Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
A NÉPÚJSÁG 1982. március 28. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Vándorúton a hűtőláda miatt Lovász Imrétől Dúzsról kaptuk az alábbi levelet: „1981. december 14-én vásároltam egy CT-203-as típusú hűtőládát. Örömöm nem sokáig tartott, ugyanis az február 10-én zárlatos lett. Bejelentést tettünk a Dombóvári Vasipari Szövetkezethez, majd a Gelkához. Azt a választ kaptuk, hogy ők nem vállalják ezt a típust. Harmadik bejelentésünk a Gelka szekszárdi, Mikes utcai részlegéhez történt, ahol azt mondták, hogy nekik Dúzs nagyon messze van, menjünk a mi körzetünkbe, Tamásiba. Tamásiban azt mondták, hogy forduljunk a bonyhádi Ramovillhoz, vagy a Gelkához. Bonyhádról pedig Tolnára irányítottak. Ott végre azt mondták, hogy szállítsam oda, meg- javítják." Ennyi huzavona, tortúra, felesleges telefonálgatás után az ügynek van egy csattanója is, melyről Varga János, a Gelka Tolna megyei kirendeltségének műszaki ellenőre értesített. ,,A panaszos GT-2C3 típusú hűtőládáját szekszárdi (!) szervizünk március 11-én megjavította. A hűtőládák javítására a szekszárdi szerviz van kijelölve, azonban bármelyik szervizbe történő bejelentést az ott dolgozók kötelesek továbbítani Szekszárdra. Az ügyfélfogadók hibát követtek el akkor, amikor a panaszost „tovább küldték” Megtettük a szükséges intézkedéseket hogy a jövőben dolgozóink az előírásoknak megfelelően járjanak el. A szekszárdi szerviztől történt elutasítás félreértésen alapult, amiért a panaszos elnézését kérjük." Még mindig baj van a fillérekkel Alig múlott fél éve annak, hogy egyik olvasónk panaszolta: az Újberek és Várdomb között közlekedő járaton a gépkocsivezető megszégyenítő módon utasította „rendre” azért, mert fillérekkel akart fizetni a menetjegyért. Akkor fegyelmi büntetésben részesítették a gépkocsivezetőt. Nemrégiben Ap- pelschoffer Márta tolnai olvasónk is hasonlóképpen járt: „Tolnáról Szekszárdra akartam utazni, előre kikészítettem a jegy árát: négy egyforintost, két ötvenfillérest és öt húszfillérest. Mikor átadtam a vezetőnek, az meg nem engedhető hangon kezdte káromolni szegény filléreseimet. Többek között azt is mondta, hogy ,nem tudja, hogy a buszon megszűnt az apró?' Ezt nem tudtam... Ám az autóbusz telve volt utasokkal, míg engem .pironga- totf’ annak vezetője, én pedig pironkodtam a kellemetlen helyzetben." A levelet a 11. számú Volánhoz továbbítottuk, ahonnan Piegl Ferenc igazgató válaszolt: „A panaszbeadvány tartalmával vállalatunk teljes mértékben egyetért. Lovász Imre autóbuszgépjárművezetőnket minősíthetetlen magatartásáért üzemigazgató figyelmeztetésben részesítettük. Nyomatékosan felhívtuk a figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól, mert ellenkező esetben súlyosabb fegyelmi felelősségre vonást alkalmazunk.” Vállalkozó jelentkezett Múlt heti számunkban Az indok: alkatrészhiány címmel arról írtunk, hogy egyik panaszosunk ESTAMAT típusú televízió- készülékét tavaly szeptember óta nem tudja megjavítani a RAMOVILL, mivel a szükséges sorkimenő a hiánycikkek kategóriájába tartozik. Molnár József bátaszéki rádió-televízió- műszerésztől érkezett a segítségnyújtást felajánló levél: „Azbkon szeretnék segíteni, akik sorkimenő trafó hiánya miatt nem használhatják ESTAMAT típusú televíziókészüléküket. Kisiparos televíziószerelő vagyok, s mivel rendelkezem ilyen trafóval, szívesen vállalom a javítást is. Egyébként kis átalakítással az eredeti trafó helyett ORION vagy VIDEOTON- trafót is be lehet szerelni. Külön primer és szekunder