Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
1982. március 3. ^ÉPÜJSÀG 5 Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet Szükség égsz a tartalékokra is- Ezt az uborkaszezont kihasználjuk arra, hogy egy kicsit csinosítjuk a házunk táját - fogad mosolyogva Hussy Károly, a szekszárdi Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet elnöke. A központ épületén most saját dolgozóik végzik a felújítási munkákat. Na nem kell óriási munkákra gondolni, csak amolyan tavaszi nagytakarításra. — Szövetkezetünknek ma az egyik legfontosabb építőipari tevékenysége az épületkorszerűsítés és -felújítás - magyarázza az elnök. — Míg 1980-ban negyven lakást, 1981-ben már csupán húsz lakást építettünk Szekszárdon. Erre az esztendőre iis húsz lakás építése a tervünk. Ezzel szemben, az 1980. évi kétmillió-nyolcszázezer forintos felújítási munkánkat 1981-ben tizennégymillió 160 ezer forint értékűre emeltük. Természetesen ez az összeg nem csak lakáskorszerűsítésre értendő, hiszen ebben benne van a szekszárdi Garay gimnázium felújítása mellett a Kálvin térii általános iskola korszerűsítése is. Tatarozási munkáink közül kiemelkedik a Tartsay lakótelepi blokképületek sortatarozása. Ezt „egyhuzamban” végezzük el, megkímélve a lakókat és természetesen saját magunkat is a többszöri felvonulástól. A szövetkezet, bár nevében építőipari, tevékenységének csak felét teszi ki az építőipari tevékenység. Amit - az elnök szavaival élve — nem is szégyell a tagság, hiszen más irányú tevékenységével jelentős valutához juttatja országunkat. Az összlétszámból — 320 dolgozó — hetvenen bedolgozók a szövetkezet játékkészítő részlegénél. Ez a részleg az elmúlt évben kétmillió-kétszázezer bűvöskockát készített, melynek kilencvenöt százaléka tőkés exAz idén új részleggel gyarapodott a szövetkezet. Hozzájuk „csatlakozott” a BONY—KS tolnai gumiüzeme is, ahol különböző védőszemüvegtokok gyártása mellett jelentős tételben alátéteket és tömítéseket készítenek.- Ha azt kérdi, mennyire vagyunk leterhelve éves szinten, azt kell mondanom, hogy az építőipari tevékenységünk kivételével szinte mindenütt van viszonylagos szabad kapacitásunk. Természetesen elérhetnénk, hogy már egy évre előre lekössük magunkat valamennyi ágazatban, de ezt nem tartom célravezető és hasznos dolognak. Szabad kapacitással is lehet nagyon eredményesen gazdálkodni. A Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet dolgozóinak átlagbére 1981-ben, 9,2 százalékkal emelkedett, ezt megalapozta az elmúlt évben elért 17 millió 312 ezer forintos nyereség is. így ma az itt dolgozók bére 45 ezer 500 forint éves átlagban. Amit még feltétlenül meg kell említeni, az a szövetkezet önálló üzemorvosi rendelője, ahol hetenként egyszer tart rendelést a dolgozóknak az üzemorvos.- Visszatérve építőipari tevékenységünkre — mondja Hussy Károly — nem feledkezhetünk meg a megyehatáron túl dolgozókról sem. Ők most - egy építőbrigád - a Velencei-tó mentén különböző településeken Bácska-típusú könnyűszerkezetes épületelemekből ABC- áruházakat építenek. Ugyanők végezték el a Metalloglobus szekszárdi raktárbázisának építését is, ezzel az épületszerkezettel. A szövetkezet elnökének panaszra is van oka.- Sajnálatos, de az építőipari részlegnél dolgozók közül portra került, s a büvöskocka mellett kilencvenötezer bűvöskígyó is kikígyózott innen a nyugati piacra, ami úgyszintén nem kevés valutát jelentett. Az öntőrészleg is sikeres évet zárt tavaly. Tizenkétmillió forintos termelési értékben mintegy 120 tonna kész alumímiumöntvény hagyta el a telephelyet. Itt különböző géptípusokhoz gyártanak ventillátorlapátokat, öntvényházakat és ékszíjtárcsákat.- Talán egyedül a műkőüzemünk termelési értéke maradt változatlan az 1980 évihez képest - mondja Hussy Károly. - Az itt elkészült sírkövekre, műkőlépcsőkre és műkővirágvázákra érkezett igények növekedése ellenére nem tudtunk különösebb kapacitásnövekedést elérni. A szövetkezetben 1981-ben is egymillió-négyszázezer forint értékben készítettek sírköveket, műkőlépcsőket és -vázákat. tavaly harmincketten kaptak fegyelmit, elsősorban munkavégzés közbeni italozás mliatt. Hogy megelőzhessük az ebből származó baleseteket, nemrégiben egy rendészt állítottunk erre a területre. • A Szakály testvérek Építőipari Szövetkezet az erre az esztendőre kitűzött célok, tervek megvalósítását jobban szervezett munkával, a tartalékok bedobásával érheti el. Erről is beszél majd Hussy Károly, a szövetkezet elnöke március 5-én, pénteken, a szövetkezet küldött- gyűlésén, a tagság előtt. Sárközi Fotó: Bakó A szövetkezet a Mérey lakótelepen is épít lakásokat A műkőüzemben — Felújítás Szekszárdon, a Dózsa György utcában--------------------------------------------------------------' . . . . . , ,——------------------------------------------------------------------------------------------------—— — A ba lesetmentes közlekedésért ___■ ^ ,, :_____________________________ ...— „ . V..,.. ... .— _____________________ A gépj á rm ű vezető- képzéssé I foglalkozó intézmények fő célja a közúti forgalom számára balesetmentes vezetésre képes, udvarias, fegyelmezett, előrelátó, biztonságosan közlekedő gép- járművezetők képzése. A cél elérése érdekében a gépjárművezető-képzés keretein belül a hallgatók — a tanfolyam típusától függően — tantárgyanként különböző óraszámokban részesülnek elméleti, illetve vezetési gyakorlati képzésben. Az elméleti tantárgyak közül elemezzünk néhányat: A közlekedési ismeretek tantárgy tartalmazza a szabályismeret, a vezetéstechnika, a köz- lekedéstedhni'ka és a közlekedési etika tanítását. A gépjármű mozgásisimeret és vezetéstechnikai ismeretek keretein belül a hallgatók megismerkednek a gépjármű mozgásában szerepet játszó és a vezetést befolyásoló tényezőkkel is. Ilyenek az autós fizikai alapfogalmak, a gazdaságos üzemeltetés módjainak ismertetése, a kormányzási tulajdonságok, iránytartás és a stabilitás meghatározó tényezői, a fékezés és gyorsítás legfontosabb jellemzői, a gépkocsi viselkedése a kanyarban, az elindulás előtti teendők, a különleges körülmények között történő vezetés speciális szabályai, a vezetőt érintő különböző hatások. A közlekedés-taktika tanulásához a szabályismeret és a vezetéstechnika tantárgy jelenti az alaipot. A közlekedési taktika keretein belül a hallgatók megismerik az alapvető közlekedési helyzetekben szükséges döntési és manőverezési teendőket és azok végrehajtási feltételeit. Megismerkednék a védekező taktika (defenzív vezetés elemeinek) szükségszerűségével, a helyzetkihasználás módjaival, lehetőségeivel, a mozgás fontosságával, a helyes útvonalválasztás előnyeivel, a közlekedési előrelátás nélkülözhetetlenségével. A közlekedési etika során ismertetjük, magyarázzuk azokat az alapvető erkölcsi, morális követelményeket, elvárásokat, amelyek nélkül a mai korszerű, de sajnos igen zsúfolt közlekedés zavartalan lefolyása elképzelhetetlen. A közúti balesetek helyzet-elemzésénél arra törekszünk, hogy a hallgatók megismerjék mindazoknak a fizikai és pszichikai adottságoknak a szerepét, amelyek a baleset bekövetkezésében jelentős tényezők voltak. Minden elméleti tantárgy értékét az mutatja meg, hogy mennyire képes megalapozni a vezetési gyakorlat bonyolult, sokrétű oktatási feladatainak végrehajtását. Az elméleti oktatás szervezése során arra törekszünk, hogy az említett tantárgyakat olyan szakemberek oktassák, akik az elméleti ismereteket megfelelő gyakorlati érvekkel, az életből kapott példákkal, saját tapasztalataikkal kiegészítve tudják továbbadni. Tesszük mindezt a balesetmentes közlekedésre nevelés céljainak elérése érdekében. BALOGH JÓZSEF mesteroktató, MHSZ Faültetés A legrövidebb életű őszibarackfa is 15—20 évig él. A sövénynek nevelt almafa két évtizedig terem, de egy közepes törzsű körtefa 40—50 évig is éléi. A jól gondozott cseresznye- fa, de különösen a diófa minden bizonnyal túléli az ültetőjét, sőt még az unokákat is megörvendezteti gyümölcsével. Ha tehát elhatározzuk, hogy fát ültetünk, akkor alaposan meg kell fontolnunk a körülményeket, mert döntésünk több évtizedre szól. BŐSÉGES HELYET A faiskolai lerakóiban megvásárolt csemete alig terjedelmesebb egy nyírfaseprűnél. És ebből származik az első félreértés! A kezdő kertészek ugyanis el sem tudják képzelni, hogy ebből a semmiségből