Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 57. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. március 9., kedd Mai számunkból KISZ-ESEK AZ ATOMERŐMŰNÉL (3. old.) HÁROM PONTRA NŐTT A DÓZSA ELŐNYE (5. old.) NEM SZAKADT MEG A STATISZTIKA SOROZATA (6. old.) MIÉRT KEVÉS A DRÓTKERÍTÉS? (3. old.) Kinek a pénzét kockáztatják? Az ember néha .elképed egy-egy árcédula láttán. Az igazi meglepetés nem is akkor éri, ha valami megdrágul — az ) áraik emelkedéséhez már-ímár hozzászoktunk —, hanem ak­kor, ha hirtelen olcsóbban adnak valamit. Az is megesik, hogy féláron, méghozzá minden látható ok nélkül. Persze, aki éppen akkor, éppen azt akarja megvenni, ami olcsóbb lett, annak felhőtlen az öröme, ám érthető a bosszúsága annak, aki előző nap vásárolt „kétszeres" áron. De gondoljuk végig a dolgot. Nincs ebben pazarlás? 'Nem adták-e túl drágán eredetileg, és ha nem, akkor most ki fizeti meg a különbözetet? Elvégre abban az áruban ugyanannyi anyag és munka testesül meg, mint korábban. (Miért lett olcsóbb? Talán lejárt a szavatossági ideje, rom­lott a minősége, vagy egyenesen hibás, rossz a konstruk­ció? Ez is előfordul, de most maradjunk csupán azoknál az árleszállításoknál, amelyek a kifogástalan minőségű, hibát­lan termékeket érintik. Az ilyen árleszállításokat általában az teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi vállalat rendelkezik egy olyan pénz­összeggel, amelyet csak erre a célra fordíthat. Ezt az össze­get kockázati alapnak nevezik, s ennek képzése kötelező a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok számára. A kérdés most már az: szükséges-e ez, nem csábít-e felesleges pa­zarlásra? A kereskedelem köztudottan kockázatos tevékenység. Gondoljunk a legimindennapibb példára, a kenyérre. A fogyasztó elvárja, hogy mindig, minden boltban friss kenye­ret véhessen. Ám ha esténként mindenütt van friss kenyér, akkor reggelenként mindenütt kell lennie száraznak is, hi­szen lehetetlen kiszámítani, pontosan mennyit vesznek meg a sütés napján. Amikor tehát a boltos eldönti: mennyi kenyeret rendel .— kockáztat. Vagy annak a következményeit vállalja, hogy estére elfogy a kenyér és nem tudja a vevőket kiszolgálni, vagy a veszteséget, azt, hogy a maradék a nyakán marad. Mondhatná persze az olvasó: az iparcikkek nem romlan- dóak, mint az élelmiszerek, ha nem ma, hát holnap el­kelnék. Csakhdgy ez sem biztos. Télikabátból — például — több fogy, ha kemény és hosszú a tél, s kevesebb, ha enyhe és rövid. Mire készüljön fel a kereskedő? Mennyit rendeljen nyáron, mivel az ipar akkor kéri a rendelést? Felkészül mondjuk közepes, átlagos télre. Kockázata hasonló, mint a kenyér esetében: vagy sok lesz a kabát, vagy kevés. Persze, lehetne éppen annyi is, amennyi kell — legalább­is elméletben. A gyakorlatban aligha. Mert a vevőnek nem mindegy, hogy piros vagy fekete, kék vagy zöld kabát van az üzletben, amint az sem mindegy, hogy milyen fazonút, milyen méretűt kínál a bolt. Ha a tél végére egyetlen ka­bát sem maradna raktáron, akkor biztosak lehetnénk ben­ne: sokan nem kaptak ízlésüknek, pénztárcájuknak, test­alkatuknak megfelelő kabátot. Ezt a veszélyt minden kereskedelmi vállalat el akarja ke­rülni, aminek egyenes következménye, hogy a tél végén el­adatlan kabátok lógnak a raktárakban. El lehetne tenni ezt az árut a következő szezonig, csakhogy a raktározás pénzbe kerül, a készletek értéke után a vállalatoknak ka­matot kell fizetniük. Ráadásul számolni kell a divat válto­zásaival is ; jövőre esetleg divatjamúlt lesz az idei kabát. A legkézenfekvőbb megoldás az egész ruházati kereskede­lemben általánossá vált szezon végi vásár, amikor enged­ményes áron kiárusítják a megmaradt készleteket. Az ár­engedményhez a kockázati alap nyújt pénzügyi fedezetet. Amint a kockázati alap terhére szállítják le esetenként más iparcikkek árát is. Mert felgyűlhetnek eladhatatlan