Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

a Képújság 1982. február 13. Rajz János jubileuma Az ország Szabó bácsija nem érte meg 75. születésnapját. Olyan szerényen, olyan halkan hagyta el világunk színpadát, mint ahogy elfoglalta helyét a közönség kedvencei között. A csend embere volt, még akkor is, ha olyan zajos műfaj lendí­tette előre pályáját, mint az operett. A kis gesztusok, a lé­nyegre törő akcentusok, az ár­nyaltság embere volt, aki talán éppen a vidéki évek hatására — mindvégig ragaszkodott ah­hoz, hogy publikumát soha, egyetlen pillanatra se ábrándít­sa ki. Színészdinasztia sarja volt, mégsem hullott ölébe a karri­er. Talán, mert sokat hallott ap­jától, Rajz Ödöntől és anyjá­tól, Vámosi Gizellától arról, mi­lyen keserves is a komédiás- sors, milyen iszonyú az ekhós- szekér terhe fenn a Kárpátok­ban, a Székelyföldön. A pályá­tól visszavonult szülők oltalma alatt, még a hódmezővásárhe­lyi gimnáziumbán töltött évek során, a véletlen sodorta útjá­ba Kardos Gézát, az egykori debreceni direktort, aki egy tornagyakorlat után máris szer­ződtette. így került mégis a pá­lyára - s hogy a vér nem válik vízzé, igazolta három nővére és Ferenc fivére döntése is: mind­mind Thália szolgálatába sze­gődtek. Az új divat, a terjedő dzsesszoperett ideális teret te­remtett számára, a szinkópás ritmusok valósággal csábították az akrobatikus produkciókra - és mi tagadás, Rajz engedett a csábításnak. Veszedelmesen jó táncoskomikus volt. Persze, hogy Budapest is látni-hallani akarta, méghozzá egyenesen az operettközpont, a Király Színház publikuma. Rajz jött, látott és győzött, majd hazament. Kép­telen volt beilleszkedni a szak­ma hierarchiájába, elviselni a féltékenykedést, az irigységet, hiányzott az a közelség, ame­lyet csak a vidéki színház ked­vencei éreznek. Az igazsághoz tartozik — hiányzott a szerep is. Ugyanez — majdnem így meg­ismétlődött évekkel később, amikor a felfrissített Peleskei nótáriusban, ebben a revüsített daljátékban ismét feljött vicék­ről, hogy aztán pár zsúfolt ház után kis híján csakugyan visz- szatérjen szűkebb hazájába. Játszott Debrecenben, Szege­den, Pécsett, Miskolcon - sok­sok tucat darabban, lenge ze­nés bolondságban. Sohasem tagadta meg ezt a múltját. Igaz, nem is volt miért szégyenkez­nie! Ahogy ő mondta: „Soha­sem voltam igazi táncoskomi­kus, az operettekben is mindig jellemszínész voltam. Még a Gimbelem-gombolomban is meg lehet találni a jellemkomikumot, ha a színész törekszik rá". A Peleskei nótárius után szerződtette Major Tamás egye­nesen a Nemzeti színpadára — és Rajz Jánosból — most már csakugyan egy ország ked­vence lett, „a Rajz". A Volpo- nétól a Szellemidézésig, a Mandragórától a Marat halá­láig, az Ezer évtől Az ember tragédiájáig — szinte minden­ben, akár pár mondatból is emlékezetest alkotót. Becsülte a kis szerepeket, mert tudta, a színésztől! függ, hogy csak­ugyan megmaradnak-e kis sze­repnek. Országos népszerűségét a film alapozta meg, főleg a Dollárpapa, a maga feledhe­tetlenül ügyefogyott, elesett amerikai nagybácsijával. És menthetetlenül rázúdult az öregemberek hosszú sora, ment „a Rajz ezt annyira érti". Jó­val természetes életkora előtt megöregedett, és ő békésen elfogadta, hogy hirtelen ő lett a szakma, a közönség Rajz bá­csija. A Két félidő a pokolban, a Tízezer nap, a Butaságom