Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

2 NÉPÚJSÁG 1982. március 26. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A közművelődési törvény továbbra is időszerű A biztonság kulcsa - Ázsiában Csütörtök esti kommentárunk. Vitathatatlanul nagy jelentőségűek azok a javaslatok, amelyek Leonyid Brezsnyev szerdai taskenti beszédében el­hangzottak. A szovjet vezető ismételten kifejtette: országa kész az együttműködésre, a kapcsolatok rendezésére Kíná­val és Japánnal is. Brezsnyev indítványainak lő elemei elhangzottak már ko­rábbi szovjet nyilatkozatokban. Az, hogy a Szovjetunió nem táplál ellenséges szándékokat szomszédaival szemben, vilá­gos volt a pekingi vezetés számára a legfeszültebb pillana­tokban is. A taskenti beszéd most kifejtette: a Szovjetunió egy percig sem tagadta Kína szocialista jellegét, nem tá­maszt semmiféle előzetes követelést Pekinggel szemben, s kész arra, hogy tárgyalásokat folytasson a határproblémák rendezéséről, a kölcsönös bizalomerősítő lépésekről. Ugyan­akkor Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió semmiképpen nem hunyhat szemet afelett, hogy Kína külpolitikájában lei­sorakozik az imperializmus agresszív körei mellé. A Japánnak szóló üzenet lényege: a gazdasági kapcsola­tok jelenlegi alakulása pozitív, ám lehetőséget kell találni a politikai rendezés elősegítésére is. Ezt a szovjet vezető szintén a kölcsönös bizalomerősítő intézkedések megtételé­vel látja megalapozhatónak. Brezsnyev utalt arra: a szov­jet—japán együttműködést „bizonyos külső erők" is akadá­lyozzák. Ezek az erők — s ez kitűnt a beszédből — első­sorban a Csendes-óceán másik oldalán találhatók... A taskenti békejavaslatok — sajnálatos módon — azonnali visszautasításra találtak Tokióban, ahol továbbra is területi követeléseket támasztanak a Szovjetunióval szem­ben. Szuzuki miniszterelnök például azt állította, hogy Brezs­nyev beszédében „semmi új nincs”. A miniszterelnöki eluta­sítással szemben a japán üzleti körök sajtója a szovjet kez­deményezések pozitív oldalát emeli ki, rámutatva Moszkva együttműködési szándékának őszinteségére. Leonyid Brezsnyev legutóbbi beszéde is bizonyította : a Szovjetunió a világ minden térségében a biztonság erősíté­sére törekszik — s ezt nem a fegyverek erejével, hanem békeszerető diplomáciájával akarja elérni. A moszkvai ve­zetés ebben látja a kiutat, s nem a katonai tevékenység fo­kozásában. Nem valamiféle „pekingi vagy tokiói kártya" kijátszásáról van szó! A szándék azonos Európában és Ázsiában: elkerülni a fegyverkezési verseny fokozódását, növelni az államok közötti bizalmat — fejleszteni a min­denki számára előnyös együttműködést. Ez a biztonság kul­csa Ázsiában is. MIKLÓS GÁBOR PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) sík nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre - a fontosabb jogszabálytervezetek társadal­mi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent fel­tétlenül túlszabályozottságot. El­sősorban szemléletbeli problé­mákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepe) fog játszani a jogi túlszabályo­zottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és át­tekinthetővé tételében a kor­mánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilván­tartási rendszerének megterem­tését. Dr. Markója Imre igazságügy­miniszter beszél. (Telefoto) Az igazságügy-miniszter be­számolóját vita követte. DR. ANTALFFY GYÖRGY (Csonrjrad m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ságának titkára, a napirend bi­zottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politi­kai célja a társadalom szocia­lista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozot­tan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyan­nak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebben mindenekelőtt a jogsza­bály-szerkesztőknek kell előtár­niuk. DR. NEZVAL FERENC (Bp. 14. vk.) nyugalmazott mi­niszter hangsúlyozta: változtat­ni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem ké­szítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a vég­rehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a jogszabályok végrehajtá­sának ellenőrzésére. RENDI TIBORNÉ (Győr-Sopron m. 2. vk.), a Ri­chards Finomposztógyár műve­zetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jo­gi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bo­csátják. KLABUZAI MIKLÓS (Somogy m. 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyette­se a termelőszövetkezeti tör­vényről és annak végrehajtási rendeletéiről megemlítette, hogy ez a jogszabály olykor az ese­mények után kullog. Ezért sem lenne haszontalan, ha mind na­gyobb szerepet kapnának a szö­vetkezetek önszabályozó törek­vései. Többek véleményének adott hangot, amikor úgy fogal­mazott, hogy törvényeink, ren­delteink legyenek világosak, egyértelműek. SÁNDOR DEZSŐ (Borsod m. 15. vk.) az edelé- nyi Nagyközségi Közös Tanács elnöke méltatta azt a tényt, hogy társadalmunk dinamikus fejlődését 10 év alatt 55 tör­vény megalkotása, illetve mó­dosítása segítette. Ugyanakkor hiányolta, hogy a miniszteri be­számoló nem foglalkozott a jogalkalmazás helyzetével, eredményeivel és gondjaival. DR. MARKÓJA IMRE- napirendi zárszóként - a vita egyik fontos tanúlságaként Pozsgay Imre: A művelődési miniszter beve­zetőben kiemelte: a közműve­lődési törvény továbbra is idő­szerű. öt esztendővel ezelőtti meghozatalakor is hosszabb időszak számára szánták, irány- mutatásul. Azon a felismerésen alapult, hogy a társadalmi­gazdasági fejlődés előrehalad­tával mind nagyobb szerepet kap a kultúra. Nemcsak a har­monikus és teljes élet, a gaz­dasági haladás is csak akkor lehetséges, ha a kultúra szín­vonala emelkedik. Az okok, amelyek a közművelődési tör­vény meghozatalát Szükségessé tették, ma ugyanúgy fennáll­nak, mint öt évvel ezelőtt. Sőt, bizonyos vonatkozásban még erőteljesebben érvényesülnek. A miniszter hangsúlyozta: a kultúra fejlődése nemcsak az anyagi ráfordítástól függ, ha­nem a szellemi beruházástól is. A jelen helyzet éppen arra ösz­tönöz, hogy egyre inkább a szellemi erőkre, a lakosság már kialakult művelődési igényére, a kulturális élet belső fejlődésé­ből adódó lehetőségekre épít­sünk. A kultúra nem szűkíthető le a műveltség terjesztésére, közvetítésére. Fontos feladata a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítése, a szocializmus eszméi­vel és céljaival való értelmi­érzelmi azonosulás elérése, a közösségi szellem, a cselekvő erő fejlesztése, a kultúra de­mokratizálásának folytatása. E tevékenységben jelentősek a változások az állami irányítás rendszerében: létrejöttek a mű­velődési, közművelődési bizott­ságok, a minisztériumok is meg­teremtették ágazatuk közműve­lődési irányításának alapvető feltételeit, s a kormányzati munka átfogó korszerűsítésének részeként e célt szolgálja az 1980-ban létrejött Művelődési Minisztérium. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter beszédét mondja. (Telefoto) A miniszter kiemelte: az ér­telmiség népművelő munkássá­gának nálunk nagy hagyomá­nyai, történelmi gyökerei vannak. Be kell vallanunk azonban, hogy az eredmények ellenére még vi­szonylag jelentős nagyságú ér­telmiségi csoportokat nem si­került folyamatosan bekapcsol­ni a közművelődési tevékeny­ségbe. Szólt azokról a fiatalok­ról is, akik fő hivatásuknak vá­lasztották a népművelő pályát. Többségük lelkesen, elkötele­zetten végzi munkáját. Nem ke­vesen közülük az áldozatválla­lástól sem riadnak vissza. A jö­vőben ahhoz, hogy a népműve­lők helyzetén változtassunk ­megemlítette: ma már világo­san látszik, hogy a szocialista építés során növekszik a szo­cialista állam és jog szerepe. Nem szabad azonban sem túl­becsülni, sem alábecsülni ezt a szerepet. Szólt arról, hogy adminisztratív korlátok nem akadályozzák — ha szükséges —. a jogszabályok megváltoz­tatását, de erre akkor kerül sor, ha a gyakorlati tapaszta­latok bizonyítják, hogy erre szükség van. A miniszter kitért Sándor Dezső képviselő bírála­keresetükre. jövedelmükre is fi­gyelve —. nagyobb gondot kell fordítanunk környezetükre, tár­sadalmi kapcsolataikra, munka­körülményeikre. Javítani kell képzésük, továbbképzésük fel­tételeit. Pozsgay Imre beszédének be­fejező részében megállapította: A kulturális politika az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni, s kényszerű gazdasági stagnálás, vagy egyensúlykeresés közben is szá­mos területen megvan a hala­dás lehetősége. BARÁT ENDRE (Pest m. 29. vk.), az M'SZMP szentendrei Városi Bizottságá­nak első titkára, az országgyű­lés kulturális bizottságának tit­kára a testület véleményét tol­mácsolva elmondotta: A köz- művelődést szolgáló párthatá­rozat nyomán jelentkezett nagy­mérvű társadalmi mozgást sok­helyütt nem követte kellő ütem­ben maqának a közművelődés­nek a fejlődése. MEDVETZKŸ ANTALNÉ (Baranya m. 4. vk ), a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola docense javasolta: vizs­gálják felül a kulturális élet gazdasági mechanizmusát, s még nagyobb felelősséggel döntsenek a kulturális beruhá­zásokról. SZURGYI ISTVÁNNÉ (Szolnok m. 3. vk.), a rákóczi- falvi általános iskola igazgató­ja felszólalásában megemlítet­te, hogy eqy-egy teleoülésen egymás mellett tevékenykedik tanácsi, szakszervezeti, vállala­ti könyvtár vagy művelődési otthon. Egységes irányítás mel­lett munkáljuk jobb és gazda­ságosabb lelhetne. DR. VÂRKONYI IMRE (Bács-Kiskun m. 6. vk.), az Actio Catholica országos igaz­gatója szőkébb hazájából vett példákkal illusztrálta, hoqy a közművelődésről szóló törvény céljait széles körű társadalmi összefoaással lehet és kell megvalósítani. FÁBRYNÉ DOBAI ILONA (Heves m. 3. vk.), a Heves me­gyei Tanács építőipari vállala­tának tedhnolóqusa a fejlődés lelteként értékelte, hoqy a fa­lusi néptánc- és néodalcsooor- tok ismét megpezsdült tevé­kenysége a népi kultúra ápo­lása mellett az űi. szocialista közösségek formálásához is hozzájárul. KIRÁLY ISTVÁN (Bp. 31 vk), akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományeqye- tem tanszékvezető eqvetemi ta­nára szólt az úavnevezett sza- badidős-veszélvről, arról, hogy az emberek idtejük jelentős ré­szével maquk gazdálkodnak. Fontos, hoqv a kultúra ne köl­tözzék be szinte teliesen a ma­gánéletbe. hanem ielen leqyen — mint közösségeket szervező erő — a közélet mindennap­jaiban is. KAPINYA MIKLÓSNÉ (Tolna m. 2. vk.), a Maqvar Se- Ivemioari Vállalat tolnai fonó­gyárának technikusa arról szólt, hoav Tolna megyében az úi ioa- ri beruházások, a korszerűsödő tára: az észrevétel jogos — mondta —, hozzátéve: a jog­alkotást és. a jogalkalmazást valóban dialektikus egységben kell szemlélni. Az országgyűlés az igazság­ügyminiszter beszámolóját, va­lamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomá­sul vette. Ezt követően az or­szággyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javas­lata alapján határozatot hozott a jogalkotásról. gyártmányszerkezet és technoló­gia, a korábban ismeretlen szakmák megjelenése különösen igényelte és igényli a munkások szakmai és általános műveltsé­gének gyarapítását. Ezért a közművelődési intézményhálóza­tot elsősorban a munkáslakta településeken fejlesztették: e hálózat második lépcsőiéként kiépítették a városi-járási mű­velődési központok hálózatát.- Amikor munkásművelődés­ről beszélünk - hangsúlyozta a képviselő —, nem szabad figyel­men kívül hagyni az iskola sze­repét. Az iskola feladata, hogy felkeltse és kielégítse a műve­lődés, a magasabb szintű tu­dás, az olvasás, a közösségi élet iránti igényt azoknál, akik a jövő munkásnemzedékét ala­pozzák meg. Elsősorban arról kell gondoskodni, hogy minden­ki megszerezze az általános műveltséget, elvégezze a nyolc osztályt. Jól képzett szakmunkást csak az általános műveltség ta­laján lehet elképzelni. Azok szá­mára, akik objektív okok miatt nem tudták elvégezni a nyolc osztályt, de felnőttként igénylik az alapműveltségnek a meg­szerzését, módot és lehetőséget kell nyújtani. Akik objektív okok miatt nem tudják vállalni az iskolarendsze­rű oktatásban a részvételt, azok számára érdeklődési körüknek megfelelő programokat kell szervezni, ismereteik kiegészíté­sére, bővítésére - mondta a kép­viselő, s óva intett attól, hogy a művelődést csupán az elolva­sott könyvek, vagy megnézett filmek számával azonosítsuk. Ez is fontos, de amikor Tolna megyében a társadalmi átréteg- ződés velejárójaként a munká­sok 50 százaléka falun él — és nagyközségben vagy városban dolgozik -, akkor elsősorban az ő igényeikhez, szokásaikhoz kell igazítani a művelődési ajánla­tokat. A teljességhez tartozik: a falun élő, de iparban dolgozó munkásság művelődését ered­ményesen segíti a szocialista brigádmozgalom, a maga kö­zösségformáló erejével, nevelő hatásával. PÁL JÓZSEF (Győr-Sopron m. 1. vk.), a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár fém­ipari alkatrész gyáregységének lakatosa elmondotta: A köz- művelődési törvény nyomán ér­zékelhető szemléletváltozás fontos összetevője, hogy a munkásművelődést ma már nem korlátozzák a munkahelyi művelődésre, nem azonosítják azzal. A lakóterületi és az üze­mi kulturális tevékenység egy­mást kiegészítve érvényesül. GÁRDÁI ZOLTÁNNÉ (Komárom m. 8. vk.), az esz­tergomi Heti József szakközép- iskola igazgatója arról szólt, hogy a kulturált szórakozási formák továbbfejlesztésében a pedagógusok, a közművelődési szakemberek segítségére siet­hetnének a vendéglátóipar fe­lelős vezetői is, ha több ifjú­sági cukrászdát, teázót, kelle­mes klubot alakítanának ki. * Az országgyűlés tavaszi ülés­szakának első napja — ame­lyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János fel­váltva töltötte be az elnöki tisztet — ezzel befejeződött. Az ülésszak ma délelőtt a köz- művelődési beszámoló vitájá­val folytatja munkáját. BUDAPEST Fotios-John Xydas, a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön foga­dást adott a rezidenciáján. A fo­gadáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Ság'hy Vil­mos belkereskedelmi miniszter, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár és Há­zi Vencel külügyminiszter- helyettes. Megjelent a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több személyi­sége. Ott volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. * A magyarországi unitárius egyház vendégeként hazánk­ban tartózkodó dr. Eugene Pickett, az amerikai unitárius egyház elnöke és kísérete csü­törtökön látogatást tett Straub Istvánnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökihelyettesénél. A fogadáson jelen volt dr. Fe- rencz József, a magyarországi unitárius egyház püspöke. * Ulla Tillander svéd közokta­tási miniszter vezetésével már­cius 22. és 25. között küldött­ség tartózkodott hazánkban. Ulla Tillandert és kíséretét fo­gadta Pozsgay 'mre művelődési miniszter és tárgyalásokat foly­tattak a két ország oktatási kapcsolatainak fejlesztéséről. A vendégek látogatást tettek ok­tatási intézményekben, Kecs­keméten megismerkedtek a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet munkájával, továbbá megtekintették Szentendre ne­vezetességeit. * A Francia—Magyar Baráti Társaság vezetői, Maurice Blaizeau főtitkár és André Puyet, a Társaság és egyben a francia országos lakásügyi szövetség titkára csütörtökön a Magyar Urbanisztikai Társaság székiházába látogatott, ahol baráti találkozón vettek részt. Szabó János építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztériumi ál­lamtitkár, a Magyar Urbanisz­tikai Társaság elnöke és André Puyet méltatta az együttműkö­dést, az ÉVM és a Társaság, magyár és francia építészek együttműködésének eredményeit és további lehetőségeit. KUALA LUMPUR Púja Frigyes külügyminiszter befejezte Malaysiában tett hi­vatalos látogatását. Kuala Lum­purban megbeszéléseket foly­tatott a kormány tagjaival a kétoldalú kapcsolatok kérdései­ről, regionális és nemzetközi problémákról. A tárgyalásokon elsősorban a két ország gaz­dasági, műszaki és kereskedel­mi együttműködésének fejlesz­téséről volt szó. Elutazása előtt, a repülőtéren tartott sajtóérte­kezletén Púja Frigyes kijelen­tette, hogy széles lehetőségek vannak a kétoldalú kapcsola­tok javítására. BERLIN Egynapos ülést tartott csü­törtökön Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság né­pi kamarája. A törvényihozó testület számos törvényt ha­gyott jóvá, köztük a hadköte­lezettségről, az államhatár vé­delméről és a társadalmi bíró­ságokról szóló törvényeket. A katonai szolgálati idő válto­zatlanul 18 hónap lesz a sor­kötelesek számára, de az el­következő években nagyobb mértékben hívják be a tartd- lékosokat, tekintettel a sorkö­teles korosztályok alacsony létszámára. LISSZABON A Portugál Kommunista Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a kormány ellen. A parlament szerdán kétnapos vitát kezdett a dokumentumról. A kommu­nista párt oarlamenti frakció­iának elnöke élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és elítélte azokat a terveket, hogy az alkotmány módosítá­sával Portugáliában megvál­toztassák a demokratikus ren­det. PEKING Armand Hammer neves ame­rikai nagyiparos, az Occidental Petroleum elnöke Pekinqben megállapodást irt alá a kínai hatóságokkal eqy külszíni szén­bánya tanulmánytervének el­készítéséről és a bánya közös kiépítéséről. A sanhszi tarto­mányban található szénbánya kezdeti 15 millió tonnás évi termelésével a világ legna­gyobb szénbányája lesz. A há­rom szakaszban megvalósítan­dó projektum első szakaszának kiéoítési költséqei 230 millió dollárra rúqnak. Az építkezés eqy év múlva kezdődik, s az első szénszállítmányok az épít­kezés kezdetétől számított két éven belül várhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents