Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

1982. március 18. KÉPÚJSÁG 3 Tanácsköztársasági emlékek nyomában (ill.) Sándor József brigád Simoitonyán Hatvanhárom esztendővel ezelőtt kiáltották ki a Magyar Ta­nácsköztársaságot, amely a proletárdiktatúra második győzel­me volt a világon. A munkás—paraszt hatalom dicsőséges 133 napjának számtalan emlékezetes eseménye zajlott le me­gyénkben is. Közülük epizódszerűen emlékezünk meg ezúttal néhányról. Ezek az események epizódok voltak ugyan, de egy­ben jellemzőek is, s fontosságukkal meghatározó szerepet ját­szottak a szocialista forradalom egészében. Két brigádtag : Szarvas Lászlóné és Barakonyi Antal A Sándor Józsefről, a Ta­nácsköztársaság mártírjáról el­nevezett szocialista brigád ikét tagijával beszélgettünk a Si'mon- tornyai Bőrgyárban. Az ezüst- koszorús ifjúsági kollektíva 1975-ben alakult. Szarvas Lászlóné brigádvezető és Bara­konyi Antal brigádtag ezt mon­dotta kollektívájuk megalaku­lásáról, s névválasztásáról: — Gyárunkban már 1975- ben is sok szocialista brigád dolgozott, s történelmünk (ha­ladó alakjainak nevét viseli. Mi arra gondoltunk, hogy se időben, se térben nem me­gyünk túlságosan messzire. A Tanácsköztársaságnak közsé­günkben is voltak kiemelkedő egyéniségei, így Sándor József, akit 1919-ben a simontornyai Községi Tanács elnökének, já­rási intéző bizottsági és megyei tanácstagnak választottak. — Sándor József mártír­halált halt. — Igen, sírját 1975 óta gon­dozzuk, s minden év március 21-én koszorút helyezünk el rá. Persze, mindez nem elég. Sán­dor József egy eszméért áldoz­ta életét, s nekünk az a dol­gunk, hogy ezeknek az immár valóra vált eszméknek a szel­lemében éljünk, dolgozzunk. S azt, Ihogy ezek nem csupán hangzatos szavak, bizonyítja a brigádnapló, amelyben a vál­lalások között megtalálható a személyes példamutatásra való törekvés is. De a vállalások­ban és a tettekben nem feled­kezik el a kollektíva a pontos, minőségi munka elősegítéséről, az előforduló 'hibák kijavításá­ról, s a politikai oktatásiban való részvételről, a kulturális rendezvényekről sem. A gyár munkaversenyfelelőse. Kardos Ferenc ipedig felhívta figyel­münket arra, hogy a szocialis­ta brig'ádök — így a Sándor Józsefről elnevezett is — nagy­mértékben kiveszik részüket a gyermekintézmények segítésé­ből. — Tavaly is és 1980-ban is elismerő oklevelet kapott a kol­lektíva a KISZ községi bizott­ságától — mondta a mu nka - verseny-felelős. — Részt vettek és részt vesznék kommunista műszakókon; az elmúlt évben például az általános iskola rendbéhozásán dolgoztak, s erre az évre is terveztek társa­dalmi munkát. A boxraktárban dolgozó szo­cialista brigád létszáma az utóbbi időben csökkent, mert többen — munka melletti ta­nulmányaikat befejezve — más beosztásba kerültek, előbbre léptek, s jelenleg az a cél: az áj, fiatal dolgozókat kellően felkészítsék arra, hogy a bri­gád tagjai legyenek. A Simontornyai Bőrgyárban a Sándor Józsefről elnevezett brigádon kflrül még 34 szocia­lista kollektíva dolgozik... VHM—VZ Fotó: CzS. Országos tanácskozás A veszélyes folyékony hulladékok ártalmatlanítása Az ország tizennégy kommu­nális szolgáltató vállalatának szakemberei, valamint az ille­tékes minisztériumok és főha­tóságok képviselői részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Szekszárdon, az Építés­gazdasági és Szervezési Inté­zet és a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Válla­lat szervezésében. Tegnap a szakemberek a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa nagytermében előadá­sokat hallgattak meg a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat szervezeté­ről, működéséről, majd a Rádó- czi Lajos, a Fővárosi Település- tisztasági Szolgáltató Vállalat főmérnöke tartott figyelemre­méltó előadást a veszélyes fo­lyékony hulladékok ártalmat­lanításával kapcsolatos alter­natív lehetőségekről. „ Rádóczi Lajos előadásában kiemelten foglalkozott a kom­munális szolgáltató vállalatok ezirányú bővítési lehetőségeivel. Ezután Szalai János, a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat igazgatója ismertette a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazási le­hetőségeit a településtisztasági szolgáltatás területén. Az országos tanácskozás ma folytatja munkáját. A mai szak­mai bemutatón kerül sor a Tol­na megyei Kommunális Szol­gáltató Vállalat által gyártott szennyvíztisztító kisberendezés próbaüzemének megtekintésé­re is. Atomerőmű-építkezés Karbantartók főszerepben 47000 elzárószerelvény revízióját végezték el Már összeszerelték a kazettatartó állványt A napokban Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat ve­zérigazgatója bemutatta Méhes Lajos ipari miniszternek azt a számítógép segítségével kidol­gozott hálótervet, amely alap­ján végzik az erőmű üzembe helyezését. Ez a hálóterv a tmk- főosztály tárgyalótermének fa­lait foglalja el. A munkák je­lenlegi állása, a következő fel­adatok mind-mind leolvashatók ezekről a dokumentumokról. Hamarosan üzembe lép az első reaktor. A Paksi Atomerő­mű Vállalatnak már most, az építkezés időszakában, lis olyan szervezeteket kell kialakítani, amelyek biztosítják az egyes számú blokk zavarmentes üze­mét. írásainkban már három PAV-os főosztályt — üzembe he­lyezési, üzemviteli, nukleáris - bemutattunk olvasóinknak. Ez­úttal a negyedikkel a karban­tartási főosztály munkájával iis- mertet meg bennünket Hlavati József főosztályvezető: — Az atomerőművi berendezé­sek, gépjárművek, nyomvonali létesítmények tervszerű megelő­ző karbantartása a feladatunk, ennek megfelelően építettük fel szervezetünket. A főosztály en­gedélyezett létszáma 565, jelen­leg 440-en vagyunk. Ebből lát­szik, hogy várunk még szakem­bereket. — Tapasztalataim szerint a tmk mozaikszóból általában csak az utolsó szó, a karban­tartás van manapság Magyar- országon előtérben. Ez érvényes az önök munkájára is? — A mi iparágunkban nem így van, mert a tervszerű meg­Hlavati József főosztályvezető előzésen van a hangsúly. A kar­bantartásokat mindig előre kell megtervezni. Lehetséges a vá­ratlan meghibásodás itt is, de ennek gyakoriságát a minimum­ra kell szorítani. — Azt hiszem, minden szer­vezet felépítése elárulja azt, hogy milyen feladatai vannak és hogyan készülnék a munká­ra. — A karbantartási főosztály öt osztályból áll. Kezdem a mű­szaki előkészítési osztállyal. Fel­adatuk a karbantartási munkák vállalati szintű előkészítése, gé­pész, villamos és irányítástech­nikai szakmában. Rövid- és hosszútávú programokat készí­tenek, valamiint természetesen a napi karbantartási munkákat is ütemezik. Ide tartoznak a mun­katervezők, főjavítástervezők, akik a blokkleállással kapcso­latos programokat dolgozzák ki és ellenőrzik azok végrehajtá­sát. Nagyon fontos ez a mun­ka, mert ha a négy reaktor­blokk üzemel, akkor évente 209 napot a főjavításra fordítunk, itt egy nap megtakarítás is nagy anyagi hasznot jelent. Munkájukhoz számítógépet is alkalmaznak. Az osztályhoz tar­tozik egy tervezőcsoport, akik a karbantartáshoz szükséges esz­közöket, szerszámokat, készülé­keket tervezik, amelyek egy ré­szét a műhelyekben már le­gyártották, és a dolgozók hasz­nálják. Ehhez az osztályhoz tar­tozik egy gazdasági csoport is, melynek feladata az állóeszköz­fenntartási munkák költségének megtervezése és az összeggel való gazdálkodás. Évente vár­hatóan 5-600 millió forint kö­zött lesz a négy blokkra for­dítandó karbantartási költség. — Következik a gépkarban­tartási osztály, melynek három üzeme van: reaktor- és készü­lékkarbantartó, ez egyszóval a pnimerköri berendezésekért fe­lel, a turbina- és forgógép­karbantartó. Feladatuk a turbi­nák, szivattyúk, ventillátorok és egyéb forgógépek karbantartá­sa. Nagyon fontos a harmadik, a szerelvény- és gáztechnikái üzem. Ök a csővezetékekbe be­épített armatúrákért és bizton­sági berendezésekért felelnek. Csak egy számot: az első blok­kon 28 000 elzárószerelvény van. — A következő osztályokról már kevesebb szót -ejtek, habár nem lehet és szabad különbsé­get tenni egy-egy csoport- vagy osztó lyszervezet között. De ezek az osztályok már hagyományo­sak és nemcsak atomerőművi berendezésekért felelnek. Ve­gyük elsőnek a gyártó- és szál­lítási osztályt, ezen belül van egy gyártóüzem, lide tartoznak a forgácsolók, lakatosok, he­gesztők. Nálunk minden nagy karbantartásra úgy kell fel­készülni, hogy amikor az erőmű főjavításra leáll, akkorra min­den cseredarabnak rendelke­zésre kell állnia. A szállítók­ról nem kell sok szót ejteni, fel­adatuk hagyományos, minden gyárban megtalálhatók. — Következik az építészeti osztály, két üzemmel. Az épü­letgépészek feladata a víz-fű­tési, szellőzési rendszerek kar­bantartása, szfigetelése. Az épí­tészeti üzemben dolgoznak a kőművesek, ács-állványozók, ha­gyományos építőipari szakem­berek. — Végére hagyom az anyag­osztályt, pedig kezdhettem vol­na velük is. Csak egy számot mondok, melyből a feladatuk érzékelhető: a négy reaktor­blokkhoz várhatóan 1,2 milli­árd forint raktári készlettel kell gazdálkodniuk. — Azt látom, hogy szerveze­tileg felkészültek, ehhez a mun­kához megfelelő szakembereket kellett letelepíteni és kiképezni őket atomerőművi karbantartó­nak. Milyen tanfolyamok és is­kolák voltak eddig a tmk-n be­lül? — Ezt mindenki megkérdezi, és jogos is a kérdés. Hiszen na­gyon fontos, hogy miképp készültünk fel, illetve az egyes posztokon lévő személyek miit tudnak. Először is mindenki el­végezte az atomerőművi alap­tanfolyamot. Ezenfelül komoly külföldi atomerőművi képzések is voltak és vannak. Eddig a Szovjetunióban 86-an, az NDK- ban 43-an, Csehszlovákiában pedig 18-an voltak, továbbá speciális házi karbantartó­tanfolyamokat is szerveztünk. Nagyon fontos, hogy dolgozó­inkat „kölcsönadtuk" szerelő­vállalatoknak, többek között a Gyár- és Gépszerelő Vállalat­nak. Tehát már a szerelés idő­szakában megismerkedtek a berendezésekkel, és az itt folyó munkákkal. — Véleményem szerint a tmk- nak akár össze is kellene tudni szerelni egy erőművet, vagy ta­lán tudják is? — Ha most azt mondanám, hogy igen, akkor nagyképűnek tartana, de van benne valami... — Tudom, hogy erőteljesen részt vesznek a munkában, azaz az erőmű építésében, szerelésé­ben. — Elvégeztük eddig 47 ezer elzáró szerelvény nullrevízióját, 350 forgógép revízióját és na­gyon sok helyszíni munkát. El­vállaltuk és önállóan végezzük a reaktor és primerköri főbe­rendezések l-es és ll-es revízió­ját, melyek az üzembe helyezé­si folyamat egy-egy szakaszát jelentik. Vannak azért gondja­ink is: műhelyeinkben és rak­tárainkban még szerelővállala­tok tartózkodnak, így mi zsúfolt körülmények között dolgozunk. — Már átvettek egy csomó be­rendezést. Az eddigi tapaszta­latok szerint rendben mennek a dolgok? — Jó az együttműködés a társ­főosztályokkal. Már üzemel 9 kazán, pótvízelőkészítő és még számos berendezés, ezek kar­bantartási munkáit az igények­nek megfelelően végezzük. A la­kótelepi hőközpontok karban­tartása is feladatunk, munkánk­ra eddig panasz nem volt. — Honnét jött a négyszáz karbantartó? — Dolgozóink jelentős része az iparágból, illetve a vegy­iparból jött. Ezekben az ága­zatokban hasonló követelmé­nyek vannak, ezért az onnét jö­vő emberek beilleszkedése a legkönnyebb... H. J. Fotó: G. K. Karbantartók a reaktortéren

Next

/
Thumbnails
Contents