Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

1982. március 11.

ÏÎÈPÜJSÀG 5

Közoktatásunk kérdései

Jogról - mindenkinek

Integrált tanárképzés Pécsett

Megszületett a döntés; Pécsett megszervezik az integrált tanárképzést. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével ez év január elsejével létrehozta a Janus Pannonius Tudomány- egyetem bölcsészkarát - az állam- és jogtudományi, valamint a közgazdaságtudományi kar mellett. A tanárképző főiskola átalakulásával a tanárképző kar lényegében az egységes tanárképzés kikísérletezésének, hosszabb távon történő átalakításának - ha nem is modelljeként, de - alapjául szolgál. A felsőoktatás korszerűsítése sokakat érdekel, de a Tolna megyében élőket a pécsi oktatás kifejezetten érinti, hiszen a tanárképzést illetően megyénk területileg Pécshez tartozik. Ezért beszélgettünk dr. Vastagh Zoltánnal, a tudományegyetem dé- ^ kánjával, akitől először arra kértünk választ, hogy mit is jelent az egységes tanárképzés?- Fogalmazzunk úgy, hogy - egyelőre — az egységes tanárképzés kikísérletezése. Jövő év szeptemberétől kísérletképpen beindítjuk az integrált tanárképzést, ami az itt végzett tanároknak olyan képesítést ad, hogy tíztől tizennyolc esztendős korú diákokat taníthatnak, azaz az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban egyaránt. Emellett - pontosan nem tudni meddig — általános iskolai tanárokat is képezünk.- Mi indokolja és mi sürgette a tanárképzés ilyen irányú átalakítását?- Iskolarendszerünk távlati változásai. Hiszen nem tudni ma még, hogy a közoktatási rendszer miként alakul, milyen hosszú lesz az egységes alapiskolázás és a rá épülő középszintű képzés. Az indokok között szerepel a fakultáció kiterjedése, illetve az abból következő tény: a gimnáziumok első két osztályában az általános műveltséget alapozzák meg, utána pedig a specializálódás következik. Ehhez szükségeltetik a tanári műveltség erősítése is. Egyébként ennek fontosságára az UNESCO 1968-ban megjelentetett prognózisa is utal; azaz az integrált tanárképzés nem csupán magyar specialitás.

— Mennyi idő alatt épül ki az új szervezet?

— Ezekben a hetekben alakítjuk ki a Janus Pannonius Tudományegyetem szervezeti rendszerét. Az új funkciónak megfelelően az egyetem átveszi a megszűnt Pécsi Tanárképző Főiskola gyakorló általános iskoláit és a szentlőrinci kísérleti iskolát. A tanári karon 1983- ban indul a kísérleti évfolyam magyar szakon, amihez vagy a történelmet, vagy egy idegen nyelvet párosítunk. A létszám még nem eldöntött, sőt az sem, hogy kik, illetve milyen módon kerülnek az integrált tanárképzés lois létszámú csoportjaiba. Lehet, hogy egységes felvételi vizsgát tesz minden hallgató, s az e vizsgán nyújtott teljesítmény, valamint a jelentkező alkalmassága dönti el a hovake- rülést. Lehet az is, hogy a jelentkezők maguk választanak, hogy az érettségi megszerzése után milyen formában óhajtják folytatni tanulmányaikat: tehát jelentkezhetnek a hagyományos tanárképzésre, illetve az integráltra. Természetesen a felvételi vizsga eredményének ekkor is döntő szerepe lesz. Véleményem szerint a jobb megoldás az első variáció lenne, hiszen a kísérlet résztvevőit a felvételizők legalkalmasabbjai közül válogathatnánk ki.

— Várható-e, hogy az új karon bővülnek a szakpárok?

— Természetesen. Viszont az intézmény az évtized végéig —

vagy még tovább — képez általános iskolai tanárokat is. Amennyiben az egységes tanárképzés, a pécsi kísérlet beválik, folyamatosan bővítjük majd az egyetemi évfolyamokat, azzal együtt a szakpárokat.

— Elképzelhető, hogy az 1983- ban Baranya „fővárosában" induló tanárképzési forma a 90-es évek modelljévé válik?

— Igen lis, meg nem is. Igen, hiszen az átszervezést az az igény indokolja, hogy az intézmény olyan pedagógusokat képezzen, akik a közoktatás területén biztosan megállják a helyüket — légyen a munkahelyük általános, avagy középiskola. Örömünkre szolgálna természetesen, ha intézményünk egyfajta modellként szolgálna. Persze hozzáteszem, hogy amennyiben beválik a pécsi integrált tanárképzési forma, azt teljes egészében nem veheti át, illetve objektív okok miatt nem tudja átvenni a többi felsőoktatási intézmény.

— Várható-e, hogy az integráció kiterjed a tanítóképzésre is?

— Nem. Hiszen a diákok életkori sajatosságaiival, a kívánatos pedagógiai módszerekkel összeegyeztethetetlen lenne.

— Természetesen önöknél is bevezetik szeptembertől az ötnapos tanítási hetet.

— Igen. A tanítás, a tanulás irányának kell majd megváltoznia, hogy hallgatóink a hét öt napján is képesek legyenek elsajátítani a megtanulandókat, illetve a hétvégi szabadnapokon néhány órát rendszeresen tanulással foglalkozzanak. Az ötnapos tanítási hétre való áttérésnek az egyetemi életet Illetően nem örülök, hiszen nyilvánvaló, hogy veszít pezsgéséből ... Persze félni nem félek, hiszen a megoldást bizonyára megtaláljuk.

— vhm —

Bábosutánpótlás Szekszárdon

A parkettás próbaterem közepén paraván árválkodik. Az utánpótláscsoport tagjai — a szekszárdi 1. számú Általános Iskola zenei tagozatos pajtásai — még lazítanak. A napi iskolai eseményeket idézik. Egy asztalon kedves kesztyűbábok várják életrekelésüket, a forgatókönyvek pedig a tanulást. Majd Varsányi Zsuzsanna, a szekszárdi 2. számú Általános Iskola fiatal pedagógusa, a MUSICA tagja, az utánpótlás vezetője kezdi a foglalkozást, instrukciókkal, utána bemutatkozás:

— Egérapó vagyok, vagyis Szuprics Szilvia — mondja a sorban az első lány.

— Tücsök, Kuklis Edit.

— Cinike, Jani Gabriella.

— Cincogó, Szebellédi Anita.

— A Napot alakítom — mondja Várbíró Gabi

— Te? — fordulok a termetre is a legkisebb lányhoz.

— En vagyok a Felhő, különben Südy Zsuzsannának hívnak. Ipszilonnal.

*

— Tavaly okótberben alakult meg csoportunk — ismerteti Varsányi Zsuzsanna a szakkör „életrajzát". — Kettős céllal. Legyen a megyei művelődési központnak egy úttörőcsoportja, amely meseműsorokat ad elő. Egyúttal tehermentesítse a felnőtt MUSICÁ-t a kisebb előadások alól. Szervezetileg külön szakkör vagyunk. Szakmailag Hilda nénihez tartozunk.

A többszörös fesztiváldíjas felnőttcsoport neve vagy fél- tucatszor hangzott már el. Érthető. A Tolna megyei művészi bábozás Schmidtné Vanits Hilda áldozatkész munkájához és a MUSICA együttes nevéhez fűződik.

— Rengeteget kaptam tőle

— beszél most magáról Varsányi Zsuzsanna. — Mindazt, ami a bábművészethez szükséges.

— Nagyon jó ez a közösség

— mondja Kuklis Edit, aki a csoport elfogadott szószólója.

— Ez az együttes képes arra, hogy tagjait formálja.

— Ha például a próba idejében van teadélután, akkor is ide kell jönni — toldja meg az előbbieket Szuprics Szilvia.

Az alkotó jellegű szakkörökben a munkát kevés gyerek vállalja. Ott csak az igazán tehetséges és felelősséggel is rendelkezők találják meg a helyüket. Miért? Mert a munkavégzés formája és a követelmények is hasonlatosak az iskoláéhoz.

— Félgőzzel nem lehet semmit csinálni — íqy Varsányi Zsuzsanna. — Engem Hilda né- nt tanított. Ha közénk jön valaki, az tudja, hogy mit vállalt. Gyermekeim megértik, hogy milyen erőbedobást követel a szakköri munka. '

A bábosutánpótlás még alig fél éves, de már nyolc előadást tudhat maga mögött. Most készülnek első nagyobb darabjuk, az Egérházasság bemutatására.

— Rengeteg a tennivalónk — folytatja a csoportvezető. De inkább mást mondok. Berkeinkben van egy íratlan szabály. Az, hogy egy kezdő, színpadra dolgozó csoport ne álljon mindjárt a színpadra. Mi bátrak voltunk, és már októberben felléptünk télapóműsorunkkal

különböző vállalatoknál.

*

A gyerekek izegnek-mozog- nak. Beszélgetnek. Talán mára már fuccs a próbának? Nem! Varsányi Zsuzsanna szavára mindenki kézbeveszi a bábuját.

Kezdődik a próba.

— szűcs — Fotó: Bakó

U| szabályok a nyugellátásban

A Népszabadság ikülön- kiadványban jelenteti meg márciusban két jogász szerzőjének munkáját. Dr. Molnár József és dr. Nagy József — a kiadvány írói — a társadalom- biztosítási nyugdíjellátások új szabályait ismertetik, szükség szerint példákkal is illusztrálva azokat a jogszabályokat, melyeket nemcsak az ügyintézőknek, a nyugdíjba készülőknek is tanácsos megismerniük. Ezért is kértük meg dr. Molnár Józsefet, hogy bocsássa rendelkezésünkre az új nyugellátási jogszabályokat ismertető munka néhány részletét közlésre. Tettük ezt abban a reményben, hogy hasznára lehetünk olvasóinknak és szolgálhatjuk a különkiadvány kelendőségét is.

HOGYAN FOLYÓSÍTJÁK A NYUGDIJAT?

Munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként nyugdíjas minden naptári évben általában 840, egyes munkakörökben pedig 1'260 órán át foglalkoztatható —■ fizikai munkakörben a kereset nagyságától függetlenül — nyugdíjának korlátozása nélkül. A SZOT a munkaügyi hivatallal egyetértésben indokolt esetben — a munkáltató (szövetkezet) javaslatára a 840, illetőleg az 1260 órás foglalkoztatási keret felemelését engedélyezheti. A kérelmet, illetőleg javaslatot a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságához (Budapest, XIII. Váci út 73.), illetőleg 10, vagy ennél több nyugdíjasra vonatkozó kérelmet, javaslatot a munkáltató az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz küldi meg.

A nyugdíjazás évében a 840 órás foglalkoztatási keret any- nyiszor 70 órával, az 1260' órás foglalkoztatási keret pedig any- nyiszor 105 órával csökken, ahány teljes naptári hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt.

Csökken a foglalkoztatási keret abban a naptári évben is, amelyben a nyugdíj folyósítását a naptári év folyamán korábban valamilyen okból (pl. keresőfoglalkozás miatt) szüneteltetni kellett. Ebben az esetben annyiszor 70, illetőleg 105 órával csökken a foglalkoztatási keret, ahány naptári hónapra szüneteltetni kellett a naptári év folyamán a nyugdíj folyósítását.

A foglalkoztatási keret szempontjából a különböző munkakörökben és munkáltatóknál (szövetkezeteknél) eltöltött időket össze kell számítani és figyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre a nyugdíjast munkabér (munkadíj) illette meg. Figyelembe kell venni továbbá azokat a napokat is, amelyekre a nyugdíjas a naptári év folyamán táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt kapott. Ezeket a napokat úgy kell számítani, mintha a nyugdíjast a munkaszerződés szerint munkabér (munkadíj) ellenében foglalkoztatták volna.

A foglalkoztatási keret túllépése esetén az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetik, a rokkantsági nyugdíjnak a harmadát, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak pedig a felét (a rokkantság fokára tekintet nélkül a III. csoport szerinti nyugdíj harmadát, illetőleg felét) folyósítják arra a naptári

hónapra, amelyben a nyugdíjast — bármilyen rövid időre 1— foglalkoztatják, illetőleg munkabér (táppénz, terhességigyermekágyi segély) illeti meg.

MENNYI AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ?

Az özvegyi nyugdíj összege ahhoz a nyugdíjhoz igazodik, amely a házastársat a halálakor megillette, vagy megillette volna. így például, ha a házas- társ még nem nyugdíjas, amikor meghal, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely a megholtat öregségi nyugdíjként, illetőleg a 111. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában — az évi 2 százalékos, de 1982-ben legalább havi 100 forint, o havi 290 Ft árkompenzáció és az egyéb küAz özvegyi nyugdíj tehát a férj nyugdíja felénél (1945 Ft- nál) havi 195 Ft-tal több.

MENNYI AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ LEGKISEBB ÖSSZEGE?

Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 1982-ben havi 1560 forint. Havi 1470 forint azonban a legkisebb összeg annál az özvegynél, akinek a házastársa az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazda- sági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg. Annál az özvegynél pedig, akinek a házastársa a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosként vagy magánkereskedőként szerzett idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő figyelembevétele nélkül szerezte meg, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 1420 forint. (Ezeknél az összegeknél az özvegyi nyugdíj csak akkor lehet kevesebb, ha a házastárs keresete nem érte el az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét.

KI JOGOSULT HÁZASTÁRSI PÓTLÉKRA?

Házastársi pótlékra, eltartott házastársa (élettársa) után a saját jogú nyugellátásban és a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő jogosult, ha nyugdíjának — ösztönző nyugdíjpótlék nélküli — összege 1982-ben a havi 2550 Ft-ot nem éri el. (Ez az összeghatár az R. 171. paragrafusában meghatározott havi 1500 Ft-ról időközönként, illetőleg évenként növékédett.)

A saját jogú nyugellátásban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfit a vele együtt élő felesége vagy legalább egy év óta együtt élő élettársa után illeti meg a házastársi pótlék, ha

— a feleség (élettárs) az

55., mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos felesége (élettársa) a 60. életévét betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), és

lön emelések nélkül — megillette volna.

Az előbbiek szerint kiszámított összeget kiegészítik ennek 2 százalékával, de 1982-ben legalább havi 100 forinttal, a havi 290 Ft-tal és az özvegyi nyugdíjhoz esetleg járó egyéb emelési összegekkel.

(Példa: a férfi meghal 53 éves korában; szolgálati ideje 32 év, -átlagkeresete pedig havi 5000 Ft. Ennek alapján a III. rokkantsági csoport szerinti rokkantsági nyugdíjának alapösszege az átlagkeresetének a 70 százaléka, vagyis havi 3500 Ft lenne. Ehhez jönne az alapösszeg 2 százaléka helyett havi 100 Ft és a havi 290 Ft árkompenzáció. A férfi rokkantsági nyugdíja tehát összesen 3890 Ft lenne. Az özvegyi nyugdíj nem ennek fele, hanem a következő:

havi 1750,— Ft havi 100,— Ft havi 290,— Ft

összesen: havi 2140,— Ft

— keresete, jövedelme, nyugellátása, baleseti nyugellátása a munkaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb ösz- szegét (1982-ben a havi 1560 Ft-ot) nem haladja meg.

A házastársi pótlékra jogosultság megállapításánál nem lehet keresetként, jövedelemként figyelembe venni az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazást.

A saját jogú nyugellátásban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő nőt a vele együtt élő teljesen munkaképtelen férje után illeti meg a házastársi pótlék, ha a férjét saját háztartásában legalább egy év óta túlnyomó részben eltartja és férjének a keresete, jövedelme, nyugellátása, baleseti nyugellátása a munka- viszonyon alapuló özvegyi nyugdíj legkisebb összegét, 1982- ben a havi 1560 Ft-ot, nem haladja meg. A nő nyugdíjas az élettársa után nem kaphat házastársi pótlékot.

Nem kaphat házastársi pótlékot az a mezőgazdasági szövetkezeti járadékos, növelt ösz- szegű járadékos, akinek a há- zastársa, illetőleg élettársa mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A feleség, élettárs, özvegyi járadéka nem akadálya a házastársi pótlék megállapításának.

A házastársi pótlék összene havi 600 Ft, de legfeljebb any- nyi, amennyi az ösztönző nyugdíjpótlék nélkül számított nyugdíjat 1982-ben havi 2550 Ft-ra egészíti ki.

A dolgozónak például 1982. november 1-től havi 2300 Ft öregségi nyugdíjat állapítanak meg. Ebből 200 Ft az ösztönző nyugdíjpótlék. A feleség az 55. életévét betöltötte. Bedolgozóként foglalkoztatják; keresete havonta 500'—600 Ft.

Az öregségi nyugdíjhoz a feleség után havi 450 Ft házastársi pótlék jár, mivel az öregségi nyugdíj összege az ösztönző nyugdíjpótlék nélkül havi 2100 .Ft és ezt az összeget havi 450 Ft egészíti ki, havi 2550 Ft-ra. — molnár —

Az alapösszeg (3500 Ft) fele, vagyis az évi 2 százalék emelés helyett árkompenzáció

Küldöttgyűlésre készül a TIT

Június 26-án tartja VII. küldöttgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A 30 ezer tagot összefogó társulat élete ezekben a hetekben— hónapokban jelentősen megélénkült: eddig 229 helyi szervezet és 406 TIT-csoport közgyűlésén vonták meg az elmúlt öt esztendő mérlegét. E tanácskozások, a küldöttgyűlések előkészületeinek tapasztalatait összegezte Jeney Jenő, a TIT főtitkár-helyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában.

— Hasznosak voltak a helyi közgyűlések, értékes segítséget adtak a városi, a járási, a megyei szervezetek, illetve az országos központ további munkájához — mondotta. — A tanácskozások is tükrözték, hogy a tagságnak csaknem a felét összefogó helyi szervezetek és csoportok eredményesen kapcsolódnak a helyi közművelődéshez.;

A gondok között említették meg a TIT tevékenységében jelentős részt képviselő idegen- nyelv-oktatás nehézségeit. Azokban a helységekben, ahol nincs gimnázium, a nyelvtanárhiány szinte megoldhatatlanná teszi az ott élőknek valamely idegen nyelv elsajátítását Hasonló problémát vet fel a külterületen élők körében végzett ismeretterjesztő munka is: a

tömegkommunikációs eszközökből szerzett információk teljesebbé tételét segítő, a mindennapok ügyeiben eligazító, a vitára alkalmat kínáló összejövetelek megszervezése nehézkes a távolságok miatt.

— Az elmúlt öt esztendő munkájáról számot adó, s egyben tisztújító közgyűlések alkalmat adtak arra is, hogy számos helyen szervezetté lépjenek elő a csoportok. Ismeretes, hogy a kettő között fejlettségbeli a különbség — a szervezet javára, s tagjai viszonylag önállóan dolgoznak. Az utóbbi időben színvonalas munkáról tanúbizonyságot tévő sok csoport érdemelte ki a szervezeti címet — mondotta befejezésül Jeney Jenő.

A paraván mögött egy utolsó instrukció

Életre keltek a bábok, egerek képében