Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

1982. március 27. Csábítottak a rendszerek Földközelben Általán fi Domus első napja Elől a vegyesbolt, mögötte, a régi parasztház hátsó bejá­ratánál az égre nyíló ajtón egyenesen az irodába jutunk. Dél felé jár. Megélénkül a falu. Gyalog, biciklin, vontatón mindenki ebédelni igyekszik. Az elnök végtelenül egyszerű irodáját nem vigyázza titkár­ság, egy idős parasztasszony van Györffy Jenőnél : a nö­vénytermesztők másnapi mun­káját beszélik meg éppen. Emberléptékű szövetkezet — ez az első beonyomásom az attalai Vörös Csillag Szövetke­zetről. Talán azért, mert itt még főagronómusnak hívják a főagronómust, mert — kis szö­vetkezet lévén — ■ nem egye­dül, hanem a kapospulaiakkal közösen építettek szárítót, mert a búzán, árpán, kukoricán kí­vül almát, meg sárgarépát is termelnek. Merthogy termé­szetes, hogy a zöldségféléket ott kell előállítani, ahol a ter­mőföld van. És emberléptékű, mert a zárszámadó közgyűlé­sen név szerint emlékeztek meg arról a tizenegy tsz-tag- ról, akiket tavaK kísértek utol­só útjukra a temetőbe. Az attalai tsz taglétszáma 365, a nyugdíjasok, járadéko­sok 175-en vannak. A szövet­kezet összterülete 1470 hektár, ebből a szántóterület 1240 hektár. Búzát 400, kukoricát 311, rostlent 157 hektáron ter­meltek tavaly, de vetettek bor­sót, babot, takarmányrépát, petrezselymet, sárgarépát, uborkát, hagymát, káposztát is, s 12 hektárról szüreteltek almát. A szövetkezet az egy hek­tárra jutó kukorica-átlagtermés alapján a megye 65 szövetke­zete közül a hatodik. Ahogy Györffy Jenő elnök mondja: a termésátlag „meredeken" emelkedett fölfelé. S még így is: a KSZE „tartofik" 13 má­zsával — ennyivel ígértek töb­bet tavalyra. Érdekes mód a szövetkezetét — noha a nagy- gazdaságokhoz, és a termelési rendszerek által integrált te­rületekhez képest igen kevés a kukorica —, több termelési rendszer is megkörnyékezte. Különböző ajánlatokkal csá­bította magához az IKR, a KITE, s ők mégis a KSZE mel­lett döntöttek. Mert búzánál is és kukoricánál is a fajtaki­választástól kezdve mindenben maximálisan seaítenek, mert — s ez egyáltalán nem elha­nyagolható — igen jó a kap­csolatunk a rendszer körzete- sével. Tehát kukoricából hatodikok a megyében. Igaz, az elmúlt év időjárása nagyon kedvezett a kukoricának. A tavaszi ve­tésű növényeknek már kevés­bé, kedvezőtlenül hatott az aszály különösen a lennél, ahoil csaknem a tenyészidő fe­lénél következett be a máso­dik kelés, ami természetesen termést nem hozott, ugyanak­kor kárba ment a talajba jut­tatott tápanyaq. Rekordtermést mutatott még május elején az őszi árpa, de aztán még ebben a hónapban 30 fok fö­lé emelkedett a hőmérő hi­ganyszála, siettette az érést, és „megszorította" a növényt. A termésátlag még így is meg­haladta a tervezettet. A búza aratásával 12 nap alatt végez­tek, úgv, hogy közben a 80 hektár borsót is betakarították. A búza termésátlaga megha­ladta a megyei átlagot, s rangsorban ezzel a növénnyel is szép helyen áillnak. A szö­vetkezet fennállása óta most érték el a második legmaga­sabb átlagot búzából. A leg­magasabb termést a Marton- vásári 8-as, a legalacsonyab­bat pedig a Jubilejnaja 50-es fajta adta. Valamennyi búza malmi minőségű és magas hek­tolitersúlyú volt, pedig natúr állapotban, tisztítás nélkül ad­ták át. Az aratással eay idő­ben végezték a szalma beta­karítását, ezt a munkát jól segítette a hengerbálázó, va­lamint a két NDK gyártmányú bálázó. A borsó terméseredménye a megelőző évitől messze elma­radt, amit nagyobb részt a kedvezőtlen tavaszi időjárás, kisebb részt a gyomosodás okozott. Tavaly az eddigieket meghaladó területen termeltek babot: összesen 90 hektáron, ebből 38 hektár volt a tagok háztáji területe. Ezt a növényt úgyszólván teljes egészében sikerült gépi úton betakarítani. A növénytermesztés árbevé­telében meghatározó a rost­len, hisz nagy területen ter­mesztik. A növényállomány a magasabb minőségű osztály­nak megfelelő hosszúságúnál alacsonyabb