Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
1982. március 6. f TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG PANORÁMA Mitterrand „jeruzsálemi felhívása” Az államfő befejezte izraeli látogatását „Az ember első számú joga az élethez, a léthez való jog, s ez az önök joga, hölgyeim és uraim, — de joga ez a Gaza- övezetben, a nyugati parton (Ciszjordániában) és a Liba: nonban élő palesztinoknak ús" — jelentette ki csütörtök este Jeruzsálemben a zsúfolásig megtelt knesszet szószékén Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, akinek félórás beszéde máris „jeruzsálemi felhívásként” vonult be a közel-keleti konfliktus törtéhetébe. Az izraeli parlament padsoraira csend borult, amint a francia elnök kiejtette száján a Palesztinái Felszabadítási Szervezet nevét - ezt előtte a knesszetben még egyetlen amerikai elnök, de még Szadat sem tette meg. Még nagyobb csend fogadta azokat a mondatokat, melyekben Mitterrand elnök „jeruzsálemi felhívásának" lényegét fogalmazta-meg : párbeszédre van szükség az izraeliek és a palesztinok között, s „ennek a dialógusnak lehetővé kell tennie, hogy minden fél teljes mértékben éljen jogaival- a palesztinok, mint mindenki más számára ez azt jelenti, hogy a kellő időpontban létrehozzák saját államukat". Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a felek kölcsönösen és előzetesen elismerik egymást — mondotta-. „A palesztinokra tartozik, hogy döntsenek sorsuk felől, s ennek egyetlen feltétele van: saját jogaik mellett tiszteletben kell tartaniuk mások jogait is”. A csütörtök esti sajtóértekezleten Mitterrand elnök - knesszet-beli beszédének logikájából következően - kétségbe vonta a megszállt területeken élő palesztinoknak Izrael által szánt „autonómiát” - a Cam-David-i mególlapodáMitterrand a knesszet szószékén sok egyik pillérét: „Nem osztom azt a véleményt, hogy az autonómia megoldja a palesztin kérdést" - mondotta. Menahem Begin izraeli miniszterelnök — nem okozva meglepetést — igen határozottan utasította vissza Mitterrand szavait. A palesztin állam tragédiát jelentene Izraelre nézve, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet pedig — módszereit tekintve, és azt a tényt, hogy nem ismeri el Izraelt — a „Mein Kampf arab kiadásához” hasonlította. Francia részről történelminek minősítik Mitterrand elnök szavait — s ha talán ez a minősítés kissé elsietett is, a beszéd kétségtelenül pozitív irányú változást 'jelent: a francia elnök mindeddig csak „állami struktúráról" beszélt, ha a palesztin nép államalapítási joga került szóba. Mitterrand beszédének súlyából azonban sokat levon az a tény, hogy konkrétumokba nem bocsátkozó«, javaslatokat nem terjesztett elő. Párbeszédet sürgetett a palesztinok és izraeliek között, de úgy vélekedett, hogy ennek megvalósítása már a két fél ügye. Az Izrael és a PFSZ közötti párbeszéd jelenleg — Begin kormányának dühödt elutasítása és a PFSZ'vonakodása miatt - jelenleg nem látszik reális - és főképpen közeli - lehetőségnek. Mitterrand három hónapon belül Jordániába utazik — és éppen csütörtökön jelentette be Santa Barbarában Reagan elnök „utazó sajtóirodája”, hogy a francia elnök március 12-én Washingtonba utazik egynapos „munkalátogatásra". A látogatáson — amelynek hírét Párizsban is meglepetéssel fogadták — hivatalosan a júniusi versail- lesi gazdasági csúcsértekezletről tárgyalt Mitterrand Reagan elnökkél — de a Washingtonban töltött idő alatt kétségtelenül szó esik majd a „jeruzsálemi felhívásról” is. Mitterrand egyébként pénteken — egy tszak-lzraelben tett vidpki úttal — befejezte hivatalos izraeli látogatását. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter üdvözölte a felhívást, de Faruk Kaddumi, a PFSZ „külügyminisztere" Algírban azt mondotta: a francia elnök „nem a kellő összefüggésbe helyezte a palesztinok igaz ügyét... Úgy beszélt egyes jogainkról, mintha Izraelnek mindenhez lenne joga, nekünk pedig csak bizonyos jogaink lennének”. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Ghánái Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Jerry J. Rawlings-nak, az ideiglenes nemzeti védelmi tanács elnökének. * Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagykövete pénteken az ELTE török filológiai tanszékére látogatott. MOSZKVA Pénteken, moszkvai idő szerint a kora reggeli órákban leszállt a Vénusz bolygó felszínére a Venyera—14 automatikus szoVjet bolygóközi űrszonda leszálló egysége. Mint négy nappal korábban érkezett társa, ez az automatikus kutatólaboratórium is mintát vett a bolygó talajából, színes panorámaképeket közvetített a Földre. Kitüntetés Tatár Lajos alezredest, a Munkásőrség Tolna megyei parancsnokát ötvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. A rövid ünnepségen a Munkásőrség országos parancsnokának nevében Barta Gyula . ezredes, az országos parancsnok helyettese kívánt további erőt, egészséget, majd az eddig végzett munkájáért átadta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, az országos parancsnok köszöntő levelét és jutalmát az ötvenedik születésnapját ünneplő Tatár Lajosnak. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége pénteki ülésén a szakszervezetek ifjúságpolitikai munkáját vizsgáivá megállapította: a szakszervezetek a bérből és fizetésből élő fiatalok teljes körét, s mindenekelőtt a munkásfiatalokat és szakmunkástanulókat segítik a pályakezdésben, a szakmai képzésben és továbbképzésben, élet- és munkakörülményeik ja-y vitásában, családalapítási gondjaik megoldásában. A szakszervezetek egyebek között közreműködnek abban, hogy a népgazdaság munkaerő-igényével összhangban tervezzék az általános és középiskolát végzett fiatalok továbbtanulását, s így lehetőleg mindenki végzettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet találjon, Ezért vesznek részt a szakszervezetek a pályaválasztást irányító szervezetekben is, sajnos egyelőre nem a kívánt eredménnyel. A mai társadalmi szemlélet, a pályák téves megítélése nehezíti, hogy a kínálkozó munkahelyek és az elhelyezkedni szándékozók egymásra találjanak. Hazánkban évente 130—1'’ ezer fiatal kerül ki az iskolákból. Az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a szak- középiskolát végzők sokkal gyorsabb elhelyezkedésre számíthatnak, mint a gimnáziumot végzettek, mert a vállalatok elsősorban fizikai munkásokat keresnek, s nehezebb elhelyezkedni adminisztratív munkakörökben. Gimnáziumi végzettséggel a fiatalok már nem szívesen vállalnak fizikai munkát, és az a tapasztalat, hogy őket a vállalatok sem szívesen veszik fel, mert úgy vélik, hogy a fizikai munkát csak ugródeszkaként használják fel az áhított íróasztalhoz. Az elnökség határozata szerint a szakszervezeti szerveknek valamennyi döntés előtt gondosan mérlegelniük kell a fiatalok helyzetét, érdekeit, szükségleteit, s gondoskodniuk kell arról, hogy bevonják a fiatalokat saját sorsuk, körülményeik alakításába. Minél több fiatal vegyen részt a gazdasági munkával kapcsolatos megbeszéléseken, vitákon, mert így feladataikat és lehetőségeiket is jobban megismerik. Szorgalmazzák a szakszervezetek az ifjúság helyzetét érintő egyes rendelkezések folyamatos korszerűsítését. Elsősorban azokat, amelyek a fiatalok családalapítását, önálló életük kialakítását, egészségügyi, munkavédelmi, szpoiális ellátásukat, üdülésüket, művelődésüket, sportolásukat érintik. A továbbiakban az energia- gazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok végrehajtásának menetét vizsgálta meg az elnökség, majd a X. szakszervezeti világkongresszusról szóló jelentést hallgatta meg. Az elnökség, a kongresszuson részt vett küldöttség tevékenységét jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiakban a SZOT elnöksége határozatot hozott a szakszervezeti napok rendszeresítéséről. Az elnökség javasolja, hogy a szakszervezeti alapszervezetek legalább évente szervezzenek szakszervezeti napot, amikor minden formalitás nélkül találkozik a tagság a szakszervezeti vezetőkkel, véleményt cserélnek, tájékoztatást kapnak az eredményekről, a gondokról, a teendőkről, minden olyan kérdésről, amely a tagságot érdekli. A szakszervezeti napok a tagság fórumaként épülnek be a szakszervezetek életébe, és nem érintik, nem zavarhatják a szakszervezeti taggyűlések rendszerét. Végű) a SZOT elnöksége jelentést vitatott meg a szakszervezeti káderutánpótlás, a káderképzés és továbbképzés tervezésének tapasztalatairól és a további tennivalókról. A „JUJEM" rövidítés hallatára a törékeny spanyol parlamenti demokrácia képviselőinek hátán mindig enyhe borzongás fut végig. Ez a rövidítés ugyanis a spanyol vezérkari főnökök tanácsának testületét jelöli és puszta említése arra emlékezteti a spanyol parlamenti pártok vezetőit, hogy rendszerük mintegy „a hadsereg felügyelete alatt” működik. Nemrég a „JUJEM” csúcsain olyan intézkedések történtek, amelyek a kormány eddigi legmerészebb kísérletét jelentik a katonai „felügyelet" szorítása alóli szabadulásra. A hivatalos magyarázat úgy szól, hogy a vezérkari főnökök tanácsának mind a négy tagja életkora miatt távozik posztjáról. Az új vezérkari főnökök közül azonban a legfiatalabb is — a haditengerészeté — 60 esztendős. A szárazföldi hadseregé 61, a légierőé 63 éves. A testület csúcsain végrehajtott őrségváltás igazi okait tehát máshol kell keresnünk. A legmélyebb ok még a Franco-rendszer öröksége, az államhatalom és a hadsereg közötti viszony eltorzulása. A polgárháború utáni fasiszta Spanyolországban — a német és az olasz fasizmussal ellentétben — a hadsereg volt a diktatúra igazi bázisa és egészen Franco haláláig ez biztosította a rezsim folytonosságát. Ennek megfelelően Franco évtizedeken keresztül tudatosan elősegítette a tisztikar kasztjellegének kibontakozását. A hivatásos tisztikar hetven százalékának apja is katonatiszt. Ez a belterjes katonatiszti réteg társadalmilag is teljesen elszigetelődött a spanyol élettől és annak változásaitól. Lényeges tényező az is, hogy a csendőrség, a Guardia Civil, valamint a rendőrség parancsnoki posztjain is hivatásos katonatisztek állanak. így a Franco halála után lassan kibontakozó parlamenti demokrácia olyan katonai-rendőri ellenzéket örökölt, amelynek súlya és összefonódottsága példa nélkül állott Nyugat-Euró- pában. Ez a katonai-rendőri ellenzék mindig szemben állott az ország politikai demokratizálásának még oly ellentmondásos folyamatával is. A feszültség végül is a tavaly február 23-án lezajlott katonai puccsban robbant ki. Ennek szálai a hadsereg legmagasabb köreihez, sőt, az uralkodó környezetében lévő bizalmas, magas rangú katonai tanácsadókig vezettek. Azon túlmenően, hogy a véletlennek és János Károly király határozott fellépésének meghatározó szerepe volt a puccs meghiúsításában — annak pontos körülményei mindmáig tisztázatlanok. A puccskísérlet vezetőinek zárt ajtók mögött folyó pere sem Ígéri a teljes tisztázást. A hadseregben azóta sem kerülhetett sor a tisztikar gyökeres átformálására. Már csak azért sem, mert a spanyol közvéleménykutatások szerint e tisztikar harminc—negyven százaléka készen állna egy esetleges puccskísérlet támogatására. Ilyen körülmények között az 1981. február 23-i puccs és hadsereg árnyéka az egész esztendő folyamán ott lebegett Spanyolország felett. Olyannyira, hogy decemberben száz tiszt és tiszthelyettes aláírásával kiáltvány jelent meg, mely állást foglalt a puccsisták mellett és támadást intézett a polgári demokratikus intézmények ellen. Tekintettel arra, hogy a februári puccsisták perét nem lehetett tovább halasztani — az uralkodó és a kormány nem vállalhatta tovább a kockázatot. A vezérkar csúcsain történő változás első számú oka nyilvánvalóan az, hogy „elébe vágjon" az esetleges mozgolódásnak. A kormány ezzel látványosan demonstrálni kívánta, hogy a hadsereg függ a civil hatalomtól és nem fordítva: hogy ki akar törni abból a helyzetből, amelyet a spanyol politikában a „demokrácia vi- gilada" — a hadsereg felügyelete alatt álló demokrácia — műszóval jelöltek. A leváltások második oka összefügg Spanyolország NA- TO-belépéséível. Nemzetközi politikai szempontból a NATO- belépés egyértelműen negatív, az európai stratégiai egyensúlyt zavaró akció. A sajátos spanyol helyzetben azonban ennek van egy belső vonatkozása is. Spanyolországban a hadsereg elsőrendűen rendőri és nem honvédelmi feladatot töltött be. Különösképpen így volt ez a szárazföldi hadseregben. Ennek a fegyvernemnek legreakciósabb tábornokai ellenezték a NATO-hoz való csatlakozást, mert úgy vélték, hogy a nemzetközi katonai integrációs folyamat során csökken az ország belpolitikájára kifejtett nyomásuk lehetősége. Ugyanakkor az említett rendőri feladat szempontjából kevésbé érdekelt haditengerészet és légierő tisztikara erőteljesen támogatja a NATO-hoz való csatlakozást. A spanyol polgári konzervatív kormány a hadsereg különböző fegyvernemeinek ezt a megosztottságát használta ki a vezérkar csúcsain végrehajtott őrségváltásra, -i -e Utcai plakát Madridban, amelyen a baloldali pártok azt követelik, hogy a puccsisták most folyó perében életfogytiglani börtönre ítéljék az államcsinykísérlet két vezetőjét, Tejerót és del Boscht. A spanyol szárazföldi erők új főnökének (balra) gratulál le' váltott elődje Mérleazáró (Folytatás az 1. oldalról.) ötszöröződött. A „Bácska" könnyűszerkezetes rendszer tagjaként tavaly már a megyében is építettek ezzel a korszerű építési móddal, mégpedig a Metalloglobus szekszárdi raktárbázisát. Részt vett és felszólalt a közgyűlésen K. Papp József, a megyei pártbizottság titkára. Gratulált a kiemelkedő eredményekhez, hangsúlyozva, hogy a megye gazdasági életében fontos szerepet töltenek be az ipari szövetkezetek. A megye vezetése számít továbbra is az ipari szövetkezetek jó munkájára, gazdálkodására. Szólt a megye gazdasági fejlődéséről, arról, hogy a nagyipar fejlesztése mellett — atomerőmű, húskombinát — nagyon fontos a közép- és kisüzemekben rejlő lehetőségek kihasználása. Felszólalt a vitában Fodor Tibor, a KISZÖV elnöke is. GÉM, Tolna A tolnai GÉM ipari szövetkezet tagsága csütörtökön tartotta a küldöttközgyűlést, pénteken délután g mözsi termelőszövetkezet nagytermében pedig a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Biber László, a szövetkezet elnöke, ismertette a vezetőség beszámolóját az elmúlt évről. Elismeréssel szólt az elnök a tagság lelkiismeretes munkájáról, s különösen azt hangsúlyozta. hogy az egyre bonyolultabb gazdasági környezetben is alkalmazkodni tudtak a hazai és a külföldi piaci követelmények magasabb mércéjéhez. Tavaly 4,2 százalékkal volt magasabb az árbevétel, mint 1980-ban. A készárutermelés is növekedett a rubel és a nem rubel elszámolású piacon egyaránt, 4 illetve 16,4 százalékkal. A mérleg szerinti nyereség a bázisnál 29,3, a tervnél pedig 38,8 százalékkal volt magasabb. Tavaly átlagosan alig több mint négyszáz dolgozóval, taggal valósóították meg programjukat. A
