Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

* Képújság 1982. március 3. Ismét divat moziba járni - állítják a szakemberek, és a statisztika valóban arra enged következtetni, hogy ez már ná­lunk is így van. Hogy a helyzet ne változzék a jövőben sem — arra a következő hónapok, he­tek programja az ígéret, azok a komédiák, drámák, ifjúsági és gyermekfilmek, amelyek mostanában kerülnek műsorra. A magyar film - hosszú pan­gás után - ismét kezd érdekes lenni, talán nem utolsósorban azért, mert egyre sokszínűbb, műfajilag is változatosabb a termés. Az új bemutatók ugyan­csak ezt bizonyítják, hiszen az ötvenes évekről szóló alkotás ugyanúgy található köztük, mint aktuális komédiák. Bacsó Péter forgatta Igó Évával a fő­szerepben a Tegnapelőtt című társadalmi drámáját, amely egy egykori apácajelölt sorsát kí­séri végig 1947-től az ötvenes évek elejéig. Mészáros Márta francia koprodukcióban készí­tette el Hernádi Gyulával kö­zösen írt forgatókönyve nyo­mán Anna című új alkotását. Ebben a napjainkban játszódó históriában, amelynek szálai visszanyúlnak 1956-ra, a szülő­gyermek kapcsolatot vizsgálja a híres sztár, Marie-José Nat köz­reműködésével. Partnerei: Jan Nowicki, Dunai Tamás, Tordai Teri és a marosvásárhelyi Lo- hinszky Loránd. Böszörményi Géza a mai vidéki életről mondja el véleményét Szívzűr című új művében. A frissdiplo­más orvos és felesége nagy tervekkel telepedik meg a fa­luban - s bármilyen jól is megy nekik, házasságuk mégis vál­ságba kerül, az asszony képte­len elfogadni az új életformát. A filmben többek között Máté Gáborral, Básti Julival, Udva­ros Dorottyával, Újlaki Dénes­sel találkozhat a magyar néző. Bemutatják még, Kézdi Kovács Zsolt filmdrámáját, A remény jogát lis, finn színésznővel, Maia Liisa Turkkával a főszerepben. Ami a külföldi filmeket ille­ti, kétségkívül a legnagyobb si­ker Mario Puzo magyarul is megjelent regényadaptációja, a Keresztapa lesz. Francis Ford Coppola ezzel a hatásos, a vé­res jelenetekben csöppet sem szűkölködő maffiatörténettel egycsapásra a viilág legismer­tebb rendezői közé emelkedett. Az Oscar-díjakkal elhalmozott produkcióban olyan sztárok sze­repelnek, mint AI Pacino, Ja­mes Loan, Meryl Streep, min­denekelőtt azonban Marlon Brando színészi remeklésének köszönheti nagy népszerűségét. Ugyancsak világsztárokat vo­nultat fel — ha nem is ilyen mennyiségben és színvonalon — Hall Bartlett mexikói—amerikai drámája, a Sanchez gyermekei is, amelyben a hajdani szép­séggel, Dolores del Rióval és nem utolsósorban Anthony Quinnel találkozhatunk. Federico Fellini a nőmozgal­makról, a nő mai helyzetéről elmélkedik legújabb, kétrészes filmjében, A nők városában, amelynek főszereplője termé­szetesen férfi — Marcello Mast­roianni. Alain Resnais-től, a filmművészet nagy megújítójá- tól, legközelebb az Amerikai nagybácsim című alkotást vetí­tik nálunk — egy tudományos kísérlet filmes bizonyítását há­rom eltérő korú, társadalmi helyzetű ember sorsának kike­rül hetetlenségéről. „Jobb ma egy nő, mint hol­nap három" — tartja a francia Francois Leterrier, és ezt iga­zolja most műsorra kerülő ko­médiája iis egy házasság bo­nyodalmainak felsorakoztatásá­val. A nevetést tartja fő céljá­nak - bevallottan - Claude Zidi is, aki Éretlenek címmel kalauzol bennünket egy előkelő gimnáziumba, ahol nem éppen a fegyelem a nevelés fő erőssé­ge... Kojak felügyelő ezúttal a mo­zikba várja híveit: Joseph Sar­gent krimije, a Kojak és a Mar­cus Nelson gyilkosságok csöppet sem szokásos bűnügyi história, de ennél többet illetlenség lenne elárulni...A zenés filmek ked­velőinek lesz bizonyára cseme­ge az Alma című amerikai al­kotás, amely kivételesen nem a jelenben, hanem a jövőben ját­szódik egy képzeletbeli beat- koncerten, valamikor a század vége felé, de amit a műfaj ma­nipulálhatóságáról elmesél - az már korántsem olyan fan­tasztikus... NEMLAHA GYÖRGY FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Minden eddiginél jobb ered­ménnyel, nagyobb bruttó jöve­delemmel és nyereséggel zár­ták a múlt évet Fejér megye mezőgazdasági termelőszövet­kezetei. A termelési érték folyó árakon számítva 7,1 százalék­kal, változatlan áron számítva körülbelül 4,5 százalékkal nőtt egy év alatt, nagyobb mérték­ben, mint amennyit a népgaz­dasági terv 1981-re előirány­zott. A bruttó jövedelem 7,9 százalékkal, a mérleg szerinti eredmény (nyereség) 11,5 szá­zalékkal nagyobb, mint az 1980. évi volt. Az előterjesztés főágazatonként és ágazaton­ként külön értékelte a terme­lést és a gazdálkodást. Köz­tudott, hogy a növénytermesz­tésen belül a kalászosok ter­mése jóval kisebb volt tavaly, mint 1980-ban, a búza hektá­ronként 1,2 tonnával adott kevesebbet. Az ok szinte egy­értelműen a kedvezőtlen ősz miatt megkésett vetés és a ta­vaszi aszály. Az előző évinél kisebb termés 230 millió forint árbevétel-kiesést jelentett a szövetkezeteknek. Elismerés illeti Fejér me­gye szövetkezeti gazdaságait azért, hogy ezt a nagyon je­lentős „érvágást" is ellensú­lyozni tudták. A növénytermesz­tésen belül minden eddiginél nagyobb terméssel fizetett a kukorica (hektáronként 6,9 tonnával) és rekordterméssel, hektáronként 2,52 tonnával takarították be a napraforgót is. E két növény értékesítésé­ből csaknem 150 millió forint többletbevételhez jutottak a tsz-ek. Nőtt a szövetkezetek ipari és egyéb tevékenysége, érték­ben számítva 16,4 százalékkal. Aránya azonban az egész ter­melési értéken belül még min­dig indokolatlanul alacsony, az országos átlagnak körülbe­lül egyharmada. A szövetkezeti mozgalom si­kerei közé számít, hogy az 1981. évi eredmények alapján egyetlen tsz-ben sincs szükség külső forrásokból veszteségren­dezésre. Komoly anyagi gon­dokkal küzd viszont a cecei és az iszkaszentgyörayi tsz. SOMOGYI"6"" A helytelen táplálkozás kö­vetkezményeit jól ismerjük. Szá­mos betegség oka, hogy nem tudjuk, mit és mennyit ehetünk. Igaz, pár éve még hiába is tudtuk volna, a korszerű táplál­kozási alapanyaghoz nem ju­tottunk hozzá. Kukoricaliszt volt ugyan, de búzacsíra, rizs­liszt nem. Két kaposvári ke­nyérboltban — a Tanácsház utcában és a Mártírok terén — néhány napja már kaphatók a Somogy megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat új termékei. A polcokon ott sora­kozik a kukoricaliszt, a rizs­liszt, a búzacsíra, a sárgaborsó­liszt, s még pár tészta-, süte­ményalapanyag. összesen hétféle. Ezekből a termékekből — amelyek So­mogy megyében készültek ugyan, de