tekercset cserélek - természetesen garanciával.” (A RAMOVILL-nél több mint fél év sem elég a javításra, a kisiparos pedig azonnal meg tudja csinálni...) Szabadság nyugdíjbavonuláskor Bujdosó Károly Várdombról küldte a levelet szerkesztőségünknek: „1982. április 22-én töltöm be a 60. életévemet, utána nyugdíjba vonulok. Azt szeretném megtudni, hogy 1982-re mennyi fizetett szabadság jár nekem? Úgy hallottam, hogy a nyugdíjbavonuláskor — függetlenül attól, hogy hány hónapot dolgoztam abban az évben — az egész éves fizetett szabadság jár, vagyis 24 nap. Tényleg így van ez?" Olvasónk kérdésére dr. Deák Konrád válaszolt: „Téves az az álláspontja, mely szerint a nyugdíjba vonuló dolgozónak az egész évi fizetett szabadság jár, függetlenül attól, hogy az évnek hány hónapját dolgozta le. Ilyen kivételt a nyugdíjba vonuló dolgozókkal kapcsolatban semmiféle jogszabály nem tesz. Ha az évnek csupán három hónapját dolgozta le, ennek megfelelő arányban illeti meg önt az évi rendes szabadság. Nem tévesztendő ez össze azzal a rendelkezéssel, mely szerint ,a munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dol- qozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a munkáltató mond fél, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabálytalan meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani kell', azaz a dolgozót a felmondási idő egy részére, vagy akár annak egész tartamára fel kell, illetve fel lehet menteni a munkavégzés alól, és ez független attól, hogy a dolgozó ténylegesen keres-e új munkahelyet, vagy sem, mert nyugdíjba megy. Ezt a munka végzése alóli felmentési időt szokták összetéveszteni a nyugdíjasnak járó szabadsággal.” Ml VÁLASZOLUNK Ernő bácsi ismét dolgozik Egy évvel ezelőtt valóságos bemutatót tartott nekünk Pan- cza Ernő nyugdíjas, a dombóvári Erzsébet utcai ház teraszán. Régi munkaeszközök mását mutatta be, amelyeket ő maga csinált. Gőzgép, cséplőgép, borona, eke, járgány, minden olyan munkaeszköz, amely a századfordulón és az utána következő években még használatos volt a kisgazdaságokban és a nagybirtokokon. Ernő bácsi akkor már nem dolgozott. Elfáradt, pedig volt sikerélményben része: Dombó- várott és a környék minden községében bemutatta makettjeit. Abban az időben készült egy szekszárdi bemutatóra is, amely nagy sikert aratott. Ez a kiállítás, és személyesen Varjas János városi pártbizottsági titkár szavai adtak új erőt az idős embernek, hogy ismét dolgozzon. — Meg az egészség is munkára szólított — mondja Ernő bácsi. — Tudja fiam, amíg nem dolgoztam, örökké a betegségemmel — érszűkületem van — foglalkoztam. Hogyan lesz, mint lesz? Jártam orvosokhoz is, és egy professzor a pesti rendelőben biztatott, dolgozzak, az feledteti a betegséget. Újból elővettem kis műhelyemben a szerszámokat és dolgoztam. Most nagy munkában van. A falusi kendertermesztés házi eszközeit formálja meg, ugyancsak fémből. Hegesztő apparátus, reszelő, fúró a munkaeszköze — és emlékezetből, nem rajzból, elkészíti a kendertörőt, a tilolát, a gerebent és a rokkát. — Két rokkát is csinálok, egyik felvidéki típusú, másik, pedig tolnai fajta. A guzsaly, a motringoló, szóval minden élethű. Pozsony mellett, Alsószeli községben született. Ott ismerte meg a mezőgazdasági gépeket, amelyeknek másait megépítette, ugyancsak csupa fémből, még a gőzgép és a cséplő között feszülő szíj is vasból van, természetesen a bőr látszatát kelti, mintha nagy szíj lenne. — A télen csináltam meg a cséplőhöz a munkásokat az egész cséplőbandát, etetővel, polyvahordóval, kazalozóval, kévevágóval, szóval