Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek !\ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXII. évfolyam, 37. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. januar 13., szombat. Chilei évforduló Szolidaritási nagygyűlés a Bonyhádi Cipőgyárban Tegnap ünnepelte megalaku­lásának 29. évfordulóját a Chilei Dolgozók Egységes Központja. Ez alkalommal szolidaritási nagygyűlést rendeztek a Bony­hádi Cipőgyárban. A délelőtti műszak végén leálltak a gépek, a tüződében gyűltek össze a gyár dolgozói. Tréber Tibor igazgató köSzön- tötte a résztvevőket, köztük To­mas Sólis-t, a Chilei Antifasisz­ta Front magyarországi bizott­ságának vezetőjét, a Chilei Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagját, Ambrus Mi­hályt, a városi pártbizottság tit­kárát, Demeter Piroskát, a Bőr­ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkárát, majd Antal Géza, a gyár szak- szervezeti bizottságának titkára mondott beszédet. — Huszonkilenc évvel ezelőtt — sok vita, harc és nehézség közepette — hozták létre az egységes szakszervezeti közpon­tot Chilében. Ez véget vetett a chilei szakszervezeti mozgalom megosztottságának és első íz­ben fogta össze a munkásokat, alkalmazottakat, diplomásokat. Ezzel a chilei nép olyan harci erőre tett szert, amellyel nem­csak szociális helyzete javítá­sáért, hanem a nagyobb társa­dalmi vívmányokért is sikerrel küzdhetett. Nagy része volt ab­ban, hogy a népi egység győ­zött a választásokon és Salva­dor Allende lett a kormány el­nöke, megindulhatott a chilei nép a szocialista átalakulás út­ján. Az imperialisták által támo­gatott reakciós erők puccsot szerveztek, rákényszerítve az or­szágra a barbár fasiszta kato­nai diktatúrát. A chilei szakszervezeteket ille­galitásba kényszerítették, de azok így is folytatják a harcot. Követelik a természeti kin­csek védelmét, a politikai fogllyok szabadon bocsátását, elutasítják a fasiszta, úgyneve­zett munkatörvénykönyvet, amely felrúgja a dolgozók valameny- nyi vívmányát. A zsarnokság vá­lasza a vezetők elleni megtor­lás: Letartóztatták és börtönbe vetették Manuel Busto elnököt és Alamiro Guzmán titkárt. Több mint félmillió a munkanélküli Chiliében, a dolgozóknak is csökken a bérük. — A világ dol­gozóival együtt mi is hisszük — mondta befejezésül —, hogy a chilei nép igazságos ügye győz­ni fog. Ezután Ambrus Pál, KISZ üze­mi bizottsági titkár javaslatára táviratilag tiltakoztak a nagy­gyűlés résztvevői a chilei népet elnyomó terror ellen. Felszólalt a nagygyűlésen To­mas Solis, megköszönte az együttérzést, beszélt a chilei nép, a munkásosztály helyzeté­ről, harcairól, amihez erőt ad a világ dolgozóinak — köztük a magyar népnek — a szolidaritá­sa. Jaruzelski fogadta Púja Frigyest Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a köz­ponti bizottság titkárának, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására 1982. február 11—12. között hi­vatalos, baráti látogatást tett Lengyelországban. Púja Frigyest lengyelországi tartózkodása során fogadta Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, valamint Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere a barátság és a kölcsönös megértés szellemében tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, megbeszélést folytatott a két ország együtt­működésének fejlesztéséről, és áttekintette az időszerű nemzet­közi kérdéseket. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztereinek találkozóját a szívélyes, elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jellemez­te. Kifejezésre juttatta a felek közös szándékát a két ország testvéri barátságának és sok­rétű együttműködésének elmé­lyítésére. Púja Frigyes hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Józef Czyreket, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. IPARIRÁNYÍTÁS — KORSZERŰBBEN (2. old.) ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) SAJAT MUNKÁJUKAT ELLENŐRIZTÉK (4. old.) RAJZ JÁNOS JUBILEUMA {4. old.) A SOROK IRÁNYA: ÉSZAK-DÉL (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A VÍZ 37 FOKOS <7. old.) URGEVÁR 1982 (7. old.) A SZIBÉRIAI ENERGETIKA JELENE ÉS JÖVŐJE (8. old.) A LAKÁSOK CSENDJE (8. old.) ROMÁNIÁI KONTRASZTOK (8. old.) A KARLSBADI PORCELÁN VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA (9. old.) PETRIKOVÓI MESTEREK (9. old.) AZ ISMERETLEN GÓBI (9. old.) AUTÓM OBILÁRIUM (10. old.) A RETTENETES KÖLYÖK (10. old.) A GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉRTÉKEI (13. old.) NEKÜNK IS MOZDULNI KELL (14. old.) BÁLINT ENDRE KIÁLLÍTÁSÁRÓL (10. old.) AZ ESZTÉTIKUM j— KOVETKEZMÉNY (11. old.) f|-_ fi OTTHONT KAPOTT A DOMANOVSZKY- HAGYATÉK (11. old.) KÖVETI A NAPOT (12. old.) PASSZIÓ AZ ÉTER HULLÁMAIN (12. old.) Minőség „Magyarországon minden embert ellenőriz egy másik." „Ez a baj kérem; egymás helyett inkább a munkát ellen­őriznék.” Így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoztató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tájékoztat­ták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: kendőzetlenül. Adatok, történetek sorával igazolták, hogy helyenként ki­fejezetten gyenge termékeink minősége, s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a technológia okán. A minőség ügyét is felkaroló Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést végeztek termékeink körében — a tervezett­nél gyengébb minőség oka nyolcvan százalékban a ha­nyag, a technológiai előírásokat megsértő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhelyben kijavíthatóak volná­nak, ha valaki figyelne a hibákra. Csak hát az ellenőrzés, a minőség állandó vizsgálata... Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és tegyük hozzá; hazai tájainkon is — egyre szükségszerűbb a minő­ségi követelmények betartása. Egy árucikk eladásakor szer­ződést kötnek, amely tartalmazza a minőséget, az áru mű­szaki paramétereit, esztétikai külsejét, vagy súlyát, csoma­golásának módját. Ha az áruszállítmány között egy olyan termék is akad, amelyik nem felel meg a feltételeknek, mà1, rosszabb minőségűnek számít. Előfordul, hogy az egész szál­lítmányt nem veszik át egy-két termék hibája miatt, a szál­lító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak ar­ra, mit tennénk, ha az üzletben vásárolt konzervben rom­lott árut, vagy apró szöget találnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtóból. Hiba, selejt minden gyártási folyamatba bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződhet gyár­tási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre inkább nő a munkamegosztás, egy meglehető­sen egyszerűnek látszó műszaki terméket is gyakran két- három vállalat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem veszik észre a hibát, a következőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek árán lehet kijavítani, ha le­het javítani egyáltalán... Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkülöz­hetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés. A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellenőr­zést általában a termeléstől elkülönült szervezetben, a meóban végzik. Munkájuk annyiban kulcsfontosságú, ameny- nyiben még gyártás közben meg tudják állapítani a minő­ségrontó tényezőket. Ez persze már feltételezi, hogy a meó- soknak igen képzett szakembereknek kellene lenniük, akik­nek kis ujjúkban van az anyag- és áru-, valamint a techno­lógiai ismeret. A szakma. Márpedig ami a szakképzettséget illeti, általában nem dicsekedhetünk a meósokkal ; nem a szakemberek krémje alkotja táborukat, összefügg ez min­denekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizedeken át valójában termeléscentrikus volt. Azaz: a termelés, a gyár­tás, s e területek vezetése nagyobb tekintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi természetesen a meósok anya­gi, erkölcsi megbecsülése is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelőegységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsége a hibák feltárásában. :Persze nem mindenütt van ez így, s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségellenőrzés elhanyagolása kidobott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy felmérés szerint a meósok negyven százaléka szakképzetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minő­ségben érdekeltté a dolgozókat, s ami lényeges, a terme­lés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van ahol a dolgozók hibás minőségű termékeiket nem számolhatják el, sőt a hiba kijavítására fordított munkát sem honorálják. Általánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konk­rét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minőségről kell beszélnünk, következésképp a minőségi érdekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekelt­séget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenek­előtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőség ügyét a meószervezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőrzés is szakmává válik, mégpedig a műszaki fejlődés nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt. Tehát a meóra mindig szükség lesz, persze a szak­szerű meóra. Végül is az garantálja majd a jó minőséget, hogyha létkérdés lesz a termelés minden szintjén a szer­ződéiben előírtak betartása, olyan termékek gyártása, amely se jobb, se rosszabb annál, mint amit elvár a vevő. Az egyre igényesebb vevő. MEGYESI GUSZTÁV Az országutat járó autós számára az elszaladó táj, az időjárás furcsaságai — kellemetlensé­gei —, a forgalmi viszonyok mind-mind érdekessé, sokszor nehézzé teszik a volán mögött el­töltött időt. Különösen nehéz volt ez a tél a vezetés szempontjából. A megye országútjain ké­szültek az ötödik oldalon lévő képek. Hol menet közben, hol egy-egy kényszerű megállás al­kalmával. Az itt látható fadöntést a 6-os úton kaptuk lencsevégre. Szélesítik a Kakasd—Bony- hád közti szakasz egy részét, ezért kellett sok fát kivágni az út mellett. Országúton

Next

/
Thumbnails
Contents