Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

ArtÉPÜJSÁG 1982. március 14. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem azért a húsz fillérért... Szabó Gábor, szekszárdi ol­vasónk hívta fel a figyelmet az alábbiakra : „Tolna megyében nem lehet jogosítványcseréhez szükséges adatlapot kapni. Az okmány fontosságát úgy hiszem nem kell vitatni: sok ember gépkocsive­zetéssel keresi a kenyerét. A rendőrségnél azt tanácsolták, hogy próbáljuk meg megyén kí­vül keresni, ott kapni. Ám én inkább helyben, a Népboltnál próbálkoztam (így nem kellett sok-sok kilométert utazni ezért a húszfilléres adatlapért), ahol azt mondták, hogy „környékez­zem” meg a Volánt, talán azok­nak van. Talán volt is, de egy biztos: sem én, sem a többi gépkocsivezető nem énekes kol­dus! Azt azonban nem tudom, felmerült-e valakiben, hogy mi történik akkor, ha egy adatlap hiánya miatt nem tudnak volán­hoz ülni a sofőrök?” A levél nyomán kerestük meg a Tolna megyei Népbolt áru­forgalmi előadóját, Vereczkey Zoltánt. Ö így nyilatkozott:- Igen, tudok a nyomtatvány hiányáról.. Mi időben leadtuk a rendelést, ám a PIÉRT Nyom­tatványellátó és szervezéstech­nikai kirendeltsége nyomdai ka­pacitáshiányra hivatkozva nem szállítja le ...- Való igaz, hogy megrendel­ték nálunjf, - mondja a nyom­tatványellátó igazgatója, Soós Ferenc, majd így folytatja: - Mi vissza is igazoltuk, mint 1981. december 31 -i szállítást. Ez azonban valami miatt elmaradt. Lehet, hogy nyomda kapacitás- hiány, lehet, hogy egyéni mu­lasztás, de azt hiszem, ennek tisztázása most nem is lénye­ges. (Most talán nem, de azért az illetékeseknek mégis érde­mes lenne kideríteni. - A szerk. T elefonszámunk : 12-284 megjegyzése.). Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Tolna megyei vevőink sem ösztönöznek bennünket ar­ra, hogy leszállítsuk az elma­radt készletet. Újabb telefon, újból Verecz­key Zoltánnak: Miért nem sür­gették meg a szállítást?- Mi több ízben is sürgettük - telefonok sorozatával —, en­nek a nyomtatványnak a leszál­lítását, „fent”, az áruforgalmi osztálynál. — Én nem tudok róla, hogy megsürgették volna. Sőt, néhány nappal ezelőtt éppen Vereczkey Zoltán járt nálam, de ö sem említette - feleli „fentről", a nyomtatványellátó áruforgalmi osztályáról dr. Havas Ferencné, annak vezetője. * Nem érdemes tovább növelni a telefonszámlát. Sem nekünk, sem az olvasónak (vásárlónak) nem sok közünk van ehhez a meddő vitához. Egyvalamihez azonban igen: a vásárló egy- egy ilyen vita miatt nem szen­vedhet hiányt semmiben, légyen az akár a fentebb említett adatlap. Ám van a dolognak még egy szépséghibája. Ami­kor először hívtuk a nyomtat­ványellátót, akkor megígérték, hogy elküldik, s egy óra múlva már értesítettek bennünket, hogy útban van Szekszárdra több ezer ilyen adatlap. Nem azért a húsz fillérért, de most miért ment ilyen gyorsan? H. E. Miért szüntették meg a gyalogátkelőhelyet? Kriser Ádámné Mözsről írta: „Pár évvel ezelőtt a KPM Köz­úti Igazgatóság és a rendőrség segítségével a mözsi malom előtt felfestették a gyalogos­átkelőhelyet. Különösen nyáron voltak veszélyben itt a gyerme­kek és a felnőttek, hiszen a Domboriba irányuló gépjármű- forgalom ilyenkor nagy mérték­ben megnő. Megnyugtatta a szülőket, hogy végre „zebra" van itt. Örömünkből ebben az évben üröm lett - megszüntet­ték a gyalogosátkelőt, s más­hová helyezték át. Miért tet­ték?" Olvasónk kérdésére a KPM szekszárdi Közúti Igazgatóságá­nak igazgatója, Boksái Ervin válaszolt: „A KPM Közúti Igazgatóság az érdekelt hatóságok és szer­vek közreműködésével 1981 augusztusában felülvizsgálta Tolna nagyközség kijelölt gya­logátkelőhelyeit. A bizottság megállapította, hogy a malom előtti átkelőhely nem felel meg a 2/1976. (II. 29.) sz. KPM-ren- delet 8. paragrafusa 2. és 8. be­kezdésében foglaltaknak, vala­mint az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet által előírt megvilágítá­si szintnek. Ugyanis a vasúti át­járó felől a bukkanóból érkező jármű vezetője nem észleli kel- iő távolságból a gyalogátkelő­helyen közlekedő gyalogosokat. Az éjszakai közlekedés során a nem kellően megvilágított gyalogátkelőhelyen a gyalogo­sok baleseti veszélye megnő, to­vábbá a bizottság megítélése szerint kis számú és csak idő­szakosan jelentkező gyalogos- forgalom van a kérdéses átkelő­helyen. A gyalogátkelőhely megszüntetésekor a bizottság a gyalogosok védelmében járt el, mert a felfestett, de nem az előírásoknak megfelelően ki­alakított átkelőhely a gyalogo­sokban hamis biztonságérzetet kelt. Ök tudatában vannak an­nak, hogy a felfestett és közúti jelzőtáblával megjelölt, kijelölt gyalogos-átkelőhelyen elsőbb­ségük van a gépjárművekkel szemben, így az úttesten való áthaladást bátran megkezdhe­tik. A gépjárművek vezetői egy­általán nem, vagy csak későn észlelhetik a gyalogosokat. Az úton a merőleges átkelés lehetősége továbbra is fennáll, mivel az útkereszteződésben a járda vonalának meghosszabbí­tásában a gyalogos áthaladhat. (KRESZ, 21. paragrafus, 5. be­kezdés a) pontja.)" Most már lesz gázcseretelep Vesztergombi Mihólyné Me- dina-Szőlőhegyről küldte a le­velet: „Hatvanöt család nevében kérdezem, hogy Medina-Szőlő- hegyen miért nincs gázcserete­lep? Itt minden családnál — va­lamilyen formában - megtalál­ható a gáz. A palackok cseréje azonban gondot okoz, hiszen az innen négy kilométerre levő Medinán cserélhetjük csak, ám az itteni lakosok túlnyomó több­sége idős, beteg ember, vagy bejáró, aki reggel korán megy dolgozni, s este későn ér haza. Olyan is előfordult már, hogy mire odaértünk, ez volt kiírva: elfogyott." Olvasónk - mielőtt szerkesz­tőségünknek írt - panaszával több iletékesnél járt, de min­denhol elutasították. A Tolna megyei Tanács V. B. kereske­delmi osztálya vezetőjének. Só­lyom Zoltánnak a segítségével azonban pozitív eredmény szü­letett : „Tekintettel arra, hogy Medi- na-Szőlőhegyen nagyszámú idős család él és gondot okoz a gáz­palackok cseréje, indokoltnak és szükségesnek tartjuk a csere- lehetőség biztosítását. A medi­nai Községi Tanács elnöke úgy nyilatkozott, a cseretelep meg­építésére a pénzeszközök ren­delkezésre állnak. Az építkezés befejezésével a szőlőhegyiek gázpalackcsere-problémája is 'megoldódik.” Ml VÁLASZOLUNK A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az állampolgárok fo­gyasztói érdekeinek védelmére létrehozta a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsát. A minisztertanács 1006/1982. (II. 26.) számú hatá­rozata pedig rögzíti, miszerint a Minisztertanács egyetért azzal, Hogy a Fogyasztok Országos Tanácsa — figyelemmel kíséri és értéke­li a fogyasztók jogainak ér­vényelsülését; — ajánlásaival segíti az állam- igazgatási szervek és a gaz­dálkodó szervezetek fo­gyasztókat is érintő tevé­kenységét ; — véleményezi a fogyosztók széles körét érintő jogsza­bályokét; — a fogyasztókat megillető jo­gok megsértése esetén az érdekelt szerveknél viszgála- tot, intézkedést kezdemé­nyez; — segíti a fogyasztók tájékoz­tatását az áruk és szolgálta­tások minőségéről, választé- ikáról és a fogyasztókat megillető jogokról ; — a fogyasztók jogainak sérel­me esetén kezdeményezhe­ti a felelősségre vonást stb. és kiemelendő, hogy — a fogyasztók érdekeit sértő magatartással kapcsolatban gazdasági bírság kiszabását indítványozza. A Minisztertanács határozata kihirdetése napján — 1982. február hó 26. napján — ha­tályba lépett. A szövetkezeti közös alapok képzéséről és az érdekképvise­leti szervek fenntartási költsé­geinek elszámolásáról szól a pénzügyminiszter 7/1982. (II. 26.) PM számú rendelete, amelynek rendlekezéseit már 1982. január 1. napjától kell alkalmazni, s amelyből itt csu­pán azt emeljük ki, hogy az or­szágos tanács és a területi (szakmai) szövetség fenntartá­sához szükséges hozzájárulást a lakásszövetkezet a fenntartási költség terhére fizeti. A fenti két jogszabály a Ma­gyar Közlöny 1982. évi 10. szá­mában jelent meg. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 7. számában olvasható a Bel­kereskedelmi Minisztérium 1/1982. számú körrendelke­zése a bolti kiskereskedelmi üzletek dolgozóinak felvásárlá­si érdekeltségéről, amely kör­rendelkezés a korábbit módosít­ja és kimondja, hogy az ott megjelölt üzletekben, áruházak élelmiszer osztályán a termelők­től felvásárolt korai burgonya, zöldség és gyümölcs forgalma után jutalékot, prémiumot kell fizetni. A jutalom, prémium el­számolásának alapja a bolti felvásárlási forgalom. Ugyanitt útmutató jelent meg az áfészek keretében mű­ködő mezőgazdasági szakcso­portok működési szabályzatá­nak elkészítéséhez, illetve mó­dosításához, valamint a szövet­kezet és szakcsoport kapcsola­taira vonatkozó megállapodás megkötéséhez. Az útmutató rá­világít arra, hogy a mezőgazda­sági szakcsoportok az eddiginél szélesebb körben tevékenyked­hetnek, ugyanakkor felhívja a figyelmet a lakossági mezőgaz­dasági szolgáltatások végzésé­nek elsődlegességére, rögzíti, hogy mit kéll meghatározni a működési szabályzatban. Szó szerint tartjuk idézendőnek, hogy: „Mind a kötelező, mind az azt meghaladó mértékű va­gyoni hozzájárulások elszámo­lásának alapvető feltétele a ta­gonkénti tételes és naprakész nyilvántartás.” Az áfész és a szakcsoport kapcsolatára vonat­kozó megállapodásról pedig itt csupán annyit, hogy ebben kell meghatározni — többi között — a szakcsoport létrehozása­kor, illetve a későbbiékben át­engedett vagyon használati idejét, használati módját és e vagyonnak, a szakcsoport gaz­dasági tevékenységében való hasznosításra tekintettel, az el­lenszolgáltatás módozatait. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Táblagyár Budapest mintegy ötezer villamos és autóbusz megállójának utastájékoztató tábláját, valamint a tömegközlekedési jármű­vek viszonylatjelző számait a Budapesti Közlekedési Vállalat szi­tanyomó üzemében készítik. A képen: montírozzák az utastájé­koztató táblákat. így közlekedtünk ... Mentősökkel beszélgettünk FEBRUÁRBAN megyénk köz­úti baleseti helyzete a tavalyi­hoz képest jóval kedvezőbben alakult. Húsz személyi sérülé- ses baleset fordult elő, har­mincegy százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálos kimenetelű szerencsét­lenségek száma hárommal, a súlyos sérüléses eseteké kettő­vel, a könnyű sérülést okozóké néggyel csökkent a múlt év februárjának adataihoz viszo­nyítva. Egy ember meghalt, ti­zennégyen súlyosan, huszon­egyen pedig könnyebben sé­rültek meg, összesen néggyel kevesebben, mint az elmúlt esztendőben. Bizalomkeltő az a tény is, hogy a baleseteket okozók közül csupán hárman voltak alkohol hatása alatt, számarányuk a múlt év azonos időszakához mérten csaknem hatvan százalékkal csökkent. A baleseteket kiváltó okokat vizsgálva továbbra is első he­lyen áll a relatív gyorshajtás, a karambolok negyven száza­léka e miatt történt, örvende­tes viszont, hogy kanyarodási szabályok megszegéséből a múlt hónapban egyetlen bal­eset sem fordult elő. De az el­sőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan előzés is csak három esetben végződött szerencsétlenséggel. AZ OKOZÓKAT tekintve fel­tűnően sokan idéztek elő bal­esetekbe torkolló veszélyhely­zeteket a szabálytalankodó gyalogosok közül. Miattuk tör­tént a balesetek húsz százalé­ka. Figyelmet érdemelnek a segédmotoros kerékpárok ve­zetői is, akik a karambolok ti­zenöt százalékáért voltak a múlt hónapban felelősek, an­nak ellenére, hogy számuk az utakon februárban még vi­szonylag kevés volt. A közle­kedők eme két kategóriájához tartozóknak felhívjuk a figyel­mét, hogy a tavaszi hónapok­ban megnövekvő gépjárműfor­galom közepette csak akkor juthatnak baj nélkül úticéljuk­hoz valamennyien, ha a reájuk vonatkozó rendelkezésekhez kö­vetkezetesebben alkalmazkod­nak. Igaz, hogy az autóbuszok vezetői csak két baleset elő­idézői voltak a múlt hónapban, ám ez az összbalesetek tíz százaléka, ami tömegszállító járművezetők tekintetében sok, hiszen valamennyi járművezető közül tőlük várható el a leg­nagyobb figyelem, óvatosság, szabálytisztelet. A közúti szerencsétlenségek negyven százalékát okozó sze­mélyautó-vezetők is csak ak­kor járulhatnak hozzá a bal­esetek további csökkentéséhez, ha a forgalmi szabályokat betartva, vezetői készségüket is reálisabban felmérve, a kul­túrált közlekedés normáinak keretén belül vesznek részt a közúti forgalomban. A RENDŐRHATÓSÁG feb­ruárban ötvennyolc vezetői en­gedélyt vont be megyénkben súlyos szabályszegések miatt, közülük huszonegyet hivatásos gépkocsivezetőktől, akiknek ezen magas számadat figyel­meztetésül kell, hogy szolgál­jon a jövőre nézve. A személyi sérüléses balese­teknek csaknem mindegyikénél aktív közreműködők a mentők, akik a megsérült személyek haladéktalan kórházba szállí­tását végzik, munkájukkal em­berek életét mentik meg. A múlt hónapban meglátogattuk Tolna megye mentőállomásai­nak dolgozóit és a velük foly­tatott beszélgetések során ér­tesüléseket szerezhettünk töb­bek között a tekintetben is, hogy nehéz és áldozatos mun­kájukat a közúti forgalom töb­bi résztvevője mennyiben segíti elő, betartván a KRESZ azon előírását, mi szerint „A meg­különböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjár­mű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan to­vábbhaladását — jobbra húzó­dással és a szükséghez képest megállással — lehetővé kell tenni”. A mentőautók vezetői­nek elmondása szerint jármű­vezetőink többsége eleget tesz a fenti rendelkezésnek, elvétve azonban tapasztalható olyan magatartás is, amely gyors to­vábbhaladásukat megnehezíti. Például: párhuzamos közleke­désre alkalmas úton a belső sávban haladó járművek veze­tői szirénát hallván, anélkül, hogy visszapillantó tükrükön át meggyőződnének a mentőautó helyzetéről, hirtelen a külső sávba húzódnak, éppen a men­tőautó elé, ahol az egyébként irányváltoztatás nélkül elha­ladhatna mellettük. Követke­zésképpen a mentőnek fékez­nie, majd előznie kell, ami elő­rejutását késlelteti. ILYEN ESETEKBEN jobb, ha a belső sávban tartózkodók a mentőautó elhaladása előtt már nem változtatnak sávot még akkor sem, ha a belsőt korábban szabálytalanul vették igénybe. Elképedve hallottuk, hogy akadnak olyan meggondolat­lan gyalogosok, akik az élet­mentés miatt megkülönböztető jelzésekkel, piros zászlót lo­bogtatva száguldó mentőautót is „stoppolni” akarják. Feltéte­lezik talán, hogy az előbb őket viszi el valahová, s csak az után az életveszélyesen sérül­tet kórházba? Az ilyen felelőt­len „stopposok” jelzéseire sok­szor jóhiszeműen meg is áll­nak a mentők, mert ép elmével csak az képzelhető el, hogy a közelben szintén baj történt, s reájuk ott is szükség van. Tud­nia kell mindénkinek, hogy mentőgépkocsi stopputasokat akkor sem szállíthat, ha meg­különböztető jelzések haszná­lata nélkül közlekedik. AZ ORSZÁGOS Mentőszol­gálat dolgozói munkájának se­gítése jogszabályban rögzített kötelessége a gyalogosoknak is, hiszen olykor néhány má­sodpercnyi késedelem már végzetes következményekkel járhat. PIÂCSEK GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents