Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. február 11. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A maga nemében egyedülál­ló zenei hangzást képviselő East együttes szerepelt február 8-án, hétfőn, a szekszárdi Babits Mi­hály Megyei Művelődési Köz­pontban. Nem újoncként voltak Szekszárdon, hiszen 1979 nya­rán, akkor ismeretlenként sze­repeltek már a Nyári Ifjúsági Esték keretében városunkban. Azóta országosan is ismertté váltak. 1975-ben kezdtek Szegeden, de a nagyobb lehetőségek miatt a zenekar áttelepült Budapest­re. Ott a következő években jazz-zenekarként dolgoztak jó- néhány élvonalbeli jazzmuzsi- kussal együttműködve. A rock irányvonalához közeledve ki­alakították sajátságos stílusu­kat, amely a szimfonikusok és a space (űr) rock irányzatok egyfajta keveréke. A „Start"- márka gondozásában az elmúlt év végén jelent meg első nagy­lemezük, amely iránt a vártnál is nagyobb kereslet mutatkozik. Eddig 40 000 darabot adtak el belőle, most hiánycikk. Az együttes néhány éven ke­resztül csak instrumentális da­lokat, pontosabban daltételeket játszott. Ma már koncertjeiken és lemezükön énekkel igyekez­nek populárisabbá tenni zené­jüket. Az utóbbi időben a más koncerteken látható színpadi látványosságok szinte teljes mellőzésével, csak a zenére koncentrálva műsoruk bizonyá­ra maradandó élmányt nyújtott mindazoknak, akik szeretik a könnyűzene eme fajsúlyosabb ágát. A koncert nézői meggyő­ződhettek az együttes tagjainak nagyfokú zenei felkészültségé­ről, hangszervirtuozitásáról, s arról, hogy nagyszerűen alkal­mazzák együtt hangszeres tudá­sukat, és a technika adta lehe­tőségeket. A space-rock kissé egyhangúnak tűnő effektusait törte meg Király István, néhány perces dobszólójával, bizonyít­va remek hangszeres tudását. Az East együttes több köny- nyűzenei csemegének ígérkező koncertsorozaton vesz részt az Idén. Közösen szerepel a Skor­pióval és az áprilisban hazánk­ban fellépő jugoszláv Bjelo Ougme együttessel, nyári ORI- programban a Korállal. Utána több hétre Csehszlovákiába utaznak és időközben felveszik második albumukat. Az együt­tes tagjai: Király István dob, Móczán Péter basszusgitár, Pól- völgyi Géza billentyűsök. Varga János gitár, Zareczky Miklós ének. KINDL GABOR Fotó : Király András. \ Az East együttes vállalkozásaink Vállalkozásaink címmel január 21-i ifjúsági olda­lunkban nyílt levéllel fordultunk hozzátok. Kértünk — s most is kérünk — benneteket, hogy írjatok sa­ját, vagy mások életéről, azokról a tervekről és el­Ikrek a lovakért Az Arkosi lányok képzelésekről, melyek boldogulásotokhoz, sikeres életpályátokhoz vezettek vagy vezethetnek. Mostani számunkban Decsi Kiss János és Bán László tudósítónk ismertetnek meg bennünket három vállalkozó szellemű fiatallal. niikolo alma „Megmutatom, hogy a ma­gyar lónak van jövője!” Ha ezt a kijelentést egy tisztes kort megért és a lovaira, nosztalgiá­val gondoló parasztember, vagy egy diadalmas lovasversenyző teszi, az kevésbé feltűnő. Külö­nös hangzásúvá mégis az tette, hogy a mondat egy középisko­lásokból álló irodalmi kör is­merkedési perceiben hangzott el. Érdekességét fokozta, hogy nem falusi fiú, hanem két, Bu­dapestről vidékre került diák­lány, Árkosi Krisztina és Arkosi Beatrix, a „Csapó Dániel" Me­zőgazdasági Szakközépiskola III. évfolyamának tanulói jelen­tették ki.- Budapesten születtünk 1964-ben - kezdi a dolgok ele­jén Bea. — Kriszta három perc­cel korábban, mint én, ezt néha érezteti is velem. A Baross ut­cában lakunk, anya most is ott él. Budapesttől egy órányira, Ladánybenén volt egy tanyánk, a szomszédban meg egy ló a csikójával. A szomszéd ahogy a lóval bánt, az úgy megkapott. Rá nem kiabált, olyan ember­séges volt vele. Az meg úgy ment utána... — emlékezik Kriszta a lovakkal való ismer­kedésre.- Egyszer a moziban láttam egy filmet a lipicaiakról, én meg akkor szerettem meg a lovakat — folytatja Bea.- Csak nyáron találkozhat­tunk lovakkal — kezdik egyszer­re. Beát a három perc „különb­ség" udvariasságra inti, így Kriszta folytatja a beszélgetést.- Idegesít, amikor egyesek az elgépiesedés, elvárosiasodás korában a lovakat pusztulásra ítélik. Az, hogy a lótenyésztés változásokon ment keresztül, tény, de az emberek éppen napjainkban fordulnak vissza a természethez, így a lovak is az érdeklődés középpontjába ke­rültek. A legkedvesebb, legér­telmesebb állat a ló. Az ember­nek szüksége van egy ilyen hű­séges barátra. Hazánkban pe­dig a lovaknak van múltjuk, ezt a jelen lovasai, fogatosai is bi­zonyították. Ha valaminek múlt­ja és jelene van, akkor jövőjé­nek is kell lennie.- Krisztának ez az érvelése erősítette az én hitemet is. így kerültünk az általános iskola végén Pestről a palánki szak­középbe. Kriszta állattenyésztő, és állategészségőr vagyok - mondja Bea. Az első két évben a palánki kollégiumban éltünk és innét jártunk ki Szedresbe. Ott ismer­kedtem meg egy lóval, a ked­vencem lett. Ezredes volt a he­Pár nap múlva megrendezik az immár hagyományos megyei propagandista módszervásárt. A dombóvári művelődési köz­pont ad otthont az egész napos rendezvénynek, melyre február 13-án, szombaton, fél kilenctől várnak minden érdeklődőt. Délelőtt az ifjúsági mozga­lom történetéről, megyénk if­júságmozgalmi eseményeiről, valamint a nemzetközi ideoló­giai harcról hallható előadás, majd játék és vetélkedő követ­ve - mondja kicsit lehangolva Kriszta -, eladták a kiskunha­lasi Határőr Dózsa Sportegye­sületnek. Az első pillanatban megszerettem, amikor megmoz­dult, ügetett, vágtatott. — Az enyém meg Fapipa — szól nem kevesebb büszkeség­gel Bea. Úgy lett a kedvencem, hogy éppen egy másik lovat pucoltam és észrevettem, hogy egy lovászfiú ül a jászolban és ölében a ló feje. Beteg volt a ló, nem tudott a patájára állni. Mindentől nagyon félt. Megsaj­náltam, megszerettem. Öt is el­adták az Ezredessel együtt. — Évközi, év végi gyakorlatra sikerült az Országos Lótenyész­tési Felügyelőség sportistállójá­ba bejutni, így Pesten voltunk. Ott aztán a lóápolás, gondozás mellett a lovassport fogalmai­val is megismerkedtünk. Egy- egy gyakorlaton így többet ta­nultunk, mint egész évben a könyvekből. A lovakat meg csak jobban megszerettük - adjai egymásnak a szavcfkat. — Azok a percek, amiket ott megéltünk, kedvesebb emlékek akkor is, ha kellemetlenséggel jártak — mosolyog Bea és foly­tatja is. — Éjszakai ügyeletes voltam és a kedvenc lovam lépett a lábamra. Egy évig lila folt volt rajta. Az érdekes, hogy másnap Kriszta kedvence lépett az ő lábára. így testvériesen osztoztunk ebben is. — Sajnos a palánki szállá­sunkról Szekszárdra kellett köl­töznünk, és ritkábban jutunk ki Szedresbe. — Szabad idő? Osszenevetnek. Elmondják, hogy Bea az iskola KlSZ-bizott- ságának tanulmányi felelőse, Kriszta a szervező titkár. Ez fel­adatokkal jár. Közösen énekel­nek, társaik gitárkíséretével. Ady és Radnóti verseit szeretik legjobban, így kerültek az iro­dalmi körbe. Mivel maradt még energiájuk, önvédelmi sporttal, az aikidóval is foglalkoznak. — Nem a munkából sok, mert azt szeretjük csinálni, hanem az idő kevés - mondja Bea. — Terveink, céljaink pedig a lovakért vannak és egyre erő­sebbek. Bea az Állatorvosi Egyetemre, én a gödöllői ag­rárra szeretnék menni — tervez­get Kriszta. — Utána pedig valamelyik gazdaság, vagy méntelep, sport­egyesület vár bennünket - tré­fálkozik Bea. — Igen vár is! Akkor is meg­mutatom ... - csattan Kriszta, de húga visszavonulása nyugal­mat diktál és kezdődhet a pró­ba. DECSI KISS JANOS kezik. „Számadás” lesz a far­sangi népszokásokból, politikai ismeretekből, művészetből, ám nem hiányoznak a humoros, tré­fás kérdések sem. A szekszárdi Garay János Gimnázium iro­dalmi színpada vásári komédiá­val rukkol elő. S hogy a farsang hangulatát is ápolják, délután a simon- tornyai Pannó-X együttes bizto­sít majd táncos szórakozási le­hetőséget. Neve: Gazsó Miklós. Szakképzettsége: villany­szerelő. foglalkozása: artista. * — Hogyan lettél villanyszere­lőből artista? — Annak ellenére,- 'hogy már gyerekkoromban erős vonzal­mat éreztem a cirkuszi pálya iránt, az általános iskolát itt­hon, Dunaföldváron elvégezve szakmát tanultam. Leérettségiz­tem és miután már részben sí­nen voltam, akkor kezdhettem igazából valóra váltani gyer­mekkori álmaimat. — Azt 'hiszem, sok gyerek ma is cirkuszos szeretne lenni, vagy legalábbis szereti a cir­kuszt — Az én vonzalmam olyan erős volt, hogy már akkor gyűj­töttem a szórólapokat, műso-- füzeteket, cirkuszi témájú új­ságcikkeket, s gyűjtöm még ma is. Elég szép gyűjteményt sike­rült összeállítanom. Egyszer va­lahol láttam egy artistát, aki görgőkön dolgozott. Úgy gon­doltam, hogy itt a cselekvés órája, s ha valamit el akarok érni, hát el kell kezdenem. Ezt a műfajt választván, teljes erő­bedobással elkezdtem gyako­rolni. Napi 4—5 órás gyakorla­tokat tartottam, teljesen egye­dül dolgozva. Egy év múlva kezdett csak halvány körvona­laiban kirajzolódni a kész pro­dukció, melynek tökéletesítésé­hez tulajdonképpen két ke­mény év kellett. Ekkor 1978-at írtunk, már magám is úgy érez­tem, műsoromat közönség elé lehet vinni. Szerencsémre a Fő­városi Nagycirkusz pályázatot írt ki amatőr zsonglőröknek, ar­tistáknak. Az előzsürizéseken átjutva, részt vehettem a válla­lat által rendezett nagyszabású előadáson, ez nagyon sokat je­lentett pályám további alaku­lása szempontjából. Ott kezdett megismerni a szakma, sikerült letennem a hivatalos vizsgát is, téhát már „megállíthatatlanul" haladtam utamon a kitűzött cél felé, míg aztán a tavalyi sze­zonban szereplési lehetőséget kaptam a Torino nagycirkusz­nál. — Mi von a repertoárodban? — Az alalphelyzet a görgő, ezen hajtok végre különböző mutatványokat: egyensúlyozás, zsonglőrködés, karikán átbújás a mozgó görgőn, oiruett, létra­gyakorlat. Ezenkívül van egy világszámom is, amit jelenleg ketten mutatunk be, egy NSZK- beli artista és én. Ez a szám kardegyensúlyozás. A nyelvem­re téve a kard hegyét, próbá­lom egyensúlyozni, illetve meg­tartani a kardot. Igen veszélyes gyakorlat, mert könnyen meg­szaladhat a kard és hamar le­csúszik az ember torkán. Je­lenleg szintén egy világszámon dolgozom, amit legjobb tudo­másom szerint eddig sehol és senki nem mutatott be. — Mi az? — Ugrókötéllel a görgőn úgy ugrálok, hogy előbb teljes hosz- szúságban alkalmazom, majd megfelezem, negyedelem, nyol- cadolom, s kőiben minden fá­zisában ugrok. A végén a kö­tél hossza nem több 25 om-nél. — S mindezt görgőn muta­tod be? A Egyensúlyozás a ciri babával Természetesen, persze előbb mindent talajon gyako­rolok be, s ha már tökéletesen megy, akkor viszem az egészet a görgőre. — A cirkusz világát többnyi­re egész dinasztiák alkotják, valahogy ez a „mesterség" is olyan apáról fiúra szálló ha­gyományokkal rendelkezik. Mint idegent, hogyan fogadtak be azok, akik egész életüket a cirkuszban élik le? —• Végeredményben a mi cirkuszunk is egy család, de nyugodt lélekkel elmondhatom, ha valaki ebbe a szférába ide­genként csöppr n is bele, de látják, hogy közéjük akar tar­tozni, akkor azt maximális mér­tékben segítik. Tanácsokkal lát­ják el, és a szó szoros értelmé­ben vett családba tartozónak tekintik. Mint minden artista, én is kaptam művésznevet, Ni- koló névvel konferálnak be, sőt így ismernek az artista kollé­gák is. — Mennyi a gázsid? — Fellépésenként kétszáz fo­rint, ha segítek sátrat építeni, bontani, akkor építési pótlékot is kapok. Mindebből a kosztü­möt és a rekvizitet magamnak kell önerőiből beszerezni, ez igen súlyos ezreket visz el éven­te. Tapasztalataim szerint az igazi cirkuszosokat nem első­sorban a ipénz érdekli, mert aki megszokja a tapsot, a fű­részporos manézst, az a po­rondtól nem tud megválni. Mint bármilyen más hivatást, ezt is csupán szeretni kell és megy minden magától. — Félsz-e a levegőben? — Félni nem szabad, lámpa­lázam szintén nincs, bár oly­kor némi szorongásfélét érzek a produkció sikerét illetően. — A művészi pólyákon sokan szinte beteges félelemmel ret­tegnek a ikiöregedéstől... — Van, aki 30—40 éves ko­rában kidől, ám nem egy 70 év felettivel lehet találkozni még az artisták világában is. Ameddig erőm bírja, maradok. Utána valószínűleg, mint bohóc folytatom pályámat. A cirkusz­tól semmiképp sem akarok megválni. — Almaid? — Szeretnék sok egyedi pro­dukciót létrehozni és mindezt sokáig bírni erővel... B. L. Felkészülés az építőtáborokra Nemrég koordinációs érte­kezletet tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága az ez évi épi- tőtáborozás szervezésében ér­dekelt táborvezetők, a gimná­ziumok és a szakmunkásképző intézetek KISZ-tanácsadó ta­nárainak és az üzemeltetők képviselőinek részvételével. Az 1982. évi építőtáborozás lebonyolításának megbeszélé­se, a közös elképzelések egyez­tetése volt a téma. Ott volt a balatonboglári, a törökbálinti és a Kalocsai Állami Gazda­ság képviselője is. Az idén me­gyénk középiskolás fiataljai e három állami gazdaságban fognak dolgozni. Az önkéntes építőtábori mozgalom 1982-ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, így a tanácskozás első részé­ben — többek között — a ne­gyedszázados építőtábori moz­galomról volt szó. Az előzetes igényeknek megfelelően 1475 Tolna megyei fiatal tölt a nyá­ri szünidőből két hetet az épí­tőtáborokban. Túljelentkezés is volt, de az állami gazdaságok a meghatározott létszámon fe­lül sajnos nem tudnak több fiatalt foglalkoztatni. A legtöbb diák a Törökbálinti Állami Gaz­daságnál fog dolgozni. Az értekezleten foglalkoztak az építőtáborokban a mun­kák ideje alatt zajló verseny­mozgalom kérdéseivel, az ösz­tönzéssel, a csapatok létszámá­val és a szabadidős progra­mok tartalmi megszervezésével, a fegyelmi helyzettel is. Végezetül a KISZ-tanácsadó tanárok és a táborvezetők az üzemeltetőket kérdezték az utaztatásról, a brigádvezetői értekezletről és másról. Mint minden évben, az épí­tőtáborokban most is lesz \áf- sadalmimunka-akcio. Az idén a fóti gyermekvárosért hirdet­ték ezt meg, s a tábortanács döntése alapján a tábor tag­jai a plusz négyórás munká­ból származó jövedelemmel a gyermekvárost segíthetik. Hatfordulós sportjáték Paksi, nagydorogi, sárszent- lőrinci és dunaföldvári helyszí­neken rendezi meg a KISZ paksi városi-járási bizottsága és a sport- és honvédelmi munkabizottsága február 6-a és június 13-a között az Ed­zett, művelt ifjúság rendez­vénysorozat egyik programját, a hatfordulós sportjátékot. A játék célja, hogy a résztvevők, ifjúsági klubok, brigádok, MHSZ-klubok, ODK-körök, KISZ-alapszervezetek fiataljai lehetőséget kapjanak a test­edzésre. A fordulók és a gála válto­zatos programokat kínál a résztvevőknek. Lesz KRESZ- teszt, a különböző sport sor- és egyéni versenyek mellett a túrák, de a filmvetítés, irodal­mi műsorok és közönségtalál­kozók sem hiányoznak. * Százötvenkét versenyző rész­vételével az elmúlt hét szom­batján, február 6-án tartották meg a paksi kettes számú ál­talános iskola sportcsarnoká­ban a játék első fordulóját. A délelőtt játékos sportverse­nyekkel telt el, ahol a csapa­tok pontokat gyűjtöttek. Ebéd után a paksi Vak Bottyán Gim­názium diákszínpada mutatta be nagy sikerű darabját, az Ecce homót, melyet filmvetí­tés követett Módszervásári meghívó Forgatókönyvbank A KISZ Szekszárd városi Bi­zottsága mozgalmi eseményeink színesítésére forgatókönyv-pá­lyázatot írt ki a megyeszékhely KISZ-alapszervezeteinek. A cél, hogy a beérkezett pályamun­kákból forgatókönyvbankot hoz­zanak létre, amit bármelyik, a megyeszékhelyen működő KISZ- alapszervezet bármikor igénybe vehet. Az alapszervezetek a tavalyi és az idei akcióév programjai alapján pályázhatnak forgató­könyveikkel, amelyek az ünne­pek, a politikai vitakörök és a kirándulások stb. szervezéséhez és igényes lebonyolításához programokat, javaslatokat és útmutatásokat adnak. A pályázat benyújtásának határideje március 3. A legjobb pályamunkákat a KISZ Szek­szárd városi Bizottsága 1-3 ezer forint között díjazza és az arra érdemes pályamunkák gyakor­lati megvalósítására anyagi feltételeket is biztosít.

Next

/
Thumbnails
Contents