Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
Mai számunkból KARÖLTVE A KONKURENCIÁVAL? (3. old.) SZAKSZERVEZETI ÉLET (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT EMELETRŐL EMELETRE AZ ÉPÜLŐ BANKSZÉKHAZBAN (3. old.) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a jogalkotás helyzete és a közművelődési törvény végrehajtása Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszoka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyiltotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt — akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak — igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. A művelődési miniszter beszámolója a köz- művelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. Interpelláció. Dr. Markója Imre: Szocialista jogrendünk nagyarányú átalakuláson ment keresztül Az igazságügy-miniszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni. mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat - mondotta a miniszter - a gazdaság- irányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új munkatörvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állam- polgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt Németh Károly és Kádár János az ülésteremben. (Telefotó kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk - Alkotmányunk alapján - az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetköri szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügyminiszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az ország- gyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy má(Folytatás a 2. oldalon.) Átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a szekszárdi kórház fiataljainak A Biztonsági Tanács előtt a ciszjordániai helyzet Lapunkban is többször beszámoltunk már a Tolna megyei Tanács szekszárdi Balassa János Kórháza KlSZ-szerve- zetének eredményes munkájáról. Ezt a kiemelkedő munkát jutalmazta a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlajával, amelyet Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára nyújtott át tegnap délután dr. Germánné Szellák Mariannának, a kórház KISZ- szervezete titkárának, a KISZ- szervezet küldöttgyűlésén. A hat KISZ-alapszervezet százhatvannégy tagja az elmúlt évben is sokat tett az egészségügyi ellátás javításáért. Szakmai-politikai tevékenységükkel érdemelték ki a kitüntetést. Kiss Magdolna egy dicsérő oklevelet is átadott a küldött- gyűlésen. Csorna Éva, a kórház baleseti sebészetén dolgozó fiatal ápolónő több éves lelki- ismeretes társadalmi munkájáért a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta. Leonyid Brezsnyev visszautazott Moszkvába Taskenti látogatását befejezve csütörtökön visszautazott Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Brezsnyev átnyújtotta a köztársaság képviselőinek a Lenin-rendet, amelyet a mezőgazdaság, különösen a gyapottermesztés terén elért eredményekért adományozták az Clzbég SZSZK-nak. Brezsnyeveit a taskenti repülőtéren Saraf Rasidov és a köztársaság más vezetői búcsúztatták. Ott voltak a szomszédos köztársaságok pártvezetői is, akik ugyancsak részt vettek a taskenti ünnepségen. Peruba érkezett Faluvégi Lajos Március 24-én Peru fővárosába, Limába érkezett a magyar kormánydelegáció, élén Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettessel. A küldöttség repülőtéri fogadásán részt vett Carlos Pestana perui tervezési miniszter és dr. Meruk Vilmos limai magyar nagykövet. A Biztonsági Tanács szerdai ülésén megkezdte a ciszjordániai helyzet megvitatását. A testület a felszólalások után elnapolta a vitát, anélkül, hogy a folytatásra időpontot tűzött volna ki. A jordán küldött felszólalásában rámutatott: a kiélezett helyzetet tovább súlyosbítja a megszállók elrendelte kijárási tilalom, az önkényes fegyver- használat védtelen tüntetők ellen és az el-birai városi tanács erőszakos feloszlatása. A delegátus népirtással vádolta Izraelt. Szíria képviselője szankciókat követelt Izrael ellen. Olyan határozat elfogadását javasolta, amellyel kizárnák Izraelt az ENSZ-ből a világszervezet alapokmányának megsértése miatt. A PFSZ képviselője, aki az elnöklő amerikai ENSZ-nagykö- vet ellenszavazata ellenére az ENSZ tagállamait megillető joggal szólalt fel a vitában, követelte: a Biztonsági Tanács azonnali akciókkal vessen véget az ártatlan emberek lemészárlásának. Az egyiptomi ENSZ-képviselő kijelentette: az izraeli politikának tudható be az, hogy a Közel-Keleten egyik válság a másik után robban ki. Leszögezte, hogy a palesztin probléma marad az arab—izraeli konfliktus gyökere. Az izraeli delegátus viszont védekezésében a tüntetőkre igyekezett áthárítani a felelősséget a véres incidensekért. A Reuter értesülése szerint az arab országok határozati javaslatot kívánnak a BT elé terjeszteni. A határozati javaslat szerint a testület elítélné Izraelt ciszjordániai és golani politikájáért és követelné az el-birai községtanács visszaállítását. A még egyeztetésre váró tervezet Izrael politikáját a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tevékenységnek minősítené. Az izraeli megszálló hatóságok ciszjordániai véres elnyomó intézkedései elleni nemzetközi tiltakozó hullám erősödésével egy időben Ciszjordániá- ban folytatódik a leszámolás a megszállás ellen küzdő palesztin vezetőkkel. Csütörtökön az izraeli katonai hatóságok leváltották posztjáról Nabluszés Ramallah polgármesterét, s a két, ismert palesztin vezetőt, Bassam el Sakaat és Karim Khalafot erőszakkal eltávolították irodáikból. A leváltott polgármesterek helyébe izraeli polgármestereket neveztek ki. Nablusz polgármestere „törvénytelennek és fajüldözőnek” nevezte a leváltásáról szóló izraeli döntést. Mint ismeretes, az egy hete fokozódó feszültség a Jordán- folyó megszállt nyugati partján akkor kezdődött, amikor az izraeli hatóságok leváltották El-Bira palesztin polgármesterét. Dr. Germánné Szellák Marianna az elmúlt év mozgalmi munkájáról tart beszámolót
