Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
1982. március 27. rtÊPÜJSÀG 9 A porcelán feltalálója Böttger-ünnepségek az NDK-ban Az idén ünnepli a világ Johann Friedrich Böttger, az európai porcelán feltalálója születésének 300. évfordulóját. A „fehér aranyat" a szász választófejedelmek székhelyén, Drezdában sikerült Európában első ízben előállítani. A drezdai laboratóriumban feltalált porcelán gyártásának módszereit azonnal alkalmazták a királyi dekrétummal alapított meisseni porcelánmanufaktúrában. A manufaktúra első vezetője a feltaláló, Johann Friedrich Böttger lett. Röviddel Böttger halála után Johann Gregorius Höroldt festékvegyésznek sikerült kikevernie az első porcelánszíneket, köztük a máz alatti kobaltkéket. A „kék kardok” 1724 óta ^szolgálnak a meisseni porcelán védjegyéül. Egy évtizeddel később kezdett a munkához Meis- senben Johann Joachim Kaend- ler szobrász, aki megteremtette a porcelán formáinak ma is megcsodált alakjait. A meisseni porcelán formázása és festése ma is teljes mértékben kézi erővel történik. Az értékes örökségre támaszkodván indult új virágzásnak a harminc éve államosított porcelánmanufaktúra. Fföroldt és Kaendler után a porcelán művészeinek sok nemzedéke hagyta rá értékeit a mostani alkotókra. A manufaktúra múzeumában több mint 25 ezer formát, alakot, figurát őriznek, mint Böttger értékes hagyatékát. A világ minden tájára szállított népszerű modellek gyártásán kívül az üzem 1350 dolgozója - több mint a fele formatervező és porcelánfestő - azon fáradozik, hogy a hagytékhoz újat is adjon és kielégítse a hagyományos és modern meisseni porcelán iránti igényeket. A manufaktúra magas képzettségű szakmunkásai közül emelkedtek ki az utóbbi évtizedekben olyan művészegyénisé- gek, mint Ludwig Zepner forma- tervező, Heinz Werner díszítés- tervező és Peter Strang szobrász, akik egész kollektívát neveltek a meisseni porcelán művészi fejlesztésére, arra, hogy új alkotásokkal gazdagítsák a hagyományos örökséget. Az NDK méltóképpen emlékezik meg a nagy feltaláló születésének 300. évfordulójáról. „A porcelán ma — meisseni újdonságok" a címe annak a kiállításnak, amelyet a drezdai Albertinomban nyitottak meg az utóbbi évtizedek új alkotásainak és egyedi műremekeinek bemutatására. Külön kiállítás lesz a meisseni Albrechtsburg- ban és a Porcelánmúzeumban „Böttger és kora — Meissen régiségei” címmel. Nemzetközi szinpoziumot is rendeznek „Az európai porcelán — hagyomány és jövő" címmel. A leg- megtisztelőbb megemlékezés Böttgerre, az európai porcelán nagy feltalálójára, hogy működik a meisseni porcelánmanufaktúra, amelynek ő volt az első vezetője. g. i. A manufaktúra fennállásának 250. évfordulója alkalmából Ludwig Zepner formatervező vezetésével alakult meg a művészeti fejlesztés elnevezésű kollektíva. A képen jobbról balra: L. Zepner, továbbá R. Stolee, H. Werner és V. Brettner festők és P. Strung szobrászművész. A tizedik generáció. Porcelán festőnő a Meisseni Állami Porcelángyárban. A porcelán for mázása és festése ma is teljes mértékben kézi erővel történik. Vízi konyhakertek A Moldáviában lévő Vilkovo munkásvároska lakosai, a Duna alsó folyásánál szétszórtan fekvő szigeteken ősidők óta termesztenek zöldséget, gyümölcsöt és bogyós gyümölcsöt. A Duna-delta gazdag szigetekben. A folyam nagy mennyiségű iszapot hord, amely felhalmozódva idővel „földtányérrá” válik a víz közepén. Itt telepítenek konyhakerteket a viíkovóiak. Ha olykor az erős széllökések hatására az apró szigetek tovasodródnak zöldségeságyaikkal és gyümölcsfáikkal együtt, a delta ágain keresztül egészen a tengerbe úsznak. Az emberek azonban megtanulták, hogyan lehet „'megkötni" ezeket a szigeteket: csónakokon és bárkákon földet hordanák a nádfonadékokkal körülhatárolt sekély vizű helyekre. Vilkovo lakosainak ősei — szökevény jobbágyok, zapo- rozs'jei és doni kozákok — valamikor itt a szigeteken találtak menedéket a hatóságok üldözése elől. Első kunyhóikat a menekültek a szigeteken állították fel, utódaik pedig hosz- szú időn keresztül követték őseik szokásait. A szigeteken már régen nem épülnek lakások. Az utóbbi években a városban mintegy ezer korszerű komfortos lakóházat építettek, a szigetek pedig a lakosaik gyönyörű pihenőhelyévé váltak. „Régész műhold” A műholdakat a régészet segítésére is fel lehet használni: a Szovjetunió által felbocsátott Interkozmosz— Bulgária 1300 nevű űrszonda ez idő szerint ilyen módon vizsgálja Észak-Bulgáriában a trákok eddig fel nem tárt hat temetkezési dombját. Buddhista főiskola Hanoiban A VSZK fővárosában nemrég új felsőoktatási intézményt avattak. A vietnami buddhista egyház teológusainak képzésére szolgáló főiskolát ünnepélyes keretek között előkelő egyházi személyiségek jelenlétében nyitották meg. Harmadik generációs robotok Készül a Bulgária 1300 robotgép prototípusa, a hazai robotgépek harmadik generációjának első tagja. Az új robotnak nemcsak két mechanikus keze lesz, hanem „intellektusa" is. Műagyának elemeit, vezérlőrendszerét a Bolgár Tudományos Akadémia és a Szófiai Műszaki Egyetem tudóskollektívája fejlesztette ki. A robotnak mesterséges programnyelvezete lesz, aminek segítségével beszélni tud, és parancsokat fogad el. A bolgárul beszélő és értő gépkülönlegesség sajátos felszereléséhez két televíziós kamera tartozik, amelyekkel a robotember tevékenységét lehet nyomon követni. Az ipari robotjairól híres országban ez évben 3500 robotgépet, ipari manipulátort állítanak elő a Sztara Zagora-i BEROE kombinátban. Örményországban o lakosok száma alig haladja meg a 3 milliót, közülük 6500 állampolgár megérte 90. életévét, 625 pedig már elmúlt 100 éves. Nem véletlen tehát, hogy örmény- országban hamarosan megnyílik egy gerontológiai központ. Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán és más, Kaukázuson túli köztársaságok nemcsak a Szovjetunióban, hanem világ- viszonylatban is a hosszú életűek földjének számítanak. Megállapították, hogy az emberek a hegyekben, a tenger- szint felett mért 500—1500 méteres sávban élnék sokáig. Ennék oka, hogy ezt a magassági szintet gazdag ibolyántúli napsugárzás jellemzi, amely sokféle kórokozó baktériumot elpusztít. Az embereknek itt jártukban-keltükben naponta többször is le kell küzdeniük az emelkedőket. A magasban ugyan kisebb a levegő oxigéntartalma, mint az alföldön, ám a szervezet éhhez hozzáedződik. Láttak már a hegyekben lakó kövér embereket? Egyszerűen nem élnének meg. A hegyek között mondják: élj sokáig és légy arányos testalkatú. A pihenőkkel megszakított huzamos ideig tartó járás a legjobb módszer az elhízás ellen és a vérkeringési zavarok leküzdésére. Ezenkívül a gyaloglás életvidámmá teszi az embert, mivel a hegyvidéki táj szépsége tudat alatt is hatással van rá. Mindez lelki megnyugváshoz vezet. Okvetlenül szólnunk kell az alvásról, a pihenés legfőbb módjáról. Enélikül nem lehet egészséges és nem élhet sokáig az ember. Erre különben szükség van a mi korunkban, amely sok idegi és pszichikai túlterheléssel jár. A hegyvidéki emberek mélyen alszanak, naponta 10 órát is. Évente 7—8 hónapon keresztül a szabad levegőn térnek nyugovóra. A hegyi lakók élelme vitaminokban gazdag. Bőven fogyasztanak nyers salátát, friss zöldséget, hagymát, babot, csipkebogyót, szőlőt, mézet vagyis biológiailag értékes anyagokat tartalmazó élelmiszereket. Sok évszázados szökés a könnyű szőlőborok mérsékelt fogyasztása. Ez élénkítő hatású és jó közérzetet biztosít. A bor bontja a zsírokat, élénkíti a vérkeringést, amely öreg korban már lelassul. Milyen a hosszú életű emberek munkája? Ezek az emberek ösztönösen megértették, hogy az életben a legfontosabb a ritmus, a rendszeresség. Általában az élet annál hosszabb, minél kevseb'b törés következik be megszokott életvitelünkben. S itt elérkezünk az úgynevezett „nyugdíjastünethez”, amely oly végzetes lehet az idősebbekre. A gerontológusok már régen rájöttek: a legfőbb az egyik életfázisból a másikba való nyugodt áttérés, amely mentes a hirtelen törésektől, a szociális, vagy a családi körülményekben bekövetkező változások nyomasztó érzésétől. Mit jelent a nyugdíjba kerülés a falusiak számára? Nem a radikális változást, hanem gyakorlatilag az évtizedeken át megszokott életmód folytatását. A közös földek helyett a saját gyümölcsöst és a saját konyhakertet. Csak a tevékenység helyszíne változik, de lényege alig. Ehhez hozzátartozik a hosszú életűek családjában lévő nagy számú unoka, az életvidám fiatalok sokasága, no meg tisztelete a bölcs tanácsadó öregek iránt, akik ily módón Szüntelenül érzik, hogy szükség van rájuk. Manapság sokat beszélnek a hosszú élet genetikai tényezőiről. Itt azonban még sok a rejtély. Vajon minden örökletes? örökietes-e a késői, lassú öregedés? Kapunk-e alkalmazkodási készséget az ősöktől, avagy azok az élet folyamán alakulnák ki? S vajon örökletes-e az életért való küzdelem vágya? A hosszú életre törekvés nagyszerű cél, melyben az ember jelleme is jelentős szerepet játszik, hiszen egyetlen munkakerülőből, egyetlen egoistából sem lett még matuzsálem ! NELLI SZAAKJAN Az abház hosszúéletűek együttese mmm HHSDBS ml
