Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. február 13. Szakszervezeti világkongresszus Újabb felszólalások Iparirányítás - korszerűbben Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági változások, s az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaságirányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirányítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az egységes iparirónyítási szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának, Osváth Saroltának. — Hogyan érvényesültek a gyakorlatban az egységes iparirányítás elvei, e rövid . idő alatt mik a tapasztala- , tok? Milyen hatással volt az átszervezés a vállalatokra, mely területeken érződik a legerőteljesebben a korszerűsítés hatása, és hol van szükség még további intézkedésekre?- A gazdasági életben ritkán lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjék, mint ahogy korábban volt. A minisztérium egyesztendős gyakorlati irányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettősség: az új elveken alapuló új munkastílust a régi gyakorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett bevezetni. Legjellemzőbb példa erre a vállalatok közötti együttműködési problémák rendezése. Ilyen ügyekkel az Ipari Minisztérium már nem foglalkozik, azonban mikor a közbeavatkozás lindokoltnak látszott, akkor a mai munkafelfogásunk szerint és a vállalati, valamint az ágazatközi természetes kapcsolatok stabilizálása érdekében igyekeztünk megkeresni a megoldást. „Örökölt" feladatot, folyamatos munkát jelentett az előző évek során kialakult vállalati veszteségek és alaphiónyok rendezése is. Ezeknél — a korábbi határozatok, intézkedések figyelembevételével — már jobban érvényre lehet juttatni az egységes szempontokat. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg - a költségvetés kímélésével - a pénzügyi rendezést, s ez ne eredményezzen indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetet egvetlen vállalat számára sem. Azonos elvek szerint értékeljük már a vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, amit elősegített a felügyeleti ellenőrzési rendszer egységesítése is. Az Ipari Minisztérium létrehozásával kialakított egységes elvek alapján lehetővé vált több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció megindítása például a nem rubel elszámolású export növelésére és az import ésszerű csökkentésére, vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Azonos elvek szerint jártunk el emellett egyebek közt a vállalati bérprefe- renciakérelmek elbírálásakor, amii ugyancsak kifejezi törekvésünket a felügyeletünk alá tartozó ipar iránti követelmények egységesítésére. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények vezetői és munkatársai azt tapasztalták, hogy egészen más összetételű és irányultságú apparátus dolgozik az ügyeikkel. Az elmúlt hónapokban sok vállalatnak kellett rádöbbennie, hogy az önállóság a vezetésben, a gazdálkodásban, a koncepcióalkotásban ma már nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. Ez a mi számunkra is hozott tanulságokat, mégpedig a kádermunka erőteljes fejlesztésének igényében. — Milyen vezérlőelvek alapján, mely koncepciók kidolgozásával foglalkozott a minisztérium, milyen elképzeléseket alakítottak ki az ipar struktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére?- Az ipar szerkezetének egységes elvek szerinti alakításában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. A minisztérium megalakítása idején a VI. ötéves tervet már jóváhagyták, s így az ipar fejlődésének fő irányait a következő évre már rögzítették. Erre a középtávú tervidőszakra vonatkozóan elsősorban az adott kereteknek a hazai és külföldi gazdasági helyzet változásainak megfelelő kitöltése, a körülményekhez való alakítása lehet a célunk. A hosszú távú iparpolitikai koncepció kialakítására a részmunkálatok még a különböző ágazati minisztériumokban megkezdődtek, de az elmúlt esztendőben — az Ipari Minisztérium megalakulása után - erőteljesebb ösztönzést kaptak. E rész- munkálatok átfogó és összefüggő rendszerré formálása — az egész ipart magába foglaló fejlesztési irány meghatározása, az iparirányítás módszereinek, szervezetének korszerűsítése és a kiemelt, hosszú távú tervcélok, koncepciók kidolgozása jelenlegi legfontosabb feladatunk. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztésű koncepciótervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alapanyagiparban és az enrgetikában 2000-ig érvényesek. Az egységes iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meghatározott körben szakmai vitára bocsátjuk. A koncepció tartalmazza például a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier- gyártás, és az elektronikai alkatrész-, részegységgyártás központi alumíniumipari és petrolkémiai ipari fejlesztési program végrehajtását, valamint a számítástechnikai fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatait. Az ipar szerkezetének módosítását egyes nagyberuházások megvalósítása is szolgálja, így például a Paksi Atomerőmű. Ugyancsak energiagazdálkodásunkat éhinti a kőolaj másodlagos feldolgozása: széles körű vizsgálatok folynak még néhány fontos ipari alapanyag hazai termelésének bővítésére. — Melyek az ipar idei fő feladatai, a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a nép- gazdasági elképzelésekhez? A módosított szabályozók várhatóan hogyan befolyásolják a vállalatok idei gazdálkodását, fejlesztését, munkájuk hatékonyságát és a követelményekhez jobban igazodó termékszerkezet kialakulását? — 1981-ben lassú fellendülés indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló fél- adatókat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azonban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint — a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket. Pedig tudomásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában — s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az_ iparban foglalkoztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a népgaz- dasógí terv élőirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rendelkeznek. Azt ajánlottuk a vállalatoknak, hogy vizsgálják felül elképzeléseiket, s inkább a meglévő kapacitásaik jobb hasznosításával igyekezzenek termelési feladatokat megvalósítani. A szabályozó módosítások hatása nem lesz és nem is lehet egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy erősödik az ösztönzés az anyag- és energiatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élőmunka hatékonyabb foglalkoztatására. Az idén a szabályozók jobban ösztönzik, sőt szinte kényszerítik a vállalatokat — mind a szocialista, mind a nem rubel elszámolású piacokon — az export növelésére, amelyben az eddigieknél fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. — Hogyan látja a nagy- vállalatok és a kibontakozó kisvállalatok kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? Véleménye szerint a vállalatok hogyan fogadták az új vállalkozási formákat ösztönző intézkedéseket? Indokoltnak tartja-e egyes nagyvállalatok vezetőinek . kezdeti fenntartásait, például a munkaerő-elvándorlás miatt? — Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő kisszervezetek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra építését. A kisszervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthetik azokat. Éppen ezért a nagyüzemek igen sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői, segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használniuk, azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják saját hasznukra az új lehetőségeket. Az új típusú kisszervezetek megalakulásának szükségszerű velejárója a munkaerő bizonyos mértékű átcsoportosítása. Tagadhatatlan, hogy ez esetenként vonzó lehet a jó szakembereik számára. Attól nem tartunk, hoav a kisvállalkozások — egy elviselhető szinten túl — elszívják az iparvállalatoktól az ambíciózusa'bb mérnököket, szakmunkásokat. Ahol ettől félnek. ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően megbecsülték-e ezéket az értékes embereket, kihasználták-e eddig képességeiket? Ha nem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek élni kívánnak az új, törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban máshol hasznosabban tudnak dolgozni, az a népgazdaság számára csak előnyös lehet. A nagyüzemek a jó szakemberek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével, az új kisszervezetek kezdeményezésével, támogatásával válaszolhatnak a kihívásra. Ezzel ugyanis éppen a legjobb szakemberek megtartására, alkotómunkájuk kibontakoztatására nyújtanak módot. — Milyen segítséget jelenthetnek az új vállalkozási formák az ipar számára, és főként mely területeken — ágazatokban, vállalatoknál — látia feltétlenül szükségesnek a kisvállalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenyséaék új formái alapvetően a differenciálódó, bővülő szükségletek és az eddig ki nem használt qaz- dasáai energiák szervezettebb, t árs ad a l'mllaa e 11 en őri z h et ő b b összekapcsolását teszik lehetővé. Az ipari kisvállalatok várhatóan naayobb innováciás- készséae jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos korlátozott területén — a műszaki újdonságok bevezetését, gyorsabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásához. Mindezek révén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonys ágának, rug almas só - gónak növedését. Kisszervezetekre van tehát szükség a háttéripari kapacitások bővítéséhez, a koncentrált ipari szolgál tatoka pacitásók lét re h oz ás á - hoz, kis szértájú, divatos termékek előállításához, speciális gazdaságszervező tevékenységhez. A nagyvállalatok szerződéses rendszerben üzemeltethetnének például javítást, karbantartást, szolgáltatást, háttéripart ter- mékelőáílítást végző kis egységeket — ezek jelenleg gyakran gazdaságtalanok a vállalatok számára. — A magyar ipar hogyan kapcsolódhat be eredményesebben a nemzetközi munka- megosztásba, mely területeken bővítheti gyorsabban kooperációs kapcsolatait a KGST-országokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti járművek, szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, műszerek és automatikai elemek, élelmiszer- ipari gépék gyártásában. A vegyiparban a gyógyszer-, a petrolkémia-, a vegyiszál- gyártás és gz agrokémia területén szándékunk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termékcsere választékának bővítését. Tóvá bbf ej I esztj ük kapcsolata i nkat a timföld-alumínium egyezmény alapján és az energia- szállításokban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartalmat és élőmunkát megtestesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttműködését a KGST- orszóqokkal. Jó példa erre a számítástechnikai és az elektronikai program, amelyet a magyar ipar korszerű, az igényeknek megfelelő termékek kínálatával seaíthet elő. — Milyennek Ítéli az ipar tudománvos-müszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hoav a kutatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az ioar későbbi, gvor- sabb ütemű fejlődéséhez?- Az elmúlt időszak gazdasági, irányítási reformjai a ku- tatóiritézetek munkájában nem hoztak lényeges változást. Az innovációs folyamat fejlesztési, termelési, értékesítési részfolyamatait kézben tartó vállalati, és a kutatást főtevékenységként művelő lintézeti munka közötti kapcsolat megszakadt, és a sajátos érdekeknek, ösztönzési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Az Ipari Minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében megkezdte 16 kutató-fejlesztő intézetének gazdálkodási, szervezeti korszerűsítését. így ezek a vállalatok közös kutatóintézetévé, vállalati kutatóbázissá vagy fejlesztő vállalattá alakulnak. Lényegesen megváltozik tehát az irányítási, érdekeltségi és ösztönzési rendszer, előtérbe kerülnek a közvetlen gazdasági célú kutatások, valamiint az ezekhez kapcsolódó fejlesztések. Kutatás-fejlesztési tevékenységünknek az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Ennek megfelelően műszaki fejlesztési alapunk jelentős részét az országos távlati tudományos kutatási terv és az országos középtávú kutatás-fejlesztési terv kiemelt programjaira fordítjuk. Az Ipari Minisztéhium ez utóbbi 14 - közvetlen gazdasági célra orientált - programból tízben érdekelt. Irányítási munkánk és pénzügyi gazdálkodásunk legfontosabb feladata, hogy folyamatos ellenőrzéssel, a gazdasági folyamatokat és a piaci viszonyokat figyelemmel kísérve, a kutatás-fejlesztési tevékenységet csakis addig finanszírozzuk, amíg adottak a várható kutatási eredmények gazdasági hasznosításának feltételei. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázisaink eredményességét, a vállalatokkal való együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának. A béke megőrzésének szükségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palotában ülésező X. szakszervezeti világ- kongresszus tanácskozásának második napján. A csütörtöki plenáris ülésen felszólaló mintegy negyven küldött egyetértett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzelhetetlen a társadalmi haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. Karel Hoffmann, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, elítélte az Egyesült Államok által ösztönzött fegyverkezési hajszát, és megállapította, hogy a békéért vívott harc szükségességét mindinkább átérzik a világ különböző földrészeinek népei. Nguyen Duc Thuan, a Vietnami Szakszervezetek Szövetsége Végrehajtó Bizottsága elnökségének elnöke támogatásáról biztosította a Szovjetunió által a különböző fórumokon előterjesztett békejavaslatokat. José Manuel Meneses, a Panamai Dolgozók Országos Szövetségének főtitkára, elítélte a fegyverkezési hajszát. Fathi el-Raheb, a Palesztinái Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára, Washington szemére vetette, hogy az egész emberiség létét fenyegeti, s kifogásolta, hogy az Egyesült Államok az arab népekkel szemben Izrael mellett foglal állást. BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken fogadta a salvadori küldöttséget, mely Rubén Sancheznek, a Salvadori Kommunista Párt PB tagjának, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a Demokratikus Forradalmi Front hivatalos képviselőjének vezetésével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szolidaritási Bizottság meghívására tartózkodik hazánkban. ♦ A főváros felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi keretek között adták át az idei Pro Űrbe Budapest kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagija, a budapesti pártbizottság első titkára; Apró Antal, az országgyűlés elnöke, valamint a párt-, az állami és a társadalmi szervek töb'b más vezetőije és képviselője. * Budapesten ismét megrendezik a moszkvai napokat. Munkásgyűlés, politikai előadások, kiállítás, gazdag kulturális és sportprogram — egyebek között ezek a rendezvények szerepelnek a február 22. és 28. közötti eseménysorozaton. A moszkvai napokra a tervek szerint népes küldöttség élén a magyar fővárosba érkezik Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja a moszkvai pártbizottság első titkára. HÉVÍZ Pénteken a jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a KGST gépipari együttműködési állandó bizottságának 1982. február 8—12. között Hévizén tartott 87. ülése. Demaine Debih Abeljah, az Algériai Dolgozók Általános Szövetségének főtitkára, emlékeztetett arra, hogy a fejlc országokat megfosztják természeti kincseiktől, s ezért a helyzetért az Egyesült Államokat, valamint a nemzetközi monopóliumokat tette felelőssé. Az algériai szakszervezeti vezető azért is bírálta Washingtont, mert akadályokat gördít az új gazdasági világrend megvalósítása elé. A felszólaló küldöttek szolidaritásukról biztosították a washingtoni fenyegetéseknek kitett Kubát és a térség hasonló helyzetben lévő más országait. José Cristobal Duran, a Dominikai Köztársaság szakszervezeti mozgalmának vezetője hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok megtámadná Kubát, Salvadort, Nicaraguát vagy Grenadát, az Egyesült Államok a Playa Giron-ihoz hasonló, gyors vereséggel nézhetne szembe. A csütörtöki ülésen szólalt fel Még Mexikó, Venezuela, Libanon, Franciaország, Nigéria, Bulgária, Etiópia, Kambodzsa, Jamaica, a Fülöp-szigetek, Törökország, Üj-Zéland és Laosz szakszervezeti küldötte is. Lapzártakor mondotta el beszédét Gáspár Sándor, a magyar küldöttség vezetője, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. MADRID A madridi találkozó péntek délelőtti ülésén felszólalt nyugati külügyminiszterek eredeti terveiknek megfelelően beszédük jelentős részét a lengyel helyzetnek szentelték. A válaszadás jogán, soron kívül felszólalt Józef Wiejacz lengyel kül- ü gy m i n i s zte r-lhe I ye tt es. Rá m u ta - tott, hogy az itt elmondott beszédekkel egyidejűleg folytatódik a lélektani háború Lengyel- ország ellen. Miközben itt egyesek emberi jogokról beszélnek, az élelmiszer-fegyvert alkalmazzák a lengyel nép ellen. Wiejacz újból határozottan visszautasította, hogy a Szovjetuniónak bármi köze lenne a Lengyelországban hozott intézkedésekhez. VIENTIANE Befejezte hivatalos, baráti látogatását, elutazott Laoszból Nyikolaj Ogdrkov marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Ogarkov tárgyalásokat folytatott a hadseregek közötti együttműködésről, s fogadta őt Szufanuvong laoszi államfő. ÚJDELHI Naraszimha Rao indiai külügyminiszter pénteken négynapos vietnami látogatásra induit. Vendéglátóival mindenekelőtt a délkelet-ázsiai helyzet időszerű kérdéseit vitatja meg, de szó lesz India és Vietnam szorosabb gazdasági együttműködéséről is. RÓMA II. János Pál pápa pénteken afrikai körútra indult. A pápa látogatást tesz Nigériában, Be- ninben, Gabonban és Egyenlítői Guineában. II. János Pálnak ez a 10. külföldi útja, amióta megválasztották a katolikus egyház fejévé. A magyar küldöttség tagjai a kongresszuson. (Telefotó: ADN/ZB-MTI-KS)
