Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

1982. február 9. Képújság 3 Mezőgazdasági aktívaiilés Szekszárdin (Folytatás az 1. oldalról.) Kedvező jövedelempozíciója következtében tavaly üzemeink­ben tovább fokozódott a cu­korrépa és a napraforgó ter­mesztése iránti kedv. Cukorré­pából — a fajlagos hozam csökkenése ellenére, a mint­egy 50 százalékos területnöve­kedéssel — 35 százalékkal, napraforgóból pedig közel 26 százalékkal takarítottunk be többet, mint 1980-ban. Vetés- területe alapján harmadik fő növényünknek a napraforgót tekintjük, területe idén az üze­mi tervek szerint több mint 5 százalékkal nő. A napraforgó igen szép termést produkált, s célkitűzésünk az eddig elért magas hektáronkénti hozam stabilizálása. Megyénk szántóföldi zöldség- területe tavaly a tervnek meg­felelően alakult, 3 ezer hektá­ron termeltünk zöldségféléket. Idén a zöldségterület várható­an 30 százalékkal csökken. Me­gyénkben fellendült a szőlőte­lepítési kedv. A hatodik ötéves tervben az üzemek várhatóan 1700 hektáron telepítenek sző­lőt. Idén 573 hektár szőlő tele­pítésével számolunk, ez megkö­zelíti az ötödik ötéves terv ösz- szes telepítését. A területnöve­kedés és a magas hozamok szükségessé teszik egy olyan gazdasági társulás létrehozását a szekszárdi borvidéken, amely megvalósítja a feldolgozás és tárolás összehangolását. A nagyaktíva előadója ez­után a húsprogram jelentősé­géről szólt. A hatodik ötéves tervben a vágósertés-termelésben 10 szá­zalékot meghaladó mértékű növekedést irányoztunk elő, a vágómarha-termelés előrelátha­tólag az eddigi szinten marad. A Szekszárdi Húsipari Vállalat 1985-től teljes kapacitással üzembe lép, ekkor 550 ezer ser­tés és 45 ezer szarvasmarha vá­gását tervezik. Ehhez kell iga­zodnia a nagyüzemeknek is. Az állattenyésztés fejlesztése első­sorban a férőhelyek jobb ki­használásával, a biológiai tar­talékok feltárásával, az ener­giatakarékos módszerek elter­jesztésével valósítható meg. A hústermelés távlati programját kidolgozták, a terv időarányo­san teljesült. Az eredmények mellett kívánatos, hogy a hús­ipari vállalat még szorosabban együttműködjön a bázisgazda­ságokkal. Az előadó ezután szólt a ház­táji gazdálkodás jelentőségéről, az üzemek kiegészítő tevékeny­ségéről, azok pénzügyi helyze­téről, a hitelrendszerről és a pénzügyi szabályozásról. Szólt arról, hogy a jövőben felérté­kelődik a korszerű, hatékony irányító és vezetői munka. Mind nagyobb hangsúlyt kap a kez­deményezőkészség az új iránti fogékonyság, az ésszerű kocká­zat- és felelősségvállalás, a munka színvonalas megszerve­zése és következetes ellenőrzé­se. Váncsa Jenő beszéde Ezt követően Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter kért szót, és a következőket mondotta: Ami a mezőgazdaság idei feladatait illeti: minden tenni­való az ország gazdasági hely­zetéből fakad. A cél kettős: az életszínvonal szilárdítása, és az ország gazdasági mérlegének javítása. Fontos feladat a ha­zai igények kielégítése, és az export biztosítása. Magyaror­szágon az élelmiszerellátás jó: Európa 17 országa közül az el­fogyasztott élelmiszerek vonat­kozásában Magyarország a ne­gyedik helyen áll. A jövőben azonban még jobban kell vi­gyáznunk a megtermelt'javak­ra: a forgalom láncolatát to­vább kell fejleszteni, jelenleg az áru útja hosszú, nagy az át­futási idő, ami drágítja a ter­melést. Az export vonatkozásá­ban: a tavalyi rekordkivitelt túl kell szárnyalni, amennyira lehet fokozni kell. A fizetőképes pia­con jelenleg nagy a verseny, erősek a követelmények, s eh­hez kell igazodnunk. Tolna me­gye legnagyobb erőssége a ga­bona és a hústermelés. A ga­bonaféléknél növelni kell a te­rületet és a hozamokat is. Eh­hez a feltételek adottak. A ga­bonaprogram teljesítése tár­sadalmi, politikai, népgazdasá­gi érdek, hisz ez meghatározó az állattenyésztésben is és az exportban is. A hústermelés or­szágos feladatai is adottak, kü­lönösen ott, ahol megvan a nyersanyagtermelés és a feldol­gozás összhangja. Az elmúlt éveben a mezőgaz­daság é^ az élelmiszeripar megfelelő beruházást hajtott végre, a műszaki és gazdasá­gi alapok adottak, de kialakul­tak az anyagi alapok is. Az idei Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter tájékoztatja a hallgató­ságot esztendő tehát jól indul, van elegendő állatállomány, van ta­karmány, s tavaly ősszel időben végeztek a gazdaságok a mező- gazdasági munkákkal. A köz- gazdasági környezet nem az 1982-es évet, hanem a követ­kező évet érinti. Ezért idén min­den tartalékot és lehetőséget fel kell tárni. Az ágazatot nem érintik szigorúbban a szabály­zók mint a népgazdaság más ágazatát, sőt számtalan terüle­ten jobb termelésre ösztönöz­nek. Fokozott figyelmet kell for­dítani a beruházásokra, arra, hogy a meglévő pénzforrásokat racionálisan használjuk fel. Váncsa Jenő ezt követően szólt még a termelésszervezés rend­szeréről, a vállalati önállóság­ról, a termelési rendszerekről, az integrációról, a társulások­ról, a háztáji és kistermelésben rejlő lehetőségekről, s arról, hogy támogatni kell minden olyan új módszert, amely a ter­melés növelését segíti elő. Az aktívaértekezlet végén Ta­más Istvánné vándorzászlót adott át a pálfai általános is­kolának és a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolának: a két is­kola tanulói kiemelkedő ered­ményt értek el a diákok közöt­ti betakarítási munkaverseny­ben. Végül a Dalmandi Állami Gazdaság, a paksi Duna menti Egyesülés Téesz, a bátaszéki, a bâtai, a teveli, a györkönyi és a decsi szövetkezet képviselői vették át azt a serleget, ame­lyet a kultúrált termőhely és a tiszta környezet megteremtésé­ért édemeltek ki. ENSZ-konferencia Budapesten Hétfőn Budapesten az ENSZ szervezésében nemzetközi tö­megtájékoztatási kerekasztal- konferencia kezdődött a Hilton- szállóban. Ez az első ilyen ren­dezvény, amelyet az ENSZ-tit- kárság tájékoztatási főosztá­lyának kezdeményezésére szo­cialista ország fővárosában tar­tanak. A program szerint a több napos találkozón a szocia­lista országok tömegtájékozta­tási eszközeinek képviselői és az ENSZ magas szintű szakértői eszmecserét folytatnak a világ- lágszervezet szerepéről a béke megőrzésében, a leszerelésben, s ilyen összefüggésben foglal­koznak dél-afrikai problémák­kal, az emberiség gondjai közé tartozó energiakérdésekkel és elemzési témákkal, a nemzetkö­zi kereskedelmi, gazdasági együttműködéssel. Akasi Jaszusi, tájékoztatási ügyekkel megbízott ENSZ-főtit- kórhelyettes a konferenciát megnyitó szavaiban utalt arra, hogy Magyarország több mint egy évezredet átfogó államisá­gának történelme bizonyítja a világ dolgai, s a gazdasági. kulturális és politikai hatások bő választéka iránti nyitottsá­gát és érzékenységét. Földrajzi fekvésénél fogva is érdekelt a világ békéjének és biztonságá­nak megóvásában. Ezért is hív­ták össze Budapesten ezt a ke­rékasztal-találkozót, amelynek az a célja, hogy a tömegtájé­koztató eszközök még behatób­ban és folyamatosan tudósítsa­nak az ENSZ tevékenységéről, segítsék elő a világszervezet céljainak és tevékenységének minél szélesebb és eredménye­sebb megismertetését. BHG, Szék szárd Nemesfémek takarékos felhasználása Helyenként már-már úgy érezzük, hogy a takarékosság energiával, anyaggal... a könyökünkön jön ki. Sokat be­szélünk róla, teszünk is vala­mit, de még mindig nem ér­tük el a takarékosság optimá­lis szintjét. Ennek nemcsak szubjektív, hanem objektív okai is vannak. Takarékoskod­ni úgy nem lehet, hogy ma elhatározom: holnaptól keve­sebb energiát, anyagot... használok fel. Az elhatározás mellé ötletek is kellenek, sőt, helyenként komoly beruházás­ra is szükség van. Vegyünk egy példát. Mondjuk, hogy a drága import anyag helyett olcsóbbat és könnyen besze- rezhetőt kell használnunk. De. Először is találni kell olcsóbb anyagot, másodszor pedig olyan minőségűt, mint az előb­bi. És itt van a gond, mert legtöbbször nincs. Pedig nél­küle nem lehet kiváltani az import anyagot. Tehát, akkor fel kellene készülnie a hazai alapanyaggyártóknak, ehhez pedig beruházás kell. Beruház­ni meg nem mindig gazdasá­gos, nincs is rá pénzünk... Szó­val a takarékosság meg az im­portanyag-kiváltás nem is a legegyszerűbb dolog. Véletlenül sem szeretnénk felmentést adni az előbbi be­vezetővel egyetlen egy gazda­sági vezetőnek sem, mert sok­szor az előbbieket még azok is érvként emlegetik, akik nem jutottak el a szubjektív felté­telekig sem, tehát még ön­magukat és kollégáikat sem győzték meg a takarékosság fontosságáról. A továbbiakban egyetlen egy fémről esik szó: az ezüst­ről. Az ezüst a rézcsoportba tartozó kémiai elem. Rendszá­ma 47, atomsúlya 107,88. Fe­héren csillogó, puha, jól nyújtható fém. Felülete fényes­re csiszolható, a legjobb tü­kör. A hőt és az elektromos­ságot a fémek közül a leg­jobban vezeti. Nemesfém, fe­lülete a levegőn nem válto­zik. .. Mivel a színezüst lágy, nem kopásálló, váltópénznek és dísztárgyak készítésére réz­ötvözetét használják, ennek finomságát (ezüsttartalmát) ezrelékben adják meg. Az ezüst törvényes finomságát hi­vatalos jellel fémjelzik. Ipari felhasználása széles körű. Fel­használják fémtárgyak felüle­tének bevonására is, élektro- likus úton... A BHG szekszárdi gyára évente pár tonna ezüstöt hasz­nál fel a telefonközpontok kapcsoló részeihez. Ezen be­lül is 85 százalékban ezüstöt és ötvözeteit, 15 százalékban pedig ezüstpaládiumot. Az ezüstpiacon az árak hetenként változnak. Pár éve, mikor az ár a csúcson volt, akkor egy kilogramm 22 300 forintba ke­rült, az ezüstpaládiumé pedig ennek többszöröse, 98 200 fo­rint volt. Az elmúlt héten már jóval kevesebbet kóstált az ezüst ára: egy kilogramm a börzén 14 font. Egy font 66,40 forint. Tehát itthon, Magyar- országon az ezüst ára 9 362 forint. Ahol több tonna ezüstöt használnak fel, ott ilyen árak mellett még akkor is, ha jelen­leg „olcsó” ez a nemesfém, feltétlenül takarékoskodni kell. Főleg akkor, ha tudjuk, ha­zánkban 1958-ban 3,2 tonna ezüstöt bányásztak Recsken — azóta csak kevesebbet. A világpiacon a nyersanya­gok árai az utóbbi években 20—25 százalékkal emelked­tek, ezen belül a nemes fé­mek árai megduplázódtak. Még ma is drágábbak, mint a hatvanas években. Közben a késztermékek árai jórészt szinten maradtak, sőt, helyen­ként csökkentek is. A felhasználóknak alap­anyag-felhasználásukat évente az árbevételhez viszonyítva 1 — 1,5 százalékkal csökkenteni kell. Ezt többek között szervezés­sel lehet elérni, meg gyárt­mányfejlesztéssel, gyártásfej­lesztéssel, az újításokkal és még vannak más források is. A legfontosabb a gyártás-, a gyártmányfejlesrtés. Ezen be­lül pedig az újítás az a kincs, amit még nem használtunk ki eléggé. A szekszárdi gyárban 1980- ban az egyik kapcsológépnél bevezették a nemesfém taka­rékos ércsík és rugósor gyár­tását, ez 1981-ben 1,5 millió forint tiszta megtakarítást je­lentett. A mechanikus vezér­lésű telefonközpontokban száz­ezerszámra * vannak érintkezési helyek, amelyek biztosítják a kapcsolatot. Eddig ezeket a helyeket, azaz a lemezeket teljes egészében befuttatták ezüsttel, s így nagy felületen, ott is használták az ezüstöt, ahol nem volt érintkezés. A gyártmányfejlesztés során csak az érintkezés helyén van eb­ből a nemesfémből. így ter­mészetes, hogy a megtakarí­tás nagy értékű. Egy másik kapcsológépnél 0,7 milliméter átmérőjű, ezüst­köpenyes rézhuzalt használtak. Ezt az átmérőt csökkentették 0,5 milliméterre. Ez negyed­évenként 700 ezer forint meg­takarítást jelent. Tehát éves szinten több, mint kétmillió fo­rint marad meg a gyár „pénz­tárcájában”. Ugyanezt vezették be 1981- ben az egyik jelfogónál. A második félévben ez az anyag­takarékos érintkező 3 millió forintot hozott. Mindezekből következik, hogy 1982-ben több millió forintos megtakarítást terveznek a gyárban. Azt gondolná az ember, hogy egyszerű a dolog, és csak elhatározás kérdése. Pedig fi­gyelembe kéM venni, hogy a BHG termékei a világ minden táján megtalálhatók. A trópu­sokon például az ezüst helyett platinát használnak. Illyen ese­tekben sok kísérletezésre van szükség, hiszen egy-egy érint­kező ezekben a kapcsológé­pekben milliószor van üzem­ben. Az érintkezésnek pedig minden körülmények között létre kell jönnie. A gyárban kolitektív feladat­nak tekintik az anyagtakaré­kosságot. Az újítások 60 szá­zaléka ezzel kapcsolatos és a célhulladékok felhasználásá­val. Tavaly egy újítást adtak be nemesfém megtakarításra, több százezer forint a haszon. Az idei évből még alig telt el egy hónap. Az FMKT (Fia­tal műszakiak és közgazdászok tanácsa) már egy munkát be­nyújtott, amit elfogadtak. Két újító pedig januárban nyújtott be a nemesfém-megtakarítás­ra javaslatot. Munkájukat most bírálják et A BHG szekszárdi gyárában az összes alapanyagszükséglet 30 százaléka tőkés import, több tonna ezüstöt használnak fel. Ezeknek egy-egy százalé­kos megtakarítása, vagy hazai anyaggal történő kiváltása több millió forint hasznot je­leníthet. A feladatokat minden évben a műszaki intézkedési, az anyag- és energia-megtaka­rítási tervben határozzák meg. Az év végén ezeket felülvizs­gálják és szigorúan értékelik. Ne feledjük, egy kilogramm ezüst jeilenleg 9362 forint. H. J. Ifjúsági parlamentek Oktatás és közművelődés Vasárnap tartották meg Szek- szárdon a megyei művelődési központban, az oktatási és köz­művelődési dolgozók megyei if­júsági parlamentjét. A fiatalo­kat 110 küldött képviselte. A tanácskozás munkájában részt vett István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Török Mária, a megyei KISZ-bizottság titkára, valamint az MSZMP KB illeté­kes osztálya, a KISZ Központi Bizottsága és a szakszerveze­tek megyei képviselői. A küldöttek a közművelődési intézményekben dolgozó nép­művelőket, könyvtárosokat, óvó­nőket, tanítókat és tanárokat képviselték. A sokféle területi megoszlás ellenére nem tartot­tak szekcióüléseket éppen azért, hogy a küldöttek jobban megismerjék egymás munkáját, a másik munkaterületén adódó nehézségeket és feladatokat, ez segítheti a jövőbeni még jobb együttműködést. Póla Károly, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője számolt be az előző parlament óta végzett munkáról és terjesztette elő a feladatter­vet. A parlament mindkét do­kumentumot elfogadta. A vitában 19 küldött mondta el véleményét és javaslatait. Szóba kerültek a tanácskozáson nemcsak a gondok, problémák és az elért eredmények, de azok a feladatok is, amelyeket ma­guknak a fiatal népművelőknek, könyvtárosoknak és pedagógu­soknak ketll megoldaniuk. Szól­tak a küldöttek a pályakezdés nehézségeiről, a lakáskérdésről, a veszélyeztetett gyerekek gondjairól, az ötnapos munka­hét következtében beálló új helyzetről. Nyilvánvaló például, hogy a közművelődésre új fel­adatok várnak a kétnapos hét­végén, amit nem könnyű meg­oldani például a kis intézmé­nyekben, ahol fiatal családos anyák dolgoznak. Érdekes prob­lémát vetettek fel az óvónők. Sok munkahelyen korábban kezdenek dolgozni, tehát az óvodák már hat órától fogad­ják a gyerekeket. Eddig az első étkezés a tízórai volt, de előbb- utóbb meg kell oldani valami­lyen módon, hogy a korán érke­ző gyerekek reggelit is kapja­nak. Ennek a részleteit ki kell majd dolgozni. Szóba kerültek ezen kívül az oktatási és közművelődési in­tézmények meglévő, és még hi­ányzó kapcsolatait. A szakmun­A hét végén tartotta a Tolna megyei Állami Építőipari Válla­lat az ifjúsági parlamentjét, melyet 29 részparlament előzött meg. A dolgozók majd ötven százaléka fiatal, így érthető, hogy mindenkit nagy várako­zással töltött el az esemény. A jelenlévő 76 küldöttnek Villányi József, a vállalat igaz­gatója számolt be arról, hogy mit tettek az 1978-as parlament óta eltelt időszakban. Ha vé­kásképzés sok problémája, az általános iskolák zsúfoltsága, a szakközépiskolás fiatalok ma­gas napi óraszáma, a tanulás, továbbtanulás és a továbbkép­zés kérdései is. A közművelődési és közoktatá­si dolgozók megyei parlament­je az országos tanácskozásra 10 küldöttet delegált. gigtekintünk az akkor felvetett gondokon, problémákon, meg­elégedéssel szemlélhetjük az elmúlt esztendőket. Többek kö­zött ekkor tettek javaslatot ar­ra, hogy hozzanak létre egy ga­ranciális munkákkal foglalkozó szervezetet. Pakson is épüljenek vállalati lakások, támogassák pénzeszközökkel is az egyéni­leg lakást építő dolgozókat. Nagymértékben javult a fia­talok helyzete, több millió fo­rintra tehető az az összeg, amit „rájuk költenek”. Ám az anya­gi támogatás önmagában nem minden, a törődésnek óriási szerepe van abban, hogy mi­ként találjuk meg helyüket a munkában. Tenniakarás fejező­dött ki a mostani felszólalá­sokban is. Boda László azt szor­galmazta, hogy a vállalati la­kásoknál a leendő tulajdono­sok is segítsék munkájukkal a mielőbbi átadást, Kardos Béla a munkásszálló felújítási mun­káit sürgette, Szűcs József egyes szakmák utánpótlásában lát megoldásra váró feladatokat, Uitz János a térelemszerelő­üzem munkáját kifogásolta, Szalczer János pedig egyene­sen az ÉVM jelenlévő képvise­lőjének tette fel a kérdést: mi­ért akarják megszüntetni az építőipari fiatalok több mint tízéves hagyománnyal rendelke­ző szpartakiádját? Ezerkétszáz fiatal képviseletében Milliónyi érintkező, s minden érintkező ezüstből van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents