Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

r

Világ proletárjai, egyesüljetek !\

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXXII. évfolyam, 37. szám.

ARA: 1,80 Ft

1982. januar 13., szombat.

Chilei évforduló

Szolidaritási nagygyűlés a Bonyhádi Cipőgyárban

Tegnap ünnepelte megalakulásának 29. évfordulóját a Chilei Dolgozók Egységes Központja. Ez alkalommal szolidaritási nagygyűlést rendeztek a Bonyhádi Cipőgyárban. A délelőtti műszak végén leálltak a gépek, a tüződében gyűltek össze a gyár dolgozói.

Tréber Tibor igazgató köSzön- tötte a résztvevőket, köztük Tomas Sólis-t, a Chilei Antifasiszta Front magyarországi bizottságának vezetőjét, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, Ambrus Mihályt, a városi pártbizottság titkárát, Demeter Piroskát, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkárát, majd Antal Géza, a gyár szak- szervezeti bizottságának titkára mondott beszédet.

— Huszonkilenc évvel ezelőtt — sok vita, harc és nehézség közepette — hozták létre az egységes szakszervezeti központot Chilében. Ez véget vetett a chilei szakszervezeti mozgalom megosztottságának és első ízben fogta össze a munkásokat, alkalmazottakat, diplomásokat. Ezzel a chilei nép olyan harci erőre tett szert, amellyel nemcsak szociális helyzete javításáért, hanem a nagyobb társadalmi vívmányokért is sikerrel küzdhetett. Nagy része volt abban, hogy a népi egység győzött a választásokon és Salvador Allende lett a kormány elnöke, megindulhatott a chilei nép a szocialista átalakulás útján. Az imperialisták által támogatott reakciós erők puccsot szerveztek, rákényszerítve az országra a barbár fasiszta katonai diktatúrát.

A chilei szakszervezeteket illegalitásba kényszerítették, de azok így is folytatják a harcot. Követelik a természeti kincsek védelmét, a politikai fogllyok szabadon bocsátását, elutasítják a fasiszta, úgynevezett munkatörvénykönyvet, amely felrúgja a dolgozók valameny- nyi vívmányát. A zsarnokság válasza a vezetők elleni megtorlás: Letartóztatták és börtönbe vetették Manuel Busto elnököt és Alamiro Guzmán titkárt. Több mint félmillió a munkanélküli Chiliében, a dolgozóknak is csökken a bérük. — A világ dolgozóival együtt mi is hisszük — mondta befejezésül —, hogy a chilei nép igazságos ügye győzni fog.

Ezután Ambrus Pál, KISZ üzemi bizottsági titkár javaslatára táviratilag tiltakoztak a nagygyűlés résztvevői a chilei népet elnyomó terror ellen.

Felszólalt a nagygyűlésen Tomas Solis, megköszönte az együttérzést, beszélt a chilei nép, a munkásosztály helyzetéről, harcairól, amihez erőt ad a világ dolgozóinak — köztük a magyar népnek — a szolidaritása.

Jaruzelski fogadta Púja Frigyest

Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1982. február 11—12. között hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban.

Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke.

A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, megbeszélést folytatott a két ország együttműködésének fejlesztéséről, és áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket.

A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztereinek találkozóját a szívélyes, elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre juttatta a felek közös szándékát a két ország testvéri barátságának és sokrétű együttműködésének elmélyítésére.

Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Józef Czyreket, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

IPARIRÁNYÍTÁS — KORSZERŰBBEN (2. old.)

ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK (3. old.)

HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.)

SAJAT MUNKÁJUKAT ELLENŐRIZTÉK (4. old.)

RAJZ JÁNOS JUBILEUMA

{4. old.)

A SOROK IRÁNYA: ÉSZAK-DÉL (5. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

A VÍZ 37 FOKOS <7. old.)

URGEVÁR 1982 (7. old.)

A SZIBÉRIAI ENERGETIKA JELENE ÉS JÖVŐJE (8. old.)

A LAKÁSOK CSENDJE (8. old.)

ROMÁNIÁI KONTRASZTOK

(8. old.)

A KARLSBADI PORCELÁN VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA (9. old.)

PETRIKOVÓI MESTEREK (9. old.)

AZ ISMERETLEN GÓBI (9. old.)

AUTÓM OBILÁRIUM (10. old.)

A RETTENETES KÖLYÖK (10. old.)

A GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉRTÉKEI (13. old.)

NEKÜNK IS MOZDULNI KELL (14. old.)

BÁLINT ENDRE KIÁLLÍTÁSÁRÓL (10. old.)

AZ ESZTÉTIKUM j—

KOVETKEZMÉNY (11. old.)

f|-_

fi

OTTHONT KAPOTT

A DOMANOVSZKY- HAGYATÉK (11. old.)

KÖVETI A NAPOT (12. old.)

PASSZIÓ AZ ÉTER HULLÁMAIN (12. old.)

Minőség

„Magyarországon minden embert ellenőriz egy másik." „Ez a baj kérem; egymás helyett inkább a munkát ellenőriznék.”

Így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoztató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tájékoztatták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: kendőzetlenül.

Adatok, történetek sorával igazolták, hogy helyenként kifejezetten gyenge termékeink minősége, s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a technológia okán. A minőség ügyét is felkaroló Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést végeztek termékeink körében — a tervezettnél gyengébb minőség oka nyolcvan százalékban a hanyag, a technológiai előírásokat megsértő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhelyben kijavíthatóak volnának, ha valaki figyelne a hibákra.

Csak hát az ellenőrzés, a minőség állandó vizsgálata...

Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és tegyük hozzá; hazai tájainkon is — egyre szükségszerűbb a minőségi követelmények betartása. Egy árucikk eladásakor szerződést kötnek, amely tartalmazza a minőséget, az áru műszaki paramétereit, esztétikai külsejét, vagy súlyát, csomagolásának módját. Ha az áruszállítmány között egy olyan termék is akad, amelyik nem felel meg a feltételeknek, mà1, rosszabb minőségűnek számít. Előfordul, hogy az egész szállítmányt nem veszik át egy-két termék hibája miatt, a szállító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak arra, mit tennénk, ha az üzletben vásárolt konzervben romlott árut, vagy apró szöget találnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtóból.

Hiba, selejt minden gyártási folyamatba bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződhet gyártási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre inkább nő a munkamegosztás, egy meglehetősen egyszerűnek látszó műszaki terméket is gyakran két- három vállalat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem veszik észre a hibát, a következőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek árán lehet kijavítani, ha lehet javítani egyáltalán...

Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkülözhetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés.

A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellenőrzést általában a termeléstől elkülönült szervezetben, a meóban végzik. Munkájuk annyiban kulcsfontosságú, ameny- nyiben még gyártás közben meg tudják állapítani a minőségrontó tényezőket. Ez persze már feltételezi, hogy a meó- soknak igen képzett szakembereknek kellene lenniük, akiknek kis ujjúkban van az anyag- és áru-, valamint a technológiai ismeret. A szakma. Márpedig ami a szakképzettséget illeti, általában nem dicsekedhetünk a meósokkal ; nem a szakemberek krémje alkotja táborukat, összefügg ez mindenekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizedeken át valójában termeléscentrikus volt. Azaz: a termelés, a gyártás, s e területek vezetése nagyobb tekintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi természetesen a meósok anyagi, erkölcsi megbecsülése is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelőegységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsége a hibák feltárásában.

:Persze nem mindenütt van ez így, s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségellenőrzés elhanyagolása kidobott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy felmérés szerint a meósok negyven százaléka szakképzetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minőségben érdekeltté a dolgozókat, s ami lényeges, a termelés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van ahol a dolgozók hibás minőségű termékeiket nem számolhatják el, sőt a hiba kijavítására fordított munkát sem honorálják.

Általánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konkrét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minőségről kell beszélnünk, következésképp a minőségi érdekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekeltséget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenekelőtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőség ügyét a meószervezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőrzés is szakmává válik, mégpedig a műszaki fejlődés nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt. Tehát a meóra mindig szükség lesz, persze a szakszerű meóra. Végül is az garantálja majd a jó minőséget, hogyha létkérdés lesz a termelés minden szintjén a szerződéiben előírtak betartása, olyan termékek gyártása, amely se jobb, se rosszabb annál, mint amit elvár a vevő.

Az egyre igényesebb vevő.

MEGYESI GUSZTÁV

Az országutat járó autós számára az elszaladó táj, az időjárás furcsaságai — kellemetlenségei —, a forgalmi viszonyok mind-mind érdekessé, sokszor nehézzé teszik a volán mögött eltöltött időt. Különösen nehéz volt ez a tél a vezetés szempontjából. A megye országútjain készültek az ötödik oldalon lévő képek. Hol menet közben, hol egy-egy kényszerű megállás alkalmával. Az itt látható fadöntést a 6-os úton kaptuk lencsevégre. Szélesítik a Kakasd—Bony- hád közti szakasz egy részét, ezért kellett sok fát kivágni az út mellett.

Országúton