maradt, ennek következtében az átlagtermés a tervezettnek csupán 80 szá­zaléka lett. A len betakarítási munkáit nagymértékben meg­könnyítette a hengerbálázó, mivel így a megelőző évek nagy kézimunkaigényét csak­nem egészen ki lehetett válta­ni: a betakarításhoz, kazlazás- hoz mindössze két gyalog­munkásra volt szükség. A szé­nafélék termésénél a termelő- szövetkezet közös állatállomá­nyát az úgynevezett pillangós terület, a háztáji állatállományt pedig az attalai rét látja el. A lucerna a vártnál keveseb­bet, a tervezett termés három­negyedét adta csupán. Eddig mindig lehetett számítani a negyedik növedékre, most vi­szont, mint az országban oly sok helyütt, igen jelentős volt az egérkór. A rét második nö- vedéke olyan kevésre sikere­dett, hoqy a szokásosnak egy- harmadát sem érte el. Így az­tán a takarmányozásban gon­dot okozhat a késői kitava­szodás. A kukorica vetőmagja gon­dosan előkészített magágyba került, s optimális időben ve­tettek. Az állomány beállásá­tól kezdve a növények a te­nyészidő alatt igen szépen fej­lődtek, a növénysűrűség min­den eddiginél nagyobb volt. A kukorica magas átlagtermésé­nek értékét növeli az a tény, hogy a betakarított nyers sze­mes kukorica nedvességtartal­ma 8—10 százalékkal keve­sebb volt az előző évinél, és így a szárítási költség is kis- sebb lett. A jövőben megfon- toílandó, hoqy a meglévő mint­egy 200—250 tonnányi csöves kukorica tárolására alkalmas góré hasznosítására a kukori­cát csövesen takarítsák be, s így energiafelhasználás nélkül, olcsón és praktikusan tudnák tórolni a természetes úton szá­radó kukoricát. Az állattenyésztés, amely tel­jes egészében a szövetkezet növénytermelésére épül, azo­nos jelentőségű a növényter­mesztéssel, bár összegszerűen valamivél kisebb a bevételi terve. A szarvasmarha-ágazat­ban az élősúlytermelés adatai a tervezettet huszonegy száza­lékkal meghaladják. A szövet­kezetben összesen négyszáz szarvasmarha van, ebből 129 a tehén. Az egy tehénre jutó tejtermelés tavaly 3256 liter volt. A tejértékesítési tervét a szövetkezet teljesítette. Az előző évben 2870 hízósertést értékesítettek, a sertések ha­sított súlyban történő minősí­tése általában megfelélő volt, az év során elért értékesítési átlagár két forint húsz fillérrel haladta meg az előző évit. A sertéshizlalós gazdaságos, ezért 'ennek a fejlesztése in­dokolt. Az attalai Vörös Csillaq Szö­vetkezet kiegyensúlyozott kö­rülmények között gazdálkodik, pénzügyi helyzete stabil. A szövetkezet a kiadásait a sa­ját bevételeiből fedezi. Tavaly a tsz valamennyi rövid lejára­tú hiteltartozását július végéig visszafizete, s még ebben a hó­napban hathónapos időtar­tamra hárommillió forintot he­lyeztek el a bankban. A szö­vetkezet mérleg szerinti ered­ménye ötmillió-hóromszáz­hatvanhatezer forint volt. A szövetkezetbe tizenegyen kérték a felvételüket, közülük hatan még nem töltötték be a harmincadik életévüket. D. VARGA MARTA Út az emeletre Szombaton kilenc óra he­lyett nyolc óra negyven perc­kor a gimnázium felőli oldal­bejárat ajtaját Szűcs István igazgatóhelyettes, az Arany János utcai bejárati ajtót pe­dig Tóth Mihály igazgató nyi­totta meg, mert az utcán több mint négyszáz vevő, nézelődő várakozott. Az első napon 135 fizető vevő volt. Száztizén készpénz­zel, huszonötén OTP útján fi­zettek. Az összes forgalom 1 millió 575 ezer 427 forint volt. Ebből a készpénzforgalom egymillió-ötezer forintot tett ki, a többi OTP, illetőleg az első emeleti részlegen a lak- berendezési cikkekből 170 ezer forint értékűt árultak. Szombaton eladtak negy­venöt szekrénysort, negyven kárpitozott garnitúrát — és ötvenöt előjegyzést fogadtok el az elemes bútorokra. Szombaton és vasárnap ki­lenc tehergépkocsival az árut a vevőkhöz szállították. Gottvald Károly képriportja Kukucskálók A földszinten ülőgarnitúrákat, szekrénysorokat mutatnak be Katalógus szerint Sokan jegyeztettek elő Réka elemes bútort Csillárnézők Elfáradva Anyu melyiket választja? „Ügyintézés”

Next

/
Thumbnails
Contents