Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

8 Képújság 1982. március 27. Tengeri rezervátum A Szovjetunió sok érdekes természetvédelmi területéhez, amelyeken a különböző égövi növények és állatok a maguk eredeti természetes környezeté­ben élhetnek, a közeljövőben egy újabb csatlakozik: egy ten­geri rezervátum a Csendes-óce­ánban. A Szovjetunióban ez lesz az első ilyen jellegű re­zervátum. Ez a terület, amelynek kije­lölését most fejezik be, mint­egy 63 000 hektárt foglal el a víz alatt és további néhányezer hektárt a szárazföldön, Vlagyi­vosztoktól keletre. Nem véletlenül választották ki ezt a területet: a Szovjet Tu­dományos Akadémiának kutató expedíciói több éves vizsgálatok után megállapították, hogy itt közel négyezer tengeri halfajta él. A rezervátum egy része lesz a Rimszkij-Korszakov szigetvilág egyik szigetcsoportja íis, ahová eddig még nem jutott el a ci­vilizáció. A Popov-szigeten ku­tatóközpont is létesül, ahol nemcsak laboratóriumok lesz­nek, hanem botanikus kert és tengeri múzeum is. Később majd a turisták is meglátogat­hatják a rezervátumot, de csak ezt a szigetet és annak közvet­len környékét. A tudósoknak na­gyobb mozgási lehetőségük lesz a tengeri rezervátumban, ahol elsősorban azt vizsgálják majd, hogyan hat a világóceánok szennyezettsége a tenger élő­világára, de a reaerdvátumnak lesznek olyan területei is - és ez alapításának egyik legna­gyobb haszna —, ahol a tenge­ri élőlények nyugalmát semmi nem háborítja. Földgáz 12 országba Jó termelési eredményeket ért el az új, XI. ötéves terv (1981—1985) első évében a gázfővezeitékek dolinszki vonal­építési igazgatóságának kollek­tívája az Ivano-Frankovszk-i területen, Ukrajnában. Itt vég­zik a szovjet lelőhelyeken kiter­melt „kék tüzelőanyag" előké­szítését, valamint a KGST-tag- államokba és Nyugat-Európá- ba szállítását. 1981-ben a kül­földi fogyasztók sok milliárd köbméter szovjet földgázt kap­tak, amelyet egyre nagyobb mértékben használnak fel kü­lönböző népgazdasági ágaza­tokban és a háztartási szükség­letek kielégítésére. A Szovjetunióban különös fi­gyelmet fordítanak a földgáz kitermelésére. A földgáz ugya­nis nemcsak tüzelőanyag, ha­nem a vegyipar számára egye­temes technológiai nyersanyag is, amelyből műszálakat és mű­trágyákat, mosószereket és szervetlen takarmányt valamint tucatnyi más termékfajtát állí­tanak elő. A Szovjetunió jelenős meny- nyiségű földgázt exportál. Je­lenleg 12 európai országnak szállít földgázt, elsősorban a szocialista országoknak — Bul­gáriának, Magyarországnak, az NDK-nak, Lengyelországnak, Romániának, Csehszlovákiának, Jugoszláviának. Az első ország, amely szovjet földgázt kapott, Lengyelország volt. 1967-ben kezdett üzemelni a Testvériség fővezeték, ame­lyen a tüzelőanyag Csehszlová­kiába érkezett. A hetvenes években megkezdődött a szov­A gázfővezeték kompresszorállomása jet földgáz exportálása a töb­bi szocialista országba, köztük Magyarországra. A szocialista országok együttműködésének merőben új szakasza volt a párját ritkító Szövetség gázfő­vezeték közös megépítése. Eb­ben az 1420 milliméter átmérő­jű és körülbelül 2700 kilométer hosszú acélmederben szállítják a dél-uráli Orenburg körzeté­ben kitermelt földgázt a Szov­jetunió nyugati határához, majd onnan "tovább külföldre. E gázszállítórendszer építése és üzemeltetése a KGST-tagálla- mok gyümölcsöző együttműkö­désének, egyszersmind a fontos gazdasági problémák egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös ala­pon való megoldásának kitűnő példája. Ismeretes, hogy Ma­gyarország résztvetit a KGST- országok együttműködésével lé­tesített Szövetség gázvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távvezeték építésében. Tehermentesíti a vasutat Szén- és ércszállítás csővezetéken Moszkva közelében, Ramensz- kojéban megépítették a Transz- progressz össz-szövetségi tudo­mányos-kutató és tervezőintézet hatalmas laboratóriumát, ahol a szilárd anyagok csővezetékes szállításával kísérleteznek. A Szovjetunióban, ahol a tü­zelő- és nyersanyagot nagy mennyiségben kell hosszú tá­vokra továbbítani, a szilárd anyagok hidraulikus szállítása jelentős gazdasági előnnyel jár. Például a Kuznyecki medence szenének és a Kanszk- Acsinszk-i medence feldolgo­zott termékeinek az Uraiba és az ország európai részébe tör­ténő csővezetékes szállítása a jövőben lehetővé teszi majd a vasúti hálózat terhelésének csökkentését évi 60—85 millió tonnával. Már kidolgozták az első kí­sérleti-ipari szénfővezeték ter­vét, amely az „Inszkaja" bá­nyától (kuznyecki medence), a novoszibirszki 5-ös számú hő- erőműhöz vezet. A szénvezeték hossza 250 kilométer, teljesít­ménye évi 4,3 millió tonna lesz. A szénvezetéket 1984-re kíván­ják megépíteni. Az érckoncentrátum egysze­rűbben szállítható, mint a szén. Az ilyen nyersanyagot szállító csővezetékek építésében már vannak tapasztalatok is. Mű­ködik egy 30 kilométer hosszú csővezeték, amelyen réz-nikkel koncentrátumokat szivattyúznak át Norilszkban. A belgorodi te­rületen befejezéséhez közeledik egy hidraulikus szállítórendszer létesítése. Ez évi 6,5 millió ton­na vasérc-koncentrátumot jut­tat majd el a lebegyini bányá­szati dúsító kombinátból az oszko'li villamoskohászati üzem­be. Vizsgálják azt is, milyen le­hetőségek vannak hidraulikus szállítórendszerek létesítésére a liszakovszki bányászati dúsító kombinát és a karagandai ko­hászati kombinát (Kazahsztán), a sztojlini bányászati dúsító és a novolip.'cki kohászati mű­vek, valamint a Krivoj Rog-i és a Donyec-medence (Ukrajna) között. Előzetes számítások sze­rint a legközelebbi 10 eszten­dőben a hidraulikus csővezeté­kes szállítás a vasúti hálózatot körülbelül évi 50—70 millió tonna érckoncentrátum és vegyipari termék szállításától mentesítheti. „Jéghidak” A volgográdi kísérleti öntöző­műben kifejlesztettek egy „esőz- tető berendezést" folyók részé­re, amellyel Jakutföld és a ma­gas Észak folyóin keresztül „jéghidakat" akarnak verni. A tél kezdetén a jég csak lassan vastagodik, miáltal a partokon felhalmozódnak a szállítandó teheráruk. Ez az esőztető be­rendezés sietteti a jéghíd kép­ződését azáltal, hogy vizet per­metez ki, amely fagy esetén jég­esőként esik le, megfagy és vas­tag jégréteget képez, amelyen a teherszállító járművek veszélyte­lenül kelhetnek át a folyókon. Ásványi kincsek felfedezése a világűrből Az elmúlt években a Szov­jetunióban feltárt ásványi kin­csek legnagyobb lelőhelyeit az űrhajózási technika segítségé­vel fedezték fel. Az űrfényké­pezés lehetővé tette olyan struk­túrák megtalálását, amelyek szénre, kőolajra és még több kilométeres mélységben rejtőző ércre is engednek következtet­ni. Ily módon tudták például Nyugat-Szibéria kőolajat tar­talmazó területeit és a Szovjet­unió más, kitermelésre alkal­mas vidékeit pontosan behatá­rolni. A szakértők kiszámították, hogy az űrhajózási techniká­nak az ásványi kincsek kutatá­sánál történő felhasználása ré­vén a kutatási ráfordítás a hagyományos módszerekkel szemben mintegy 15—20 száza­lékkal csökkenthető. A szakér­tők véleménye szerint a világ­űrből különösen kedvezően ku­tathatók a fiatal, mintegy 25 millió éves geológiai struktúrák. Csehszlovákia Nyugdíjasok panziója A dél-morvaországi Hodonin város lakótelepi háza első pil­lantásra ugyanolyannak tűnik, mint a többi, de valamiben mégis különbözik. Lakói csak idős emberek. Túlnyomó több­ségük már régen túllépte a het­venedik életévét. öt éve, amióta ide költöztek, a ház egyetlen lakója sem pa­naszkodott, hogy a nyugdíjas­panzióban lévő iakása nem fe­lelne meg. „A nyugdíjasok panziója Cséhszlovákiában újfajta szo­ciális szolgáltatási forma — mondja magyarázatképpen Jo­sef Pucek, a hodonini panzió vezetője. — Panziónkban 150 ember él. Saját garzonlakásuk van, ahol egyedül gazdálkod­nak, de amit maguk nem ké­pesek elvégezni, abban a gon­dozónők segítséget nyújtanak. Saját háztartásuk van — emel­lett, ha esetleg nincs is csa­ládjuk, mégsem érzik magukat elhagyatottaknak, mert vannak barátaik, kortársaik, akikkel megértik egymást. Többségük I azonban szívesen veszi a se­1 gítő kezet, ami nélkül nehezen tudnának boldogulni. A gon­dozónők segítenek a nagy­bevásárlásokban, a takarítás­ban és a mosásnál. Hetenként egyszer az orvos is odalátogat. A panzió lakóinak kétharmada nő, ezért a szolgáltatásokhoz saját fodrászszalon is tartozik." „A férjem halála után költöz­tem ide — mondja a panzió egyik lakója, Marie Seráková asszony. A gyermekeim saját Aki egész életében hozzá­szokott a munkához, pihenő­idejében sem Ihenyél — lakásban laknak, egyedül már nem voltam képes a régi nagy lakást fenntartani, azért válasz­tottam ezt a megoldást. A ház­ban több barátnőre leltem. Szeretek emberek között lenni, ezért is kezdtem dolgozni a lakóbizottságban. A panzió ve­zetőségével kulturális progra­mokat készítünk elő a lakók számára — társalgónkban már több színészt és énekest is vendégül láttunk, autóbuszon járunk a színházba Brnóba, ki­rándulásokat szervezünk." — „A lakbér nem drága, s a szolgáltatásokért elfogadható árat fizetünk — egészíti ki a beszédet Marié Bortlfková. — Főzhetünk magunk is, de a kö­zeli étterembe is járhatunk, ahol az előírt diéta szerint ét­kezhetünk. Nem unatkozom. Szabad perceimben egész éle­temen át varrtam és hímeztem. Most elég időm van erre. Varr­tam néhány népviseleti öltözé­ket, hímezek abroszokat, térí­tőkét is. A fiam lakása már te le va n velük. Meg- meg láto­gatom őt, de csak délutánon­ként, aludni ide jövök vissza — haza." Dél-Morvaországban minden ötödik lakos nyugdíjas. Azok, akik még el tudják látni ma­gukat, saját lakásukban lak­nak, ahol a gondozónők — szükség szerint — segítenek nekik. A további lehetőség; a nyugdíjasok panziója. „A nyug­díjasotthonok gondoskodnak azokról, akiknek állandó gon­dozásra van szükségük — mondja Magdalena Plis'ková, a brnói Dél-Morvaországi Terü­leti Nemzeti Bizottság (megyei tanács) dolgozója. — Terüle­tükön 75 szociális gondozóinté­zet működik. Ezenkívül 350 hi­vatásos és 900 önkéntes gon­dozónő segít azoknak az idős embereknek, akik saját laká­sukban élnek. A klasszikus nyugdíjasotthonok mellett mo­dern nyugdíjasipanziókat helye­A hodonini nyugdíjasok panziója zöld növényzettel körülvett lakótelepen épült zünk üzembe, területünkön egyelőre három van ezekből. Az idős emberekről történő kü­lönleges gondoskodás más te­rületekre is kiterjed. A nyugdí­jasok a nemzeti bizottságtól gyógyfürdői beutalásokat kap­nak, továbbá kiegészítő segélyt diétás étkezésre, csökkentett áron juthatnak el moziba, ga­lériába, ingyen vehetik igénybe a városi közlekedési eszközö­ket stb." NADA MYSLICOVÂ m mm A szovjet földgázt szállító Testvériség gázvezeték egyik sza­kasza

Next

/
Thumbnails
Contents