Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

1982. március 27. Képújság 3 Nyolc évvel a Központi Bizottság határozata után Közművelődés Bölcskén H yolc év telt el a Központi Bizottságnak a közműve­lődés helyzetéről és fej­lesztéséről hozott határo­zata óta. Mi történt ez idő alatt a határozat végrehajtása érde­kében, milyen feladatokat kell megoldani, ezt vitatta meg a bölcskei pártvezetőség. A határozat kimondja többek közt: „A közművelődés juttassa el a tömegekhez népünk és az emberiség múltjának és jele­nének haladó szellemi értékeit, szocialista eszmeiségű kulturá­lis alkotásait, segítse elő haza­fias és internacionalista nevelé­sét.” Fontos feladata a szocia­lista életmód, életforma és ma­gatartás kialakításának, a szo­cialista eszmékkel való értelmi azonosulásának segítése. .A közművelődés járuljon hozzá a művelődési, kulturális egyenlőt­lenségek csökkentéséhez. .. Fa­lun nagy gondot kell fordítani a korszerű ismeretek terjeszté­sére." Nagy eredményeket értek el — mint másutt Bölcskén is — a közművelődés fejlesztésében. Mindenekelőtt azzal, hogy ez a munka nem szűkült le a műve­lődési ház tevékenységére, ha­nem közös ügyévé vált a párt- szervezeteknek, kommunisták­nak és pártonkívülieknek. az üzemeknek, intézményeknek, is­koláknak. A termelőszövetkezet­ben létrehozták a közművelődé­si bizottságot, létrejött a műve­lődési ház társadalmi vezetősé­ge, jelentős mértékben javultak a közművelődés anyagi-tárgyi feltételei. Míg 1973-ban a mű­velődési ház állami támogatá­sa 32 ezer forint volt, 1981-ben már 226 ezer forint. A termelő- szövetkezet évi 15 ezret ad, az áfész 15-ről 30 ezerre emelte a pénzügyi támogatást. Ma már mind a művelődési házat, mind a könyvtárat főfoglalkozású népművelő szakember vezeti. A nagyobb lehetőségek, ja­vuló felételek — és itt nemcsak az anyagiakról van szó — ki­hatnak a munkára is. Számos kiállítás, rendezvény mutatja a kedvező változást. Nagy si­kerük volt a felszabadulás 30. és 35. évfordulója alkalmából rendezett kiállításoknak, vetél­kedőknek — köztük a község fejlődését reprezentáló kiállí­tásnak, melyet a helytörténeti szakkör készített. A KISZ meg­alakulásának évfordulójára a községben működő ifjúsági szervezetek történetét dolgoz­ták fel. A helytörténeti szakkör „összegyűjtötte" a lakosság farsangi és lakodalmi népszo­kásait és a népi gyermekjáté­kokat. Kiállításokat és vetélke­dőket rendeztek a Szovjetunió­ról, a Magyar Tanácsköztársa­ságról, a KMP-ről, az űrrepü­lésről, a testvéri szocialista or­szágok fejlődéséről az évfordu­lók alkalmából. A határozat óta — az általá­nos iskolai végzettséggel nem rendelkezők részére — hét, osz­tályozó vizsgára előkészítő tan­folyamot szerveztek, 79-en vé­geztek el ily módon az általános iskola 8. osztályát. Nem elégedett a pártvezető­ség a TIT-előadások számával: mindössze 33-at tartottak alig több mint 1300 hallgatóval. Többre lenne lehetőség és bizo­nyára igény is, ehhez viszont aktivizálódnia kellene a pár éve megalakult TIT-csoportnak. A községben dolgozó, lakó értel­miségiek — pedagógusok, me­zőgazdasági szakemberek — nagy része szívesen végezne is­meretterjesztő munkát. Bizonyítják ezt a különböző tanfolyamok, amelyek száma emelkedett az utóbbi években (szakmai tanfolyamok, szabás­varrás, KRESZ-tanfolyamok) és eredményesen zárultak. Három éve működik eredmé­nyesen a hímzőszakkör, mely­nek lelkes patrónusa a községi nőbizottság. Az amatőr művé­szeti csoportok közül kiemelke­dik az ifjúsági néptáncegyüt­tes munkája. 1977-ben alakult és 1981-ben a „Művészet és if­júság" pályázaton arany okle­velet nyert. A már említett hely- történeti szakkör 1980-ban me­gyei pályázaton nyert első dí­jat. Nagy gondot fordítottak az elmúlt években a fiatalok mű­velődési igényeinek kielégítésé­re. Ennek a fóruma elsősorban az ifjúsági klub volt, 1975-ben elnyerte a „Kiváló Ifjúsági Klub” címet. Az utóbbi időben azonban visszaesés következett be a klub munkájában. A KISZ- szervezeteknek kellene többet törődniük a klubmunkával. Műsoros estet évente átlago­san huszonkettőt rendeznek, 1974—77 között csak a Déryné Színház 29 előadást tartott, 5623 nézővel. Az átszervezés után csökkent az előadások száma, bár a lakosság igényel­né. Új jelenség viszont, hogy a termelőszövetkezet bérleteket vásárolt a paksi munkásműve­lődési központ előadásaira. Jó az együttműködés a műve­lődési ház és a szövetkezetek, illetve a Gyár- és Gépszerelő Vállalat gyáregysége között, ami túlmegy az anyagi támo­gatáson. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet 1980-ban kötött együtt­működési megállapodást a mű­velődési házzal és a könyvtár­ral. Fejlődött a kapcsolat az áfész-szel is, a szövetkezet1 dol­gozói kezdeményezték a díszi- tőművész-szakkör megalakítá­sát, a GYGV szakszervezeti bi­zottsága és a művelődési ház közti megállapodás keretében szocialista brigádok részére rendeznek előadói esteket, a művelődési házzal együtt oldot­ták meg a balesetvédelmi okta­tást és az általános iskolai osz­tályozó vizsgákra való előkészí­tést. Nagy fejlődés következett be az elmúlt években a községi könyvtár tevékenységében. Ma ötszáz olvasója van a könyvtár­nak — több szocialista brigád kollektíván beiratkozott a könyvtárba és rendszeresen vi­szik, olvassák a könyveket. int azt a pártvezetőség lui megállapította, a köz­iül ségben biztosítva van- ____ nak a feltételek a meg­felelő színvonalú közművelődési munkához. A következő idő­szakban tovább kell javítani a közművelődési intézmények és az üzemek kapcsolatát, különö­sen a szocialista brigádok mű­velődése érdekében. Megkez­dődtek az előkészületek a szo­cialista brigádok klubjának megalakítására, erre minden le­hetőség — és az igény is — megvan, tehát meg kell valósí­tani. A felnőtt lakosság köré­ben az érdeklődésnek megfele­lően kell szervezni tanfolyamo­kat, köztük háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatos elő­adássorozatokat. Szorgalmazni kell — az eddigi kedvező ta­pasztalatokra építve — az álta­lános iskolát el nem végzettek részére osztályozó vizsgákra előkészítő tanfolyamok szerve­zését. _________________J. J. S zekszárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ A megye legnagyobb fogyasztási szövetkezete Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban tartotta küldött- gyűlését a Szekszárd—Sárköz és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet, melyen megjelent Varjas Já­nos, a városi pártbizottság tit­kára. A küldöttgyűlésen Izsák La­jos, az igazgatóság elnöke ter­jesztette elő az igazgatóság beszámolóját a szövetkezet 1981-es működéséről, az 1982- es üzletpolitikai célkitűzésekről, a SZÖVOSZ IX. kongresszusa határozataiból adódó helyi fel­adatokról. A szövetkezet jelenleg 15 na­gyobb települést és közel hat­vanezer embert lát el. Az el­múlt évben bővült tevékenysé­gük, mivel megalakították a Tolnaszövker társaságot, amely a szövetkezet gesztorságával működik. Az elmúlt évben egy- milliárd 60 millió forintos ár­bevételt értek el. A bolti kis­kereskedelmi tervüket két szá­zalékkal túlteljesítették. Jelen­tősen növekedett a Skála Áru­ház árbevétele, ezen belül is a villamossági osztály, a sza­badidő-osztály, valamint a ker­tészeti ABC forgalma. A Skóla- Expo pedig közel 10 millió fo­rintos forgalmat bonyolított le. A vártnál kedvezőtlenebbül alakult az élelmiszer-forgalom, a tervet 96 százalékra teljesí­tették. A tüzelő- és építőanyag- telepek forgalma meghaladta a megyei átlagot, különösen Decsen és Zombán. A falusi boltok áruellátásában mutat­koztak ellátási, illetve beszerzé­si problémák: a drótfonat, a szeg, vagy a ruházati cikkek köréből, a gyermek- és férfi­zokni, a tréningruhák és egyes rövid- és kötöttáruk nem álltak kellő mennyiségben rendelke­zésre. • Az elmúlt évben a legered­ményesebben dolgozó üzemág a felvásárlás volt, tervteljesí­tése 178 százalékos. A zöldség­felvásárlásból jól sikerült az uborka, a zöldpaprika, a para­dicsom, a gyümölcsfélékből pe­dig az alma, a szőlő, valamint a meggy. A vegyes szakmához tartozó cikkek közül említést érdemel a gyógynövény, a rörtkfa és a napraforgó fel­vásárlása. Az év során mint­egy 400 vagon tápot forgalma­zott a szövetkezet. A szövetkezet gazdálkodása az elmúlt évben kedvezően alakult, megközelítették a 20 millió forintos nyereséget, amely a tervezettnél hétmillió forinttal több. Elnökségi ülés a KISZÖV-nél Az Ipari Szövetkezetek Tol­na megyei Szövetsége elnöksé­ge tegnap megtartott soros ülésén értékelte az 1981. évi mérlegzáró küldött- és közgyű­lések tapasztalatait. Molnár Lászlóné, a szövetkezetpolitikai osztály vezetője beszámolójá­ban megállapította, hogy vala­mennyi küldött- és közgyűlést a szövetkezetek megfelelően készítettek elő. Ugyanakkor azt is megállapította az elnökség, hogy a küldöttgyűléseken álta­lában érdemi vita nélkül fogad­ta el a tagság az előterjesztett beszámolókat, határozati javas­latokat. A közgyűléseken sem volt mindenütt színvonalas és érdemi vita, de több volt a vé­leménynyilvánítás. Második napirendi pontként Póth Mihály személyzeti és ok­tatási osztályvezető előterjesz­tésében a szövetkezetek káder- és személyzeti munkájáról tár­gyalt az elnökség. Az ipari szö­vetkezetben az elmúlt öt évben 35-en szereztek egyetemi, 86- an főiskolai végzettséget, kö­zépfokú iskolai végzettséget pe­dig 1497-em Megállapították, hogy az előző tervidőszakban javult a vezetői munkakörben dolgozók politikai-szakmai fel- készültsége. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Eseményekben gazdag hetet zárunk. Az ösz- szefoglaló krónika élére kívánkozik, hogy a hét közepén látogatást tett megyénkben Lá­zár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A két napon, amikor Tolnában tartózkodott a kormány el­nöke. a megye vezetői Tolna megye iparát mu­tatták be. Ez természetes még akkor is, ha me­zőgazdaságunk kiváló eredményeket ér el. Ugyanis az elmúlt néhány év alatt gazdasági életünknek ezen a területén ment végbe szinte robbanásszerű fejlődés. A hajdan egyértel­műen mezőgazdaságiként számon tartott Tolna megyében korszerű, sőt, országos mércével mérve is a legkorszerűbb ipari, élelmiszeripari beruházások készülnek, készültek. A szekszár­di húsüzem például állja a versenyt e tekintet­ben a világ bármelyik hasonló feldolgozóüze­mével, ami pedig a paksi atomerőművet illeti, a felsőfokot felesleges magyarázni. Jóleső érzés volt hallani, illetve a tudósítá­sokban olvasni a miniszterelnök elismerő sza­vait. A pápaiak korábban tőkés importból sze­rezték be ezeket a kapcsolókat. S a változás, mármint, hogy a szekszárdiak készítik nekik a szabályzókat, nemcsak annyi, hogy tőkés va­lutát takarítanak meg, hanem ezzel párhuza­mosan a mennyiség iis nőtt. Ugyanis a Minisz­tertanács tavaly ősszel hozott döntése alapján az Elekthermaxban két év alatt kétszeresére növelik ezeknek a fűtőtesteknek a számát. Az éjszakai árammal működő fűtés ugyanis a nép­gazdaság szempontjából gazdaságosabb, mint az olajtüzelés. Lázár György, Szabó Benjamin kormánybiztos és Pónya József PAV-vezérigazgató társaságá­ban, a paksi atomerőműben Születésnapot is ünnepeltünk a héten. Hét­főn volt tízéves a Szekszárdi Állami Gazdaság gesztorságával működő Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés. Az eltelt évtized so­rán állta a versenyt az ország jó pár termelési rendszerével, s mostanra, területét tekintve a bábolnaiakat is megelőzve, a második legna­gyobb lett. A KSZE műszaki bázisán megtartott ünnep­ségen a több mint félmillió hektáron gazdál­kodó termelési rendszer feladatairól beszéltek legtöbbet. A nagy cél: hektáronként százmá­zsás búzatermés. Ez a még ma is fantasztikus­nak tűnő mennyiség bizonyítottan elérhető. Eh­hez azonban jelentős mértékben korszerűsíteni kell a mostani - egyébként élvonalbelinek szá­mító — agrotechnikát. Szerdán író—olvasó találkozó volt Szekszár­don. Vagy, inkább rokonok, ismerősök beszél­getése, amihez a megyei művelődési központ adott helyet. Tamás Menyhért jött el, hogy ta­lálkozzon azokkal, akik ismerik és szeretik mű­veit. S ha ők eljöttek volna, biztosan nagyon kicsinek bizonyult volna a Babits művelődési központ erre a célra rendelkezésükre bocsátott terme. De - mint megírtuk - az író-olvasó ta­lálkozót a két rendező, a Szekszárdi Állami Gazdaság és az SZMT könyvtára szinte kisajá­tította magának, „lidegeneket” nem hívtak, vi­szont azok közül, akik hivatalosak lettek volna, szinte senki nem jött el. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. Gyakor­ta előfordul, hogy vállalatok, üzemek, intéz­mények, a nemes cél látszatát keltve, úgy köl­tik el a művelődésre szánt forintjaik egy részét, hogy meghívnak előadóestre, író-olvasó talál­kozóra színészeket, előadót, költőket, írókat. S mivel a randevúkat ők finanszírozzák, nem is gondolnak arra, hogy azokra meghívják a nyilvánosságot. Ami tulajdonképpen nem is lenne baj, ha saját dolgozóik között lenne annyi érdeklődő, hogy emiatt a teremben nem férnének el mások. De — talán a szervezés hi­bája, talán nem — legtöbbször nincsenek any- nyian. így üresekké, ridegekké válnak ezek a találkozások. Pedig, milyen más lett volna a héten is a szerdai este is, ha, mondjuk, meg­hívták volna a találkozóra az izményieket, ka- kasdiakat. Megtöltötték volna a Páva-buszu­kat, s eljöttek volna találkozni az íróval, akinek nemrég jelent meg regénye a székelyekről. A múlt hét végén új szerelősort alakítottak ki az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárá­ban Ezen most a pápai Elekthermax megren­delésére a hőtárolós villanykályhák szabályzóit kész tik. A pápaiaknak most csinálnak először ilyen, a hőmérséklet változására működő kap­csolókat, de hasonlókat már két év óta gyár­tanak a Hajdúsági Iparműveknek, s exportra is, szodialista és tőkés országokba egyaránt. A hőfokszabályzó kapcsolóját működtető membrándobot nagyfrekvenciás hegesztővel ál­lítják majd össze Csütörtökön délelőtt jelentős változás tör­tént a megye közlekedésében. A mözsi vasúti felüljáró átépítése miatt lezárták a hatos utat. Tolna határában. A terelőút Tolna központján keresztül vezet, ahol a burkolatokat korábban erre a célra kiszélesítették, megerősítették. A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságán a forgalmi változást jó előre megtervezték, s ala­posan előkészítették. Egyetlen dologgal nem számoltak, az emberi figyelmetlenséggel. Mert mi másnak a rovására lehet írni, hogy a jár­művezetők a sok jelzőtábla ellenére, szinte ki­vétel nélkül behajtottak a lezárt útszakaszra, hogy aztán a terelőútnál jóval gyengébb mi­nőségű burkolaton keveredjenek vissza a jó útra. Emiatt aztán kénytelenek voltak a forga­lomirányítók az út teljes szélességében tábla­sort elhelyezni. Ez egyébként a fácánkertiek közlekedését nehezíti, mert ők az eredeti terv szerint Paks felől a hatos úton mehettek volna, de mert most a főutat teljes szélességben le kellett zárni, ők is Tolnán keresztül mehetnek csak Fácánkertre. A mözsi vasúti felüljárónál a forgalom el­terelésével egy időben megkezdődött a munka. Az építők az első napon felszedték a hídon az aszfaltburkolatot, s dolgoznak már az Akna- mélyitő Vállalat szakemberei is, fúrják a lyu­kakat, előkészítik az új felüljáró építését aka­dályozó régi robbantását. Csütörtöktől Tolna központján halad át a hatos út forgalma Pár órával korábban, mint ahogy a hatos tolnai szakaszát lezárták, egy boltot nyitottak Pakson. A két dolognak természetesen semmi köze sincs egymáshoz. Fenn, a dombon, vagy ahogy mondják, az atomvárosban, a Tolna me­gyei Népbolt Vállalat egy 300 négyzetméteres önkiszolgáló élelmiszerüzletet nyitott az Ár­nyas utcában. Az esemény már eleve örvende­tes, mert ezzel javul az ott lakó több ezer em­ber ellátása. De lehetséges, hogy az új üzlet ennél többet iis eredményez majd, azzal, hogy ott az áfész mellett megjelent a konkurrencia is. A Népboltnak eddig azon a városrészen nem volt boltja. így várhatóan a csúcsidőben nemcsak korábban tapasztalt zsúfoltság mér­séklődik, és az új bolt új termékek megjele­nését is jelenti, hanem esetleg, egy egészséges verseny kezdetét is a két kereskedelmi cég kö­zött, aminek nyertese a vásárló. — szepesi -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents