Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
u Képújság 1982. március 18. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK iMárci'Us 15.-e alkalmából rendezték imeg a megyei KI5Z- bizottság játékának az Edzett, művelt Ifjúságért akciónak az első nagy pontszerző fordulóját. A szekszárdi városi K1SZ- bizottság sötétvölgy—szálkai túráján majdnem háromszázan vágtak neki a 15 kilométeres távnak. Kétszázan végig is gyalogolták az utat. A legtöbben — a túrán részt vevők többsége — a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző és szakközépiskolából indultak. # A szekszárdi járási KISZ- bizottság a hagyományos közEdzett, művelt ifjúságért! Pontszerző rendezvények ségek közötti vetélkedőt most alapszervezetek közötti vetélkedő formájában rendezte meg. Az első forduló vasárnap volt. A versenyszámok között szerepeltek sportversenyek, foci, asztalitenisz, játékos sportverseny és a szabadságiharccal kapcsolatos vetélkedő. A pontszerző játékban a járás községeiben mintegy ezren vettek részt, a programot a iKISZ-alapszerve- zetek szervezték, a járási KISZ- bizottság pedig vetélkedők, versenyek fo rgató kö nyv- mii ntáiva I segítette az alapszervezeteket. Március 21-én lesz a második forduló. A legjobbak Dombori- ban részt vesznek a járási döntőn, április 4-én. Kiállítás Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az 1848-as polgári forradalom és szabadságiharc T34. évfordulóján, a forradalmi ifjúsági napok keretében kiállítás nyílt Dombóváron, a városi művelődési otthonban. A dombóvári szakmunkásképző intézet helytörténeti gyűjteményét már az első napon sökan tekintették meg. A kiállított anyagok közül különösen érdekes a vasút történetének a bémutatása. A látogatók érzékelhetik azt a fejlődést, amely a Oom'bóvárt érintő vasútvonal megnyitásától (1872) napjainkig végbement. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István Garay-napok A szekszárdi Garay Gimnázium kétnapos rendezvénysorozatának második napján, március 16-án utcaszínházzal szórakoztatták a diákok a város lakosságát. Huszonöt éves KISZ Beszélgetés arról, ami ma már történelem is Huszonöt évig vagy harmincig tartozni valahova, az már valami. De mit jelent ez egy ember számára a sok közül? Erről beszélgettünk Kaczián Jánossal, a megyei művelődési központ igazgatójával. — Hogyan alakult meg Tolna megyében a Kommunista Ifjúsági Szövetség? — Előbb kell kezdeni. Az ellenforradalom idején, 1956-ban rövid idő alatt széthullott a DISZ, aztán az MSZMP megalakulása után az első és legfontosabb feladatok között szerepelt az egységes ifjúsági szervezet létrehozása. Az egyéb történelmi körülményeken kívül ezt indokolta az a jelentős eszmei zűrzavar is, amit az ellenforradalom elsősorban a fiatalok között okozott. A párt 1957. március 16-án elfogadott egy dokumentumot az ifjúsági szervezet létrehozására, orrai egyúttal tömöríti az ifjúság széles rétegeit is. Miint tudjuk, március 21-én, □z Erkel színházban született újjá a kommunista ifjúsági mozgalom, és alakult meg Kommunista Ifjúsági Szövetség néven. Zászlóbontás volt, ahogy ezt az akkor elfogadott jelszó is kifejezte: „A párt és a KISZ győzelemre visz.” Napi politikai értelemben ez a jelszó célzott ugyan az ellenforradalom feletti győzelemre is, de lényegét tekintve a szocializmus felépítésére vonatkozott. Legyen a KISZ a magyar ifjúság legszebb hagyományainak örököse, a márciusi ifjak és a KIMSZ áldozatos küzdelmeinek folytatója - szólt a felhívás. Októberben már lehetővé vált a KISZ első országos értekezletének összehívása, a jelmondat is megfogalmazta azt, ami ma már az emlékzászlókon iis olvasható: Hűság a néphez, hűség a párthoz. Ekkor a KISZ tudatosan vállalta, hogy az ifjúság tömegeit egy meghatározott politika céljainak megfelelően mozgósítja. — Mi történt Tolna megyében? — Természetesen nagy visszhangot váltott ki a felhívás, sorra alakultak a KlSZ-szerve- zétek, amint erről a korabeli megyei sajtó is beszámolt. Már a huszonegyedikét követő hetekben megalakultak a KlSZ-szer- zetek, például, a tamási téglagyárban, a szekszárdi építőknél, a dombóvári fűtőházban. Természetesen ez az időszak nem volt mentes az ellentmondásoktól, küzdelemben dőlt el, hogyan 5s alakul majd a mozgalom. Az ellenforradalom hatása miatt végleteket is lehetett találni. Volt szektáns elzárkózás a fiatalok széles rétegeiből, ami nyilvánvalóan az e nézeteket vallók saját szerepének az eltúlzásából is adódott, de a túlzott riberalizmustól sem mentesek az első hetek és hónapok, amelyek olyan nézetekben nyilvánulnak meg, hogy „minek nekünk egyáltalán politizálni”. Szeptemberben a megyei KISZ-értekezleten már jó hangulatban zajlott az első KISZ- bizottsóg megválasztása, annak ellenére az 'előbb említett nézetek még ott is hangot kaptak. Értékelték az eddig végzett szervező munkát és az alapszervezetek számára jól használható programot dolgoztak ki. — Kik lettek az első KISZ-ér- tekezlet küldöttei Tolna megyéből? — Sokan voltak, nyilván spontán mondok nevet, nem iis kértem tőlük engedélyt, de végül is az én elődeim is voltak a mozgalomban. Ott volt az országos értekezleten Rúzsa János, ma a megyei pártbizottság osztályvezetője, Beidek László, a simontornyai községi pártbizottság titkára, egy gimnazista lány Tolnáról, Csehák Judit, ma a SZOT egyik titkára, Kurucz József, a HNF dombóvári bizottságának titkára. Paksi András, a Bonyhádi Cipőgyár első KISZ-titkára, ma népművelő. A megyei tanácskozáson 180-an vettek részt, nyolcvanegyen voltak közülük tagjai a pártnak. A szervezeti élet megindulása, valamilyen helyi feladat megvalósításához kapcsolódott. így indultak meg a társadalmi munkaakciók, amelyek esetenként ugyan nem sok résztvevőt jelentettek, de annál nagyobb volt a politikai jelentősége és azt is jelezték, hogy a fiatalok felismerik saját szerepüket a mozgalomban. Volt aratási, betakrítási akció, az elsők között Tevelen, Nagymá- nyókon, Simontornyán, Varsádon. Az alakulás évének végén 6100 alapszervezet volt az országban 169 ezer taggal, a megyében 181 alapszervezet működött négy és fél ezer fiatal részvételével. Az első kongresszus 1960-ban ült össze, ekkor a megyében már kilencezer KISZ-tag volt. Ez a kongresszus döntött arról, hogy nem az első, hanem már az ötödik. Elsőnek fogadták el a KIMSZ alakuló kongresszusát, a második volt a legérdekesebb, 1930-ban tartották mély illegalitásban a Stájer-Alpokban, egy vendégfogadó széna padlásán. Még a küldöttek sem tudták, hogy hol vannak, hova érkeztek meg éjszaka. Tizenheten voltak akkor ott, 13 szavazati jogú. küldött és négy vendég, közöttük Kilián György. Harmadiknak elismerte a mozgalom a DISZ 1950-es alakuló, és 1955-ös kongresszusát. — Személy szerint hogyan került kapcsolatba az ifjúsági mozgalommal? — Az éppen harminc évvel ezelőtt volt. A palánki mező- gazdasági technikum első éves tanulója voltam, teljesen ösztönösen vettem részt a DISZ munkájában, elsősorban sport- és kulturális programok szervezésébe, ez folytatódott a Szekszárdi Állami Gazdaságban, ahol gyakornok voltam. Igazán azonban Pécsett, a szénbányáknál kezdtem rájönni, hogy ez p.olitika, sőt, harc is. Nem vettek fel az egyetemre, keresni szerettem volna, édesanyám négy gyereket egyedül nevelt, így lettem csillés a bányában. Akkor — 1957-ben — felkerestek bennünket, hogy jelentkezzünk teológusnak, aztán jöttek a KISZ szervezői is... Nem mondhatom, hogy tudatosan csatlakoztam a KISZ-hez, arról volt szó, hogy konkrét célokat tűztek ki, amelyekkel én egyetértettem, hát csináltam. Később a termelőszövetkezetek újjászervezése kapcsán kezdtek bennem tudatosodni a dolgok, 1958-ban már szervezője voltam a KISZ-alapszervezetnek Magyarkesziben, de még mindig csak a konkrét cselekvés szintjén. A fordulat Szekszárdon következett be, amikor alapszervezeti kulturális felelősnek választottak. Itt kaptam mind több lehetőséget a mozgalmi munkára, a lehetőségek és az ambícióm együtt fejlődtek. Néhány év munka után kaptam az újabb lehetőséget, hogy az apparátusban dolgozhassam. Alig volt fogalmam róla, hogy mi is lesz a feladatom, ez indított arra, hogy az elvégzendő napi tennivalók módszereit elméletileg is tudatosítsam. így gondoltam arra, hogy ezt már mások is csinálták előttünk és kezdtem foglalkozni a módszertani tapasztalatokkal, a mozgalom történetével, ezen belül készült el aztán a dombori KlSZ-vezető- képző tábor történetéről szóló kis kiadvány. Nagyon szép és izgalmas időszak volt ez. A mozgalom azt igényelte tőlem, hogy tanuljak és adott rá lehetőséget, hogy tanulhassak. Most már utólag tudom, hogy mindent lehetett volna jobban, a gyökereket mélyebben keresve csinálni. — Eddig is erről beszéltünk, mégis megkérdezem, mit jelent a mozgalom a maga számára?- Az életet. Lehet, hogy nagy szó, de így van. Ha konkrétumokra gondolok, akkor úgy jelenik meg előttem a KISZ miint táborozás, viták, politikai ünnepségek, társadalmi akciók szervezése, tiltakozás a vietnami háború ellen, mint részvétel két világlifjúsági találkozón. Sok baráti kapcsolatot jelent nekem a KISZ, lehetőséget sok emberi sors megismerésére, mert ott nagyon sokat lehetett beszélgetni... Fontos számomra az a velem szemben jelentkezett igény, hogy amit mondok, azzal szinkronban legyen a saját életem. Jelent Kudarcot is. volt ami nem sikerült, de gyermekeim ebben nőttek fel, számukra lis természetes közeg az ifjúsági mozgalom, én meg az idén már fiúsz éve, hogy párttag lettem... Szóval, semmi különöset nem tudok mondani, egy voltam — vagyok — a tizenegyezer KISZ-tag közül Tolna megyében. IHAROSI IBOLYA Bakó Jenő archívfelvételei A honismereti kiállítás megnyitása Vietnami nagygyűlés Szekszárdon, a kertmoziban 1965-ben Építőtábor Gyapa-pusztán 1965-ben
