Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
2 Képújság 1982. február 9. PANORÁMA A jobb minőségű szénért Marjai József látogatása Tatabányáit Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn látogatást tett a Tatabányai Szénbányáknál. Kapolyi László, ipari minisztériumi államtitkár és Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának kíséretében a Csordakúti bányában megtekintette az akna nyugati frontfejtését, ahol hazánkban eddig még nem alkalmazott új művelési és biztosítási módszerrel fejtik a szenet. A tömegtermelő fejtésben felszerelt különleges, rendkívül nagy teherbírású biztosító szerkezetek .magyar—NSZK kooperációban készültek. A bányalátogatás után a Tatabányai Szénbányák központi székházában Fekete Lajos ve- zárigazgató és Sólymos András vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a kormány elnökhelyettesét az eocénprogram jelenlegi helyzetéről, s ezen belül a tatabányai szénbányákhoz tartozó nagyegyházi és mányi bányák építéséről, valamint az új medencékben a széntelepek alatt húzódó bauxitvagyonról. Az energia-felhasználás szerkezeti Az NSZK és Egyiptom kormányának egyaránt az az álláspontja, hogy a közel-keleti válság rendezése csak akkor lehetséges, ha elismerik mind a palesztinok önrendelkezési jogát, mind pedig Izrael állami létét — jelentette ki Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Hosz- ni Mubarak egyiptomi elnök hétfőn közös bonni sajtóértekezletén. A nyugatnémet kormányfővel folytatott kétórás tanácskozása után Mubarak az újságírók változásai miatt növekednek a lakosság és az ipar igényei az átlagosnál jobb minőségű szenek iránt. Ezért gyorsították meg a jó minőségű szenet adó Nagyegyházi Bánya építését is, ahonnan az idén már 850 000 tonna szenet hoznak felszínre és a tervezettnél korábban érik el a teljes kapacitást. Átlagon felüli teljesítménnyel dolgoznak a bányászok a Mányi bánya építésén is. A tervek szerint itt 1985-ben kezdődik meg a folyamatos széntermelés. E bánya építési ütemének gyorsítására az Állami Tervbizottság nemrégiben a már korábban biztosított költségeken felül újabb beruházási összeget hagyott jóvá. Az új bányák a legkorszerűbbek lesznek az országban és jelentősen hozzájárulnak energiagondjainak mérsékléséhez. A vállalat nagy erőfeszítéseket tesz a szén minőségének javítására. Olyan dúsító-nemesí- tő szénelőkészítő művet létesítenek, amellyel az eddiginél jobb minőségű terméket állíthatnak elő. Nemcsak Tatabányán, hanem az egész magyar előtt a palesztin kérdést nevezte a közel-keleti kérdés „kulcsproblémájának”. Az egyiptomi elnök szerint a válság rendezésének első szakaszában a Jordán folyó nyugati partján és a Gazai övezetben kellene önigazgatási jogot adni a palesztinoknak, s ezt kellene követnie a teljes önrendelkezés biztosításának. A nyugatnémet kancellár támogatta ezt az egyiptomi elgondolást, mert véleménye szeszénbányászatban az elsődleges cél a tüzelőanyag minőségének javítása, ezért más medencékben is korszerűstik a szénfeldolgozó üzemeket, hogy alacsonyabb hamutartalmú, jobb fűtőértékű és kevesebb meddőt tartalmazó szén kerüljön a fogyasztókhoz. A lakosság jobb ellátása érdekében növelték a tatabányai brikettgyár kapacitását, és 1982-től már évi 110 000 tonna gyöngy- brikett termelésére teremtettek módot. Ezzel az új termékkel jelentős importot helyettesítenek. A vállalati tájékoztató után a különböző szénmedencékből érkezett szocialista brigádvezetőkkel találkozott a miniszterelnök-helyettes. A kötetlen eszmecserén szó esett az iparág helyzetéről, feladatairól, íqy arról. hogy 1982-ben az eddiginél nehezebb feltételek között 26 millió tonna szén felszínre hozása vár a bányászokra. A kormány azt várja az iparágban dolaozóktól, hogv növeljék a minőségi szén aránvót. s ebben különösen naav feladat hárul a szocialista brigádokra. rint csak így lehet meggyőzni a palesztinokat arról, hogy részt vegyenek a válság nyugati ihletésű rendezésében. Schmidt közvetve