Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. március 24. Képújság 3 Helyszíni párt-vb ülés Dunaföldváron H nagyközségi tanacs ciklusprogramja Társulás a történelmi borvidéken A cél: minőségi borok forgalmazása, növelni a szekszárdi bor hírét Dunaiföldváron tartotta leg­utóbbi ülését a Paiks városi- Ij ő rá si pá rt- vég re h a j tóbi zottság. Az első napirendi téma ugyan­is dunaföldvári volt: Dunaföld- vár nagyközség Tanácsa VI. öt­éves tervre szóló ciklusprogram- ja, a végrehajtás beindításá­nak tapasztalatai. A testület tagjai te'hát nemcsak az ülé­sen, hanem a nagyközség egyes létesítményeinek megtekintésé­vel is informálódhattak a prog­ram megvalósításáról, a hely­zetről, a tennivalókról. Különleges helyzetben van ez a megye északkeleti csücskében lévő település. Vonzáskörzete átnyúlik a megyehatáron is, jellemző például, hogy a gim­názium 213 tanulójából 57-en Fejér, 51-en Bács-Kiskun me­gyéből járnak be. Az egy lakos­ra jutó évi kiskereskedelmi for­galom több mint 44 ezer forint ami nagyjából megfelel egy dolgozó átlagkeresetének, jól­lehet az se teljes egészében bolti vásárlásokra fordítódik. Ezért kerül többek között nagy erőfeszítésekbe megőrizni az alapellátás eddig elért szín­vonalát és biztosítani a közép­távú tervben foglalt, elsősor­ban minőségi javulást célzó fej­lesztést. A tanács, a középtávú mun­kaprogram összeállításánál fi­gyelembe vette az előző évek számottevő eredményeit és a végrehajtás során szerzett ta­pasztalatokat. Hasznosították a tanácstagi beszámoló kisgyű- léséken, falugyűléseken és egyéb fórumokon elhangzott lakossáai javaslatokat, kezde­ményezéseket. Az elképzelése­ket egyeztették az üzemek, in­tézmények vezetőivel, figyelem­be véve a helyi gazdálkodó- egységek sajáterős fejlesztéseit. Bevonták a program végleges kidolgozásába a tanácsi bizott­ságokat, a teljes programjavas­latot véleményezte a nagyköz­ségi pártbizottság, majd a ta­nácsülés jóváhagyta. Korlátozottak a pénzügyi le­hetőségek, ezért nagy a jelen­tősége a számba jöhető bevé­telek teljes körű realizálásának, majd pedig a pénzeszközök optimális felhasználásának. A fejlesztési források egy — ki­sebb — hányadát a lakossági adók képezik, ám a több száz­ezer forintnyi adóhátralék aka­dályozhatja a községfejlesztést. A tanács ciklusprogramjában fontos tétel a lakáshelyzet ja­vítása. Az ötéves tervidőszak­ban tíz „célcsoportos" és két szolgálati lakást építenek fel. Folyamatban van a beruházás tenületelőkészítése és a terve­zés. Az OTP-lakásakció kereté­ben 64 két és fél szobás lakást adnak át, ennek fele már el­készült, a második 32 lakásos ház átadási határideje 1984. Folyamatosan végzik szövetke­zeti lakások részére a terület­kisajátítást, a közművesített te­lek és az építési kapacitás biz­tosított. Családi házak építé­séhez hetven közművesített te­lek van. A meglévő tanácsi la­kások egy részét korszerűsítik, komfortosítják. Újszerű a ta­nács lakáspolitikájában, hogy a tízévesnél régebbi — elsősor­ban a józsefhegyi — tanácsi lakásokat, szám szerint 54-et eladásra kínálnak fel, az így befolyt összeggel pótlólagos fejlesztési forráshoz juthat a tanács. Az ötéves fejlesztési prog­ramból a tizenkét állásos autó- busz-oályaudvar átadása már meqtörtént, ezáltal lehetőség nyílik a főtér rendezésére is. Az ivóvíz-ellátás javítására az idén két úi mélyfuratú kutat lé­tesítenek, így remélhető, hogy az évenként rendszeresen „visz- szatérő” nyári vízhiány elma- -ad. A község óvodáinak „telí­tettsége” jelenleg 125 százalé­kos. Ennek megszüntetését te­szi lehetővé az, hogy — nagy­részt társadalmi összefogással — egy 75 férőhelyes óvodát éoítenek. Javulnak az ötéves tervidőszakban a nagyközség és környéke egészségügyi ellátásá­nak tárgv'í feltételei is: 1984­ben egészségügyi központot éoítenek. A felújítási-tatarozási terv tartalmazza többek közt a leg­rosszabb állapotban lévő Kos­suth Lajos utcai iskola felújítá­sát, a vártámfal helyreállítását és a művelődési ház kisebb felújítását. Ez utóbbinál a vég­rehajtó bizottság javasolta a tanácsnak, hogy az járjon együtt egy kisebb mértékű bő­vítéssel is, mivel a közművelő­dési tevékenység feltételei szű­kösek. Különböző támogatási ala­pokból rövidesen megépítik a végleges várszínpadot, ehhez az Országos Műemléki Fel­ügyelőség dolgozói társadalmi munkában .készítették el a ter­veket. Tervezik tájmúzeum létre­hozását is, ehhez azonban hely még nincs, a muzeális anyagok gyűjtése viszont már megkezdő­dött. Az idegenforgalom növe­lését segíti elő, hogy — a me­gyei idegenforgalmi hivatal közreműködésével — fejlesztik a már működő kempinget. Sokat fejlődött az elmúlt években a lakosság áruellátá­sa és a szolgáltatás, azonban indokolt a további fejlesztés is. Nincs megelégedve a tanácsa szekszárdi központú szolgáltató- egységek helyi tevékenységé­vel. A beruházási javak pazar­lásának iskolapéldáját látja a GEUKA-szerviznél, a vállalat ugyanis a korszerűen megéoí- tett szervizben egyszemélyes felvevőhelyet üzemeltet, a Pa­tyolat munkájára gyakori a mi­nőségi panasz. A sportoláshoz jók a tárgyi feltételek — tornacsarnok, sport­telep, vízibázis, tömegsportpá­lyák — a programban kiemelt figyelmet fordítanak a tömeg­sport, ezen belül a nők soorto- lási lehetőségeinek fejlesztésé­re. A nagyközség út-, utcaháló­zatának közel 40 százaléka, a járdáknak több mint a fele keményburkolatú, az árkok, hi­dak elhanyagoltak. A helyzet javítására mintegy tízmillió fo­rint ál.l rendelkezésre, de ez kevés. Elsősorban itt számíta­nak nagyobb arányú társadal­mi munkára, de más fejleszté­si feladatok megoldásánál is. Például társadalmi erők bevo­násával gondoskodnak a köz­területek tisztántartásáról, az illegális szemétlerakások meg­szüntetéséről. A program harmincmillió fo­rint értékű társadalmi munká­val számol. Ám az első év — az 1981-es — rácáfolt erre oz elképzelésre, mégpedig pozitív irányban: 16,3 millió forint volt a lakosság, az üzemi, intézmé­nyi kollektívák által végzett tár­sadalmi munka értéke. Mint a végrehajtó bizottság megálla­pította, van lehetőség az ere­deti terv átdolgozására, bőví­tésére. A lakosság közvetlen érdekeltsége számos területen jelenthet új erőforrást. Ennek érdekében tevékenykedjenek az üzemi, intézményi pártszerve­zetek is. J. J. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai X A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés egyre in­kább az irányítás és a gazdasági cselekvés elválaszthatatlan része, ennek rendszeressége, lokozott határozottsága hozzájárult a munka társadalmi eredményességének növekedéséhez — állapította meg legutóbbi ülésén a Minisz­tertanács, amely az 1981. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló előterjesztéssel együtt a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapaszta­latait is megvitatta. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi hely­zete kedvezően alakult. A gazdálkodás ered­ménye az előirányzottat és az előző évit is meghaladta, a költségvetés ebből származó jö- , vedelme eléri a tervezett szintet. Az állami pénzeszközökkel megvalósuló beruházások elő­készítése, lebonyolítása — elsősorban a be­ruházási piaci feszültségek lassú csökkenésé­nek hatására — kis mértékű javulást mutat. A költségvetési gazdálkodásban körvonalazód­nak azok a jelek, hogy a takarékossági szem­lélet kezd általánossá válni. A vizsgálatok azonban arra is rámutatnak, hogy a pénzügyi-számviteli-szerződéses legye­lem nem javult megfelelően. A gazdálkodás szabályainak megszegése, a bizonylati fegye­lem lazasága esetenként — a végzett mun­kával arányban nem álló — jogtalan szemé­lyi jövedelmekre vezetett, s a társadalmi tu­lajdont is veszélyeztette. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a gazdálkodók nyereségének növekedésében a hatékonyság, a költséggaz­dálkodás javulása mellett más tényezők (a termelői árak növekedése, az előző évben kép­zett nyereségtartalékok leihasználása stb.) is szerepet játszanak. A gazdaságtalanul vagy alacsony hatékony­sággal működő vállalatok közül jó néhány kül­ső segítséggel, extenzív módon, áremelésekkel tervezi megoldani gondjait. A vállalati szervezet korszerűsítésekor a decentralizálás sikerének lényeges eleme az önállóság feltételeinek biztosítása. A vizsgá­latok a pozitív tapasztalatok mellett rámutat­tak arra, hogy a felügyeleti szerveknek ezek­nél az egységeknél lényegesen nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniok az eszközellátásra, az eddig nem ismert feladatok — például igaz­gatási, külkereskedelmi tevékenység — végre­hajtásához szükséges ismeretek átadására. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési tapaszta­latai szerint a hatékonyság javitására, az adottságok és lehetőségek tokozott kihaszná­lására, a beruházásokra rendelkezésre álló pénzeszközök körültekintőbb és célszerűbb fel- használására, a költségvetési gazdálkodásban az ésszerű takarékosság általános elterjeszté­sére kell késztetni a vállalatokat. Ennek egyik eszköze, hogy a megalapozott és segítő szán­dékú vizsgálatok alapján haladéktalanul te­gyék meg a szükséges intézkedéseket. A célok és tények összevetéséből, elemzéséből szár­mazó információkat hasznosítani kell az irányí­tási folyamatban : a tervezésben, a döntésben, a végrehajtásban egyaránt — hangoztatta a Minisztertanács által elfogadott előterjesztés. A szekszárdi Aranyfürt Mgtsz elnöke, Heimann Ferenc öröm­mel újságolta, hogy a történel­mi borvidéken a szőlőtermesztés, borfeldolgozás fellendítését cél­zó gazdasági társulás megala­kítása napokon belül várható.- Éppen ideje. így a sok éve folyó szőlőtelepítési, borgazda­sági munka beérik. A taggaz­daságok egységesek abban, hogy a szekszárdi bor hírét visz- sza kell állítani. Ehhez minden technikai és személyi feltétel együtt van, még a pénz is, bár ebből több is lehetne és akkor előbb tudnánk a terveket tel­jesíteni — mondja az elnök. A történelmi borvidék gaz­dája a Szekszárdi Állami Gaz­daság, mint a legjobban felsze­relt, legnagyobb területtel ren­delkező egység. Tény azonban, hogy az Aranyfürt eredményei sem utolsók. A termelőszövet­kezet 170 hektáron telepít most szőlőt, főleg a sióagárdi határ­részen a Búzahidas dűlőben. Jelentős anyagi támogatást ad e munkához az állami gazda­ság. 21 hektár van vissza itt a szaporítási tervből, s akkor száz­hektáros egybefüggő szőlőskert lesz. Ide főleg vörös bort adó fajtákat telepítettek. A követ­kező két évben 25 hektárt te­lepítenek még, főleg a Baranya- völgyben, ugyanis ott a telepí­tések mellett van még hely nagyüzemi művelésre. A telepítés éppen az Arany­fürt példája nyomán másfél év­tizede úgy történt a kisgazda­ságokban is, hogy a történelmi borvidéknek megfelelő alap­anyagot adó legyen a termés azokhoz a borokhoz, amelyeket úgy hívtak valamikor, hogy szekszárdi bikavér és szekszárdi kadarka. A telepítések, illetve termőben lévő szőlők nyolcvan százaléka körülbelül az a te­rület, melyről Oportó, Zweigelt és Merlot, illetőleg Kadarka szedhető. A borokhoz új ízt ad a nemrég meghonosodott Kék­frankos is, amiből olyan mér­tékben nő a terület, hogy évek múltán minden fajta együtt lesz ahhoz, hogy a borkultúra szín­vonalát emelni lehessen.- 1978 óta az állami gazda­ság a gazdája a történelmi bor­vidék szőlőkultúrájának - mond­ja dr. Domonyai Péter, a ter­melőszövetkezet kertészmérnöke, főágazatvezető. - Már akkor az­zal a céllal fogtunk a munká­hoz, hogy a nálunk termelt sző­lőt itt a megyénkben dolgozzuk fel. és lehetőleg mi is forgal­mazzuk. Most a társulás na­gyobb lehetőséget ad ehhez. Várdomb, Decs, Öcsény, Sió- agárd, Báta és más községek termelőszövetkezetei, kisgazda­ságai is csatlakoznak a társu­láshoz — mert biztató a jövő. Azt akarjuk elérni, hogy egysé­ges legyen a borértékesítés, te­hát a számításba jöhető 150 ezer hektoliter termés java ré­szét minőségi áruként tudjuk eladni. A feltételek persze szigorúak. Az Országos Borminősítő Inté­zet rendszeresen vizsgálja majd a termést, és a forgalmazásra csak az engedélyével kerülhet sor. A szőlőfeldolgozáshoz — a 2- 3 ezer hektoliter bor készítésé­hez - van elegendő felszerelés. A vörös borok érleléséhez .azon­ban még vásárolnak ászokhor- dókat, máris vettek egy tucat 30-60 hektoliteres, tölgyfából készült hordót. Pincét vásárol­tak a Lisztes-völgyben, az Ep­res-kerti bázist is használni akarják, és részt vesznek aktí­van a kisgazdaságok segítésé­ben is. A szép szőlőskertek máris ha­tással vannak a többi mezőgaz­dasági nagyüzemre is - Zom- bán, Bátán, Nagymányokon, Sió- agárdon és máshol -, éppen ezért fogtak nagyobb szőlőtele­pítésbe. De észrevehető, hogy 6-800 öles kisgazdaságok tu­lajdonosai is a jó borszőlőket termesztik . .. A történelmi borvidék hely­zetéről a közelmúltban több, alapos elemző jelentés készült és megfelelő ajánlások szület­tek. A társulás megalakítása már ennek nyomán került szó­ba. Nyilvánvaló, hogy az eddigi tapasztalatokat a jövőben hasz­nosítják az érdekeltek, közöt­tük azok is, akik még nem ha­tározták el a társuláshoz való csatlakozást. Az a cél, hogy egy kézben legyen a szőlőkul­túra fejlesztésének ügye, nem zárva ki annak lehetősége, hogy más területekről is, bele­kapcsolódjanak a munkába a szőlővel foglalkozó vállalatok. Riportunk anyagának gyűjté­se után kaptunk hírt: Megala­kult a társulat, neve: Szekszár­di Szőlőtermelő és Borászati Társaság. Fogazott ekevas Szemétből biogáz Új típusú szántóeszköz gyár­tására rendezkedett be a pécsváradi Zengőalja Tsz: a fogazott ekevas hosszabb élet­tartamú, kevesebb vonóerőt igényel és jobb talajmunkára képes, mint a hagyományos. Földi Balázs gépésztechnikus találmányára szabadalmat adott ki az Országos Találmányi Hi­vatal. A hagyományos szárvtóvas- nak sima az éle, az új típusú ekevason egy keményfémből készült fűrészfogazat van. A legfőbb előnye a pécsvá­radi találmánynak, hogy álta­la jobb minőségű a szántás, aminek terméshozam-növelő hatása van. Kíméli a talajt, nem alakul ki az úgynevezett eketalp-betegség. Szombathelyen átadták ren­deltetésének az ország első olyan biogáz-üzemét, amely­ben a városi szeméttelep rot­hadó anyagait hasznosítják. Az üzemet a városgazdálko­dási vállalat hozta létre, s működteti. A kísérletek bevál­tak: a télen már a szemétből erjedt metángázzal fűtötték a vállalat körmendi úti telepé­nek műhelyeit, épületeit, s ez­zel az energiával dolgozik az aszfaltgyártó üzemük is. A vállalat vezetői, szakem­berei dolgozták, kísérletezték ki azt az eljárást, amelynek alkalmazásával hasznosítani lehet a város határában fel­gyűlt mintegy kétmillió köb­méter szemét gáztartalmát. E gáz fűtőértéke vetekszik a legjobb minőségű szenekével. A nagy metántartalmú biogáz­ból 1,4 köbméternek az ener­giatartalma annyi, mint pél­dául egy kiló tüzelőolajé, egy köbméter biogáz előállítása viszont jóval olcsóbb, csak 22 fillérbe kerül. A számítások szerint egy­millió köbméter biogázt állíta­nak elő a szeméttelepen éven­te. A vállalatnak azonban en­nek egy töredéke is elég. Az olcsó energiát már felajánlot­ták a telep közelében működő Volán vállalatnak, s a szakem­bereik készek arra, hogy má­soknak is átadják tapasztala­taikat. Régi pincék mélyén ... Szekszárdi bor az üvegben

Next

/
Thumbnails
Contents