Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
Mai számunkból VÁLASZOK — A KOR KÉRDÉSEIRE (2. old.) IFJÚSÁGI PARLAMENTEK (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA KÖNYVTARA (5. old.) SZÜNET UTÁN ÖSSZEROPPANT A SZOLNOK (5. old.) Többre jutni, takarékosabban Az egyik kisváros tanácselnöke így fogalmazott: volt idő, almikor az esztendő vége felé igencsak főtt a fejünk, hogy mire költsék el a megmaradt pénzt — különben elveszik... Lényegében most is az a gondunk, hogy mire adjuk ki a forintjainkat, de mostanában inkább az okoz főfájást, hogy minél okosabban, takarékosabban, gazdaságosabban forgassuk a pénzt a köz javára... Talán ez a néhány mondat is jól érzékelteti azt a szemléletváltozást, amely ma már a tanácsok többségét jellemzi: nem az a cél, hogy a rendelkezésükre álló — köztudott, hogy a korábbiaknál lényegesen soványabb — pénzügyi kereteket kimerítsék, hanem az, hogy kevesebb pénzből is többre jussanak. S ez nemcsak gazdasági kérdés, mert az emberek megértik, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem futja többre, viszont jobban odafigyelnek arra, hogy hogyan sáfárkodnak az állaim — miindannyiunk — pénzével, szembetűnőbbek a meggondolatlan kiadások, érzékenyebben érinti a közvéleményt egy-egy elhibázott lépés... De hogyan lehet többre jutni kevesebből? Semmiképpen sem pénzügyi manőverekkel, hanem a korábbinál nagyabb figyelemmel, a fejlesztési elképzelések nagyon céltudatos rangsorolásával, a lakosság javaslatainak, ötleteinek megvalósításával, felajánlott segítségének okos, célszerű fel- használásával — esetenként pedig látszólag egészen apró dolgokkal. Ne'héz lenne mindenből egyformán jól alkalmazható módszereket ajánlani, hiszen minden településnek megvan a maga sajátos arculata, eltérőek a gondjai, mások a körülményei, lehetőségei. Néhány példát azért érdemes megemlíteni, már csak annak bizonyítására is, hogy milyen sokféle módot lehet találni a takarékosságra akkor, ha ez nemcsak értekezletek témája, hanem mindennapos gyakorlattá válik a tanácsi gazdálkodásiban. Szándékosan egy aprósággal, látszólag „forintos üggyel” kezdem. Az egyik dunántúli város tanácsánál például elhatározták, hogy a postai költségek emelkedését ellensúlyozandó — csak a legszükségesebb esetekben küldik el a leveleket — jó drágán megszámított — tértivevénnyel. Talán maguk is meglepődtek, amikor azt tapasztalták, hogy a sima levélre is bejötték a tanácsra azoik, akiket invitáltak. (Akik pedig notórius tanács- és törvénykerülők, azoknak valójában annyit sem számít a tértívevény, mint egy sajtcédula...) Ugye nem nagy ügy? Még a tekintélyes mennyiségű tanácsi levelezésben is csak százezer forintra rúghat az az összeg, amelyet ily módon megtakarítottak. De jól tükrözi azt a gondolkodásmódot, amely más esetben talán milliókat eredményezhet. Mert nem véletlen, hogy ugyanennél a tanácsnál egy .másik töprengő szakember-tisztviselő olyan ötlettel állt elő, amely több mint tízmillió forintot hozott a tanács konyhájára... Valakinek eszébe jutott, hogy minek a középületeket szombaton és vasárnap is fűteni, amikor ott olyankor az égvilágon senki sincs... A műszaki megoldás úgyszólván forintokba került, és a sokszorosát „hozta vissza". Hosszan lehetne még sorolni azokat az apró ötletéket, egyszerű megoldásokat, amelyek kímélik, legalábbis az eddiginél jobban kímélik a tanácsok pénztárcáját — hiszen az esetek többségében olyan dolgokról von szó, amelyek hallatán a főjére csap az ember: Jhogy ez nekem eddig miért nem jutott eszembe...?” Ta.pasztalataim szerint nehezebb megfogni ott a pénzt, ahol sokról van szó. Furcsának tűnhet ez a megállapítás, predig igaz, és elég egyszerű a magyarázata. Például egy új lakótelep építését egy ember aligha láthatja át — legfeljebb az apróbb dolgokat veszi észre, holott esetleg az egész ismeretében milliókat lőhetne „spórolni”. Egy jól együtt dolgozó, egymást értő kollektíva viszont már nagyobb horderejű „takarékossági ötlettől” is őlőáflhat. A Szolnok megyeiek például most úgy fogják meg a pénzt, hogy évekkel ezelőtt kiadták. Akkoriban jelentős összeggel támogatták az ugyancsak gyengélkedő építőipart — „cserébe" viszont most van néhány jól felszerelt építőipari vállalatuk, amelyekkel olcsóbban, hatékonyabbon tudnak építtetni. Ráadásul úgy, hogy iskolát, óvodát, bölcsődét egy tagolt épületben hoznak létre, s így lényegesen kevesebbe kerül az ésszerűen összekaocsolt oktatási tömb, mintha külön-külön húznák fel az épületeket. 'Egyebek között a takarékosságot is szolgálhatja az az intézkedés, amely szerint az úgynevezett kapcsolódó beruházások — iskolák, egészségügyi intézmények, üzletek — már nem tartoznak a célcsoportos beruházások körébe. Ez ugyanis annyit jelent, hogy a tanács maga döntheti el, ihogy a lakosság jobb ellátására hol, mit és mennyit épít fel ezekből a létesítményekből. Egy példával megvilágítva: nyilvánvaló, hogy teljesen fölösleges, mondjuk, üzletet építeni egy új lakótelep szélén, amikor onnan száz méternyire, a régi városrészben egymást érik az üzletek... Bizonyára ebből a néhány példából is kiviláglik, hogy nagyon sokféle, változatos módja lehet a takarékosságnak. S ezeknek a módszereknek a megkeresése, vagy egy-egy másutt is jól hasznosítható ötlet „adaptálása” nemcsak lehetőség — hanem kötelesség is... KÓNYA JÓZSEF Mezőgazdasági aktívaülés Szekszárdon Előtérben a gabona és a hústermelés Az aktivaülés résztvevői Tegnap délelőtt Tolna megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek, valamint a velük kapcsolatban álló vállalatok vezetőinek részvételével nagyaktíva ülésre került sor Szekszárdon, melyen részt vett és felszólalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban megtartott aktívaülést Tamás Istvánná, a megyei tanács elnök- helyettese nyitotta meg, majd Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élőtmezés- ügyi osztályának vezetője értékelte a megye élelmiszergazdaságának múl* évi helyzetét, s szólt az idei feladatokról. Mint elmondotta, megyénk mezőgazdasága és élelmiszer- ipara nehéz, de összességében eredményes esztendőt zárt. Az elmúlt évben az ágazat munkája, tevékenysége több országos fórumon szerepelt. Megyénk földterülete az országos terület 3,9 százalékát, szántóterületünk az ország összes szántójának 4,6 százalékát teszi ki. A növényi kultúrák termesztésében, termés- mennyiségében ezt meghaladó részarányt képviselünk. Magas színvonalú növénytermesztésünket bizonyítja, hogy az ötödik öitéves terv átlagában búzából, árpából, kukoricából, napraforgóböi és silókukoricából országos első helyezést értünk el. Búza és kukorica esetében az elmúlt három tervidőszak átlagában is tartjuk vezető helyünket. A növénytermelésen belül a legnagyobb feladatot a gabonaprogram teljesítése jelenti. Gabonaféléket a megye szántóterületének 66 százalékán termelünk, s ez meghaladja a növénytermelésen bejül országosan kialakult arányt. A megye mezőgazdasága adottságainak megfelelően már eddig is jelentős részt vállalt a népgazdaság gabonatermesztési célkitűzéseinek végrehajtásában. A termésmennyiség növelésében azonban még vannak eddig ki nem használt tartalékaink. Elég csak arra utalni, hogy a tábla- szintű felmérések alapján a búza és a kukorica fajlagos hozamai tekintetében nemcsak az egyes üzemek között, hanem még üzemen belül is jelentősek a különbségek. Tavaly kevesebb kalászost takarítottunk be, mint egy évvel korábban. Ezt a kiesést a rekordnak számító kukoricatermés sem tudta ellensúlyozni. A gabonatermelésben lévő tartalékokat mutatja az is, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére 13 gazdaság búzából az átlag feletti termést érte el. Idén a gabonafélék termesztésének fejlesztése alapvető feladat mind a vetésterület növelésével, mint pedig a termelési színvonal javításával. Bíztató, hogy az őszi kalászosok vetése optimális időben megtörtént, fejlődésük jó. Az idei évet megalapozó eddigi munkánkat az időjárás megközelítően sem hátráltatta úgy, mint az előző évben. A tavaszi vetéseket megelőző talajelőkészítés tekintetében is lényegesen jobb a helyzet, mint volt az elmúlt évben, amikor is 33 ezer hektár szántani való terület maradt a következő évre. A gabonatermelés hatodik ötéves tervre előirányzott 13— 14 százalékos növelése halaszthatatlanul szükségessé teszi a tárolókapacitás jelentős bővítését — előnyben részesítve az energiatakarékos tárolási módot. (Folytatás a 3. oldalon.) Ma folytatódik a madridi találkozó Csaknem kéthónapos szünet után kedden délelőtt Jozef Wie- jacz lengyel külügyminiszterhelyettes elnökletével teljes ülésen folytatja tanácskozásait az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. A találkozón részt vevő 35 küldöttség többsége az elmúlt hét végén megérkezett a spanyoll fővárosba, közöttük van Esztergályos Ferenc nagykövettel, külügyminisztériumi főosztály- vezetővel az élén a magyar delegáció. Vasárnap érkezett Madridba a szovjet, a lengyel és az amerikai küldöttség. Alexander Haig amerikai külügyminiszter megérkezése után tett rövid nyilatkozatában jelezte, elsősorban azért jött el Madridba, az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozóra, hogy azon — Lengyelország belső helyzetéről beszéljen. Jozef Wiejacz lengyel külügyminiszter-helyettes ezzel szemben hangsúlyozta: a lengyelek aggodalommal és felháborodással szemlélik, hogy egyes átMamok az ő bel- ügyeiket akarják vitára bocsátani a találkozón. Ez ellentétes a helsinki záróokmány ajánlásaival — mutatott rá. Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes hangsúlyozottan kijelentette, a szovjet küldöttség azzal az elhatározott szándékkal jött vissza Madridba, hogy elérje a madridi találkozó sikeres befejezését jelentő érdemi, kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadását. Erre minden alap megvan a semleges és el nem kötelezett országok által decemberben kidolgozott tervezet alapján — mondta. Gáspár Sándor Havannában Befejeződött az FKP XXIV. kongresszusa § Ismét Marchais a főtitkár Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke Havannába érkezett, ahol a X. szak- szervezeti világkongresszuson a magyar küldöttséget vezeti. Az SZVSZ elnökével együtt érkezett a kubai fővárosba Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi TaMinden szakmára kiterjedő országos sztrájkot tartottak hétfőn Belgiumban, a szocialista , szakszervezetek felhívására, a kormány gazdaságpolitikája, a rendeleti úton való kormányzás ellen. A sztrájkhoz csatlakozott a keresztény szakszervezetek egy része is, főként a vallon országrészben, ahol lényegében általános volt a munkabeszüntetés: leálltak a gyárak, üzemek, a közlekedés, zárva voltak a boltok, szüneteltek a szolgáltatások. A flamand országrészben is jórészt leálltak az üzemek és erősen csökkent a közlekedés, bár ott csak a szocialista irányzatú belga Általános Szak- szervezeti Szövetséghez (FGTB) tartozók követték a sztrájkfelhívást. Az üzletek, áruházak mindenütt zárva maradtak, a nácsának elnöke, az SZVSZ al- elnöke és Ibrahim Zakaria, az SZVSZ megbízott főtitkára. A vendégek fogadására a havannai Jose Marti repülőtéren megjelent Roberto Veiga, a CTC, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkára. Ott volt Jakus Jenő, a Magyar Nép- köztársaság kubai nagykövete is. vonatok, autóbuszok alig közlekedtek. A rádió és televízió csökkentett műsort sugárzott, s a francianyelvű lapok hétfőn nem jelentek meg. Georges Debunne, az FGTB főtitkára vasárnap televíziós nyilatkozatban ismertette az országos megmozdulás célkitűzéseit: a szakszervezetek ellenzik a kormány különleges hatáskörrel - való felruházását, azt, hogy a kormány e hatáskör birtokában a szakszervezetek véleményének figyelembe vétele nélkül, rendeletekkel kormányoz. Ellenzik, hogy a kormány a szociális kiadások jelentős csökkentésére készül, a béreket pedig átlagban 3 százalékkal kívánja csökkenteni, visszatartva a megélhetési költségek mutatója alapján járó béremeléseket. Vasárnap délben a párt vezető szerveinek és főtitkárának megválasztásával véget ért az FKP XXIV. kongresszusa. Az új központi bizottság ismét Georges Marchais-t választotta a párt főtitkárává. Georges Marchais záróbeszédében hangsúlyozta: a kongresszus olyan stratégiát dolgozott ki, amely megfeleli a mai kor követelményeinek Franciaországban. Az FKP, mint ahogy tavaly május 10- én hozzájárult a baloldal győzelméhez, továbbra is minden Vasárnap, két nappal a pénteki bizalmi szavazás után, Helmut Schmidt kancellár egységre szólítását figyelmen kívül hagyva a nyugatnémet szociáldemokrata párt több területi szervezete határozatban foglalib állást az új típusú amerikai nukleáris rakéták nyugatnémetországi telepítése ellen. Essenben 70 ezer szociáldemokrata párttag képviselői tartottak találkozót. A küldöttek erejével kiveszi a részét a franciák által' kívánt új politika megvalósításában. A kommunisták, felelősségük tudatában, határozottan küzdenek azért, hogy legyőzzék a nagytőke ellenállását, s kezdeményező módon támogassák és megvalósulásra segítsék az új politikát. Ez az akciójuk hosz- szú lejáratú. „Nem lehet előre határt szabni annak az útnak, amely népünket a haladás felé vezeti" — hangsúlyozta Marchais. határozatban követelték, hogy a szovjet—amerikai genfi tárgyalások idejére rendeljenek el moratóriumot az amerikai rakéták nyugat-németországi telepítésére. Egyben felszólították a bonni kormányt, hogy szüntessen be mindenféle előkészületet a 108 Pershing—2. típusú nukleáris rakéta és a 96 manőverező robotrepülőgép 1983 végétől tervezett telepítésére. Általános sztrájk Belgiumban SPD-szervezetek a rakétaprogram ellen