bírálta a Go- lan-fennsík izraeli bekebelezését, mivel az ilyen egyoldalú lépések hátráltatják a rendezési folyamatot. Kétnapos bonni tárgyalásait befejezve, Hoszni Mubarak hétfőn délután Bécsbe utazott, ahonnan még a nap folyamán visszatért Kairóba. BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Truong-Ghidh-t, a Vietnami Szocialista Köztársaság Állaim- tanácsa elnökét 75. születésnapja alkalmából. « Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és ‘Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta dr. GhiHo Bi- lancionit, az Olasz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. hévíz Hétfőn megnyílt Hévizén a KGST gépipari együttműködési állandó bizottságának 87. ülése. A megnyitón Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter üdvözölte a résztvevőket. A magyar küldöttséget Gábor András ipari miniszterhelyettes vezeti. PÉCS A filmszemle alkalmából hétfőn Pécsre látogatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökihelyettese, aki a pécsi akadémiai bizottság székhazában találkozott és beszélgetést folytatott a filmművészet képviselőivel az időszerű politikai és művészeti kérdésekről. VARSÓ A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága szombaton az ország társadalmi- politikai és gazdasági helyzetéről tanácskozott, különös tekintettel a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdésekre. A politikai bizottság elismerését fejezte ki a bányászoknak a szén- kitermelés fokozásáért. A testület foglalkozott a központi bizottság soron következő, VII. plenáris ülésére tett előkészületekkel is. Mubarak külföldi kőrútján a kor kérdéseire KGST Válaszok Nem ünnepélyes események a KGST különböző szerveinek tanácskozásai. A szocialista gazdasági intgerációs szervezet intézményeinek és bizottságainak üléseire terv szerint kerül spr — általában előre tisztázott a napirend is. így volt ez a végrehajtó bizottság mostani 102. ülésén is, ahol a kormányok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek, miniszterek vettek részt. Az ülésszakon Marjai József, hazánk képviselője elnökölt. A mostani munkatanácskozás után fontos politikai nyilatkozatot is közzétettek. A résztvevők elítélték a NATO-nak a lengyel ügyekbe való beavatkozását, s egyben biztosították Lengyelországot, hogy a szocialista országok folytatják gazdasági támogatását. Ennek a döntésnek a jeleentősége hatalmas: ma Lengyelország mindennapi élete, iparának működése elképzelhetetlen a KGST- országokból, elsősorban a Szovjetunióból érkező szállítmányok nélkül, a lengyel gazdaság számára létfontosságúak ezen országok megrendelései is. Lengyelország ügye valamilyen módon érintette a többi napirendi pontot is. A KGST VB ugyanis olyan határozatokat hozott, amelyek a szocialista gazdasági közösség sokoldalú s egyben független fejlesztését szolgálják. így most ismételten szó volt az elektronikai ipar közös fejlesztéséről, a mikroelektronikai alkatrészgyártás ipari bázisának közös kialakításáról. Köztudott, hogy ez az ágazat az ipar általános fejlődésének a meghatározója. Nem véletlen, hogy a fejlett tőkés országok, az Egyesült Államok éppen ezekre a termékekre, illetve eljárásokra, technológiákra akarnak embargót kimondani. Az európai KGST-országok többsége közel azonos gazdasági szinten van. A munka termelékenységének növelése, az intenzív fejlesztés égető követelmény. Az, hogy most lépéseket tesznek az ipari robotok közös fejlesztésére és gyártására, nemcsak a hagyományos kézi munka arányának csökkentését jelenti. Az NDK-ban nagy erővel folyik a .r.obot-program”, hasonló lépésekre készülnek a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, s hazánkban is gyártanak már ilyen berendezéseket. A közös tevékenység fokozott eredményeket hozhat e téren. Az ülésen számos más gépipari ágazat közös fejlesztéséről volt szó. Előirányozták fém- feldolgozó szerszámgépek, öntödei berendezések, préskovács- gépek távlati konstrukcióinak közös erővel való fejlesztését, hangsúlyozták a korszerű, komplex gépelemek, villamosmotorok közös gyártásának és fejlesztésének szükségességét. Ezen az ülésszakon határozatot hoztak azoknak a különleges gépeknek a közös fejlesztésére és gyártására, amelyek a külszíni bányászathoz, illetve a különböző csővezetékekhez szükségesek. Egyrészt az energiatermelés meglévő tartalékainak teljes kihasználása miatt, másrészt a távoli szovjetunióbeli lelőhelyek kincseinek szállításához van erre szükség. (Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy Reagan amerikai elnök első „embargó-intézkedésével" a korszerű csőfektető gépek szovjetunióbeli exportját tiltotta meg!) A tanácskozáson most is, mint már több más alalommal, szó volt az élelmiszer-termelés problémáiról, közös fejlesztésének lehetőségeiről. Fontos ügy ez, hiszen nem titok: több KGST-orszóg gondokkal küszködik e téren, s még a fejlett iparral rendelkezők is élelmiszer-importra szorulnak. Több helyen problémát jelent a húsellátás, illetve a takarmány biztosítása. Ezért igen fontos az a döntés, hogy javítják a tapasztalatcserét, a legjobb eredmények szervezett ismertetését és alkalmazásának bevezetését. Az élelmiszeripart kiváló minőségű alapanyaggal kívánják ellátni. A moszkvai ülésszakon elhangzott: ha a tagállamokban például a cukorrépa és a cukornád cukortartalmát egy száMarjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk képviselője beszél a tanácskozáson zalékkal növelik, akkor minden új beruházás nélkül, mintegy másfél millió tonnával több cukrot lehet előállítani. A mezőgazdaság egészét illetően úgy határoztak a kormányok képviselői, hogy javítják a gépellátást, a hűtő- és csomagoló-' kapacitást is. A jelenlegi világgazdasági helyzetben a sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése valamennyi KGST-ország számára igen fontos. Támaszt jelent a tőkés világpiacon végbemenő válsággal, a hátrányos megkülönböztetésekkel szemben. Ugyanakkor nem jelent elzárkózást a világgazdaságtól, éppenséggel bővíti a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségét a tőkés országokkal, a fejlődő világgal. M. G. „Alice csodaországban” Hétfő esti korrtmentárunk. ,A Feihér Ház előterjesztését — jelentette ki újságíróik előtt az amerikai képviselőiház költségvetési bizottságának elnöke, Jim Jones — afféle „Alice csodaországiban" szemlélet jellemzi". „Reagan költségvetése az arányérzék kudarca” — ínja a Washington Post. E két vélemény is jelzi, hogy komoly belpolitikai csatározás kezdődött az Egyesült Állam okiban a jövő évi költségvetés körül, s igencsak megszaporodtak a Reagao-karmány bírálói odahaza. A Jim Jones általi említett „Allice csodaorszagban" éppen százötven esztendeje jelent meg. Mór a címe is elárulja, hogy ez a klasszikus mesekönyv^bestselfer mesés, más szóval irreális elemekre épül. A kongresszus költségvetési bizottságának elnöke nyilvánvalóan a Reagan-tervezetben élőforduló irreális elemek miatt élt ezzel — az elnök számára nem éppen hízelgő — hasonlattal. Ami fjedig az ország egyik legtekintélyesebb lapját, a Washington Postot illeti, annak a vezércikknek, amiből fentebb idéztünk, ezt a címet adták: „Miért jelent bajt ez a költségvetés és miért olyan nagy a baj?” Valóban, miért? Költségvetésről lévén szó, próbáljunk válaszolni a számok nyelvén. Az elnöki tervezet az új (óktóberben kezdődő) pénzügyi esztendőre 91,5 milliárdos (!) hiánnyal számol. Pontosabban: ennyit tervez be hivatalosan, de érzékelteti, hogy valószínűleg' ennél is több lesz a deficit. Nos, attól az elnöktől, aki annyiszor támadta a Carter-kabinetet „a költségvetés kiegyensúlyozatlansága" miatt, ez a tervezett hiánynagyságrend — legalábbis feltűnő. Elég arra gondolnunk, hogy a demokrata párti előd utolsó esztendejében a költségvetési deficit „csak” 58 milliárd dollár volt. Még furcsább a helyzet, ha meggondoljuk: a Washington Post a százmilliárd dolláros hiányról szóló prognózist is optimistának tartja. A lap profi felmérői szerint az új költségvetési évben „gazdasági csoda helyett 135 milliárdos rekordWióny várható". Ráadásul úgy, hogy Reaganék folytatják a katonai kiadások emelését és a szociális kiadások brutális lefaragását. Mindez, sajnos, nemcsak amerikai belső dilemma — ezek a számok nyilvánvalóan kisugároznak a nemzetközi helyzetre is. Ahhoz ugyanis, hogy ezek az arónydk — vagy inkább aránytalanságok — megvalósuljanak, a kormánynak fenn kell tartania a háborús pszichózist. Hogy mindez nagyon sókba kerül Amerikának és a világnak? És nem is csak pénzben kifejezve...? Nem számít. Miközben egyre kevesebb jut szociális céldkra, népéleímezésre, oktatásra, egészségügyre, nyugdíjra, stb., az elnöki tervezet 257,5 milliárd dollárt szánt a katonai kiadásokra, az új anyahajakra, MX-rakétákra, cirkálórakétákra, neutronbombákra, új típusú harckocsik és repülőgépek egész sarára. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy júliustól ismét csökkentik a leggazdagabbak adóját, máris szónokinak tűnik a kérdés: kik fizetik meg a fegyverkezés újabb mammutterheit az USA-ban?... HARMAT ENDRE Salvadort küldöttség hazánkban A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására Ruben Sandheznák, a Salvadort Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Farabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front hivatalos képviselőjének vezetésével Salvadort küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagja Miguel Mormol, a Salvadort KP egyik alapítója. Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában megkezdődték a tárgyalások a HNF OT küldöttsége és a salvadori delegáció között. A népfront- delegáció vezetője, Kovács Béla, a HNF OT titkára a magyar népfrontmozgalom történetéről és jelenlegi tevékenységéről; a salvadori delegáció a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás! Front és a Forradalmi Demokratikus Front által vezetett antiimperialista, oligarchiaellenes küzdelemről adott tájékoztatót. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos g ■ r g ■ r ff ■ a oev za- es va u aar oivamai Érvényben: 1982. február 9-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Ango-I font 6 441,06 6 447,51 6 640,94 Ausztrál dollár 3 800,59 3 804,39 3 808,19 Belga frank 86,74 86,83 86,92 Dán korona 451,13 451,58 452,03 Francié frank 580,76 581,34 598,78 •Holla'nd forint 1 347,50 1 348,85 1 350,20 Japán yen (1000) 149,10 149,25 149,40 Kanadai ddlllár 2 880,44 2 883,32 2 886,20 Kuvaiti dinár 12 123,81 12 135,95 12 148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK máirika 1 477,31 1 478,79 1 480,27 Olasz líra (1000) 27,58 27,61 27,64 Osztrák schliillliing 210,72 210,93 211,14 Portugál escudo 50,92 50,97 51,02 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1 850,30 1 852,15 1 854,00 Svéd korona 605,84 606,45 607,06 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA do Má r 3 458,23 3 4Ű1.69 3 465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. december 29.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK] ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. február 9-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 254,08 6 640,94 Ausztrál dollár 50 3 690,26 3 918,52 Belga frank 5 000 94,23 89,43 Dán korona 1 000 438,03 465,13 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank 500 563,90 598,78 Görög drachma 500 53,17 56,45 Holland forint 1 000 1 308,38 1 389,32 Japán yen (1000) 10 000 144,77 153,73 Jugoszláv dinár 1 000 71,70 76,114 Kanadai dollár 100 2 796,82 2 969,82 Kuvaiti dinár 10 11 771,87 12 500,03 Norvég korona 100 566,04 601,06 NSZK márka 1 000 1 434,43 1 523,15 Olasz líra (1000) 50 000 26,78 28,44 Osztrák schilling 1 000 204,60 217,26 Portugál escudo 5 000 49,44 52,50 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1 000 1 796,59 1 907,71 Svéd korona 100 588,26 624,64 Török líra 1 000 25,25 26,81 USA dollár 100 3 357,84 3 565,54 Munkában a KGST Végrehajtó Bizottságának 102. ülése
