Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

1982. február 13. NÉPÚJSÁG Zárszámadó közgyűlések E hét végén is sok termelőszövetkezetben tartanak részköz­gyűlést, illetve zárszámadó közgyűlést. Tegnap Koppányszán- tón, Bátaszéken, Bonyhádon, Iregszemcsén, Mucsiban, Szak­oson, Pakson volt ünnep: a múlt évi termelést, a szövetkezetek gazdasági és politikai helyzetét értékelték. A szekszárdi Arany­fürt és a faddi Lenin Termelőszövetkezet közgyűléséről rész­letesebben írunk. A NÖVÉNYTERMESZTÉS NYERESÉGE KÉTSZERESÉRE NŐTT A szekszárdi Aranyfürt Mgtsz zárszámadó közgyűlését a Ba­bits Mihály művelődési központ­ban tartotta. A közgyűlésen K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és a városi párt- és állami vezetők, a szövetkezettel kapcsolatban lévő vállalatok képviselői is részt vettek. • Horváth Lajos elnökhelyettes köszöntötte a tagokat, akik az elmúlt évben igen eredményes munkát végeztek. Heimann Fe­renc, a szövetkezet elnöke mond­ta el a vezetőség beszámoló­ját. Ebből kitűnt, hogy a nö­vénytermesztés fejlődése volt a legnagyobb mértékű, 1979-hez viszonyítva a nyereséget kétsze­resére növelték. A szövetkezet 3471 hektár szántóföldön, 278 hektár szőlőterületen gazdálko­dik. Búzatermesztésben a me­gyében negyediikek voltak, de más növények termésátlaga is meghaladta a megyei átlagot. Kedvezően alakultak a termelés Új szigetelőanyagok hazai és külföldi értékesítésére, közös marketing tevékenységére kötött megállapodást a Graboplast, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Chemikál és a Ma­gyar Ásványolaj és Földgázkí- sénleti Intézet. Olyan új anyagok széles körű elterjesztésére, piac­kutatására fogtak össze, amelye­ket a veszprémi tudományos intézetben, illetve annak közre­működésével fejlesztettek ki, költségei is. Az 52,4 millió forin­tos árbevétel 21 millió főágazati nyereséggel járt együtt. A ter­vezett 40 milliós termelési költ­ség helyett 37 millió forint volt a tény. Az állattenyésztés terü­letén is jelentős eredményeket értek el, az egy liter tej előállí­tására fordított összeg csökkent a múlt évihez viszonyítva. Az állattenyésztés is nyereséggel zárta az 1981-es évet. Az elnöki beszámoló után a bizottságok elnökei számoltak be múlt évi munkájukról, majd pedig K. Papp József szólalt fel. Elismeréssel beszélt a dinami­kusan fejlődő közös gazdaság tagjainak munkájáról. A város, a megye fejlődését, az előttünk álló feladatokat elemezte, majd szólt a nemzetközi helyzetről is. A közgyűlés második részé­ben Ruppert Bálint főkönyvelő a zárszámadás tételes, szám­szaki eredményeit ismertette, Kaposi István termelési főmér­nök pedig az 1982. évi tervet. Értékelték a szocialista brigá­dok versenyét is. A Március 15. traktorosbrigád, a Május 1. mű­helyi brigád, valamint a Rad­előállításukra pedig az említett három gyár vállalkozott. A nagyrészt importcikket he­helyettesítő szigetelőanyagok­ból, az idén már több mint két­millió négyzetméternyi készül Közülük a Hungikor elnevezésű gyártmánycsoport kiválóan al­kalmas a távvezetékek szigete­lésére, a Korroflexet a kommu­nális rendszerek, víz- és gázve­zetékek szigetelésére, a hidak védelmében tesz jó szolgálatot. nóti brigád - irodisták a tagjai - értek el kimagasló eredmé­nyeket, a szocialista brigádmoz­galom ezüst fokozatát nyerték el. öt téesztagot pedig Kiváló termelőszövetkezeti tag kitünte­tésben részesített a vezetőség. AZ EDDIGI LEGJOBB EREDMÉNY Fennállása óta a legjobb eredménnyel zárta az évi mun­kát, gazdálkodást a faddi Le­nin Termelőszövetkezet. A jó hangulatú közgyűlést a művelő­dési házban tartották pénteken. A szövetkezet ötmillió forint­tal nagyobb nyereséget produ­kált 1981-ben, mint a megelő­ző évben. Az összes nyereség 39 millió 340 ezer forint. Puskás János tsz-elnök elmondotta a vezetőség beszámolóját ismer­tetve, hogy a növénytermesztés meg az ipari tevékenység volt a legeredményesebb 1981-ben. Kukoricát 1505 hektáron ter­mesztettek, ennek átlagtermése 10 mázsával több az előző évi­nél, Még szembetűnőbb a nap­raforgó terméseredményének megugrása egyik évről a másik­ra. A tavalyi száraz időjárás el­lenére a cukorrépa is többet termett Faddon, mint azelőtt. Az eredmények az egyre javuló agrotechnika, a precíz, szorgal­mas munka gyümölcsei. Növe­kedett a tejhozam is, bár sze­rény mértékben. Az állatte­nyésztés korszerűsítése most van folyamatban, éppen tavaly fejeződött be az új sertéstelep megépítése, háromévi munká­val. Ez a telep évenként hat­ezer vágósertés kibocsátására alkalmas. Negyvenkilenc és fél millió forintba került, amiből a Lenin Tsz 30 milliót fizetett, sa­ját fejlesztési alapjából. A tavalyi árbevétel összesen .259 millió forint, ehhez az ipari tevékenység (műanyag-, gumi- és lakatos-, forgácsolóüzem, to­vábbá öntöde) 109 millióval já­rult hozzá. A szövetkezet tag­sága jól keresett az elmúlt év­ben: a munkadíj-színvonal 43 ezer 873 forint volt. Ezen felül minden tag 10 százalék nyere­ségrészesedést kap, most a zár­számadáskor. Építési anyagok, bizománybán Szekszárdon a megyebeli la­kásépítkezők és a kisiparosok ellátásához az ÉPTEK (Építő­ipari Termelőeszköz Kereskedel­mi Vállalat) által forgalmazott, az építkezésekhez szükséges anyagok, köztük betonvasak, le­mezek, idom- és rúdacélok, kü­lönféle csövek, faanyagok, stb., bizománybán való árusítására kötött szerződést az idén a Tol­na megyei Népbolt Vállalattal a megyei építőipari gazdasági társulás. Ezeket az építési anya­gokat a két vállalat közreműkö­désével így a Tolna megyei Népbolt szaküzJeteiben is áru­sítják kisebb mennyiségben, ami azzail az előnnyel is jár, hogy felszabadul a kereskedelmi vál­lalat beszerzési alapjának egy része, azt más árucikkek beszer­zésére fordíthatja a lakosság választékosabb ellátására. A társulás, pontos nevén: a Tolna megyei Építő- és Építő­anyagipari Gazdasági Szerveze­tek Koordinációs Irodája (rövi­dítéssel: TÉSZKI) tizenhét tag­vállalat — köztük tizenhárom építőipari vállalat — összefogá­sával! második éve működik azok anyagellátása elősegítésé­re. A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szekszárdi bázis­telepéről az első évbelinél negyvenöt százalékkal többel, száztízmillió forint értékű épí­tőanyaggal! látta el a múlt év­ben tagvállalatait. Az együttműködők negyed­évenként egyeztetik kapacitásu­kat, készleteiket s a hiányzókat más megyékből igyekeznek be­szerezni, saját fölösleges anya­gaikat pedig oda felajánlani BALLABÁS LÁSZLÓ Szavaz a szekszárdi szövetkezet tagsága Nyolc tonnán felüli kukoricatermesztők Megyénk a harmadik helyen Magyarországon az elmúlt évben összesen százhuszonegy termelőszövetkezetben, állami gazdaságban értek el nyolc ton­nán felüli kukoricatermést — ol­vastuk a Magyar Mezőgazda­ságban. A kimutatásból kiderül, hogy Tolna megye a gazdasá­gok számát vizsgálva az előkelő harmadik helyet foglalja el. A legtöbb olyan állami gazdaság és termelőszövetkezet, amely nyolc tonnán felüli kukoricater­mést takarított be az elmúlt év­ben, Békés megyében volt. Ott 30 gazdaság ért el ilyen kiváló eredményt. A második helyen Hajdú-Bihar megye áll 21, a harmadikon pedig Tolna megye 17 állami gazdasággal és ter­melőszövetkezettel. Megyénkben a hgktárokénti nyolc tonnát meghaladó takar­mány-kukoricatermést elért nagyüzemek a következők: aparhanti Búzavirág Tsz — zá­rójelben közöljük azt is, hogy mekkora területen érte él a ter­mésátlagot — (475 ha), attalai Vörös Csillag (290 ha), bátai November 7. Tsz (773 ha), báta- széki Búzakalász Tsz (2170 ha), bonyhádi Pannónia Tsz (1400 ha), decsi Egyetértés Tsz (1316 ha), dombóvári Alkotmány Tsz (775 ha), dunaföldvári Virágzó Tsz (613 ha), kapospulai Ezüst­kalász Tsz (473 ha), kocsolai Vörös Csillag Tsz (1010 ha), kurdi 'Új Élet Tsz (624 ha), nagy- mányoki Gábor Áron Tsz (840 ha), paksi Szabadság Tsz (230 ha), tolnai Aranykalász Tsz (877 ha), zombai Egyesült Erővel Tsz (835 ha), Tamási Állami Gazda­ság (1237 ha), Dalmandi Álla­mi Gazdaság (1105 ha). Kutatók és gyártók Együtt a piacon HÉTRŐL FTT=iTTT^ HÍRRE hírről Nem tudom önök megfigyelték-e már: éle­tünk minden szakaszának, minden hetének megvan a maga sajátossága. És valahogy — a fene se érti hogyan —, de hét végére a jó és a rossz dolgok, a bennünket ért örömök és bosszúságok egyensúlyba kerülnek. Nagyon régen, még akkor, amikor az ember hitt az egyszerű és bölcs mondásokban („aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel”, „a jó elnyeri jutalmát, a rossz a büntetését”) engem is tanítgatott egy idős asszony. Tőle tudom, hogy mindenért meg kell fizetni, hogy a neve­tésnek is ára van, s hogy este lefekvéskor az ember vegye számba, hogy mit csinált aznap. Reggel viszont tervezze meg a napját még akkor is, ha harminc éve percre pontosan ugyanazt csinálja: nincs két egyforma nap az életünkben. A népgazdasági terv is minden évben el­készül, s aztán ilyenkor februárban országos méretekben vesszük számba, hogy mit csinál­tunk az előző évben. Érdemes átnézni a sta­tisztikai jelentést — nem is olyan száraz, tö­mény és emészthetetlen, mint sokan gondol­ják. Ha csak „A népgazdaság 1981. évi fej­lődésének főbb mutatói” táblázat tény oldalát futjuk át, azonnal látjuk, hol is áll a népgaz­daság. Például kevesebb importanyagot hasz­náltak fel a termékek előállításaihoz, ami nem­csak azt jelenti, hogy egyes anyagokat, alkat­részeket nem kellett dollárért megvenni, ha­nem azt is, hogy a termelésben dolgozók kény­telenek voltak gondolkodni: hogyan lehetne olcsón és azonos minőségben az importanya­got pótolni. Nem kis dolog, mert ha valami az elgondolásokból megvalósul, újabb erő­ipróbára — rendeltetésszerű használatra — serkenti az emberi agyat. Meglehet, több olyan eljárást is kidolgoz­tak, amelyek nyomán kevesebb lesz a hulla­dék. Valamelyik vasárnap A Hét című tv- műsorban láttam :. azért szállítja nagy tömb­ben a kisméretű szerszám előállításához szük­séges alapanyagot a gyártó, mert kilóra fize­tik. A forgácsolás hulladéka, ha jól emlékszem 60 százalék. Döbbenetes. És mióta van ez így? És miért nem tűnt ez fel eddig senkinek? És ha mégis feltűnt, és jelentette, mit mondtak neki? Jegyzőkönyvbe vették? Leintették, hogy ez nem az ő dolga? És hát tényleg ilyen gaz­dagok vagyunk? Képtelen vagyok megérteni, hogy miért bonyolultak az egyszerű dolgok. Nem a világpiacon, hanem mondjuk egy ága­zaton belül. Várdombon a melléküzemben rétestésztát nyúj­tanak az asszonyok Népgazdaságunk egyik ágazata a mező- gazdaság. A héten Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter járt Szekszár­don és részt vett az aktívaülésen. Nem idézek most a beszédéből, hisz tudósítottunk róla. Szóval a magyar mezőgazdaságot sok helyütt modellnek tekintik, arányosan beállott ter­melésszerkezete, a háztáji integrálása, a melléküzemek célszerű beállítása miatt. Ebben az országban nem uralkodik „luxusklíma", — van olyan ország, ahol háromszor is aratnak. Állítólag a mi időjárásunk a magtermesztés­nek kedvez, s a szabolcsi alma messze zama­tosabb, mint az, amelyik Görögországban te­rem. Véleményem szerint a mai eredmények­ben benne van az egykori uradalmi intézők és cselédek termelési tapasztalata is, akárcsak a középkorú mezőgazdasági értelmiségié, aki most van alkotóképessége teljében. A mező- gazdaságiban dolgozók zöme ma már csak nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkezik. A szakmunkások, a betanított munkások humán műveltsége is gyarapszik, főként a televízió, a rádió jóvoltából. iEz a szakembergárda — miként az egykori jó hírű mesterek — rostéi! pontatlan, hanyag munkát kiadni a kezéből. Tessék csak arra gondolái hogy micsoda szégyen, ha egy trak­toros hepehupás, göröngyös táblát ad ót a vetőgépet kezelő brigádnak. Az más kérdés, hogy a rosszul megmunkált földet a szakveze­tők át sem veszik. Minden ember hiú, s az az érzésem, hogy a jó hírére, erkölcsi megbecsü­lésére az emberek többsége jobban ad, mint arra, hogy egy, vagy két százassal több van-e a borítékjában. A lassabb, de alaposabb (mi­nőségi) munkának mindig nagyobb a respek­A műtrágyát, a vegyszert most csak helikopter­ről lehet szórni. A gépet viszont alaposan elő keli készíteni, karbantartani. tusa, mint a gyors, de felületes (mennyiségi) munkáé. Hiába a jó gép, ha figyelmetlen a mellette álló ember. Aki nem hiszi, járjon utána a M6H-telepen. Vannak persze szakmák, ahol állandóan észnél kell lenni. A szétszórt, figyelmetlen, rendezetlen körülmények között élő ember nem lehet például pilóta. Űcsényből, a repülőtér­ről már szállnak fel a helikopterek, és a re­pülőgépek. Pénteken Üjberekben, a Szekszárdi Állami Gazdaság egyik kerületében fertőtle­nítették a talajt, a bátai tsz gabonatábláin pedig műtrágyát szórtak. A földi gépek — minthogy olvadás után igen nagy a sár — csak kora hajnalban szórhatják a műtrágyát. A repülőgépek gyomrába kerül tehát az am- móniuimnitrát és a karbamid. Ahogy a pilóták mondják, a jégpáncéllal lezárt hótakaró alatt kipállott a vetés, sok helyütt látnak sárga fol­tokat, s nem kevés a belvíz, a talajvíz. A kép­zett pilóták nemcsak a gépet tanulták meg vezetni, de értenek a vegyszerekhez, és a kü­lönböző kultúrákhoz is. Tőlük sem, akár egy idő után már senkitől, nem kérdezik: hányas volt a bizonyítványod. A héten ezt sok gyerektől megkérdezték: múlt pénteken osztották ki a félévi értesítőt az is­kolákban. Az én egyik utódom például a kö­vetkező szavakkal állított haza: „Mit kapok életem első igazítványáért?" És megmagyaráz­ta az igazítványát. A jó magatartás és szor­galom az második hely, és elsőt csak a lányok kaphattak. Dicséret csak magyar nyelvből és irodalomból jár, a matematika most félévkor nincs „kihozva”. Tornaórán ő erős, ha nem hisszük, azon nyomban csinál tíz fekvőtámaszt. És tornaórán mit csináljon, annyi érdekes do­log történik, hogy muszáj nevetni. „Különben, ha úgy gondoljátok, hogy nem írjátok alá, hát én is aláírhatom” — mondta, és a farzsebéből előhúzott egy kétcentis ceruzát. El vagyok keseredve. Mi lesz ebből a gye­rekből? Hullámlovas, stepptáncos, netán bri­gádvezető? Ha szereti a zenét és van ritmus­érzéke, tetejébe még bálba is szeret járni, legalább olyan jól érzi majd magát, mint a szekszárdiak a svábbálon, a bonyhádiak pedig a Páva-bálon. Farsang van, báli szezon, a svábbálra már hetekkel korábban nem lehetett meghívót kapni. Nem csoda. A kreutz-polkát, ezt az egyszerű, szép táncot még nézni is gyönyörűség. Az egyik németül sokat énekelt nóta magyar szövege a következő: „A felhők mennek, és visszajönnek, az ember egyszer él, és aztán nincs tovább." így van ez bizony. S milyen jó lenne, ha ebben az egyszeri és meg­ismételhetetlen életben sohasem okoznánk ke­serűséget egymásnak. D. VARGA MÁRTA Farsang van, báli szezon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents