyit Bulgáriába, Olaszországba, az NSZK-ba, Finnországba. 1985-ben ötmillió vendéget várnák Szocsiba, köztük 250 ezer külföldit. Több új szálloda várja majd őket. Szocsi leg­szebb helyén szállodaegyüttes létesül : jelenleg 250 ezer férő­hely épül, de a távlati terv sze­rint 4000 vendégnek nyújt ké­nyelmes pihenést. Licenckereskedelem A csehszlovák licenckereskedelem a múlt évben 62 mil­lió korona értékű szellemi terméket értékesített, s most már elérte a 273-at a külföldön eladott csehszlovák liceneek száma. A csehszlovák vállalatok a múlt évben 58 külföldi li- cencet vásároltak, s ezzel együtt 447-re nőtt a külföldről beszerzett liceneek száma. Ebből 128-at a szocialista or­szágoktól vásároltak. Tavaly csaknem egymilliárd koronát költöttek lilencek beszerzésére, s ugyanakkor a külföldi szellemi termékek alapján gyártott áruk értéke 25,3 milli­árd korona volt. Szükségesnek tartják azonban a megvásá­rolt külföldi liceneek hasznosításának lényeges meggyorsí­tását. •»

Next

/
Thumbnails
Contents