hosszú utazás után kerülnek csak vissza, hiszen az ország más részében csoma­golják — a legkülönfélébb, magas fehérje- és vitamintar­talmú ételek készíthetők: eze­ket a diétára szorulók is nyu­godtan fogyaszthatják. S hogy mik ezek az étkek? Megcso­dálhatta az a sok száz érdek­lődő, aki megfordult a már említett két boltban. A Gabo­naforgalmi termékeiből ugyan­is a sütőipari vállalat húszféle, szemre is csodálatos süteményt készített. S a bemutatón min­denki megkóstolhatta a kor­pás pogácsát, a citromos ku- koricatallért vagy — ha arra támadt gusztusa — a rumos fánkot, esetleg a búzacsírából készült diós pitét. A rendezők a kóstoló mellé receptkönyvet is adtak, melyben az új termé­kekből készíthető ételek leírása szerepel. így most már minden megvan az eddig soha nem ízlelt ételek készítéséhez — csupán el kell kezdeni! Dunántúlt napló Baranya tsz-ei közül a zár­számadások sorát Geresdlak zá rta. A nem egészen 3000 hektá­ros összterülettel rendelkező tsz-nek 1980 hektár a szántó- területe, amelynek aranykoro­na-értéke 17 alatt van. A múlt évben produkált termelési ér­ték 69 millió, 179 ezer forint volt, ami 7,9 százalékkal több, mint az előző évben. Nyereség­ként pedig 13 265 000 forintot könyvelhetnek el maguknak, ez 13 százalékos növekedést je­lent. A növénytermesztési ágazat­ban legjelentősebb volt a ku­koricatermelésben elért ered­mény: 8,5 tonna átlagtermést értek el hektáronként. A tsz történetében az elmúlt évben foglalkoztak először hibrid ku­korica vetőmagtermesztéssel. A tapasztalatlanság miatt a meq- termékenyülés nem volt töké­letes, ennek ellenére a hibrid kukorica 2 600 000 forintot ho­zott a gazdaságnak. A búza­termés a tervezettnél valami­vel kevesebbre sikerült, hektá­ronként 4,9 tonna volt az ered­mény. (A terv öt tonna volt.) 100 hektáron napraforgót is ter­mesztettek, amely 2,9 tonna volt hektáronként. A geresdlaki termelőszövet­kezet szarvasmarha-tenyész­téssel is foglalkozik. Az ága­zatnak a múlt évi, a tejterme­lés növelésére vonatkozó ter­ve igen magas volt, és ezt — bár számosán nem bíztak ben­ne — sikerült teljesíteni. A tehenenkénti tejhozam 4898 liter, a tej értékesítése 15,2 százalékkal növekedett az el­múlt évben. PETŐFI NÉPE A heteken át tartó és szo­katlan kemény tél a Duna— Tisza közén eléggé megviselte a rtövényzetet. A szakemberek vizsgálják, hogy az őszi kalá­szosok miként tűrték a zord időt, és megsínylették-e az alsó rügyek az álmos esőt a mínusz 20 fokot? A tapasztalatokat összegezve, figyelembe véve végzik ezekben a napokban a szőlőmetszést, a faápolást, a kalászosok tápanyag-után­pótlását a nagyüzemek és a kisgazdaságok. Tény, hogy eddig sem ültek ölbe tett kézzel. A keceli Szőlő-, fürt Szakszövetkezet tagjai metsző, hideg szélben járták sorra az ültetvényeket, és tá­volították el a rügyeket veszé­lyeztető jégpáncélt a vesszők­ről, a faágakról. Hasonló mó­don tettek Imrehegyen, Kiskő­rösön, Soltvadkerten, a járás valamennyi községében a szö­vetkezeti dolgozók. Sok ezer hektár ültetvényt védtek ezzel a fáradozásukkal. Tiszakécskén, a Béke és Szabadság Termelőszövetkezet­ben 200 hektáros almáskert téli ápolása van soron. A kö­zös gazdaság pneumatikus be­rendezést vásárolt, amelyet a