Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
ANËPÜJSÀG 1982. február 10. 70 éve született Darvas József A /éleknek kenyere .. népem író fiaként..." Ha élne, most lenne 70 éves, 1982. február 10-én. A Viharsarok indította, a Nyugat 1934. február 1-i számában az „Ismeretlen magyar költők" című összeállításban jelent meg először egy verse, és alatta egy kis életrajz. így lépett be a magyar irodalomba, amelynek sok-sok kitérővel haláláig odaadó munkása volt, Idestova ötven éve lesz, hogy megjelent az az első verse, hogy az orosházi szegénypa- rasztgyerek elindult az értelmiséggé válás útján. A gyermekkori élmények olyannyira meghatározták az életét, hogy mindig annak a világnak volt és maradt tagja, amely az irodalomba küldte. Apját kétéves korában elvesztette, tanítói pártfogásával került a polgáriba, majd a tanítóképzőbe, és ezek a hatások, amelyek az első generációs értelmiségit érintik a szegénységből, a semmiből kiválni akarás során, ezek határozták meg tehetségét. A szépprózai in- dulatú-nyelvű „falu-leíró” tanulmány, a szegényparasztság történelmi arcképcsarnokának és a szegénységből kiemelkedő értelmiségi válaszútjának, fenyegető „szakadékjának” ábrázolása volt írói élete első korszakának meghatározója. Ez a témavilág versben, regényben és novellában, de publicisztikában, vitacikkben is bizonyítja, hogy írójuk minden műfajban az elsők közé iratkozott fel a jobbítani akarók seregébe. Az 1934-ben megjelenő két első regény írásakor az állástalan fiatal tanító, szellemi ínségmunkás jobbadán börtönben és rendőri felügyelet alatt tanulja Horthyék törvényeit, és a hűség viszi el a népi írók táborába, a világ megérteni vágyása teszi marxistává. Darvas Józsefnek természetesen vezet az útja a népi írók táborába, hiszen alkotó korszaka első részét a szegényparaszti világ témái határozzák meg, és a népi írók mozgalmának oly kedves műfaját, a tényleíró, valóságfeltáró írói szociográfiát is rangos eredménnyel műveli. Az Egy parasztcsalád története a Puszták népe mellett sok magyar fiatalnak volt a bibliája. De a fiatal Darvas nem állít meg a népi írók mozgalmánál. Kezdettől vallotta, hogy a parasztság felszabadítása is csak a munkásosztály harcának győzelmével következhet be. Valahogy úgy alakult az élete, hogy a népiek táborában mindig marxista volt, s a kommunisták közt ezekben az években ő fogalmazza meg legértőbben a népi-nemzeti hagyomány történelmi fontosságát. Ennek az összefonódó kettősségnek köszönhette, hogy az 1938-ban írt Hunyadi-reqé- nye, A törökverő Móricz Erdélye mellett^ a kor legnagyobb hatású írása, amely a háború előestéjén figyelmeztette az olvasó orszáqot az uralkodó osztályok züllöttségére, és arra. hogy csak az országért felelősséget érző és vállaló munkások, parasztok, szeJlemi dolgozók összefogása lehet a nemzeti lét, a függetlenség alapja. Az ő Hunyadija alacsony sorból felemelkedett népi hős, aki életét a belső árulókkal, külső hódítókkal vívott csatákban éli le, és halálát is ott leli abban a hitben, hogy a győzelem eredményeképpen a nép lesz a nemzet, mert a nép: „az ides ország”. A felszabadulás utáni új értelmiségnek, az első generációsoknak a legnagyobb regényélménye biztosan az Elindult szeptemberben. Elsősorban hőse miatt. Darvas egy képzős diák alakjában a népből jött fiatal értelmiségi öntudatra ébredésének művészi rangját adja. A magányos, elszigeteltségbe kerülő kamaszember akkor találja meg helyét a világban, amikor kialakul benne az örök kötődés tudata, kötődés azokhoz, akik küldték, falujához, anyjához, gyermeki világához. Darvas József indulása nem volt viták, harcok, kudarcok nélküli. Sokszor gyömöszölték bele a történelem húsdarálójába, sok csatában vett részt, sok vereséget szenvedett, adott és kapott sebeket. Amennyire bántó, fiatalos hévvel bírálja Nagy Lajos Kiskunhalomját, olyannyira kemény szavakat kap például Németh Lászlótól, aki nem veszi észre a fiatal író eredeti tehetségét. De ezekben a szellemi küzdelmekben szenvedélyes és bölcs, szuverén és elkötelezett, olyan, amilyennek mi már megismerhettük. A háború alatt politikusként a népi baloldal álláspontját képviseli író- és politikus barátaival együtt. A Márciusi Front egyik alapítója, a népfrontos politika szervezője, a balatonszárszói konferencia egyik előadója. Nem csoda hát, hogy a felszabadulás előtti heteket bujkálással kell töltenie, és ekkor egy Baross utcai ház pincéjében született — 1945 februárjában — a Város az ingoványon című történelmi számvetés. „Ez nem regény, nem riport, nem napló, nem is történelmi dokumentum, mnidegyikből van benne. .., de leginkább egy szenvedélyes hangú felszólaláshoz hasonlítanám — írta művéről Darvas József —, valami nagy történelmi perben, amelynek magam is résztvevője voltam. Vádlottként vagy vádlóként? Mint tanú vagy bíró? Kicsit ez is, kicsit az is: népem író fiaként... .” A felszabadulás után egy időre megszűnik az író és politikus kettőssége. Volt építésügyi, közoktatási és népművelési miniszter. Megpróbálja a gyakorlatban megvalósítani mindazt, amit addig íróként szolgált. 1945—65 között nem jelenik meg könyve. A Város az ingoványon után publicisztikákat, riportokat, vezércikkeket ír. A koalíciós idők harcai a politikai cselekvést teszik fontosabbá, az írói gondolkodás másfajta normái félreszorulnak életében. Közben három évig az írószövetség elnöke, majd 1959-től haláláig az marad. Ez az időszak — 1959-től — írói életének második korszaka. A Kormos ég című színdarabbal indul a hallgatás utáni korszak, amely kegyetlen drámai szembenézés önmagával, az alkotó értelmiség felelősségével. Ezt követi a Hajnali tűz című dráma a termelőszövetkezeti átalakulás belső konfliktusairól. Majd megírja a Részeg eső című regényét, amely egy nagy vállalkozás első része, és a felszabadulás óta életünket megfogalmazni kívánó szépprózai munkák közül a legjellemzőbben mai. A regény az elmúlt két évtized társadalmi körképét akarja megadni, s az indítása — körülbelül az első három fejezet — a legmagasabb igényű és feszültségű próza irodalmunkban, és ha Darvas József folytatni tudta volna, talán korunk legjelentősebb regénye lehetett volna. Eleven szenvedélyességét, társadalmi érdeklődését jelzi a Térképen nem található című riportdrámája, amely a penészleki vita kapcsán vizsgálja érzékeny, fegyelmezett indulattal a valósághoz, a múlt örökségéből ittmaradt jelenségekhez a viszonyunkat. Ez a mű is azt az írói ars poeticát tükrözi, amely bármilyen keserű is legyen, az őszinteség fontosságára hívja fel a figyelmet. Az élet ellentmondásait csak akkor lehet feloldani, ha a legkegyetlenebb pontossággal mutatjuk fel, hogy az íráson keresztül az is lássa, aki a valóságban nem tudta meglátni, nem akarta észrevenni. A valóságfeltárás, az igazság fontos része. De csak része. A teljes igazság abban a társadalmi cselekvésben fejeződik ki, amit az újért, életünk építéséért, a múlt maradványainak felszámolásáért teszünk. Nem az írás a végső cél, az írás a nép szolgálata. SZ. M. SOMOG/lNÉP1AP Külföldön is kedvelik a somogyi bárányt. Évek óta jelentős mennyiséget exportálunk, főként a nyugati országokba. A rendszeres vásárlók közé tartozik Olaszország, Líbia, Libanon és Tunisz is. Régi Jánostól, a Gyapjú- és Textilnyersanyag- forgaími Vállalat somogyi ki- rendeltségének vezetőjétől érdeklődtünk az idei tervekről. — Tavaly húszezer, ebben az évben már 22 ezer bárányt exportálunk. Az állatok hizlalásában igen eredményesen működik közre a karádi Aranykalász Termelőszövetkezet. Tavaly 7000 bárányt neveltek ott, korábban egy-egy évben a legtöbb nem haladta meg az ezerötszázat. A tsz-nek most adtunk át hizlalásra kétezer 14-20 kilós állatot. Ezt két hónapig gondozzák, s amikor súlyuk megfelelő lesz, exportáljuk. A 27— 35 kilós bárányokat az olaszok kérik, a 35 kilón felülieket pedig Líbiába, Libanonba, Tuniszba küldjük. FEJÉR MEGYEI HIRLAPi »A lakáshoz jutás a fiatal házasok, egyedülállók egyik legnagyobb gondja. A KISZ Központi Bizottsága a megyei bizottságoknak adta feladatul: foglalkozzanak a lehetőségekhez és az adottságokhoz mérten a fiatalok lakásgondjaival, a rendelkezésre álló eszközökkel segítsék elő a lakáshelyzet javulását. Megyénkben már megkezdődött a szervezés, hogy a járási, városi KISZ-bizottságok mellett megalakuljanak az úgynevezett lakásügyi munkabizottságok. Fejér megyében első helyen a sárbogárdi járásban alakult meg a bizottság, olyan fiatalokból, akik hivatali munkájuk révén is ismerősek ezen a területen. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron a művelődési otthonban létrehozták a Magyar Eszperantó Szövetség helyi csoportját. A megalakuláson jelen volt Pallós Istvánné, a pécsi területi bizottság elnöke, és Balogh Józsefné, a bizottság titkára. Dombóváron évtizedekkel ezelőtt élénk eszperantista élet volt, ez azonban 1976-ban részben szervezési nehézségek, részben érdeklődés hiányában A bizottságok feladatai közé tartozik a nagyközségi, községi tervek, fejlesztési elképzelések véleményezése, a fiatalok között a lakásigények alakulásának felmérése, a településeken üresen álló telkek felderítése. A sárbogárdi munkabizottság első feladatai közé sorolta a felmérést, amelyhez az alapszervezeti vezetők segítségét is kérik, majd megvizsgálják az adottságokat, a.telekellátottságot, a bontásra ítélt épületeket, amelyek anyaga még hasznosítható lehetne. Egyelőre ezeket a feladatokat szánják a munkabizottságoknak, segítve ezzel a tanácsok munkáját is. PETŐFI NÉPE A helyi jellegű eseményeken kívül az idén sok országos és nemzetközi szintű kulturális, tudományos rendezvény színhelyei lesznek a megye városai. A műsornaptár harminc ilyen nagyobb jelentőségű konferenciát, kiállítást, folklórprogramot és egyéb rendezvényt, illetve rendezvénysorozatot említ. A legtöbbnek a megyeszékhely lesz a házigazdája. A nemzetközi rendezvények sora Baján kezdődik majd márciusban: a jugoszláviai testvér- város, Zombor múzeumának anyagából összeállított kiállítást mutatják be a Duna-parti város közönségének. Kecskeméten májusban nemzetközi alupig- ment-szimpoziont rendez az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Kalocsán nemzetközi népművészeti vásár lesz a hónap utolsó napjaiban, július második felében pedig gyermekfolklórtóbort nyitnak. A megyeszékhely júliusban nyolcadszor ad otthont a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepnek, s tizedszer a Kodály Szemináriumnak. A zománcműmegszűnt. Múlt év szeptemberében viszont helyet biztosított a művelődési otthon, és beindították az eszperantó nyelvtanfolyamot. Jelenleg 22 tagja van a csoportnak. A