néhány év alatt terebélyes koronájú fa fejlődhet. Pedig ha gondozzuk az elültetett csemetét, akkor gyorsan nő, és helyet követel magának. Nem szabad tehát a gyümölcsfákat egymás hegyére-há- tára ültetni. A hagyományos, közepes törzsű alma-, körte-, kajszi-, meggy-, szilvafáknak legalább 50 négyzetméter (7x7 m.), az őszibarackfáknak 16 (4x4 m.), a dió- és cseresznyefáknak pedig 100 négyzetméter (10x10 m.) tenyészterületre van szükségük. A bogyósgyümölcsű- ek sokkal szerényebbek — legalábbis a területigényűket illetően, de azért ezeket sem szabad a sorban egy méternél közelebb ültetni egymáshoz. A túlságoson sűrű gyümölcsös sokféle veszéllyel jár: nehéz a talajművélés, nem elég hatásos a permetezése, a gyümölcsök nem érnek be, és nem színesednek meg. Ilyenkor azután szükségessé válik a ritkításuk, csakhogy a sok gonddal felnevelt fára nehezen emel fejszét a gazdája! Az ültetéskor kell tehát gondolni arra, hogy minden fának elegendő helye legyen akkor is, amikor a teljes nagyságát és termőképességét elérte. A FA HOZOMÁNYA Az elültetendő gyümöJcsfa- csemete számára jókora (120x 120 cm. alapterületű és 70 cm. mély) gödröt kell ásni. A kitermelt talajból mindenféle szennyező anyagot (kő, építési törmelék, gyökér stb.) távolítsunk él, és ezeket jó minőségű kerti földdél pótoljuk. A gödör aljába tegyünk 15—20 kg istáfllótrágyát, kom- posztot, vagy tőzeges fekáltrá- gyát, továbbá mintegy két ki 16- nyi vegyes műtrágyát. Ebből a tápanyagtömegből a fa hosszú évekig fog táplálkozni, ezért szoktuk a jól előkészített ültető- gödröt a fa hozományának mondani. LEGJOBB A SUHÁNG A kertbarátok többségé^ a csemete megvásárlása során előnyben részesíti a koronás oltványokat. Ezek valóban nagyón alkalmasak az ültetésre, de belőlük csakis olyan fa nevelhető fel, amilyennek a nevelését a faiskola elhatározta. Ha azonban suhángot vásárolunk, akkor magunk dönthetjük el, hogy abból sövényt, termőkaros, vagy karcsú orsót, közepes törzsű fát, vagy éppen alakfát fogunk nevelni. A suháng előnye az is, hogy általában könnyebben gyökeresedik meg az új helyén, és lendületesebben növekszik, mint az idősebb, koronás oltványt. Semmiképpen se vásároljunk két évnél idősebb csemetét, mert bár ez mutató- sabb, de nehezen ered meg, tehát néhány év múlva lemarad a Suhánggal folytatott * „versenyben". lÉs csakis ellenőrzött faiskolai lerakatból vásároljunk, ahol fajtaazonos, egészséges csemetéket árusítanak. SE MAGASAN, SE MÉLYEN A megvásárolt csemetét gondosan becsomagolva szállítsuk, nehogy kiszáradjon, vagy megfagyjon, ültetés előtt a vastagabb gyökereket annyira kell visszavágni, hogy a sértetlen gyökerek maradjanak meg. Ajánlatos a megmetszett gyökérzetet agyagpépbe mártani. (Az agyagpépbe keverjünk kevés Basudint vagy Galitiont a cserebogárpajorok ellen.) ültetéskor különös gondot kell fordítani arra, hogy a csemeték éppen olyan mélyen kerüljenek a földbe, mint ahogy a faiskolában álltak, vagyis a gyökérnyak (a szemzés megvastagodott helye) a talaj felszíne fölött legyen. A magas ültetés azért hátrányos, mert a gyökerek köny- nyebben kiszáradnak, kevesebb vízben oldott tápanyaghoz jutnak. Még veszélyesebb a mély ültetés, mert ebben az esetben a gyökerek nem kapnak elegendő oxigént és „megfulladnak". A mélyen ültetett fák ezért vontatottan fejlődnek, későn fordulnak termőre, és keveset teremnek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a frissen visszaültetett gödörben a talaj az ültetés után is üllepedik, miközben a csemete is lesüllyedhet 5—10 cm-t. A talaj üllepedését tehát az ültetéskor vegyük számításba! A frissen elültetett gyümölcsfacsemetét nem kell megkötözni, de ajnálatos a fa tövénél 25—30 cm magasan a földet felkupacolni a fagy elleni védekezés céljából. DR. BÁLINT GYÖRGY Hungária sövény Csak a sudárvesszőt metsszük vissza hosszának egyhar- madára-egynegyedére. Az alma, vagy körte sor irányában két koronavesszőt metszetlenül meghagyunk, melyeket április elején a támrendszer huzaljához kötözünk, a vízszinteshez viszonyítva 15—30 fokos szögben. Az alsó huzalt a talajtól 60 cm, a következőt 120, a harmadikat jedig 180 cm magasságban feszítjük ki.