gépműhely dolgozói állítottak össze, szereltek fel a traktor- vontatású alkalmatosságra. A szőlő és gyümölcsös metszése, a fák gallyainak, ágainak el­távolítása sohasem tartozott a könnyű munkafolyamatok közé. Ma sem, de könnyíthet rajta az ilyen, viszonylag olcsó meg­oldás, amelyet a kécskei szö­vetkezetben alkalmaznak. Biz­tos, hogy kitavaszodásig elvé­gezhetik a gyümölcsös tiszto­gatását, ápolását a Béke és Szabadság tagjai. Újlaki Dénes, Pogány Judit, Máté Gábor, Udvaros Dorottya a Szívzűr egyik jelenetében Tavaszvárás a MAHART-nál Nyugdíjban a főpincér Valamikor volt ifjúkoromból emlékszem arra, Szekszárdon igencsak sok kocsma üzemelt. Mindegyiknek megvolt a maga sajátossága, ha úgy tetszik charme-ja. A Posch-vendéglőben lehe'ett enni zónapörköltet, a Csapó kocsmában kugli volt, a bor meg fixli, a Novákéknál vörös bor és biliárd, a Szekszárdinál lányok és fehér bor, a Bagolyvárban rex-biliárd és valami keritésszaggató siller, a Schancenbacher- nál zóna pejsliből. A nagyszállóban kávéház volt. Amolyan vi­dékies, de mégiscsak kávéház. A kitavaszodás egyik csalha­tatlan jele, hogy végéhez köze­ledik a személyszállító hajók téli karbantartása, rövidesen kezdődik a hajózási szezon. A MAHART javítórészlegei­ben három hónapja tart a ha­jók szokásos felújítása, karban­tartása. Ilyenkor végzik el a nagyobb javításokat, átvizsgál­ják a hajókat, a navigációs be­rendezéstől a kormánylapátig. A vállalathoz tartozó 27 fölyami hajót az újpesti üzemben, a Balatonon üzemelő négy kompot és 26 hajót Siófokon javítják. A munkákat nehezítette a szokatlanul kemény tél. Az idő­járás javulása után nagyobb tempóban folytatódik a munka, és az előzetes terveknek meg­felelően április 30-ig az utolsó hajó is forgalomba állhat. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata — a hagyomá­nyoknak megfelelően — az idén is nagy választékban, mintegy 16 millió példányban hozott forgalomba húsvéti képes leve­lezőlapokat. Tavaly 38, az idén 43 féle képeslap-újdonság áll a vásárlók rendelkezésére. A leg­népszerűbb, a 2 forintért árusí­tott üdvözlő lapokból a tavalyi 7 millió helyett, ebben az évben 10 millió darab látott napvilá­A hajók megfelelő állapotá­nak megtartása évről évre na­gyobb erőfeszítéseket kíván. Bár az elmúlt öt év során gya­rapodott a MAHART hajópark­ja, a magyar személyszállító hajók átlagéletkora magas. Sok közülük elérte a 20—25 évet, ami itt komoly életkornak szá­mít. A legöregebb a több mint 70 éves Petőfi gőzhajó. Ebből a típusból egyedül ez látható még a Dunán, várhatóan 1985-ig. Az idén egy új hajó áll mun­kába, a 250 személyes „Szőny", amely a Dunán szállítja majd az utasokat. A MAHART idei főszezonra érvényes menetrendje május vé­gén lép életbe. A vállalat külön kérésre a menetrenden kívül is tud hajót indítani. got. Mivel tavaly a vártnál sok­kal többen vásároltak borítékos, hajtogatott húsvéti üdvözlő la­pokat, most a tavalyi példány­szám kétszeresét, több mint 200 ezer lapot nyomtatott a kiadó, darabja 3 forint 50 fillér. Az utóbbi években népszerűbbek lettek az ajándékkísérő kártyák is. Ezekből mintegy 600 ezer, a grafikai ílapokból pedig 800 ezer került az üzletekbe. A pincérek, főpincérek, majd végül a tanulóoktatók