története, az Egy szerelem há­rom éjszakája, az Új Gilgames, a Vasvirág, az Álmodozások kora — mind-mind szikrák, egy nagyra hivatott tehetség villa­násai, és persze mi más len­ne, örökké emlegetett jelenése Rajz János a rádióban a Gázolásban, ebben a sema­tizmust az őszinteséggel elő­ször feleseltető drámánkban is. És most, amikor 75. születés­napján megpróbáljuk felidézni Rajz János alakját emlékeze­tünkben, mégis a hangját hall­juk, ezt a kicsit reszketős, ki­csit száraz hangot, ahogy meg­kérdezi: Mi volt magával, Pé­teri úr?... NEMLAHA GYÖRGY Saját munkájukat „ellenőrizték” A népi ellenőrzés sajátos feladatai A népi ellenőrzési bizottsá­gok minden évben áttekintik egyéves tevékenységüket. Az idén ez annyiban módosult, hogy nem csupán egyéves szám­vetést végeztek el. Az MSZMP XII. kongresszusát követően a népi ellenőrzés is kidolgozta - a határozat szellemében — a sa­ját és sajátos feladatait. Most tehát nemcsak az elmúlt évben végzett munkát vették számba, hanem áttekintették, hogy 1980. óta mit végeztek az akkor meg­határozott feladatok végrehaj­tásában. A VIZSGALATI MUNKA TAPASZTALATAI A megyei népi ellenőrzési bi­zottság 15 téma- és utóvizsgá­latot végzett, beleértve a folya­matos figyelemmel kíséréseket is. Az időközben kapott felada­tok miatt, annak ellenére, hogy csökkent a vizsgálatok száma, a népi ellenőrzés munkája nem kevesebb, hanem több lett. A vizsgálatok kapcsán a leg­fontosabb feladat az volt, hogy a népi ellenőrzés munkájával hatékonyan segítse a VI. ötéves terv végrehajtását, tehát min­dig a legaktuálisabb témákkal foglalkozzék, a lehető legna­gyobb alapossággal. Az ellen­őrzések tartalmuk és céljaik te­kintetében megfeleltek a terü­leti igényeknek, hiszen a terv- javaslatot az illetékes párt- és állami szervekkel egyeztették, és a főbb szempontok megha­tározásánál figyelembe vették a javaslatokat. Hosszabb távú feladat az is, hogy más szervekkel összehan­goltan történjék az ellenőrzés, ne forduljanak elő párhuzamos­ságok. Van fejlődés ezen a té­ren is, de még nem tökéletes az ellenőrzési összhang más szervekkel. E témához tartozik a népi el­lenőrzés egyéb kapcsolata más szervekkel, így például a KISZ- szel, szakszervezettel. Ezek a kapcsolatok az elmúlt időszak­ban is tovább javultak, mélyül­tek, s ezeknek több formája va­lósult meg. Volt például a szak- szervezettel közös ellenőrzés, más témák áttekintésébe pedig bevonták a népfrontot és a KISZ-t, hogy azok sajátos esz­közeikkel járuljanak hozzá a vizsgálatok eredményességé­hez. A kapcsolat nem ért ezzel véget, mert aztán a tapasztala­tokat ugyanezek a szervek, szervezetek saját munkájukban is hasznosíthatják, sőt különfé­le fórumokon másokkal is meg­ismertethetik. Tovább javult a tájékoztatási munka. Vonatko­zik ez a közvélemény, a vizsgált egységek és a népi ellenőrök tájékoztatására és későbbi visz- szatájékoztatására is. Az 1980-as választások során az irányelveknek megfelelően jó arányban kerültek a népi ellen­őrzési bizottságokba fiatalok és nők. A bizottsági tagok 74 szá­zaléka párt- vagy KISZ-tag, 15 százaléka munkás, és 62 száza­lékuk felsőfokú végzettséggel is rendelkezik. TAVALYI TÉMÁK Az elmúlt évben két vizsgálat is foglalkozott - különböző né­zőpontból és területen - az energiagazdálkodással, illetve a takarékos üzemanyag-felhasz­nálás kérdésével. A vizsgálat időpontjáig az egységek a ja­vaslatok több mint kétharmadát végrehajtották ugyan részben, vagy egészben, de ezek az in­tézkedések főként a felsőbb szintű rendelkezések végrehaj­tására, valamint helyi rendsza­bályok bevezetésére vonatkoz­tak. Szerkezeti változásában, mindenekelőtt a fajlagos, tehát az egységnyi termékre jutó energiafelhasználás alig csök­kent. A hiányosságok — többé- kevésbé — visszavezethetők a vállalatok e tekintetben gyenge költségérzékenységére. A nem rubel viszonylatból származó importanyagok fel- használásának vizsgálatából körülbelül hasonló tendenciák derültek ki: lényegében egy­szeri takarékossági intézkedé­seket hoztak a gazdasági egy­ségek. A szőlő- és bortermelést, -értékesítést, a feldolgozást át­tekintő vizsgálatnak tavaly az utóellenőrzésére került sor. A vizsgálat nyomón a megyei pártbizottság végrehajtó bizott­sága is értékelte a helyzetet és a kedvezőtlen állapot fokozatos megváltoztatására hívta fel az érintettek figyelmét. A háztáji és kisegítő gazda­ságok, valamint a nagyüzemek kapcsolatát feltáró vizsgálat már sokkal kedvezőbb képet tárt fel. A termelést, fejlesztést, korszerűsítést szabályozó minisz­tertanácsi határozat végrehaj­tása jó színvonalon folyik a me­gyében. A mezőgazdasági té­mák körét szélesítette a tejter­melés, -feldolgozás, -fogyasztás helyzetének utóvizsgálata. Egy társadalmilag igen fon­tos területet, a lakáshelyzetet érintette a lakásszövetkezetek­kel foglalkozó vizsgálat. A leg­fontosabb megállapítások egyi­ke, hogy a lakásfenntartó és -építő szövetkezetek szerepével nincs összhangban a jogi sza­bályozás, alacsony hatékonysá­gú az állami ellenőrzési és ér­dekképviseleti munka. A növekvő létszámú gyermek- korosztáyok oktatási és iskolai szociális ellátásának helyzeté­vel több vizsgálat is foglalko­zott, nemcsak az elmúlt évben. Sok intézkedés is született a gondok enyhítésére, de még nem elegendő. Az életkörülmé­nyeket befolyásoló szolgáltatá­sok közül részletesebben a la­kossági fuvarigények kielégíté­sét elemezte a megyei népi el­lenőrzési bizottság. E téren a legnagyobb gondot a hiányos szervezettség okozza, nem ott, nem annyi és nem akkor van kapacitás, ahol, amennyi és amikor kellene. Az összhang megteremtése érdekében kez­deményezett intézkedések vég­rehajtása — az ellenőrzöttek tá­jékoztatása alapján - folya­matban van. Az üzemi demokrácia helyze­tét vizsgálták együtt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsával. A tapasztalatok lényege, hogy a fórumok munkájában jelentős fejlődés van ugyan, de a ha­tásfokát és az eredményességet még több gond nehezíti. Ezek az intézményrendszer működé­sében, a „jogosítványok" alkal­mazásában, a túlzott formaliz­musban, helyenként bürokratiz­musban mutatkoznak meg. BEJELENTÉSEK, JAVASLATOK, PANASZOK Az elmúlt évben a bejelenté­sek száma meghaladta az elő­ző évit, de nem érte el a két évvel ezelőttit. Ezen belül a megyei NEB-hez 50 százalékkal több jelzés érkezett, mint a já­rásokhoz összesen. A bejelentések, alacsony szá­muk miatt tulajdonképpen nem alkalmasak az egész megyére szóló következtetések levonásá­ra, legfeljebb néhány jelenség­re hívják fel a figyelmet, anél­kül, hogy azok gyakoriságára utalnának. Még mindig a me­zőgazdasági körbe vonható be­jelentések vannak túlsúlyban. Ugyanígy többször vonatkozott megalapozott — tehát valósá­gos bejelentés — a vezetők jog­talan gépkocsihasználatára. Az államigazgatásban több beje­lentés sérelmezte az építésügyi igazgatás szabályainak meg­sértését. A panasztörvény végrehajtá­sát más szervekrél is figyelem­mel kíséri a népi ellenőrzés, e munkára külön szakcsoporto­kat hoztak létre. A szak­csoportok tájékozódásai! egy­behangzóan említik, hogy a szövetkezetek, vállalatok, intéz­mények helyes jogalkalmazási gyakorlatot alakítottak ki. A bejelentők ellen sehol sem alkalmaztak retorziót. A panasz­ügyek száma elenyészően cse­kély volt. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság a hosszabb távra meg­szabott feladatok áttekintése és a tavalyi év részletes elemzése kapcsán feladattervet fogadott el az idei, illetve a hosszabb távú teendőkről. fl «Ukör Nyolckor ébredek, elhúzom a függönyt az ablakon, s láthatom, hogy beköszöntött az igazi jó idő. A madarák dalolnak, a lepkék a virágokon libegnek, a rügyek feszesek. Minden elég jó. Ám a lelkem mélyén mégiscsak van valami enyhe érzés, mintha valami mégsem volna rendben. Unom magam. A tükörbe nézek, s mindig ugyanazt és ugyanazt látom. Három szék, a szekrény, könyvek és Ljuba, a feleségem. Ljuba egészen elszokott a takarítástól. Lehet, hogy amúgy vannak érdemei, de főzni például nem tud, azonkívül valamikor télszavakból is értet­tük egymást, most meg? Még csak nem is szólunk egymáshoz. Csak én nem vagyok a tükörben. Azért, mert átmentem Vágyik Vaszil- kovhoz, adjon már egy-két szöget, fel kell erő­sítenem ezt a tükröt rendesen Ljuba szobájá­ban, ugyanis csak egy görbe szög tartja. Vagyiknál érdekes minden. Feleségével, Iri­nával együtt azon munkálkodnak, hogy a tea­főzést gazdaságosabbá tegyék, egy vödör teá­hoz csak egy kanál tealevélre legyen szükség. Nekem nagyon tetszik, ahogyan ők élnek. Beesteledett. Hazamentem és elkezdtem dolgozni. Eleinte minden rendben volt, aztán, amikor már a harmadik szöget vertem a tükör alsó rámája alá, hogy megtartsa valahogyan, egyszer csak elkeseredtem. Ugyanis a tükör az egyik kala­pácsütés után szilánkokra hasadt. Eltűnődtem. Mennyit, mennyit beszéltem már Ljubának, de itt minden változatlan. A szekrény, a székek, a kristálycsillár, Ljuba... Nem vagyok a tükörben. Azért, mert át­mentem az áruházba új tükörért. Csak kedden jöttem haza. Bemegyek, fel­akasztom a kabátomat a fogasra. Az előszo­bából a szobába lépek, a falra erősítem a fogast, hátrább lépek, és gyönyörködöm ben­ne. Igazán szép tükröt vettem, még a rámája is milyen díszes. De ahogy nézegetem, egyszer csak — uram isten! ■— mi ez? A szék csak egy fél szék, a csillár helyén egy kopott százwattos égő, a padlón egy da­rab zokni hever páratlanul... — Mi a csuda történt itt? Ki tette ezt a la­kásunkkal? Csak nem Ljuba? Egy teljes héten át kerestem a zoknim pár­ját. Sehol. Aztán egy szer csak cseng a telefon: — Te vagy az? — Itt — mondom —, persze hogy én. — No és most mit gondolsz? — Nem tudom, mit gondoljak. Ljubuskám, mi ez itt a lakásban? Te csináltad? Akkor már inkább vittél volna el innen mindent... Erről jut eszembe, nem láttad a zoknim párját? — Ne keresd. Biztosíthatlak, hogy mindent igazságosan megfeleztem. Viszlát! A. PUTYAIEV Moliere Fösvény című komédiájának főszerepében Kállai Ferenccel Gogol A revizor című színművében

Next

/
Thumbnails
Contents