foglalkozásokat minden csütörtökön délután tartják. Tolna megyében a dombóvári az első eszperantista csoport. Nyelvtanfolyam van Zombán és Németkéren úttörőknek, Tamásiban és Simon- tornyán pedig felnőttek részére. Magyarszéki Endre vészek munkáit kiállításon láthatja majd a közönség. Kodály Zoltán szülővárosában, Kecskeméten tartja közgyűlését — ugyancsak júliusban - az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete. Az őszi programból a Nemzetközi Kerámia Akadémia (AIC) ülése emelkedik ki. December közepén nagyszabású díszhangverseny lesz Kecskeméten Kodály Zoltán tiszteletére, születésének századik évfordulója alkalmából. Ezen rangos külföldi vendégek is részt vesznek majd. Dunántúlt napló Számtalan bosszús utas telefonált szerkesztőségünkbe az utóbbi időben, főleg azok, akik a Mecsek Expresszen voltak kénytelenek megtenni a hosszú utat fűtetlen kocsikban, oda- vissza. A fagyoskodó, bosszankodó utas persze találgat: miért nem lehet a vonaton fűteni? Végül is sokan arra aJtövetkez- tetésre jutottak, hogy a mozdonyvezető spórolja el a fűtést, így takarékoskodik az üzemanyaggal. Olvasóink véleményére Juhász Gyűld, a MÁV Pécsi Igazgatósága vontatási osztályvezetője válaszol :- Tény, hogy a mozdonyvezetők feladata takarékoskodni az üzemanyaggal, s ezért prémiumot kapnak utólag, negyedévenként. Azonban mozdonyainkon nincs olyan berendezés, amin pontosan ki tudnánk mutatni, mennyi a megtakarítás, ezért általában az egy-egy vontatási főnökséghez tartozó ösz- szes mozdony megtakarítását összegezzük, a felhasznált energiát mérjük az egy-egy útra meghatározott normákhoz, s ennek alapján osztjuk szét a takarékoskodók között a prémiumot. Megjegyzem, az elmúlt két negyedévben a pécsi igazgatóság területén nem tudtunk ilyen jutalmat adni.- A mozdonyvezetők tehát nem tudnak spórolni a fűtésen. Marad a kérdés: Miért hidegek a vonatok?- Rendkívül hideg volt az utóbbi hetekben, és a nyolc-tíz kocsiból álló szerelvényeket a régi mozdonyaink nem tudták felfűteni. Visszhang Pusztahencse közművelődése Kicsit késve reagálunk arra a cikkre, amely Pusztahencse művelődési helyzetét mutatja be. Amit a cikkben leírtak, az - sajnos - való igaz, de néhány szóval kiegészíthető. Tiszteljük és szeretjük az itt élő embereket. A szülők, nagyszülők nem járnak színházba, koncertre, de a gyerekeket mindig elengedik az iskola által szervezett előadásokra. Amióta Pakson megnyílt a munkásművelődési központ, azóta mi rendszeresen visszük gyerekeinket a nekik való előadásokra. Tavaly a 4. osztályosokkal ifjúsági hangversenybérletünk volt. Ezek a gyerekek felnőttként biztosan igényelni fogják a színházi előadásokat, koncerteket, és ha helyben nem jutnak hozzá, nem lesznek restek buszozni vagy autózni érte. Iskolánkba csak alsó tagozatosok járnak, de a falu, a tsz ünnepélyein ugyanúgy szerepelnek versekkel, énekkel a gyerekek, mintha a nagyok is itt lennének. Minden évben tavasszal egynapos autóbusz-kirándulásra visszük az összes gyereket. Voltunk már Pécsen, Budapesten, Székesfehérváron, Kalocsán, Kiskőrösön, Dunaújvárosban, Siófokon. Iskolánkba 72 gyerek jár összesen. Velük kell mindazt megvalósítani, amit az ország bármely iskolájában megvalósítanak. Mindezeket szívesen tesz- szük, hiszen ezért lettünk pedagógusok. A munkánk nemcsak a tanítás, az anyag elvégzése, hanem az is, hogy a mi kis falusi gyerekeink ne induljanak művelődési hátránnyal! László Boldizsárné tanító Petrás Lászlóné tanító Eszperantócsoport alakult Dombóváron Az alakuló ülés résztvevői
