Tolna Megyei Népújság, 1982. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
XXXII. évfolyam, 62. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1982. március 14., vasárnap. Mai számunkból MELEG VIZEINK (3. old.) ON KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) UTAZÁS A BALATON KORUL (6. old.) FÓRUM A SZEKSZÁRDI ÚTTORŐHÁZBAN (3. old.) A költségek csökkentése Az utóbbi években, amikor a mezőgazdaságban felhasznált iparieredetű eszközök és az energiahordozók ára számottevően emelkedett — és megszűnt az automatikus költségvetési támogatás —, elsőrendű feladattá vált a költségekkel való takarékosság. Sók mezőgazdasági üzem, elismerve és hangoztatva a költségtakarékosság fontosságát, a termelési technológiák rovására próbál „takarékoskodni”. A kevesebb műtrágya, a premixek és vitaminok nélküli „diétás takarmányók” hatása azonnal érezhető a kiadási rovatban, de később a bevételiben is! A költségtakarékos gazdálkodás nem azonos az egyszerű spórolással. Ezt vallják a daimand'i gazdaságban is, ahol például a sertéstartás 1977. évi 21 millió forintos eredménye 1980-ra 8 millió forintra csökkent. Elsősorban a költségnövekedés miatt. Az Okokat keresve kiderült, hogy a drága ipari takarmány miatt 3 év alatt a tenyésztési költségek megkétszereződtek, a hizlalás! költségék pedig 8 százalékkal nőtték. A nyereség növelése érdekében megváltoztatták a gabonafélék termelési szerkezetét. Ezzel nagyrészt sikerült a drága ipari takarmányok helyett tápanyagtartalomban hasonló, de jóval olcsóbban termesztett abrakot felhasználni. Ennek eredményeként egy év alatt majdnem 1 kilogrammal javult a havonkénti súlygyarapodás. Mindez többek között annak az eredménye, hogy a gazdaság a sertéstelep ésszerű átalakításával kedvezőbb féltételeket teremtett az állománynak. Ezen túl az iparifehérje-árak jelentős emelkedésének ellensúlyozására a sertéságazatban évente feletetett 80 tonna tejpor helyett fölözött tejet használnak. A tejporban 1 kg fehérje 117,2, a fölözött tejben pedig 76,8 Ft-ba kerül. A gabonaszerkezet módosítása nemcsak az állattenyésztési ágazatban segített, hanem a növénytermesztés költségeit is csökkentette. Korábban például 2100 hektáron termesztettek búzát, az optimális betakarításához 30 kombájn kellett. A búzát őszi árpával, korai lágy búzával és zabbal „higítva" sikerült a korábbi 12 napos betakarítási időt 36 napra, tehát a háromszorosára széthúzni. Ennek egyik eredményéként a 30 kombájn helyett 12 gép is elegendő az aratáshoz. A növénytermesztésről szólva feltétlenül szólni kell a silókukorica-termesztésről. Dáímandi szóhasználat szerint a silókukorica nem szálastakarmány, hanem a kukoricabetakarítás egyik formája. És ez minőségbeli különbség! A szálas- takarmánytermesztés ugyanis általában a rangsor végén áll és ez akarva, akaratlanul rányomja bélyegét erre a tevékenységre. A termelési költségek csökkentése érdekében az istállókból ,— a biológiai határökon belül — közvetlenül a földekre szállítják a szervesanyagot, önjáró gépek helyett, ahol lehet, vontatott gépeket használnak. A silókukoricára alapuló takarmányozás lényegesen csökkentette a ráfordításokat: Például 1 liter 3,6 százalék zsírtartalmú tej takarmányozási költsége néhány év alatt 30 százalékkal csökkent! Sok gép és alkatrész előállításához nincs szükség speciális szakismeretre. így egy-egy gépi beruházás olcsóbb, ha az egyszerűbb alkatrészeket, mi több: néhány berendezést magúk a mezőgazdasági üzemék ipari részlegei állítanak elő. És hogy ez nemcsak afféle képzelődés, azt megint egy dalmandi példával lehet igazolni. A gazdaság, tőkés importból vásárolt egy kukoricacsutak- tüzelő berendezést, illetve annak bizonyos részeit. A komplett berendezés ára 12 millió forint lett volna, de csak azokat az elemeit vásárolták meg, amelyeket itthon nem lehetett gyártani. Ezzel a 12 milliós induló árból 3 milliót eleve lefaragták. Továbbá: az itthon gyártható alkatrészékből csak azt csináltatták iparvállalattal, amit a gazdaság bizonyos célgépek híján saját maga nem tudott elvégezni. Vasszerkezeti elemekről lévén szó, viszonylag könnyű volt egybevetni az árakat. Ezek szerint egységnyi súlyú, azonos feldolgozottságé vasszerkezet az alvállalkozónál 150, a gazdaság üzemében összeszerelve 20 forintba került! És ugyanez a módszer alkalmazható — alkalmazzák is! — más mezőgazdasági munkagépek esetében is. Persze, senki ne gondoljon holmi „népi kohókra”, ahol mindent saját maguk készítenek. Gondos, sokoldalú mérlegelés, kalkuláció szükséges ahhoz, hogy mikor, milyen gyártmányók előállítását vállalja valamely mezőgazdasági üzem. Az új vállalkozási formák a költségcsökkentés további lehetőségét kínálják. Például a már említett importált kazán- berendezés vasszerkezeti munkáinak elvégzésére a dalmandi gazdaság nem egy szakvállalattal, hanem a környező ipari vállalatok szakmunkásaival kötött vállalkozói szerződést. Ennék érteimében a dolgozók előre megszabott ősz- szegért — ami fele annyi volt, mintha egy vállalatot bíztak volna meg a munkával — munkaszüneti napokon végezték el a szerelést. A mezőgazdasági üzemeknek is bőven van tehát lehetőségük a termelési költségek mérséklésére. BONYHÁDI PÉTER Mérlegzáró közgyűlés Pakson Dr. Szabópál Antal felszólalása Tegnap folytatódtak a mérlegzáró közgyűlések a megye ipari szövetkezeteiben. A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet egyben jubilált is. kereken 30 évvel ezelőtt, 1952. március 20- án alapította meg néhány paksi mesterember — kőművesek, ácsok, villanyszerelők, lakatosok — a szövetkezetét. Részt vett a közgyűlésen dr. Szabópál Antal, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács nyugalmazott elnöke. Miután pár nappal ezelőtt a szövetkezet küldöttgyűlése megvitatta és elfogadta a múlt évi munkáról és gazdálkodásról szóló beszámolót, az ez évi tervre vonatkozó javaslatot, e dokumentumokat írásban is megkapta a tagság, most Szálai Lajos elnök mondta el a vezetőség beszámolóját. Megemlékezett az évfordulóról, elismerően szólt az alapító tagokról, és beszélt a 3 évtizedes fejlődésről. Százezer forint volt induláskor a szövetkezet közös vagyona, ma „tisztán" 54 millió. Eredményesen gazdálkodott az elmúlt évben a szövetkezet, összességében túlteljesítette tervét. Am a teljesítés nem egyenletes, az építőrészleg termelése csökkent és a szolgáltatás terén sem valósult meg a terv. A nyereség magasabb lett a tervezettnél — ez tette lehetővé a 8 százalékos bér- fejlesztést —, de ezen belül az építőipar és a szolgáltatás veszteséges. Ebben az évben nehezebbek lesznek a körülmények, ennek ellenére mód van a veszteségek csökkentésére, illetve megszüntetésére. Hogy melyek ezek, erről beszélt nemcsak az elnök, hanem a fölszólalók is. Ez évre a tavalyi 72-vel szemben 74 millió forint értékű termelést, szolgáltatást irányoztak elő és hatmilliós nyereséget. Felszólalt a vitában dr. Szabópál Antal is. Átadta a megyei, a városi-járási pártbizottság, valamint a megyei tanács üdvözletét, külön köszöntve a jubiláló szövetkezet alapító tagjait. — Komoly fejlődésen ment keresztül a szövetkezet az elmúlt három évtizedben, különösen az utóbbi években, amióta részese Paks város és környéke dinamikus gyarapodásának. A szövetkezet tagjai tavaly is, fegyelmezettebb, szervezettebb munkával elősegítették a gyors fejlődést. Csak helyeselni lehet az új, korszerű eljárások, termékek bevezetését, illetve alkalmazását és azt a törekvést, hogy növeljék a lakáskarbantartási és egyéb lakossági szolgáltatási tevékenységet — mondotta köszöntőjében. Hazaérkezett Moszkvából a KISZ küldöttsége A KISZ KB küldöttsége, amely a Komszomol Központi Bizottságának meghívására látogatást tett a Szovjetunióban, szombaton hazaérkezett Budapestre. A küldöttséget, amelyet Kovács Jenő, a KISZ KB titkára vezetett, fogadta Borisz Ny. Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára. A delegádió tájékozódott a Komszomol XIX. kongresszusának előkészületeiről és megbeszéléseket folytatott a Komszomol vezetőivel a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. Suriname Kudarcba fulladt a puccskísérlet Közel háromnapos bizonytalanság után szombatra kiderült, hogy kudarcba fulladt a délamerikai Suriname-ban a jobboldali tisztek puccskísérlete. De- si Bouterse ezredes, a nemzeti katonai tanács vezetője ura a helyzetnek: rádió-, televízióbeszédében számolt be a lázadás leveréséről és elmondása szerint „csak néhányon” vesztették életüket az államcsínykísérlet során. Az új tó is termel már Kétszázezer nyújtás a vízben A nem szakmabelinek mindjárt itt a magyarázat is a címhez: a halászok azokat a húszharminc dekás növendékTialakat nevezik így, amelyeket ősszel- tavasszal a halastavakba helyeznek, hogy a következő őszön meg tavaszon kilónyira vagy még nagyobbra nevelve — lehalásszanak a halászlékedvejők örömére. Az elmúlt őszön kétszázezer ilyen nyújtást helyeztek a halastavaikba a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet halászai. „Benépesítették” az elmúlt év során készült új halastavat is a növendékekkel. Ügy számítanak, hogy az ősszel tizenöt vagon halat adnak majd a tavak, kétszer annyit, mint az előző esztendőben. Ez a ponty minden lehalászásnál kegyelmet kap. Vajon mekkorára nő majd? Kiss Mátyás és Hostyánszki Mátyás az új tó zsilipjének szűrőrácsát készítik A széptölgyesi völgyzáró gát mögött keletkezett új tóval száz hektárra növekedett a vízfelület. A nagyobb terület kifogástalan gondozása érdekében új, motoros etetőcsónakot vásárolnak és egy hínárvágó berendezést állítanak munkába. ez Götz János halászmester. „Szűrik" az egyik telelőt.
