Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
1982. március 14. Képújság 3 séges életmódra nevelés miatt fontos, hanem azért is, mert a strandtól alig félszáz méterre folyik a Duna, s a partján élőknek elengedhetetlenül fontos ez. A hatvanegyes úton valamivel több mint ötven kilométer Dunaföldvórtól Tamási. Itt jóval nagyobb a strand, mint az előbbi helyen. A föld mélyéből ötven fokosnál melegebb víz tör fel. Ez azonban a téli hónapokban kihasználatlanul folyik el. Nyáron viszont jelesen szolgálja a néha több ezer ide látogató strandolót. Papp László, a nagyközségi tanács elnökhelyettese érthető módon lokálpatriótaként beszél. — Ha ez Zalakaros lenne — sóhajt fel. S hozzáteszi: egyáltalán nem reklámozzuk a termálvizünket, nyáron mégis jönnek mindenhonnan a megyéből, sőt, borúsabb napokon a Balatonról is egész kocsisorok. Lenne tehát igény jóval nagyobb strandra. Most a vendéglátás javítása a legnagyobb gond. A négy medence és a pancsoló, illetve a később épülő újabb 33 és 1/3 méteres medence mellé egy éttermet épít a Kop-Ka ÁFÉSZ a pincehelyi téesszel összefogva. Meleg v Tamásiban üres medencékbe, onnan pedig a Koppányba folyik most a meleg víz A hidroterápiás kezelés után a a nemrég átadott pihenőben töltenek egy-két órát a gyógyulók Hétköznaponként hatvanon fordulnak meg most a dunaföldvári fedett fürdőben tämmi. Csak le kell fúrni jó mélyre, s már bugyog is felfelé a meleg víz - mondják magyarázva, hogy miiért van hazánkban any- nyi meleg vizű fürdő. Hogy így van-e tényleg, vagy nem, eldönthetetlen. Tény, hogy sok a hőforrásunk, s ami örvendetes, ezeknek a vízét szépen hasznosítják a köz érdekében. Tolnában három település büszkélkedhet meleg vizű fürdővel, Dunaföldvár, Tamási és Dombóvár. Körjáratunkon azt néztük meg, hogy természeti kincsünkkel hogyan gazdálkodik a fürdők fenntartója, a megyei víz- és csatornamű vállalat. — Harminchat fokos víz, amiben a szabad szénsav literenként több mint 31 és fél milligramm, a hidrokarbonát pedig a fél grammot is meghaladja. - Széchenyi Ferenc, a fürdő vezetője magyarázóan még azt is hozzáteszi, hogy ezek magasabb értékek, mint amilyennel a balatonfüredi gyógyvíz rendelkezik. A 623 és fél méter mélyről fakadó forrás most téten egy aránylag kicsi, talán tíz méter hosszú medencét táplál. De ez a fedett fürdő méltán válik egyre kedveltebbé, ugyanis az említett vállalat az elmúlt évben átépítette, kicsinosította, s ma túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a naponta odalátogató öt- ven-hetven vendég minden igényét kielégítheti. Legfeljebb hétvégeken, akkor is reggelenként mutatkozik némi zsúfoltság. De a tervekben szerepel, hogy később nagyobbítják a medencét és az egyéb kiszolgáló épületeket is bővítik. Nyáron a víz a szabadban lévő strandmedencét is megtölti. Itt már - érthető okokból - kevernek hozzá hideget is, hiszen a kánikulában úszkálni a , harminchat fokos víz meleg lenne. Jákli Péter, a nagyközségi tanács elnöke elmondta, hogy a tervük szerint itt minden dunaföldvári iskolást megtanítanak úszni. Ami nemcsak az egészA későbbi években, évtizedekben itt kisebb „fürdőváros" alakulhat ki. Hely van, a Tüzép- telep néhány esztendőn belül új helyre költözik, s akkor egészen a 65-ös útig lehet bővíteni a strandot. A fedett fürdő, ami azt jelentené, hogy télen sem folyna a szabadba a meleg víz, még távoli álom. De egyszer valószínűleg ez is megvalósulhat. A várostól északra, északkeletre az utóbbi tíz évben kis fürdőváros nőtt ki a fgldből. Sokszor megírtuk már, hogy az itteni meleg víz már hivatalosan is gyógyvíznek számít, s té- len-nyáron enyhülést jelent az ízületi bántalmaktól szenvedőknek. Az utóbbi években elkészült a gyógyfürdő-rész, ami mellett örvendetes módon gyarapodik, bővül a fizikoterápiás részleg. A gyógyászati gépek kisebb arzenálja áIJ már rendelkezésére a gyógyítóknak, gyó- gyulóknak, s az építkezés, ha kisebb-nagyobb szünetekkel is, de folyik tovább. A közelmújt- ban megalakult a város kórházában' a rehabilitációs osztály, s ennek nagyszerű kiegészítője a fürdő. Nem régóta működik a szauna is, ami az egyik legkedveltebb szolgáltatás. A megye meleg vizeiről beszélgettünk Császár Józseffel, a megyei tanács elnökével. Gyakran szóba került az a szó: pénz. Ugyanis, míg a természet adta lehetőség némi túlzással, kimeríthetetlen, a fejlesztéseknek határt szabnak az anyagi lehetőségek. Egyelőre nem is szerepel még a távlati tervekben sem Harkányhoz, Hévízhez hasonló méretű gyógyfürdő-bázis építése. A feladat elsősorban az, hogy a tolnai emberek pihenését, gyógyulását biztosító fürdők zavartalanul működjenek. Domzóváron például van helye a három, egyenként harmincágyas gyógyfürdő-kórháznak a medencék szomszédságában, de az építkezésig még jó pár évet várni kell.- szepesi Ahol gyermekeink gyermekei is élnek Fórum a szekszárdi úttörőházban A nyitány sikerült Takács István a parkokról és a játszóterekről beszél. A fórum szó hallatán többnyire olyan beszélgetésekre gondolunk, ahol komoly beosztású felelős vezetők, politikusok vagy művészek foglalnak állást, egy-egy témában érvelnek, vitáznak, válaszolnak a meglett korú vagy fiatalabb felnőtteknek. Gondoljunk csak a televízió fórumaira. Ezek felnőtteknek készülnek, mégis odasettenkednek a képernyő elé a tizennyolc éven aluliak is , mert tudják, nem korhatárosak ezek a műsorok. Aztán van egy olyan fórum is, amelyből már végérvényesen nem lehet kizárni a gyermekeket. Ezek pedig családi fóru>- mok. Itt a napirendek megtárgyalása és értékelése után vagy a családi „cserépszavazás" vagy a családfő hatalmi szava dönt egy-egy kérdésben. ooooooo Formabontó volt a szekszárdi városi úttörőház pénteki, tanítás utáni egyik rendezvénye. Itt most kivételesen, de célzatosan csak a vendég és az úttörőház igazgatója volt felnőttkorú. A találkozó közel harminc résztvevője az általános iskolai tanulmányainak befejezése előtt álló szekszárdi iskolás volt. A fórum témája pedig a megyeszékhely jelene, jövője, pénztárcája, gondja, baja és öröme. Azé a városé, ahol a ma még tizenéves gyermekek gyermekei is élni fognak .majd. A vendég, Takács István, a szekszárdi városi tanács vb. terv- és munkaügyi osztályának vezetője felkészülten és az írásban leadott kérdések válaszaival érkezett. Sem a találkozó kezdetén, sem a közepén, sem a végén nem érezhették a gyerekek, hogy itt valaki is gyermeknek nézi őket. Igaz, a kérdéseik sem voltak gyerekesek. A gyerekek újabb kérdéseken gondolkodnak. Hogy mivel kezdődött a fórum? Szekszárdon élünk, hát mivel mással is kezdődhetne itt egy beszélgetés, mint a vízzel?! Mikor lesz jó víz Szekszárdon? A vendég korrektül ismertette azokat a körülményeket .amelyek miatt előállt ez a lehetetlen helyzet. Megnyugtató választ — sajnos — nem tudott adni. Az első fél órát a várakozás izgalma telítette. A hangulat lassan oldódott, amíg a csendes gyermekhallgatóságból őszinte válaszokat váró, városukat szerető és érdeklő közreműködők lettek. Lettek! Az első morgás akkor futott végig a klubszobán, amikor elhangzott ez a kérdés: — Miért nincs déligyümölcs? — A béhozatalnak. deviza korlátái vannak — szóit a válasz —, ezért az ünnepekre összpontosítják a déligyümölcs árusítását. A gyermekek ezt — természetesen — nem hagyták szó nélkül. Mindenki saját példával szolgált. Finoman fogalmazva — mert már ők is megtanulták —, az igaz, de tudnak és tiltakoznak is a pult alóli árusítás, a félretevés ellen. Mint a felnőttek. A szekszárdi Garay iskolával szemközti cukorkabolt felújításának idejét is tudakolták. Ha az érdeklődés mellet másért nem, hát azért, mert onnan szeretnének cukorkát venni. Láthatóan még a nyolcadikos lányokat se hatotta meg, hogy a közismert gyorsasággal átalakuló egység egyik részében S-modell butik nyílik. Ettől kezdve felgyorsultak a kérdések. Miért nem csinálnak szánkópályát a Kálvárián? Hány lakás épül évente Szekszárdon? Mi a helyzet a félbehagyott parkokkal? Megtámadják őket a csövesek, elveszik a pénzüket, mit tesznek ellenük? Még hosszan és hosszan lehetne sorolni a cseppet sem érdektelen kérdéseket. Takács István osztályvezető szívesen válaszolt, saját gyermekkorának emlékeivel fűszerezve válaszait. OOOOOOO A fórum kereken két óra hosszat tartott. Távozáskor a törzskérdezőket néhány szóra ottmarasztoltaim a klubteremben. Mindhárman a székszárdi 4-es számú általános iskola nyolcadik osztályának tanulói. Salgó Károly: — Azért jöttem el, mert szeretem tudni, hogy itt a városban, körülöttem mi történik. — örültem, hogy végighallgathattam a válaszokat —- mondja Gönczi Péter. — Nem tartom meg magamnak, hanem továbbadom az itt hallottakat — így Eszenyi Imre, — Otthon és az iskolában... — Űttöröház vagyunk — mondja Pap Istvánné igazgató. — Közéletivé szeretnénk a gyerekeket nevelni. Az úttörőház szabadiős tevékenységével is ehhez kívánunk hozzájárulni. Ismerjék meg a pajtások a város eredményeit, örömeit, gondjait. Hasznosítsák az új ismereteket az úttörőmunkában, az iskolában, otthon. OOOOOOO Az úttörőhöz várospolitikai fóruma egy induló rendezvény- sorozat nyitánya volt. Sikerült. Következzék a folytatás. — szűás — Fotó: Bakó Nyári időszámítás: március 28-tól szeptember 26-ig Két hét múlva, március 28- án, a hónap utolsó vasárnapján kezdődik az idén a nyári időszámítás, amelynek megfelelően éjszaka 0 órakor előbbre toljuk az óra mutatóját egy órára. Hat hónap múlva végezzük el ennek a műveletnek a fordítottját, tehát szeptember 26-án éjszaka egy órakor állítjuk vissza a mutatókat 0 órára. A nyári időszámítással a nappali órákat hasznosítjuk jobban az energia, elsősorban a világítási áram megtakarítása érdekében. A múlt évben és tavalyelőtt is mintegy 130 millió kilowattóra villamosener- gia-megtakarítást eredményezett a nyári időszámítás, ami az ország másfél napi villa- mosenergia-fogyasztásának felel meg. Főként főtűolaj-megtakarítást hoz a nyári időszámítás, mert jobban hasznosítjuk a széntüzelésű erőműveket. A zónaidő megváltoztatásával csökkenthető villamosenergia- fogyasztós 35 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást jelent, az idén valamennyi európai ország — Jugoszlávia kivételével — él a nyári időszámításból eredő energiamegtakarítási lehetőségekkel, bár a kezdés időpontjában van némi eltérés, így a Szovjetunióban, mint minden évben, április 1-én, Romániában pedig áprliis 4-én igazítják előbbre az órákat. A nyári időszámítás szerint egyeztetik a vasút és más tömeg- közlekedési eszközök nemzetközi, és sok helyen belföldi menetrendjeit. Ennek megfelelően a MA^ kiadja az 1981 — 1982. évi hivatalos menetrend 3. számú pótlékát, amely 40 oldalon sorolja fel tételesen a nemzetközi járatok és egyúttal az ötnapos munkahéttel és a megnövekedett hétvégi szabadidővel összehangolt belföldi vonatok menetrendi változásait. A pályaudvarokon, utazási irodákban lehet átvenni ezt a pótfüzetet március 15-e és 20-a között — díjtalanul — 1981—1982. évi hivatalos me- netrendkönyvbőí levágott utalványszelvény ellenében. A Volán-autóbuszok és a MAHART- személyhajók menetrendjében megjelölt időpontok nem változnak, a MALÉV nyári menetrendje pedig a nyári időszámítással egy időben, március 28-án lép érvénybe.