készletek minden termékből, nemcsak romlandó élelmisze­rekből vagy szezonális divatcikkekből. Hogy mennyi és mi­lyen hűtőgépet, televíziót, bútort, órát vesz meg a lakos­ság, áz is számos, előre alig látható tényezőtől függ. Pél­dául a jövedelmi viszonyaik alakulásától, az egyéb kiadá­sok változásától, a kapható áruk választékától. Ha egy új típusú televízió jelenik meg, akkor a régi nehezebben, eset­leg csak árengedményei adható el. Ha a turisták sok kvarc­órát hoznak be, a bolti esetleg nem kel el. Ha drágul a cigaretta, a szeszes ital, kevesebb jut egyéb áruk vásárlá­sára és így tovább. Ha mindehhez még hozzászámítjuk, hogy a kereskedők is tévedhetnek, és olyan árukat is rendelnek, amelyek a vevőknek nem tetszenek, vagy pontatlanul mérik fel a ke­resletet, akikor vitathatatlan, hogy időszakos árcsökkenté­sekre, ehhez pedig pénzre, kockázati alapra szükség van. Am ha azt is megtudjuk, hogy a kockázati alapot a válla­latok úgy képezik, hogy eleve egy árnyalattal magasabban szabják meg a fogyasztói árat, akkor már felszisszenünk: az árengedményt végsősoron nem a kereskedelem, hanem a fogyasztó fizeti meg. Ezért érdemes eltöprengeni azon, vajon jó-e az, ha köz­pontilag szabják meg a vállalatoknak, hogy mekkora koc­kázati alapot képezzenek? így ugyanis — mivel ezt a pénzt időnként kötelesek a fogyasztóknak visszajuttatni — eset­leg néha kénytelenek olyan árut is olcsóbban adni, amely eredeti árán is elkelne. Más szavakkal: engedményes vá­sárokat rendeznek kurens termékekből. GÁL ZSUZSA Nőnapi ünnepség a Parlamentben A nemzetközi nőnap alkalmából ünnepséget rendeztek a Par­lamentben, ahol Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntetéseket. (MTI-fotó - Telefotó - KS) A nemzetközi nőnap alkalmá­ból hétfőn kitüntetési ünnepsé­get tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Katona Im­re, az Elnöki Tanács Jjjtkára, Duschek Lajospé, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja a párt, a kormány, az Elnöki Tanács nevében köszöntötte az ország asszonyait, leányait. — Hetvenkét esztendeje már, hogy március 8-át, mint az egyetemes haladásért vívott harc egyik magasztos jelképét ünnepeljük — mondotta be­szédében, majd rámutatott: ta­lán még soha nem volt olyan nagy szükség az asszonyok és leányok helytállására, mint napjainkban; a békéért, az enyhülésért folytatott harc el­képzelhetetlen közreműködésük nélkül. A családban betöltött szerepükről elmondotta: főleg az ő feladatuk az új szellemű, a munkára, a haza, a közösség szolgálatára serkentő, a meg­újulás, a pihenés feltételeit biz­tosító családi fészek megterem­tése, gondozása. Elsősorban tő­lük függ, hogy gyermekeink mi­lyen célokkal, gondolatokkal és érzésekkel készülnek az életre, közös terveink megvalósítására. A nők szerepe mindig is felbe­csülhetetlen volt a gyermekne­velésben, de ma még inkább az. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából, hazánk szo­cialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek meg­javításában kifejtett kimagasló munkásságuk elismeréseként ki­tüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany foko­zatát heten, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát 49-en, a bronz fokozatát 53-an kapták meg. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatát ado­mányozta Herczig Józsefnének, a mözsi Új Élet tsz ágazatveze-' tőjének, bronz fokozatát pedig Balogh Albertnénak, a Dombó­vári Kesztyűgyár telepi munka- kaidójának. Ho Dam Budapestre érkezett iPuja Frigyes külügyminiszter, 'meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Budapestre étkezett Ho Dam, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Ikülügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Detre Sándor, hazánk phenjani, va­lamint Kim Jong Szun, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti inagykövete. Madrid napirenden a találkozó elnapolása A madridi találkozó résztve­vői hétfőn elfogadták az e heti munkaprogramot. A programot még a múlt hé­ten kellett volna elfogadni, szombaton hajnalban azonban az ülést elnapolták. A konszen­zus kialakítása céljából a sem­leges országok konzultációkat folytattak a különböző ország­csoportok képviselőivel. Ezt kö­vetően hétfőn, a folytatódó tel­jes ülésen elhatározták, hogy e héten további három teljes ülést és három szerkesztőcsoport- ülést tartanak, a küldöttségve­zetőket pedig egy nem hivata­los ülésre hívják össze. Lódihere, szarvaskerep, somkóró Kielégítő a tavaszi vetőmagellátás A sztár: a Pioneer kukorica Magas termésátlagokat az agrotechnika magas szintű biz­tosításával, és jó vetőmaggal lehet elérni. Ezért minden me­zőgazdasági munkacsúcs idején izgalmas kérdés, hogy miilyen lesz az ellátás az egyes vető- magféleségekből. így van ez most a tavaszi vetés megkezdé­se előtt is. Az előző évben termeltetett vetőmagokból idén jó az ellá­tás, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunán­túli Területi Központjában a ta­vaszi kalászosok fémzároltatása kellő időben megtörtént. Tolna megye nagyüzemei tavasziárpa- vetőmagból összesen 111 ton­nát rendeltek erre az évre, a zabvetőmag-igény pedig több mint tavaly volt, összesen 160 tonna. A területi központ egyik legnagyobb vetőmagigénylői a konzervgyárak, amelyekkel mór az előző év őszén felvették a kapcsolatot. A későbbi vetésű bab, és egy-két import vetőmag kivételével minden vetőmagot kiszállítottak már. Minthogy a korábbi években gyenge volt a lucernamagter- més, többletkészlettel nem ren­delkezik a Dombóváron lévő központ. Az üzemeknek ajánl­ják, hogy a telepítések során a szokottnál kevesebb vetőmagot használjanak fel, hisz ma már olyan vetőgépek állnak az üze­mek rendelkezésére, amelyekkel a hektáronként 10-15 kiló vető­magot is egyenletesen a földbe lehet juttatni. Zökkenőmentes az ellátás vöröshere, szarvaske­rep, somkóró, fehérhere, hibrid szemesdirok, szudánifű vető­magból, jefentős készletekkel rendelkeznek a fő- és másod- vetésre egyaránt alkalmas kö­lesből és moharból. A lódihere vetőmagjából a megrendelt mennyiség az üzemek rendel­kezésére áll, azonban többlet­készlettel nem rendelkeznek. A zöldtakarmány-növények közül kiemelten javasolják az Emerald takarmányrepce vetését, mely­nek előnye, hogy március végé­től augusztus közepéig szaka­szosan vethető. A gyengébb termőhelyi adottságokkal ren­delkező üzemek, valamint a vadgazdaságok legelőtelepíté­sére egyaránt kiváló az olajre­tek, mind fő, mind pedig má- sódvetésnek. Napraforgó-vetőmagból csu­pán a kisvárdai fajtából van korlátozott mennyiség, helyette az iregi szürke csíkos vetését ajánlják. A kis- és a nagyüze­mek burgonyavetőgumó-ellátá- sa biztosított, megyénkben ösz- szesen 241 tonna Desirée és Magyar rózsa vetőgumót ren­deltek. Hasonlóan jó az ellátás tasakolt vetőmagvakból, zöld­ségfélékből és virágmagvakból. Tolna megyében 122 boltban árulnak vetőmagot, s összesen 845 885 tasakkal rendeltek. Faj­taprobléma egyedül a rajnai törpe borsónál van, de ezt a keresett fajtát a hasonlóan jó tulajdonságú debreceni világos­zöld fajta jól pótolja. A hibrid kukorica vetőmagjá­nak kedvezett a hosszú száraz ősz, ami kedvezően befolyásol­ta a betakarítás, a feldolgozás ütemét, és javította a vetőmag egyik legfontosabb tulajdonsá­gát, a csírázást. Megyénk üze­mei összesen 1792 tonna hibrid kukoricavetőmagot igényeltek. Továbbra is legkeresettebbek a Pioneer hibridek, csökkent a magyar hibridek, ezen belül is a martonvásári hibridek iránti igény. A gazdaságok és a ter­melési rendszerek elsősorban a kevesebb energiaiaenyű fajták vetőmagvait keresik. A hibrid kukorica vetőmagját a dombó­vári területi központból eddig több mint 54 százalékban ki­szállították a mezőgazdasági üzemekbé. Fűmag érkezett Hollandiából Dombóvárra

Next

/
Thumbnails
Contents