Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

1982. március 6. 9 KÉPÚJSÁG 3 Tolna, MSV és PATEX Koordináció a pártmunkában Különös helyzetben vannak az országos nagyvállalatok vi­déki üzemeinek, gyáregységei­nek pártszervezetei. A pártszer; vezetek, -szervek a városi vagy járási pártbizottság irányítása alá tartoznak, az üzem pedig a városon, megyén kívüli központ­hoz. Van a központban is párt- szervezet, vagy üzemi pártbi­zottság. Nyilvánvaló, hogy a vállalat irányítási rendszere erősen centrikus, de hogyan Il­leszkedjék ebbe a pártirányítás, -ellenőrzés, a termelést segítő politikai munka? Ugyanis nincs alá- és fölérendeltségi viszony a két pártszerv, -szervezet kö­zött. Egyenrangúak. A megoldás: a pártmunka koordinálása, az egyeztetés a teljes egyenjogúság alapján. Közösen kell megfogalmazni a tennivalókat, elérni, hogy az üzemi és vállalati érdekek be­illeszkedjenek, egybeessenek a népgazdasági érdekekkel. Köz­ponti párthatározatok mutatnak utat erre, hogyan valósuljon meg a pártmunka koordinálá­sa. Milyen tapasztalatai vannak a koordinációs munkának a tolnai PATEX és az MSV tolnai gyáregységében, ezt tárgyalta meg csütörtöki ülésén a szek­szárdi járási párt-végrehajtó bi­zottság. A Magyar Selyemipar Válla­lat fővárosi központjában üze­mi pártvezetőség működik, a Pamuttextilműveknél üzemi párt- bizottság. Ez utóbbi azonban elsősorban a budapesti gyár­egység pártbizottsága, és mivel egyazon kerületben van a köz­pont is, a központ alapszerve ehhez a pártbizottsághoz tar­tozik. Mind az MSV pártvezető­sége, mint a PATEX pártbi­zottság koordinációs joggal van felruházva. A tolnai gyáregysé­gekben több alapszervezetet irá­nyító üzemi pártvezetőség van. A koordinációs Jevékenység évek óta eredményesen folyik. Az MSV-nél régebbi hagyomá­nyokra tekinthet vissza, itt a koordináció már a határozatok előtt is kialakult. Számos példa mutatja, hogy ez eredményes volt. Néhány elhangzott a csü­törtöki vb-ülésen is. A közpon­ti üzemi pártvezetőség titkára elmondta többek közt, hogy jó két évvel ezelőtt — hónapokkal korábban, mint azt a győri Rá­bában megcsinálták, amiről az egész ország értesülhetett a rádióbóf, televízióból, sajtóból — fölmerült a lehetősége an­nak, hogy a munkaszervezés megjavításával, átszervezések­kel csökkenteni lehetne a lét­számot. Még mielőtt kidolgoz­ták volna a következő évi vál­lalati tervet, az üzemi pártve­zetőség koordinációs értekez­letre hívta össze a gyáregysé­gek párttitkárait. Eléjük ter­jesztették az elképzeléseket, mit szólnak hozzá. Nem kellett azonnal választ adni, vitassák meg „otthon”, és azután adjak meg a választ. Műszaki-gazda­sági számításokkal kidolgozták, melyik gyáregységben mi a te­endő. Pár hét múlva már min­denütt megvitatta a pártvezető­ség az elképzeléseket és a vá­lasz pozitív volt. Ezután fogal­mazódtak meg az intézkedések a vállalati tervben - szeptem­berben volt a koordinációs megbeszélés, az év vége előtt elkészült a következő évi terv- javaslat, amit aztán megtár­gyaltak koordinációs értekezle­ten, majd a vállalati szakszer­vezeti bizottság ülése elé vit­ték. Ekkor került „nyilvánosság­ra” a gyáregységekben is. Há­romszázötven fővel csökkentet­ték a vállalati összlétszámot és mindössze huszon-egynéhány dolaozó kapta meg a szent­gotthárdi üzemben a munka­könyvét, a többi gyárban - köztük a tolnaiban iis - a ter­mészetes lemorzsolódás, rövid időre érvénybe lépett felvételi zárlat következtében csökkent a létszám. Az eredmény: Csökken­tett létszámmal is meg tudta ol­dani termelési feladatait a tol­nai gyár és a vállalat, ám je­lentős bérfejlesztést tett lehető­vé az intézkedés. Tavaly az év második felé­ben — miközben előkészítési munkálatai folytak az ez évi vállalati tervnek — új, a haté­konyabb gazdálkodást elősegí­tő érdekeltségi rendszert dol­goztak ki és tártak a koordiná­ciós értekezlet — mélyen a gyár­egységek páttitkárai vettek részt — elé. A titkárok már korábban írásban megkapták a terveze­tet, azt megvitathatták vezető­ségükkel, így már fölkészülve mehettek az értekezletre, közöl­hették észrevételeiket — nem­csak egyéni véleményüket, ha­nem a testület állásfoglalását. A végleges - pontosabban a további fórumok elé kerülő - tervezet már tartalmazta az ész­revételek alapján átvezetett módosításokat. így a tolnaiak véleményét lis, miszerint a vég; rehajtás ösztönzésére kitűzött összeg ne az év végén, hanem már az első félév folyamán ke­rüljön kifizetésre. Nagyon fontos, hogy a koor­dinációs értekezleten nemcsak a párttitkárok álláspontja, vé­leménye jusson felszínre és ér­vényesüljön, hanem a testülete­ké. így történik ez nemcsak az MSV-nél, hanem a PATEX-nél is. A titkár nem „üres kézzel” megy a központi koordinációs tanácskozásra, hanem jó előre Írásban megkapja a tárgyalás anyagát, ait egyeztetni tudja, a vezetőséggel, információt gyűjthet a bizalmiak, a szak- szervezeti bizottság, a KISZ-bi- zottság, illetve -szervezet be­vonásával. Így amilyen állásfog­lalás Pesten kialakul, egyeztet­ve a véleményeket és közős megállapodásra jutva, az üzem­ben már munkálkodhatnak a közösen meghatározott célok valóra váltásáért. Hasonló koordonációs tevé­kenység folyik a KISZ-ben is, a vállalati KISZ-bizottság évente több alkalommal hívja össze az üzemi KISZ-titkárokat, az ifjú­ságpolitikai munkával kapcso­latos problémák, az çgész vál­lalatot érintő kérdések megvi­tatására, egyeztetésére. A szak- szervezetnél más a helyzet, ott a szervezeti fölépítés olyan, hogy a vállalati szakszervezeti bizottság teljes joggal képvise­li az összvállalati kollektívát, ér­vényesíti a szakszervezetnek biz­tosított jogokat. Hogy ez a leg­jobb legyen, ebben is segít a pártmunka koordinálása. Az üzemi pártvezetőség - a szük­séges információk birtokában — állásfoglalását megbeszéli az üzemben dolgozó, a vállalati szakszervezeti vezető testületben lévő aktivistákkal, összvállalati fórum a szocialista brigádveze­tők rendszeres tanácskozása. Ök is kapnak „útravalót" az üzemi pártvezetőségtől. A pártmunka koordinálása elősegíti a vállalati szintű kér­dések egységes értelmezését, a népgazdasági, vállalati és gyáregységi érdekek egyezteté­sét, a hatékonyabb gazdálko­dás munkahelyi segítését. J. J. Alkatrészgyártás és -ellátás A gépipari termelés nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon mindinkább eltolódik az összeszerelő munka leié, ezért a termelésben lényegesen megnőtt a beépített alkatrészek és részegységek szerepe. A gépipari külkereske­delmi forgalomban is lemérhető ez az arány; szocialista exportunk 40, importunk 27 száza­léka, tőkés kivitelünk 14, behozatalunk 52 szá­zaléka alkatrész. Az alkatrészgyártás szerves része az egész háttériparnak, így ennek elma­radottsága miatt sok vállalat saját alkatrész- gyártó üzemeket telepített, főleg olyan alkatré­szek termelésére rendezkedtek be, amelyeket pedig arra szakosodó gyárakban kellene elő­állítani. Az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal egüttesen felmérte a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Elsősorban a legtöbb gond­dal küszködő mezőgazdasági gépgyártásban és a járműiparban a javításra javaslatokat dol­gozatok ki, jelentésüket a gazdasági bizottság elfogadta, s most a Minisztertanács megerősí­tette. Külön vizsgálták az úgynevezett produk­tív, tehát a beépített alkatrészek, valamint a pótalkatrészek termelését és ellátását. A produktív alkatrészekből évről évre nő a behozatal. Az import mérséklésével még hosszú ideig nem lehet számolni, hiszen a hazai gyár­tókapacitás korlátozott. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gépipari kivitel csak úgy foko­zódhat, ha a gyárak eleget tesznek a szigorú minőségi követelményeknek, amihez viszont korszerű, jó alkatrészekre, részegységekre van szükség. Az érintett tárcák úgy ítélik meg, hogy az ilyen igények teljes körű kielégítése hosszú távú feladat. Behatóan elemezték a pótalkatrész-helyze­tet, ugyanis az ellátási zavarok gátolják a nagy értékű berendezések folyamatos üzemelé­sét. A felmérés egyértelműen megállapította: a hazai gyártású gépek, berendezések belföldi felhasználóinak az iparvállalatok szinte teljes egészében visszaigazolják pótalkatrész-rende­léseiket, s általában eleget tesznek szerződés­beli kötelezettségeiknek. Például a hazai gyár­tású mezőgazdasági gépekhez szükséges al­katrész-rendeléseket a gyártók 100 százaléko­san elfogadták és azt 98 százalékosan teljesí­tették. Hasonló a helyzet a közúti járműgyár­tásban is. Ugyanakkor sok a jogos panasz a felhasználók részéről, az ütemtelen szállítás és az évközbeni lemaradás miatt. Ennek oka a vállalatok közötti szerződéses fegyelem meg­sértése és az üzemen belüli szervezetlenségre vezethető vissza. Gyakori gond az import alkatrészek hiánya. Egyes területeken ez a hiány tartós, így a hazai ipar kénytelen saját maga gyakran gazdaság­talan körülmények között is előállítani azokat. Tavaly például 1,5 milliárd forint értékű ilyen alkatrészt gyártottak vállalataink. A megoldást a KGST-partnerekkel való szélesebb körű mun­kamegosztásban, valamint az olyan szerződés- kötésekben látjuk, amelyekben a pátalkatrész- szállitásokat megfelelő szankciók előírásával vállalják a partnerek. K Elhatározták több jogszabály korszerűsítését is, az igazságügyi tárca bevonásával rövide­sen a gépekre, berendezésekre is kiterjesztik a tartós fogyasztási cikkek pótalkatrész-ellátásá­nak felelősségét szabályozó és a szankciókat előiró jogszabályt. Az érintett tárcák a pótalkatrész-gyártásban a megalakuló kisvállalkozások és a társulások rugalmasságára is építenek, mert a jelenlegi szabályozók jobban ösztönzik azokat, mint a nagyvállalatokat. Az összehangolt munka érde­kében tanácsadó, közvetítő szervezeteket is lét­rehoznak, hasonlót, mint amilyent a TEK-válla- latok körében már megszerveztek. Ezenkívül szervezett keretek között tervezik megvalósíta­ni a gépbontást és az alkatrészfelújítást is. HÉTRŐL HÍRRŐL Emlékeztetőül: Vasárnap sportnap: A szekszárdi kosaras lányok nagy sikert értek el, az „alsóház" már- már elvesztettnek hitt első helyét sikerült meg­szerezni. A dózsás focisták is kitettek magu­kért, szép napsütéses időben, jó játékkal „ki­ütötték" a rivális Bauxitbányász csapatát. Hétfő: Egyhetes tanfolyam kezdődött a szek­szárdi oktatási igazgatóságon a szakszerve-. Zeti számvizsgáló bizottságok elnökei számá­ra. Ugyancsak hétfőn üzembe helyezési szem­lét tartottak a szekszárdi Domus Áruházban. Kedd: Bemutató és tájékoztató a Bonyhádi Zománcárugyárban, Szekszárdon tanácskoz­tak a megye újítói az újítók és feltalálok má­jusban sorra kerülő V. országos kongresszusá­nak feladatairól. Szerda: Görög nődelegáció érkezett me­gyénkbe, felkeresték a paksi új városrészt, el­látogattak a megyeszékhelyre, ahol dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára fogadta a kedves vendégeket. Csütörtök: Folytatódott a görög nődelegá­ció Tolna megyei programja. A vendégek lá­togatást tettek a Szekszárdi Húskombinátban, majd Cikóra, Űcsénybe és Bátára kirándultak. A delegáció fölkereste a tamási Páva-üzémet* is. Csütörtökön alakult meg a Dél-dunántúli Állami Építőipari Vállalatok Munkavédelmi Társulása is Domboriban. Ezt a megállapo­dást öt megye — Tolna, Somogy, Baranya, Za­la, Vas — állami építőipari vállalatainak igaz­gatói írták alá. Péntek: Kétnapos rendezvény kezdődött a húsipari vállalatnál. Az országból több száz húsipari szakmunkás érkezett Szekszárdra, hogy részt vegyen az immár második alka­lommal megrendezett tavaszi húsipari napo­kon. Hideg telünk volt, sok csapadékkal. Ez meg­látszik a megye útjain is. Sok a tél folyamán keletkezett kátyú, amelynek eltüntetésére a KPM ez ideig 250 tonna aszfaltot használt föl. A kátyúk megszüntetésére a balesetmegelőzés miatt is nagy szükség van. Igaz, az elmúlt he­ten nem szólt a krónika Tolna megye útjain történt közlekedési balesetről. Szerencsére! Várjuk a tavaszt, s az új évszak első hírnökei, a hóvirágok mellett megjelentek a városok parkjaiban a kertészeti vállalatok dolgozói is. A plusz tízfokos „meleg” az utcára csalogatta a kisbabáikkal sétálgató anyukákat, s arra kész­tette a TOLNATOURIST-ot is, hogy megnyissa Domboriban a Hullám kempingjét. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal sok meglepetéssel szolgál majd az idei szezonra. Domboriban a nyárra bővül a csónakpark, lesz vízibicikli és szélvitorlás. A kemping te­rületén a mozgássérültek számára speciális felszerelésekkel ellátott vizesblokk épült, s las­san befejeződik a szálló és a motel tatarozá­sa is. Pénteken már megérkezett az első tu­A dombori kemping ristacsoport lis Budapestről. Negyven fiatal ki­rándult a budapesti Express-iroda szervezé­sében. A nyári főszezonban a dombori Hullám kemping naponta ezer embert vár majd. Áp- ri'is végétől megnyílnak a TOLNATOURTST Sió kempingjének jurtái is. Az ízléses jurták­ban egyszerre száz ember kényelméről tudnak majd gondoskodni. Lehet, hogy agyonírt téma a szekszárdi víz, de mégsem annylira, hogy ne lehessen akár HÉTRE HÍRRE A szekszárdi utcákat sem kímélte a tél mindennap hozzáfűzni néhány gondolatot. Is­merősöm több éves háziasszonyi tapasztalatai­ra hivatkozva elmondta, hogy ha Szekszárdon esik az eső, vagy ha olvad a hó, mindig sár­ga víz folyik a csapokból. Lehet ebben némi túlzás is, de az igazságtól akkor sem jár mesz- sze. Kollégám erélyesen kérte föl lapunk „Ol- vastam”-jában a vízgondokért felelősöket, hogy magyarázkodások'helyett talán tenni ké­ne valamit a vízhiány, a büdös, rozsdás, sok­szor szutykosfekete víz megszüntetéséért. A megyeszékhely magasabban fekvő területein a legégetőbb ez a probléma. Sajnos, mind ez ideig a vízműnek nem sikerült még csak eny­híteni sem ezt a gondot. Igaz, egészen más jellegű, de gond az URH-s rádió hiánya is megyénkben. Bár a 11. számú Volán néhány autóbuszjáratán már üzehneltetik ezeket d rádiókat, elkelne eb­ből a „technikai csodából” más területen Is. Például az egészségügyben. Az ország tizen­kilenc megyéjének zömében már sikerült meg­oldani, hogy az orvosok kapjanak URH-rá- diót, megyénkben azonban még mindig nem. Gondolom, nem kell ecsetelni ennek a „szer­kezetnek" a jelentőségét. De panaszkodnak a taxisofőrök is az URH-rádió hiányára. Alkal­mazásával nagy mennyiségű üzemanyag ta­karítható meg, emellett sok-sok idő. Márpe­dig tudjuk, hogy az idő pénz! Pénz. Sok pénzbe került a BHG szennyvíz- tisztító üzeme. De megérte, mert a gyárból a környezetre ártalmatlan szennyvíz kerül ki. A környezetvédelem helyzetéről volt szó csütör­tökön délután a szekszárdi Babits Mihály mű­velődési központban megtartott ankéton is, ahol a Búvár'című újság szerkesztői találkoz­tak olvasóikkal. A megye környezetvédelmé­vel sokat foglalkozunk lapunkban, s tettük ezt legutóbb Is, amikor a dombori Duna-holtág nádvágásáról írtunk. Mindenképpen dicsére­tes, hogy a domborít szerető horgászok ön­erőből fogtak hozzá a tavalyi nád vágásához, hiszen intézményesen nem oldható meg ezen a területen a parttisztítás. Lapunk csütörtöki számában jelent meg ez a szám... Négyezer-négyszázharmincnégy szállóvendéget fogadott az elmúlt évben a Hotel Dombóvár. Közöttük szép számmal ér­keztek Nyugat-Európából, többségük a köz­kedvelt gunarasi fürdő „jóvoltából". Gunaras keresett lett, nemcsak a gyógyulást ígérő ter­málvize miatt, hanetn az egyre városiasodóbb Dombóvár miatt is. A rendezett gyógyfürdő­ben mindenki megtalálja a pihenés és szó­rakozás módját, legyen az idős, vagy fiatal. A Gunaras étteremben hetente két alkalom­mal is »szerveznek diszkót a fiataloknak, s emellett finom falatok várják a vendégeket. Persze, adódnak még problémák is. Mint pél­dául a közlekedéssel. Sokan kérték a Volánt, hogy indítson több járatot a fürdőhelyre, s vegye figyelembe a környező kisközségekből utazók csatlakozási lehetőségeit is... sárközi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents