Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

1982. március 18.

KÉPÚJSÁG 3

Tanácsköztársasági emlékek nyomában (ill.)

Sándor József brigád Simoitonyán

Hatvanhárom esztendővel ezelőtt kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot, amely a proletárdiktatúra második győzelme volt a világon. A munkás—paraszt hatalom dicsőséges 133 napjának számtalan emlékezetes eseménye zajlott le megyénkben is. Közülük epizódszerűen emlékezünk meg ezúttal néhányról. Ezek az események epizódok voltak ugyan, de egyben jellemzőek is, s fontosságukkal meghatározó szerepet játszottak a szocialista forradalom egészében.

Két brigádtag : Szarvas Lászlóné és Barakonyi Antal

A Sándor Józsefről, a Tanácsköztársaság mártírjáról elnevezett szocialista brigád ikét tagijával beszélgettünk a Si'mon- tornyai Bőrgyárban. Az ezüst- koszorús ifjúsági kollektíva 1975-ben alakult. Szarvas Lászlóné brigádvezető és Barakonyi Antal brigádtag ezt mondotta kollektívájuk megalakulásáról, s névválasztásáról:

— Gyárunkban már 1975- ben is sok szocialista brigád dolgozott, s történelmünk (haladó alakjainak nevét viseli. Mi arra gondoltunk, hogy se időben, se térben nem megyünk túlságosan messzire. A Tanácsköztársaságnak községünkben is voltak kiemelkedő egyéniségei, így Sándor József, akit 1919-ben a simontornyai Községi Tanács elnökének, járási intéző bizottsági és megyei tanácstagnak választottak.

— Sándor József mártírhalált halt.

— Igen, sírját 1975 óta gondozzuk, s minden év március 21-én koszorút helyezünk el rá. Persze, mindez nem elég. Sándor József egy eszméért áldozta életét, s nekünk az a dolgunk, hogy ezeknek az immár valóra vált eszméknek a szellemében éljünk, dolgozzunk.

S azt, Ihogy ezek nem csupán hangzatos szavak, bizonyítja a brigádnapló, amelyben a vállalások között megtalálható a személyes példamutatásra való törekvés is. De a vállalásokban és a tettekben nem feledkezik el a kollektíva a pontos, minőségi munka elősegítéséről, az előforduló 'hibák kijavításáról, s a politikai oktatásiban való részvételről, a kulturális rendezvényekről sem. A gyár munkaversenyfelelőse. Kardos Ferenc ipedig felhívta figyelmünket arra, hogy a szocialista brig'ádök — így a Sándor Józsefről elnevezett is — nagymértékben kiveszik részüket a gyermekintézmények segítéséből.

— Tavaly is és 1980-ban is elismerő oklevelet kapott a kollektíva a KISZ községi bizottságától — mondta a mu nka - verseny-felelős. — Részt vettek és részt vesznék kommunista műszakókon; az elmúlt évben például az általános iskola rendbéhozásán dolgoztak, s erre az évre is terveztek társadalmi munkát.

A boxraktárban dolgozó szocialista brigád létszáma az utóbbi időben csökkent, mert többen — munka melletti tanulmányaikat befejezve — más beosztásba kerültek, előbbre léptek, s jelenleg az a cél: az áj, fiatal dolgozókat kellően felkészítsék arra, hogy a brigád tagjai legyenek.

A Simontornyai Bőrgyárban a Sándor Józsefről elnevezett brigádon kflrül még 34 szocialista kollektíva dolgozik...

VHM—VZ

Fotó: CzS.

Országos tanácskozás

A veszélyes folyékony hulladékok ártalmatlanítása

Az ország tizennégy kommunális szolgáltató vállalatának szakemberei, valamint az illetékes minisztériumok és főhatóságok képviselői részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Szekszárdon, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet és a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat szervezésében.

Tegnap a szakemberek a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa nagytermében előadásokat hallgattak meg a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat szervezetéről, működéséről, majd a Rádó- czi Lajos, a Fővárosi Település- tisztasági Szolgáltató Vállalat főmérnöke tartott figyelemreméltó előadást a veszélyes folyékony hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos alternatív lehetőségekről.

„ Rádóczi Lajos előadásában kiemelten foglalkozott a kommunális szolgáltató vállalatok ezirányú bővítési lehetőségeivel.

Ezután Szalai János, a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat igazgatója ismertette a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazási lehetőségeit a településtisztasági szolgáltatás területén.

Az országos tanácskozás ma folytatja munkáját. A mai szakmai bemutatón kerül sor a Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat által gyártott szennyvíztisztító kisberendezés próbaüzemének megtekintésére is.

Atomerőmű-építkezés

Karbantartók főszerepben

47000 elzárószerelvény revízióját végezték el

Már összeszerelték a kazettatartó állványt

A napokban Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója bemutatta Méhes Lajos ipari miniszternek azt a számítógép segítségével kidolgozott hálótervet, amely alapján végzik az erőmű üzembe helyezését. Ez a hálóterv a tmk- főosztály tárgyalótermének falait foglalja el. A munkák jelenlegi állása, a következő feladatok mind-mind leolvashatók ezekről a dokumentumokról.

Hamarosan üzembe lép az első reaktor. A Paksi Atomerőmű Vállalatnak már most, az építkezés időszakában, lis olyan szervezeteket kell kialakítani, amelyek biztosítják az egyes számú blokk zavarmentes üzemét. írásainkban már három PAV-os főosztályt — üzembe helyezési, üzemviteli, nukleáris - bemutattunk olvasóinknak. Ezúttal a negyedikkel a karbantartási főosztály munkájával iis- mertet meg bennünket Hlavati József főosztályvezető:

— Az atomerőművi berendezések, gépjárművek, nyomvonali létesítmények tervszerű megelőző karbantartása a feladatunk, ennek megfelelően építettük fel szervezetünket. A főosztály engedélyezett létszáma 565, jelenleg 440-en vagyunk. Ebből látszik, hogy várunk még szakembereket.

— Tapasztalataim szerint a tmk mozaikszóból általában csak az utolsó szó, a karbantartás van manapság Magyar- országon előtérben. Ez érvényes az önök munkájára is?

— A mi iparágunkban nem így van, mert a tervszerű megHlavati József főosztályvezető

előzésen van a hangsúly. A karbantartásokat mindig előre kell megtervezni. Lehetséges a váratlan meghibásodás itt is, de ennek gyakoriságát a minimumra kell szorítani.

— Azt hiszem, minden szervezet felépítése elárulja azt, hogy milyen feladatai vannak és hogyan készülnék a munkára.

— A karbantartási főosztály öt osztályból áll. Kezdem a műszaki előkészítési osztállyal. Feladatuk a karbantartási munkák vállalati szintű előkészítése, gépész, villamos és irányítástechnikai szakmában. Rövid- és hosszútávú programokat készítenek, valamiint természetesen a napi karbantartási munkákat is ütemezik. Ide tartoznak a munkatervezők, főjavítástervezők, akik a blokkleállással kapcsolatos programokat dolgozzák ki és ellenőrzik azok végrehajtását. Nagyon fontos ez a munka, mert ha a négy reaktorblokk üzemel, akkor évente 209 napot a főjavításra fordítunk, itt egy nap megtakarítás is nagy anyagi hasznot jelent. Munkájukhoz számítógépet is alkalmaznak. Az osztályhoz tartozik egy tervezőcsoport, akik a karbantartáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, készülékeket tervezik, amelyek egy részét a műhelyekben már legyártották, és a dolgozók használják. Ehhez az osztályhoz tartozik egy gazdasági csoport is, melynek feladata az állóeszközfenntartási munkák költségének megtervezése és az összeggel való gazdálkodás. Évente várhatóan 5-600 millió forint között lesz a négy blokkra fordítandó karbantartási költség.

— Következik a gépkarbantartási osztály, melynek három üzeme van: reaktor- és készülékkarbantartó, ez egyszóval a pnimerköri berendezésekért felel, a turbina- és forgógépkarbantartó. Feladatuk a turbinák, szivattyúk, ventillátorok és egyéb forgógépek karbantartása. Nagyon fontos a harmadik, a szerelvény- és gáztechnikái üzem. Ök a csővezetékekbe beépített armatúrákért és biztonsági berendezésekért felelnek. Csak egy számot: az első blokkon 28 000 elzárószerelvény van.

— A következő osztályokról már kevesebb szót -ejtek, habár nem lehet és szabad különbséget tenni egy-egy csoport- vagy osztó lyszervezet között. De ezek az osztályok már hagyományosak és nemcsak atomerőművi berendezésekért felelnek. Vegyük elsőnek a gyártó- és szállítási osztályt, ezen belül van egy gyártóüzem, lide tartoznak a forgácsolók, lakatosok, hegesztők. Nálunk minden nagy karbantartásra úgy kell felkészülni, hogy amikor az erőmű főjavításra leáll, akkorra minden cseredarabnak rendelkezésre kell állnia. A szállítókról nem kell sok szót ejteni, feladatuk hagyományos, minden gyárban megtalálhatók.

— Következik az építészeti osztály, két üzemmel. Az épületgépészek feladata a víz-fűtési, szellőzési rendszerek karbantartása, szfigetelése. Az építészeti üzemben dolgoznak a kőművesek, ács-állványozók, hagyományos építőipari szakemberek.

— Végére hagyom az anyagosztályt, pedig kezdhettem volna velük is. Csak egy számot mondok, melyből a feladatuk érzékelhető: a négy reaktorblokkhoz várhatóan 1,2 milliárd forint raktári készlettel kell gazdálkodniuk.

— Azt látom, hogy szervezetileg felkészültek, ehhez a munkához megfelelő szakembereket kellett letelepíteni és kiképezni őket atomerőművi karbantartónak. Milyen tanfolyamok és iskolák voltak eddig a tmk-n belül?

— Ezt mindenki megkérdezi, és jogos is a kérdés. Hiszen nagyon fontos, hogy miképp készültünk fel, illetve az egyes posztokon lévő személyek miit tudnak. Először is mindenki elvégezte az atomerőművi alaptanfolyamot. Ezenfelül komoly külföldi atomerőművi képzések is voltak és vannak. Eddig a Szovjetunióban 86-an, az NDK- ban 43-an, Csehszlovákiában pedig 18-an voltak, továbbá speciális házi karbantartótanfolyamokat is szerveztünk. Nagyon fontos, hogy dolgozóinkat „kölcsönadtuk" szerelővállalatoknak, többek között a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak. Tehát már a szerelés időszakában megismerkedtek a berendezésekkel, és az itt folyó munkákkal.

— Véleményem szerint a tmk- nak akár össze is kellene tudni szerelni egy erőművet, vagy talán tudják is?

— Ha most azt mondanám, hogy igen, akkor nagyképűnek tartana, de van benne valami...

— Tudom, hogy erőteljesen részt vesznek a munkában, azaz az erőmű építésében, szerelésében.

— Elvégeztük eddig 47 ezer elzáró szerelvény nullrevízióját, 350 forgógép revízióját és nagyon sok helyszíni munkát. Elvállaltuk és önállóan végezzük a reaktor és primerköri főberendezések l-es és ll-es revízióját, melyek az üzembe helyezési folyamat egy-egy szakaszát jelentik. Vannak azért gondjaink is: műhelyeinkben és raktárainkban még szerelővállalatok tartózkodnak, így mi zsúfolt körülmények között dolgozunk.

— Már átvettek egy csomó berendezést. Az eddigi tapasztalatok szerint rendben mennek a dolgok?

— Jó az együttműködés a társfőosztályokkal. Már üzemel 9 kazán, pótvízelőkészítő és még számos berendezés, ezek karbantartási munkáit az igényeknek megfelelően végezzük. A lakótelepi hőközpontok karbantartása is feladatunk, munkánkra eddig panasz nem volt.

— Honnét jött a négyszáz karbantartó?

— Dolgozóink jelentős része az iparágból, illetve a vegyiparból jött. Ezekben az ágazatokban hasonló követelmények vannak, ezért az onnét jövő emberek beilleszkedése a legkönnyebb...

H. J.

Fotó: G. K.

Karbantartók a reaktortéren