mindenki rajta van a képen. A felvidékről Kisvejkére települt, először ott is a kovács műhelyben dolgozott, mert fiatal korában egy évig falujában kovács mesterséget tanult. Azután betegsége szabad levegőre szólította, s elment kubikosnak a pécsi vízügyi igazgatósághoz. .. S amióta nyugdíjas, dolgozik, szorgalmasan, mert feledteti véle a betegséget, és hátra hagy az utókornak egy, a maga nemében páratlan mezőgazdasági munkaeszköz kollekciót. A terveiről kérdezzük Ernő bácsit. — Sok tervem van. Majorsági vízellátás, régi istállók, kaszálógépek, szóval van még emlékezetemben jónéhány munkaeszköz, azokat mind megcsinálom, vasból, befestem és ha hívnak, viszem, kiállítom bárhol. Kiállításain főleg a fiatalok vannak többségben. Az is a célja az idős mesternek, hogy a modern munkaeszközöket ismerő falusi és városi gyerekek megismerjék, milyen gépekkel dolgoztak nagyapáik. S ha a terve is sikerül Ernő bácsinak, hogy átvegye munkáit valamely közintézmény, akkor az utókornak is megmarad ez a ma páratlan gyűjtemény. PÂLKOVACS JENŐ A 1lázadóról és a házértékadóról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 7/1982. (III. ________12.) számú rendelete. é s ennek megfelelően módosítja a korábbi végrehajtási rendeletet is a pénzügyminiszter 9/1982. (III. 12.) PM számú rendelete. Az előbbiből kiemeljük, hogy a szabálytalanul megépített — építésrendészeti bírság alá eső és átalakítással fennmaradó — épületekre házadómentesség fennmaradási engedély alapján sem adható, és nem illeti meg házadómentesség az épületet, ha: a) a lakóépület nagysága meghaladja az állampolgárok által építhető lakás nagyságának jogszabályban meghatározott mértékét; b) a lakóépület, illetőleg lakás ötszobás vagy annál nagyobb. A minisztertanácsi rendelet melléklete táblázatban tünteti fel a lakóépületek (lakások) évi házadó forint- összegét, valamint az üdülők (hétvégi házak) évi házadó forintösszegét. A végrehajtási rendeletnek pedig arra a szabályára hívjuk fel a figyelmet, amely szerint a házadókedvezmény iránti igényt — a rendeletben megjelölt esetek kivételével — a munka befejezését követő 30 napon belül kell az első fokú adóhatósághoz írásban bejelenteni. Az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 12.) ÁBMH számú rendelkezése, amely szerint nyelvtudási pótlékban kell részesíteni azt a dolgozót, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott, élő idegen nyelvek rendszeres használata a kollektív szerződés, vagy a munkaügyi szabályzat szerint nélkülözhetetlen és nyelvtudási pótlékban lehet részesíteni azt a dolgozót, akinek — az előbbiekben meghatározott — munkakörében a magyar nyelv mellett a meghatározott idegen nyelvek használata a munkakör ellátásához hasznos. Nyelvtudást pótlékban természetesen csak akkor részesíthető a dolgozó, ha állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik. A jogszabály táblázatban tünteti fel a pótlék mértékét és kihangsúlyozza, hogy az ott megjelölt határok között a pótlék mértékének megállapításánál figyelembe kel venni, milyen jelentősége van a munkaköre ellátásában a dolgozó idegen nyelvismeretének. Előírja a jogszabály azt is, hogy a dolgozók nyelvpótlékát legkésőbb 1984. április 30-ig felül kell vizsgálni. A fenti mindhárom jogszabály a Magyar Közlöny 1982. évi 13. számában jelent meg. Az Egészségügyi Közlöny idei 5. számában olvasható az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója a társadalombiztosítási ellátásra jogosultak körének bővítéséről. Itt csupán példálózva említjük, hogv 1982. január 1-től táppénzre (betegségi segélyre) terhesséai gyermekágyi segélyre (szülési se- qélyre) és baleseti táppénzre jogosult — többek között — a kisiparos és a magánkereskedő, a qazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagja, baleseti táppénzre ioaosult — ugyancsak többi között — a aazdasági munkaközösség tagjának a munkaközösségben segítő családtagként rendszeresen munkát végző házastársa (élettársa), a kisiparos, a magánkereskedő tevékenységében rendszeresen közreműködő házastárs és élettárs, a mezőgazdasági szakcsoport taqja. Jó tudni, hogy a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője munkaviszonyban. illetőlea taqsáqi Viszonyban áll, íav valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. A S7ÖVOSZ Tájékoztató f. évi 10. számában közlemény ielen’t mea a tervezői művezetési szerződésről, mely közlemény meahatározza a művezetési szerződés fonalmi körét, a szerződés tartalmát, a díiazást a tervezői felelőssé- aet. Indokoltnak tartjuk felhívni a fiaveimet, hoqy a művezetési szerződésben feltétlenül fel kell tüntetni — többi között — a kivitelezés megkezdésének és befejezésének időpnnt- iát. s hogv a meabízó a díiat csökkentheti, illetőlea annak kifizetését meafaaadhatia, ha bizonyítani tudia n tervezői művezetés vétkeseénét az eredmény elmaradásában. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A büntetőeljárás Sok félreértés kíséri a büntetőeljárás köznapi értelmezését. A büntetőeljárás (hála a sok kriminek) gyakran azonosítják annak valamelyik szakterületével, — holott fogalma ennél sokkal szélesebb! Büntetőeljárásunk alapelve az ártatlanság védelme. Ez azt jelenti, hogy senki sem tekinthető addig bűnösnek, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Ennélfogva senki nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A szerepkör fordított: a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóság feladata. Törvényeink kimondják azt is, hogy a büntetőeljárásban a személyi szabadságot és más állampolgári jogokat tiszteletben kell tartani és csak a törvényben meghatározott módon és esetekben szabad azt korlátozni. Fontos az is, hogy az eljáró hatóságok kötelesek az eljárás részvevőit — így azokat is, akik ellen az eljárás irányul — jogaikról tájékoztatni és kötelességeikre figyelmeztetni. A Házi Jogtanácsadó ez évi első száma felöleli a büntetőeljárás mindhárom eljárási szakaszát. Részletesen ismerteti a nyomozati, a bírósági eljárási és a büntetés végrehajtási szakasz- szal kapcsolatos tudnivalókat. Foglalkozik még egy új üdülési mód, az üdülőszövetkezet előnyeivel és hátrányaival. Eszperantó testvérvárosok Új kezdeményezés született Pécsett: a mecseki Sikondafür- dőn — ahová nyaranta szak- szervezeti nemzetközi úttörőtáborba a testvérvárosokból is jönnek gyerekek - az idén a városok eszperantista diákjait is vendégül látják. A bulgáriai Szlivenből, a finnországi Lahti- ból, a jugoszláviai Eszékről, az NDK-bel Schweninből és a szovjetunióbeli Lvovból meghívott lányok, fiúk találkozhatnak az eszperantóul beszélő magyar pajtásokkal, s a tolmács nélküli úttörőcsoport az egész tábor számára szemlélteti majd a nemzetközi nyelv életrevalóságát, kézzelfogható hasznát a mindennapi érintkezésben. A közvetítő nyelv adta lehetőséggel élve sokoldalú együttműködés jött létre a testvérvárosok között. Pécs kezdeményező szerepet játszott, illetve játszik a nemzetközi eszperantó kapcsolatokban, hiszen a Me- csekalján már a század eleje óta intenzíven ápolják a világnyelvet, a hatvanas évek óta itt van az egyik hazai központja a mozgalomnak.
