Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
A^PÜJSÀG 1982. március 24. get alkottak. Visegrádon egyébként nemrégiben olyan leletre, egy, a IX. századra jellemző ékszerre bukkantak, amely azt igazolja, hogy a vórkert-dűlői településen már a honfoglalás előtt is éltek, s lakói feltehetően szlávok voltak. Maga a Visegrád elnevezés is szláv eredetű. Kígyós Sándor szobrászművész kiállítása A Magyar Nemzeti Galéria műhelysorozatában kiállítás nyílt Kígyós Sándor szobrászművész alkotásaiból. A művész zenészből, majd népművelőből vált szobrásszá. Jelenleg Pécsváradon él és dolgozik. A képen: Próba Kígyós Sándor harangszobrán. Filmplakát-kiállítás Budapesten Filmplakátokból nyílt kiállítás kedden, a Vörös Csillag mozi előcsarnokában. A tárlaton, amelyhez hasonlónak utoljára két évvel ezelőtt adott otthont Budapest — a szocialista orszá- gokbeli grafikusok mutatják be legjobb alkotásaikat. A több mint 200 darabból álló kollekció érdekessége, hogy közülük csaknem félszáz olyan filmekhez készült, amelyeket Csehszlovákiában, az NDK-ban és hazánkban is műsorra tűztek. <igy adott az összehasonlítás lehetősége, annak eldöntése, melyik művész fantáziáját mozgatta meg legélénkebben a vásznon pergő alkotás. Kora Árpád-kori települést tárnak fel a Békés megyei Dobozon is, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal 20 esztendeje vallatják a föld mélyét a szakemberek. A visegrádihoz hasonlóan itt is föfdbe ásott házakat találtak, de mellettük már a felszínen felhúzott „épületek" is álltak, pontosabban szellős jurták, amelyekben nyáron laktak az emberek. Vendégszereplés Kedden Firenzébe utazott a MÁV kőszegi Landler Jenő Általános Iskola énekkara. A 40 tagú fiúkar az ottani vasutas szabadidő-központ meghívásának tesz eleget. A kisdiákoknak több fellépésük lesz, egyebek között részt vesznek a hét végén sorra kerülő firenzei Bartók- emlékün népségén. Falumúzeum Április 1-én nyit ki ismét a zalaegerszegi göcseji falumúzeum. Az őszi zárás óta serény munka folyt a szabadtéri bemutató területén, s így az új szezonban újdonságok is fogadják a hazai és külföldi látogatókat. Felújították a növényzetet; kivágták azokat a fákat, amelyek idegenek a göcseji faluban, s olyanokat telepítettek - szilva, cseresznye, szeder -, amelyek hozzátartoznak a tájegység portáihoz. Pályázat Néprajzi műhelymunkára hirdetett pályázatot a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya. Az alkotóház a zselici Magyarlukafán működik egy régi, szép parasztházban. Célja az, hogy a nyári tábor résztvevőinek lehetőséget nyújtson a népi kultúra értékeinek alkotó módon való felhasználására a kézművesség, a tárgyformálás olyan területein, mint a szövés, a fafaragás, a fazekasság, a bőrművesség, a kosárkötés és a gyékényfonás. A műhely július 1. és augusztus 31. között működik, s az érdeklődők két-há- rom hetes időtartamra pályázhatnak. A következő témakörökben lehet pályázni:- Valamelyik népi mesterség gyűjtésen alapuló feldolgozása és használati tárgy készítése rekonstrukciós jelleggel. (Kender- és lenmunkák, gyapjúmunkák, fazekas égetőkemenceépítés, kocsiépítés rekonstrukciója, kútház-építés.) — önálló tervezés alapján használati tárgyak készítése, felhasználva a dél-dunántúli népi tárgyformálás eredményeit. (Egy csárda berendezésének mintadarabjai.) r A kora Arpád-kor emlékeit kutatják A Szabolcsban feltárt földvárnak és környékének anyagát dolgozzák fel ezekben a hetekben, hónapokban a Magyar Nemzeti Múzeum középkor-kutatói. A magyar állam, a nemzetiségi és ispáni központok régészeti kutatásának egyik fontos állomása a legnagyobb magyarországi földvár napvilágra kerülése. A kutatók nemcsak a földvárat szabadították meg az idők során rárakódott rétegektől, hanem a korabeli várnép és a fegyveres kíséret temetőjét, az egyik legkorábbi, többször átépített Árpád-kori templomot, s azoknak a kistelepüléseknek egyikét is, amelyekben a vár urát és népét kiszolgálók laktak. Az időjárástól függően néhány hét múlva országszerte folytatódnak az ásatások. A Borsod megyei Sólyon már korábban előkerült egy X. századi templom, egy szolgáltató település és egy későbbi időből származó lakótorony. Itt a munkát eddig egy miskolci régész végezte, ez év tavaszától már a Nemzeti Múzeum szakemberei is részt vállalnak a feladatból. Az eddigi kutatások szerint úgy tűnik, ez a település volt az, amelyet Anonymus Örs úr várának nevezett. Több tucat földbe ásott ház bukkant már elő Visegrádon, a Várkert-dűlőben, ahol már harmadik éve kutatják a középkor emlékeit. A falut - ellentétben az országban másutt találtakkal — valószínűleg teljes egészében feltárhatják, mivel a visegrádi vár körüli házak, szolgáltató települések viszonylag zárt egyséBékés megye élő népművészete Kecskeméten a megyei művelődési központ kiállítótermében évente egy-egy alföldi tájegység népművészetét bemutató kiállítást rendeznek. Az idén Békés megye múlt századi és mai népművészetét mutatják be. A kiállítás jól tükrözi a múlt században soknemzetiségűvé vált terület magyar, román, szlovák, szerb és német kultúrájának egymásra hatását. A Békés megye népművészetét bemutató kiállítás március 28-ig tekinthető meg Kecskeméten. 1968 januárjában adták át rendeltetésének Karl-Marx- Stadtban a Schiller téren azt a 12 kocsiállásos autóbuszpályaudvart, amelynek munkáját testvérlapunk a közelmúltban bemutatta. Néhány érdekes számadat a cikkből: Naponta 40—50 ezer utas fordul meg a pályaudvaron. Az autóbuszokat 40 különböző vonalra indítják innét, a legtávolabbi cél Halle. A forgalomirányító naponta 450-szer ad zöld fényt a kiinduló autóbuszoknak. Margót Möckel 24 éve pénztáros, naponta 2 ezer jegyet ad el és körülbelül ezer különböző helyre szóló menetjegy árát fejből tudja. Thmeobckhsi npciBfln A tambovi Lunacsarszkij Drámai Színház nemcsak a megyeközpont életében tölt be jelentős kulturális szerepet, hatása az egész megyére kiterjed. Az idén például 150 tájelőadást szerveznek a színház vezetői, művészei. Színházi napok keretében keresik fel a művészek a megye városait, járási székhelyeit, nagyobb településeit. Természetesen csak olyan művek bemutatására vállalkozhatnak, amilyenek előadásához megvannak a szükséges technikai feltételek is. Hogy minél nagyobb rétegekhez jusson el a színházi kultúra, a tambovi színház művészeinek előadásait megtekinthetik a kisebb falvak lakói, mégpedig úgy, hogy egy nagyobb központban rendeznek előadást, ahová külön autóbuszokkal hozzák a környék lakóit. Legutóbb a Zna- menszkij járás dolgozói tapsolhattak a színház művészeinek. A több mint ötszáz személy befogadására alkalmas színházterem zsúfolásig megtelt a környék falvainak lakóival, a mezőgazdasági üzemek dolgozóival. SQMOG/I^ Néhány évvel ezelőtt a légi műtráqyázás, növényvédelem megjelenése után a karádi Aranykalász Tsz-ben született meg az ötlet, milyen eszközzel lehet a lehető leggyorsabban feltölteni a gépet, fokozni gazdaságosságát. Azóta a helikoptertöltő néven közismertté vált eszközből minden évben néhány darabot készítenek — érthető, hogy csak ennyit, hiszen hasznosítási lehetősége is korlátozott. A múltból ezt a oéldát csak azért idéztük, mert ez a szövetkezet azon kevesek közé tartozik, ahol évről évre egyre többek kopogtatnak az ajtón ötletekkel, ésszerűsítési javaslatokkal. Az, hogy újítási ankétot tartottak a gazdaságban, önmagában is jelzi: fontosnak tartják ezt a tevékenységet, ösztönöznek rá, és természetesen megfelelő erkölcsianyagi megbecsülésben is részesítik. Tavaly negyvenháromezer forintot fizettek ki az új megoldásokat kidolgozóknak. Az ötletek hasznát forintban nehéz lenne kifejezni. Mert például összegét tekintve nem drága az MTZ első kerekéhez szükséges persely, de évente két- háromszor kell cserélni, és a fő gond: igen nehezen lehet beszerezni. Kovács István pótolta ezt olyan műanyagmegoldással, amely két évet kibír. Hetente volt probléma a Bi- zont-Gigant kombájn gyűrűivel, Kudomrák Lajos olyan megoldást talált, hogy egyszer sem kellett cserélni — az egész szezonban... Jól érzékelteti ez a két példa, hogy a folyamatos, biztonságos munkavégzés feltételét teremtik meg az ötletek, s ezt forintban csak becsülni lehet, pontosan kifejezni nem. PETŐFI NÉPE Igen hasznos rendezvény volt a kecskeméti Technika Házának műszaki klubjában. A városi pártbizottság és a MTESZ szervezésében különböző ipari vállalatok képviselői jelentek meg, hogy felajánlják egymásnak elfekvő alapanyag- készletüket, illetve megtalálják azokat az anyagokat, amelyek beszerzése nekik okoz qondot. A szakemberek mintegy 150 millió forint értékű különböző alapanyagot ajánlottak fel egymásnak, s a börze folyamán számos üzletet kötöttek. Különösen nagy volt a kereslet a húzott koracélok és ötvözött lemezek, valamint a különböző kötőelemek iránt. A börzén részt vevő szervezők és a vállalatok képviselői elhatározták, hogy szeptemberben ismét találkoznak, s még gondosabb szervezéssel elérik, hogy minél több ipari és kereskedelmi vállalat vegyen részt ezen a népgazdasági szempontból is fontos találkozón. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A hússzállitó teherautó vezetője ezúttal valóban semmi- fői sem tehet. Egy kisebb műszaki hiba elhárítása végett kormányozta járművét Dunaújváros határában az útpadkára. A következő pillanatban a jókora jármű megdőlt, s csak a puszta szerencse mentette meg attól, hogy felboruljon. Jobb oldali kerekeit elnyelte a föld. Ebben a bizonytalan helyzetben vesztegelt több, mint egy órát, mire egy daru kimentette a puha, felázott föld fogságából. Ezen a déli órán ugyancsak éghetett a füle annak a néhány vízvezeték-fektető munkásnak, okik a 6-os fő közlekedési út és a 62-es műút találkozásához vezető Petőfi utca jobb oldalán meglehetősen felelőtlenül takarták be a kiásott árkot: Minden arra járó gépkocsivezető felidézte emléküket. Ök ugyanis elfelejtették kitenni a padkára hajtani veszélyes jelet. A dunaújvárosi tanács műszaki osztályán megtudtuk, hogy a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek végzett ezen a szakaszon földmunkát. A padkára hajtani veszélyes táblát tehát illene kitenniük — még most se késő — mielőtt komolyabb baleset történik! Dunántúlt napló 36-72-15-000. Nem komputerbe való kódszám. Csupán játszom a lehetőséggel : így hívnám fel szerkesztőségünket mondjuk egy párizsi kiskocsmából — közvetlen tárcsázással. Bejelenteném szerkesztőmnek, hogy estére a Folies Ber- gére-be megyek — Rue Richter 32. — és ha akar, visszahívhat a 00-33-1-7-704-121-en. Az előbbit már eddig is megtehettem volna, ugyanis Magyarország bármelyik „cross- bar"-száma hívható Párizsból közvetlenül. (A 36 hazánk körzetszáma, a 72 Pécsé, a 15-000 pedig munkahelyem hívószáma. Az utóbbit szerkesztőm teheti meg — 1982. második félévében. Ugyanis Pécs bekapcsolódik a nemzetközi távhívóhálózatba.) A nemzetközi „búgóhang" 00-ra jön be, Franciaország körzetszáma 33, Párizsé 1, s a többi a Folies Bergére-é. Mint azt dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője elmondotta, mindez nagy lépés lesz a pécsi telefonozás történetében: a telefon-előfizetők lakásukról, közvetlen tárcsázással elérhetnek 31 országot, az ott élő ismerőseiket, barátaikat, szeretteiket. Hívhatják többek között Faöer-szigeteket — 30 —, Va- tikánvárost — 39 —, Liechtenstein — 352 —, Csehszlovákiát — 45 és ha tetszik, a Szovjetunióból Moszkvát, Minszket, Kijevet, Leningrádot, Tallinnt — 7 —, s hamarabb jön be a hívott fél, mint mondjuk a Bikali Állami Gazdaság. S főleg tisztábban is halljuk a hívott fél hangját, mert a nemzetközi telefonozásban kötelező a jó minőségű hang biztosítása. .. Régiónkban a „nemzetközi közvetlen" ebben az ötéves tervciklusban csupán Pécs privilégiuma: a többi megyeszékhely — város később kapja meg ezt a lehetőséget. Tudományos expedíció Csaknem kéthónapos földközi-tengeri és atlanti-óceáni eredményes kutatóútja befejeztével visszaérkezett Várnába a „Vitjaz”, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Óceanoló- giai Kutatóintézetének legújabb hajója, amelynek első expedícióján bolgár szakembereik is részt vettek. A „Vitijaz" személyzete a tudományos program első felében Ciprus környékén végzett ócea- nológiai és arc'hehológiai kutatásokat, majd pedig a Gibraltár és az Azori-sztgetek között lévő víz alatti vulkanikus hegység, az Amper felderítésére indult. Vjacseszlav Jasztrebov professzor, az expedíció vezetője, az akadémia oceanológiai intézete igazgatóhelyettesének szavai szerint „90 százalékos bizonyossággal” megállapították, hogy a jelenleg 70—10O méteres mélységben az Atlanti- óceán szintije alatt lévő Amper hegység valaha kiemelkedett az óceánból. A búvárok által felszínre hozott víz alatti bazaltképződmények, amelyeket most a geológusok vettek gondos tanulmányozás alá, fényt deríthetnek az Amper keletkezésének körülményeire és múltjára. Arra a kérdésre, hogy megtalálták-e az Atlantiszt, Jasztrebov professzor várnai sajtókonferenciáján „nem”-mel válaszolt. A kérdés továbbra is nyitott — mutatott rá az Atlantisz rejtélyét firtató kérdésekre válaszolva a szovjet—bolgár expedíció vezetője.