között — Bagó József fogalom volt. Még a régi gárdából való, akiknek a vendég vendéget je­lentett a szó valóságos értel­mében. Ez a riport a valamikori Posch-vendéglőnél kezdődik. Egy kis helytörténet: ott, ahol ma az OTP székháza áll, ott volt ez a hely, körülbelül más­fél méterrel mélyebben, mint a mai földszint. A falán egy óriási méretű bugylibicska dí­szelgett, hirdetvén, hogy itt az indulatok elevenebbek, mint mondjuk az úri kaszinóban. — Mindig pincér szerettem volna lenni. Nevelőapám zenész volt Veszprémben, bejártam hozzá az üzletbe, s akkor tet­szett meg a szakma. — Lám, sikerült. — No, nem ment az olyan könnyen. A műhelyben rám- eröltették, hogy asztalos le­gyek. Jól végeztem az iskoláit, előbb Székesfehérvárott, majd Szekszárdon voltam segéd. Itt két évig. Ma is szívesen emlé­kezem Márkus Józsefre és Theisz Lőrincre. Szakmát is, embersé­get is tanultam tőlük. — És mikor kezdődött a pin- cérség? Hiszen Bagó Józsefeit, az asztalost talán senki sem is­meri. — Az úgy volt, hogy az orvos eltiltott az asztalosságtól, el­mentem hát a vágyott szakmá­ba, a Posch-féle vendéglőbe, ahol hirdették: „Pincértanúló felvétetik”. — Ez könnyebb munka vollt? — Nem volt könnyebb, de én mindig erre vágytam. Két hónap után — pincérgyakornokként — már kivihettem a kisfröccsöt. Posch József jó szakember volt. — Ezért? — Nem ezért, hanem azért, mert értett a borszakmához is és én nagyon sokat tanultam tőle. A kereskedelmi kaszinó­ban is dolgoztam 1940—42-ben. Leposa Lalától, ördögh Dezső bácsitól tanultam itt nagyon so­kat. Aztán jött a katonaság, majd 1945-től 1950-ig állás nél­küli pincérek voltunk. Én negy­venöttől vagyok szakszervezeti tag. Sokat tettünk állás nélküli kollégáinkért. Mást ne mond­jak, az első időkben például lakodalmakba csak úgy adtak zenészeknek engedélyt, ha a ze­nészek állás nélküli pincért is visznek magukkal. Tulajdonkép­pen a vendégek sem jártak rosz- szul, mert például egy faddi lakodalomban, a Vass-kocsmá- ban hot önkéntes fölszolgáló nem tudott annyi embert ellát­ni, mint két pincér, akik a fenti módon kerültek oda. — Nehéz idők. — Azok voltak. De a későb­biek sem voltak könnyűek. Az államosításkor a Kispipában dolgoztam. A régiben. Ott még azokkal a felszerelésekkel kezd­tünk, amiket a régi kocsmákból hordtak össze. Aztán, szépen, rendbe jött minden. Huszonöt évvel ezelőtt tanulófeilelős let­tem és a gyerekekkel foglalkoz­tam egészen addig, míg 1980- ban nyugdíjba mentem. — Mielőtt tovább mennénk, milyen dolog fölszolgálónak, vagy nevezzük nevén, pincérnek lenni? — Az egyik ember ilyen, a másik olyan. A pincéren is mú­lik, hogyan viselkedik a ven­dég. Az ittas ember egy kicsit hasonlít a gyerekhez. Úgy is kéll vele bánni. Vannak rabiátus,' kötözködő emberek, és vannak vidámak. Tulajdonképpen szép szakma ez, annak, aki szépen csinálja. Tudom, nehéz, hiszen például az előfizetéses étkezte­téseknél nem lehet ugyanannyi figyelmet, időt adni a vendég­nek, mint nyugodtabb idősza­kokban, de törekedni kell rá. A fiataloknak mondom: Szeressék a vendéget. Letenyei György Húsvéti lapok Anthony Quinn a Sanchez gyermekei főszerepében Ismét divat a mozi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents